...
Connect with us

Horvátország

VENDÉGEK: Drónok Knin felett, az oroszok vagy az embercsempészek kémkednek?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

dronok knin felett
Olvasási idő: 3 perc

A spliti Slobodna Dalmacija híradása szerint, a múlt héten Knin felett több ízben is azonosítatlan drónokat észleltek. Az égi tünemények között egy komoly, 3 méter átmérőjű is akadt, a többiek ennél jóval kisebbek, a quadcopterek népes családjába sorolhatók. Knin a kilencvenes években a horvátországi szerb szakadárok főhadiszállása volt, fontos vasúti csomópont, a város környékén jelentős katonai létesítmények és raktárak vannak. Korábban ebben a térségben voltak a spliti katonai körzet - és üzemanyagtartalékai. Knin a sokat emlegetett Vihar hadművelet idején került horvát kézre.

Mindenkit a guta kerülget

A drónok meglehetősen kényes helyen vizsgálódtak, a Golubić és Potkonje kaszárnyák/katonai támaszpontok felett, miért is a biztonsági szervek, a rendőrség és katonaság is rendesen ideggörcsöt kapott. A szemtanúk leírása szerint a drónok 1,2 – 2 kilométer magasságban repültek, illetve köröztek, hogy végül rendre Bosznia-Hercegovina irányába távozzanak. Egy alkalommal egészen alacsonyra ereszkedtek a 4. páncélos zászlóalj laktanyája felett, mobil telefonnal lencsevégre (mobilvégre) is kapták őket.

A drónok este hat óra tájt szoktak megjelenni, és 22-23 óra környékén távoztak. A Slobodna tudósítása szerint egy alkalommal nyolc drón is körözött Knin felett, sőt valamiféle kötelékben is repültek. Jelen pillanatban senki sem tud semmit, illetve nem mond semmit ezzel kapcsolatban, így természetesen a közösségi médiában a legvadabb találgatások látnak napvilágot.

Ezek közül a legtetszetősebb az, hogy tulajdonképpen a bosznia szerbek állnak a dolog hátterében, akik Moszkva számára szolgáltatnak adatokat a NATO és Schengen peremvidékéről.

Bár ez eléggé tetszetős és baljóslatú ahhoz, hogy az emberek veszélyeztetve érezzék magukat, mégsem túl valószínű. Egyrészt azért, mert az oroszoknak jelenleg máshol van dolguk, nem a Balkánon, másrészt pedig azért, mert az itt látott drónok nem tartoznak a katonai légieszközök családjába.

Még a 3 méteres is eleve civil rendeltetésű, általában a katasztrófavédelem, tűzoltóság, határrendészet alkalmazza őket, a többit meg simán meg lehet venni a boltban, vagy az Aliexpresszen, némi adócska megfizetésével, hogy az állam is jól járjon.

Ennél valószínűbbnek tűnik, hogy a drónok a migránsokat szállító embercsempészeknek keresnek új útvonalakat, mivel ebben az „üzletágban” van annyi pénz, hogy még egy ilyen akciót is megengedhetnek maguknak.

Persze, ennek meg az a szépséghibája, hogy a Balkánon nem így működnek a dolgok. Ha valaki csempészni akar valamit/valakit, annak a legegyszerűbb és legolcsóbb módja az, hogy lefizet egy-két éhbéren tengődő zsarut, vámőrt, vagy – ami még ennél jobb – rendőrfőnököt.

A reakciók váratnak magukra

A szokatlan helyzet egyedül az ellenzéki Siniša Hajdaš Dončić, a parlament belpolitikai és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke volt hajlandó kommentálni, aki azt mondta, hogy információi szerint körülbelül két hete négy drónt láttak, és valamilyen formációban repültek.

Szavai szerint a katonai hírszerzés „aktív vizsgálatot folytat”, és amint a jelentésük elkészül, tájékoztatják az ország államvőt és a miniszterelnököt, valamint az általa vezetett bizottságot is.

Laikusként azt mondhatom, hogy bármi lehet az ok, de nem akarok spekulációba bocsátkozni, amíg nem látom a jelentést

– jelentette ki Hajdaš Dončić, aki nem volt hajlandó kommentálni a kémkedő szerbekről és oroszokról szóló (összeesküvés)elméletet.

Mindenesetre, kissé kínos

Akárhogy van is, az eset kissé kínos Horvátország számára, mert a „repülő kasztni” márciusi megjelenését követően ez az eset ismételten rávilágít a horvát légvédelem siralmas állapotára.

Némi túlzással Horvátország jelenleg körülbelül ott tart, mint a hidegháborús viccben az albán légvédelem, amely az öklét rázza az égre: tehetetlen és tanácstalan.

Ezek ugyan védtelen, kommerciális drónok, amelyeknek a rádiójeleit elméletileg könnyű megzavarni, de nem sokkal nehezebb őket befogni, vagy lelőni sem, különösen mert katonailag érzékeny terület felett repkednek.

Az esettel kapcsolatban megszólalt ugyan a horvát miniszterelnök, de sokkal okosabbak nem lettünk, mert a nyilatkozata a márciusi kijelentéseinek szintjét súrolta.

Tudunk róla, és minden illetékes szolgálat, mindenekelőtt a Honvédelmi Minisztérium igyekszik utánajárni, miről is van szó, figyelemmel kísérik a helyzetet. Meglátjuk. Majd kiderül

– mondta mindenkit megszégyenítő határozottsággal Plenki

Lehet találgatni, hogy ez egy idegen ország akciója-e, migránscsempészek-e, vegy csak egyesek hülyéskednek, és drónokat eresztenek fel. Ha kiderül, akkor elmondjuk

– tette hozzá még a horvát kormányfő, ezek után már mindenki nyugodtan alhat.

Dr. Sc. Tonći Prodan, a horvát kikötők biztonságával foglalkozó „Portus et Navem” tanácsadó cég alapítója és igazgatója, aki közel két évtizedig a horvát nemzetbiztonsági rendszer irányítási és műveleti feladatait látta el, azt mondta a spliti kollégáknak, hogy miután a kémkedés általában titokban folyik, és ezért rendes körülmények között követelménynek számít, hogy a drónokat ne vegyék észre, a knini esemény inkább tűnhet provokációnak, és ezért nem zárható ki, hogy a történtek a „geopolitikai küzdelem” részét képezik, Horvátország NATO tagságát helyezve előtérbe.

Azonban legvalószínűbb, hogy adatgyűjtésről, azaz a hírszerzési tevékenységekről van szó. És bizonyára szolgálataink már rendelkeznek bizonyos információkkal, amelyeket érthető módon nem lehet nyilvánosságra hozni

– mondta Prodan, így hát tovább tarthatják magukat a történetek az oroszoknak kémkedő boszniai szerbekről, az embercsempészekről, vagy a Földet leigázni készülő marslakókról.




Horvátország

Luka Modrić és Ivana Knoll nem dolgozik a horvát titkosszolgálatnak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Luka Modrić
A horvát celeb, Ivana Knoll Luka Modrić híve (Forrás: Twitter, Ivana Knoll)
Olvasási idő: 4 perc

A országgyűlés (szábor) nemzetbiztonsági bizottságának múlt heti ülésén kiderült, hogy sem Luka Modrić, sem Ivana Knoll nem dolgozik a horvát titkosszolgálatnak, mint ahogy azt korábban a „szerb világból” kísértő egyik élemedett korú szerb katonatiszt mostanában állította, korábban pedig a belgrádi Blic hírportál/napilap írta. Az említett bizottsági ülésnek a legfontosabb témája a horvát polgári és a katonai titkosszolgálat 2022-es éves beszámolójának előterjesztése volt, ám a címben szereplő közlés mindent háttérbe szorított, egyrészt, mert mint már többször megállapítottuk a BALK hasábjain, hárommillió szövetségi kapitány országa, másrészt meg, mert a horvát hímeket is bűvöletbe ejtik a vonzó külsejű fiatal nők.

Nem kémnő a szép nő

A horvát nemzetbiztonsági bizottság zárt üléséről eddig egyetlen érdekes információ szivárgott ki, illetve egyetlen nyilatkozat került be a médiatérbe, amely felkeltette a bizottság tagjainak őszinte érdeklődését, főleg azért mert, a szóban forgó közlést Daniel Markić, a Biztonsági-Hírszerző Ügynökség (Sigurnosno–obavještajna agencija, SOA) igazgatója egy fotóval is alátámasztotta.

A képen természetesen nem Luka Modrić, hanem Ivana Knoll volt látható, amint bájait Horvátország, vagyis a hírszerzés szerint inkább csak a horvát foci szolgálatába állította, minekutána ő volt a csapat tizenkettedik embere, aki nem a gyepen, hanem a „lelátókon küzdött a haza becsületéért”.

Meg kell azonban vallani, hogy akadt egy-két vetélytársa is, például a zágrábi illetőségű Claudia Rivier személyében, akit akkortájt az Instagramon csak 620 ezer ember követett, ma már a követőinek a száma megugrotta az egymilliót, de ide sorolható még a némileg celebbabérokra is törő volt horvát államfő, Kolinda Grabar-Kitarović is, aki szintén Katarban csápolt, és akinek szintén több százezres tábora van az Instán.

Ivana Knoll piros-fehér kockás öltözékben készült fotói a világbajnokság idején elárasztották a külföldi médiát, Instagram-profilja pedig hatalmas növekedést ért el a követők tekintetében, de erről még majd szó lesz.

Luka Modrić

Modrićnak szurkolt, de Messivel flörtölt (Forrás: Twitter, Ivana Knoll)

A zágrábi Index a „nem kémnő a szép nő” tézissel foglalkozva megjegyezte, hogy a világbajnokság idején néhány szerb közszereplő „azzal az őrült tézissel állt elő”, hogy Knoll valójában egy horvát titkosszolgálati személyiség, akinek a szépségét különböző titkosszolgálatok használják fel rejtett célok elérésére.

Ezt az elméletet nyilvánosan Ilija Kajtez szerb szociológus, filozófus, pedagógus, nyugalmazott katonatiszt vezette elő a belgrádi Studio B televízióban, akit a szerb hazafias média „biztonsági kérdésekben jártas személyiségnek” nevez.

A legtöbb ember vonzódik a pornográfiával határos meztelenséghez, és ez csali a férfi lakosság számára, hogy aztán politikai üzeneteket küldjenek nekik. A végén a lebilincselő képeket valószínűleg Horvátországnak, a horvát függetlenségnek és a neousztasa ideológiának a javára fordítják, ellenünk, szerbek ellen, mert ez a Nyugat és a horvát média, valamint a horvát szolgálatok kedvenc témája
Luka Modrić, Ivana Knoll

Ivana Knoll a helyi erők figyelmét is felkeltette, csak ők a fejükön viselik a kockás ruhadarabot (Forrás: Twitter. Ivana Knoll)

– jelentette ki az erősen kiöregedő Kajtez. A nyugalmazott szerb katonatisztet a horvát sajtó Dušan Kovačević szerb drámaíró Balkáni kém (Balkanski špijun) című művében feltűnő Ilija Čvorovićhoz hasonlította, aki meg volt győződve arról, hogy „semmi sem az, aminek látszik”.

A Čvorović beszélő név, a čvor szó „csomót” jelent, a színpadi darabból 1987 film is készült, a kor nagy délszláv színészeinek főszereplésével.

Nos, a Čvorović-utánzat tavaly decemberben azt fejtegette, hogy Ivana Knoll mögött nagyon komoly hatalmi központok húzódnak meg, és mindezt teszik tudományos alapon, különböző think tank csoportok támogatását élvezve, merthogy a nyugati agytrösztök azt kutatják, hogy miként nyerhetők meg az emberi lelkek, amelyeken keresztül aztán hatással lehetnek az emberi tudatra.

Stb, stb!

Knoll Katarból válaszolt

Knoll, vagy ahogy Instragram-profilját sokan ismerik, KnollDoll Katarból szólt hozzá a kiöregedett szerb nacionalista csotrogány „politikai szárnypróbálgatásaihoz”, aki ezen a témán keresztül is egy furfangos csavarral a „szerb világot” igyekezett népszerűsíteni, mert akkor ugyanis az volt a politikai túltermelésre berendezkedett szerbiai körökben a sláger.

A nyugati titkosszolálatok titkos ügynöke jelentkezik. Üdvözletemet küldöm Dohából, ahol titkos feladatot hajtok végre Világbajnokság kódnév alatt

– nyilatkozta a Horvátországban igencsak népszerű Nova tévén keresztül Ivana Knoll decemberben.

Be kell vallanom, hogy ennél nagyobb hülyeséget még nem hallottam
Luka Modrić, Ivana Knoll

– tette még hozzá KnollDoll, aki csak azt sajnálja, hogy a szerb baráti televíziós műsorban egy pontatlan információ is elhangzott, miszerint az Instagramon kétmillió követője van, holott már akkor közel hárommillió volt, mára viszont ez a szám már a 3,5 milliót súrolja, egy-két fotó lájkolóinak, illetve „szívecskézőinek” a száma pedig elérte az egymilliót is.

Zágrábi médiajelentések szerint a horvát polgári titkosszolgálat vezetője Luka Modrićot most csak futólag említette, miután a SOA már a 2020-as jelentésében visszautasította a szerb Blic azon állítását, hogy a horvát válogatott szövetségi kapitánya szerbiai titkosszolgálati tevékenységet finanszírozott, hogy azáltal járassa le az „ellene áskálódó” horvát ügyészt.

A Blic ezt annak idején nem az ujjából szopta, az erre vonatkozó adatokat a szerbiai Biztonsági Tájékoztató Ügynökség (Bezbednosna Informativna Agencija, BIA) szivárogtatta ki 2019-ben, bár ebben az ügyben nem könnyű tisztán látni.

Maradjunk inkább KnollDollnál, és az egyéb horvát celebeknél, jobbat tesz az a léleknek!




Az olvasás folytatása

Horvátország

A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Behívó
A horvát rendőrök és a fiumei polgári védelem ballonok segítségével vontatta ki a kikötőből a második világháborús repülőbombát (Forrás: YouTube, Fiumei Polgári Védelem)
Olvasási idő: 4 perc

A horvát védelmi minisztérium behívókat kezdett küldeni a tartalékosoknak, hogy hadiállapot esetére megkapják a beosztásukat, ami az ukrajnai háború miatt nem hangzik túl jól. És történik mindez azt követően, hogy a hétvégén a nagyérdemű a fiumei (Rijeka) kikötőben egy II. világháborúból visszamaradt jókora akna ártalmatlanítását szurkolhatta végig, ha nem akadt okosabb dolga. A bomba miatt egy egész városrészt ürítettek ki. Haladjunk időrendi sorrendben, előbb a bomba, aztán a háborús beosztás.

Világháborús takarítás

A majd hétszáz kiló robbanóanyagot tartalmazó akna érdekessége, hogy tulajdonképpen még az első világháborús feleslegekből származó mágneses akna, amit aztán az ügyes friccek átdolgoztak repülőbombává.

A „luftmine” volt a legnagyobb méretű német repülőbomba, és általában ejtőernyővel felszerelten pottyantották alá, például Londonra, ahol egy ilyen gyilok körülbelül 100 méteres körzetben pusztított el mindent, de repeszei akár 1,6 kilométeres körzetben is veszélyt jelentettek.

Az elővigyázatos horvátok mindenesetre kiürítették a kikötő közelében fekvő városnegyedet, biztos, ami biztos.

Az ember ugyan elmerenghet rajta, hogy az iszapba süllyedt micsoda bármikor felrobbanhatott volna, nem várva 70+ évet az ártalmatlanításra, vagy mindenféle egyéb hülyeség juthatott az eszébe, mint például az, hogy sietni kell a világháborús takarítással, mert éppen nyakunkon a következő világégés, de szerencsére minden úgy ment mint a karikacsapás.

A hadsereg búváraival kiegészített tengeri mentőszolgálat simán biztonságos távolságra vonszolta az aknát, és akkurátusan felrobbantotta.

A művelet úgy zajlott, hogy az aknát levegővel telt ballonok segítségével 19 méter mélyből hét méter mélyre emelték, és két mérföldes óránkénti sebességgel arra a helyre vontatták, ahol a vízben történő detonációval megsemmisítették.

Hogy mennyi hal pusztult el az akció folyamán, azt nem tudni, de a búvárok és a biztonsági személyzet bizonyára nem maradna éhen a következő fél évben, ha beütne az ínség.

Ha a postás csönget, be kell vonulni

A hétfő nem indult különösebben jól: a Dnevnik.hr portál világgá röpítette a hírt, hogy a védelmi minisztérium behívókat kezdett küldeni a tartalékosoknak, igaz egyenlőre még csak azzal a céllal, hogy meghatározzák beosztásukat egy beköszönő hadiállapot esetére.

A Dnevnik után persze a hírre rámozdultak a többiek is, az ukrajnai háborúskodásra való tekintettel senkinek sem tetszett túlzottan az időzítés.

behívó

Horvát katonák (Illusztráció, forrás: horvát védelmi minisztérium)

Végül a védelmi minisztérium is kegyesen leereszkedett az Olümposzról, és kibocsátott egy közleményt.

Ennek értelmében az elkövetkező időszakban, májussal bezárólag 10 ezer tartalékost fognak berendelni a katonai ügyosztályra, hogy kijelöljék a beosztásukat hadiállapot esetér.

A védelmi minisztérium szerint ez egy teljesen rutinintézkedés, lényegében ezt 2020 és 2022 között kellett volna végrehajtani, de nem lehetett a koronavírus-járvány miatt.

Az emberek hisznek is a minisztériumnak, is meg nem is: ha el lehetett napolni három évig, miért éppen most került sor a mozgolódásra? A tudósító személy szerint ezúttal hajlamos hinni a védelmi minisztériumnak, ha meg véletlenül valamilyen turpisság lenne a dologban, az úgyis gyorsan kiderül. (De akkor már régen rossz.)

Mate Rimac, az ügyeletes optimista

Az egykor csodagyereknek tartott üzletember vasárnap interjút adott a horvát közszolgálati televíziónak. Véleménye szerint Horvátország jó irányba halad, és hihetetlenül jó technológiai vállalatokkal rendelkezik.

Ez nem jelenti azt, hogy nem lehetne ennél 10-szer több is, amint ezt Izrael példájából is láthatjuk. A célom az, hogy kis mértékben hozzájáruljunk ahhoz, hogy még inkább Izrael felé haladjunk, hogy jobban támaszkodjunk a technológiai szektorra, amely pénzt, befektetéseket és munkahelyeket hoz

– nyilatkozta Rimac, aki szerint adminisztráció igen nagy akadályt jelent, amikor a vállalat még kicsi.

Hasonló a helyzet más országokban is, talán még rosszabb is

– mondta Rimac, aki szerint „Angliában például, „lehetetlen küldetés” bankszámlát szerezni egy cégnek.

Nálunk néhány dolog sokkal jobb. Azt hiszem, a legnagyobb probléma számunkra a tőkehiány volt, nem volt pénz. Ez eleinte számomra is problémát jelentett, nem tudtam befektetőket bevonzani

– vallotta be a „horvát Elon Musk”. Ma már más a történet, mutatott rá Rimac, aki szerint újabban a legnagyobb befektetők a németek, japánok, koreaiak, amerikaiak.

Nem hiszem, hogy ma már hátrányt jelentene, hogy egy cég Horvátországban működik. Több egyszarvúnk van, vagyis több egymilliárd dollár feletti értékkel rendelkező vállalatunk van egy főre vetítve, mint a legtöbb európai országban, azt hiszem, Észtország után a második helyen állunk Európában

– jelentette ki Rimac, aki szerint sokkal nagyobb országokban, például Olaszországban vagy Lengyelországban egészen a közelmúltig nem voltak ehhez fogható vállalatok.

Ha a dolgok továbbra is jó irányba haladnak, úgy gondolom, hogy néhány éven belül Horvátország Észtországhoz vagy Izraelhez hasonlóan olyan országgá válhat, amely következetesen ilyen egyszarvúkat hoz létre

– tette hozzá, majd megjegyezte: sok példát tudna mondani arra, hogy vannak, akik azért mennek Horvátországba, hogy ilyen cégeket alapítsanak, miközben semmi közük sincs Horvátországhoz.

Ismerek egy amerikait, aki néhány évvel ezelőtt több mint egymilliárd dollárért jegyezte be a cégét az amerikai tőzsdén, a minap azonban felvette a kapcsolatot velem, és azt mondta, hogy eladta a részvényeit, és Horvátországba jön

– magyarázza Rimac, aki szerint a külföldieket lenyűgözi az az „ökoszisztéma”, amely Horvátországban épült fel, amin azt a „technológiai közösséget” értette, amelyben mindenki ismeri, tiszteli és támogatja egymást.

Ez talán a legfontosabb, mert ebben a közösségben nincs féltékenység vagy gonoszság, tényleg figyeljük, hogyan segíthetünk egymásnak önzetlenül

– fejezte be az interjút Rimac, aki irigylésre méltó birodalmat épített fel a horvátországi Szentnedelében (Sveta Nedelja).




Az olvasás folytatása

Horvátország

FÚZIÓS ENERGIA: Vissza a jövőbe, de hol van a repülő autóm?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

fuzios energia
A mesterséges csillagközi objektum potenciálisan egy olyan anyahajó lehet, amely sok kis szondát bocsát ki a Földre való közeli áthaladása során (Forrás: YouTube, IFMIF-DONES España)
Olvasási idő: 3 perc

Talán annak is köszönhetően, hogy meglehetősen furcsa kisfiú voltam – már poétikusan ifjú koromban kedvenc szórakozásom az volt, hogy behúzódtam a zongora alá, és olvastam – még most, hajlott koromban sem veszítettem el érdeklődésemet a világ dolgai iránt. Többek között nagy sci-fi rajongó vagyok, és ennek megfelelően legszívesebben az űrben száguldoznék egy összkomfortos űrhajóban, de sajna, ez úgy tetszik, még jócskán odább van. Viszont, a dolgok fejlődnek, és ahogy erre a ChatGPT-is cikkem is igyekezett rávilágítani, a jövő ajtóstól tör ránk, tetszik, nem tetszik.

A horvátok és a fúziós energia

Például, pár évvel ezelőtt is még csak április elsejei viccelődésnek számított volna az a hír, hogy a spanyolok és horvátok csütörtökön Granadában közös igazgatóságot alakítottak a fúziós erőmű építéséhez szükséges anyagok tesztelésére, egy 707 millió eurós uniós projekt keretében.

Az IFMIF-Dones névre keresztelt projekt elnöke Staša Skenžić, a horvát oktatási minisztérium nemzetközi együttműködési osztályának vezetője lesz.

A dél-spanyolországi Granadában tartott ülésen megállapodás született arról, hogy két horvát, két spanyol és két megfigyelő országból származó tag ül majd a testületben.

Az IFMIF-Dones projekt keretében egy létesítményt építenek Escuzarban, mintegy 20 kilométerre Granada városától. A kísérleti telephelyen a fizikusok az Európai Unió első fúziós erőművének megépítéséhez szükséges anyagok kutatásával foglalkoznak majd.

A projektben egyenlőre Spanyolország 50 százalékos, Horvátország pedig 5 százalékos részesedéssel vesz részt.

Pénteken 13 másik ország és három intézmény képviselői gyűltek össze Granadában, amelyek részt vehetnek a fennmaradó 45 százalékos részesedésben.

Minden ország részt vett a vitában, és nagyon örülünk a projektbe való belépés iránti érdeklődésnek

– mondta Tonči Tadić fizikus, a horvát csapat vezetője a Hina, horvát állami hírügynökségnek.

Véleménye szerint a japán küldöttséggel való találkozó különösen sikeres volt, és Németország is nagy érdeklődést mutatott.

Az ülésen olaszországi, franciaországi, belgiumi, szlovéniai, szlovákiai, csehországi, romániai, ausztriai, finnországi, litvániai, lettországi és magyarországi küldöttségek, valamint az EURATOM, az EUROfusion és a Fusion for Energy (F4E) nemzetközi szervezetek is részt vettek.

Az EURATOM várhatóan 20 százalékos részesedéssel lép be

– mondta Tadić, hozzátéve, hogy a szervezet először a vezetőség ülését akarja megtartani a befogadás megvitatására.

A Pentagon mindenre rátromfolt

A „Vissza a jövőbe” érzést erősíti az az elképesztő híradás is, melynek értelmében fennáll a lehetősége, hogy földönkívüli anyahajók és kisebb szondák látogathatnak meg bolygókat a Naprendszerünkben, beleértve a Földet is.

A mesterséges csillagközi objektum potenciálisan egy olyan anyahajó lehet, amely sok kis szondát bocsát ki a Földre való közeli áthaladása során. Ez egy olyan működési elv által valósulhat meg, amely nem különbözik túlságosan a NASA küldetéseitől

– írta Sean Kirkpatrick, a Pentagon azonosítatlan légijelenség-kutató irodájának vezetője egy kutatási jelentésben, amelyet Abraham Loeb, a Harvard Egyetem csillagászati tanszékének elnöke társszerzőként jegyez.

Fúziós energia

Szóval nem egy oregoni erdőcsősznek káprázott a szeme, minek következtében UFO-kat vélt felfedezni a csillagos égen, hanem a fent jelzett tiszteletreméltó urak hivatalos jelentésében szerepel a sztori, az ember meg csak kapkodja a fejét.

És ez csak két érdekesség, amit ötletszerűen kiragadtam az információk örvényéből. Szinte követhetetlen a tudomány és a technológiák fejlődése, a médiába csak nagy ritkán törnek be az efféle hírek, és ezért még arról sem beszélhetünk, hogy csak a jéghegy csúcsát látjuk, hanem annak elenyészően kicsi csücskét.

Teljesen vad dolgok kerülnek szóba, az élet meghosszabbításától kezdve a zero point energia megcsapolásáig, a fény sebességét meghaladó utazás lehetőségétől az ezer évig tartó elemig.

Fúziós autó

Mindezt lehet hogy már holnap, de lehet, hogy soha sem fogjuk látni. Csak az a biztos, hogy vágtatunk a jövőbe, még ha ezt nem is tudjuk.

Én személy szerint belenyugodtam abba, hogy el sem tudom képzelni, mit hoz a holnap, viszont van egy valami amit hiányolok a nagy fene futurizmusból.

Hol van a repülő autó, kérdem én? Már a múlt század ötvenes éveitől ígérgetik, de sehogy valósul meg. Pedig nagy szükség volna rá. Az ember egy óra alatt felugorhatna Pestre megnézni a haverokat, vagy fél óra alatt leérhetne az Adriára friss halat venni, vagy húsz perc alatt Szlavónországba, ahol a fekete malac túr…




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

Vámos Miklós: Visz a vonat

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.