Connect with us

Horvátország

VENDÉGEK: Drónok Knin felett, az oroszok vagy az embercsempészek kémkednek?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

dronok knin felett
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

A spliti Slobodna Dalmacija híradása szerint, a múlt héten Knin felett több ízben is azonosítatlan drónokat észleltek. Az égi tünemények között egy komoly, 3 méter átmérőjű is akadt, a többiek ennél jóval kisebbek, a quadcopterek népes családjába sorolhatók. Knin a kilencvenes években a horvátországi szerb szakadárok főhadiszállása volt, fontos vasúti csomópont, a város környékén jelentős katonai létesítmények és raktárak vannak. Korábban ebben a térségben voltak a spliti katonai körzet fegyver- és üzemanyagtartalékai. Knin a sokat emlegetett Vihar hadművelet idején került horvát kézre.

Mindenkit a guta kerülget

A drónok meglehetősen kényes helyen vizsgálódtak, a Golubić és Potkonje kaszárnyák/katonai támaszpontok felett, miért is a biztonsági szervek, a rendőrség és katonaság is rendesen ideggörcsöt kapott. A szemtanúk leírása szerint a drónok 1,2 – 2 kilométer magasságban repültek, illetve köröztek, hogy végül rendre Bosznia- Hercegovina irányába távozzanak. Egy alkalommal egészen alacsonyra ereszkedtek a 4. páncélos zászlóalj laktanyája felett, mobil telefonnal lencsevégre (mobilvégre) is kapták őket.

A drónok este hat óra tájt szoktak megjelenni, és 22-23 óra környékén távoztak. A Slobodna tudósítása szerint egy alkalommal nyolc drón is körözött Knin felett, sőt valamiféle kötelékben is repültek. Jelen pillanatban senki sem tud semmit, illetve nem mond semmit ezzel kapcsolatban, így természetesen a közösségi médiában a legvadabb találgatások látnak napvilágot.

Ezek közül a legtetszetősebb az, hogy tulajdonképpen a bosznia szerbek állnak a dolog hátterében, akik Moszkva számára szolgáltatnak adatokat a NATO és Schengen peremvidékéről.

Bár ez eléggé tetszetős és baljóslatú ahhoz, hogy az emberek veszélyeztetve érezzék magukat, mégsem túl valószínű. Egyrészt azért, mert az oroszoknak jelenleg máshol van dolguk, nem a Balkánon, másrészt pedig azért, mert az itt látott drónok nem tartoznak a katonai légieszközök családjába.

Még a 3 méteres is eleve civil rendeltetésű, általában a katasztrófavédelem, tűzoltóság, határrendészet alkalmazza őket, a többit meg simán meg lehet venni a boltban, vagy az Aliexpresszen, némi adócska megfizetésével, hogy az állam is jól járjon.

Ennél valószínűbbnek tűnik, hogy a drónok a migránsokat szállító embercsempészeknek keresnek új útvonalakat, mivel ebben az “üzletágban” van annyi pénz, hogy még egy ilyen akciót is megengedhetnek maguknak.

Persze, ennek meg az a szépséghibája, hogy a Balkánon nem így működnek a dolgok. Ha valaki csempészni akar valamit/valakit, annak a legegyszerűbb és legolcsóbb módja az, hogy lefizet egy-két éhbéren tengődő zsarut, vámőrt, vagy – ami még ennél jobb – rendőrfőnököt.

A reakciók váratnak magukra

A szokatlan helyzet egyedül az ellenzéki Siniša Hajdaš Dončić, a parlament belpolitikai és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke volt hajlandó kommentálni, aki azt mondta, hogy információi szerint körülbelül két hete négy drónt láttak, és valamilyen formációban repültek.

Szavai szerint a katonai hírszerzés “aktív vizsgálatot folytat”, és amint a jelentésük elkészül, tájékoztatják az ország államvőt és a miniszterelnököt, valamint az általa vezetett bizottságot is.

– Laikusként azt mondhatom, hogy bármi lehet az ok, de nem akarok spekulációba bocsátkozni, amíg nem látom a jelentést

– jelentette ki Hajdaš Dončić, aki nem volt hajlandó kommentálni a kémkedő szerbekről és oroszokról szóló (összeesküvés)elméletet.

Mindenesetre, kissé kínos

Akárhogy van is, az eset kissé kínos Horvátország számára, mert a “repülő kasztni” márciusi megjelenését követően ez az eset ismételten rávilágít a horvát légvédelem siralmas állapotára.

Némi túlzással Horvátország jelenleg körülbelül ott tart, mint a hidegháborús viccben az albán légvédelem, amely az öklét rázza az égre: tehetetlen és tanácstalan.

Ezek ugyan védtelen, kommerciális drónok, amelyeknek a rádiójeleit elméletileg könnyű megzavarni, de nem sokkal nehezebb őket befogni, vagy lelőni sem, különösen mert katonailag érzékeny terület felett repkednek.

Az esettel kapcsolatban megszólalt ugyan a horvát miniszterelnök, de sokkal okosabbak nem lettünk, mert a nyilatkozata a márciusi kijelentéseinek szintjét súrolta.

– Tudunk róla, és minden illetékes szolgálat, mindenekelőtt a Honvédelmi Minisztérium igyekszik utánajárni, miről is van szó, figyelemmel kísérik a helyzetet. Meglátjuk. Majd kiderül

– mondta mindenkit megszégyenítő határozottsággal Plenki

– Lehet találgatni, hogy ez egy idegen ország akciója-e, migránscsempészek-e, vegy csak egyesek hülyéskednek, és drónokat eresztenek fel. Ha kiderül, akkor elmondjuk

– tette hozzá még a horvát kormányfő, ezek után már mindenki nyugodtan alhat.

Dr. Sc. Tonći Prodan, a horvát kikötők biztonságával foglalkozó “Portus et Navem” tanácsadó cég alapítója és igazgatója, aki közel két évtizedig a horvát nemzetbiztonsági rendszer irányítási és műveleti feladatait látta el, azt mondta a spliti kollégáknak, hogy miután a kémkedés általában titokban folyik, és ezért rendes körülmények között követelménynek számít, hogy a drónokat ne vegyék észre, a knini esemény inkább tűnhet provokációnak, és ezért nem zárható ki, hogy a történtek a “geopolitikai küzdelem” részét képezik, Horvátország NATO tagságát helyezve előtérbe.

– Azonban legvalószínűbb, hogy adatgyűjtésről, azaz a hírszerzési tevékenységekről van szó. És bizonyára szolgálataink már rendelkeznek bizonyos információkkal, amelyeket érthető módon nem lehet nyilvánosságra hozni

– mondta Prodan, így hát tovább tarthatják magukat a történetek az oroszoknak kémkedő boszniai szerbekről, az embercsempészekről, vagy a Földet leigázni készülő marslakókról.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Horvátország

Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

anyuci mm
Ursula és anyuci kedvenc Mikimausza (Forrás: X-platform, Andrej Plenković)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.

Már nem illúzió a kínai út

Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.

A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.

A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.

A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.

Új szelek fújnak

Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.

A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.

Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.

illúziók kínai

A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)

Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.

Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.

Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.

Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.

Hétvégi csemege

Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.

Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.

illúziók kínai

A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)

Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.

Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.

Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.

Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.

Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.

Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava