...
Connect with us

Szerbia

VUČIĆ LEVADÁSZÁSA: A szerb elnök nem vette át a német-francia javaslatot, mert fájt a feje

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

NY vucic djuric gigapixel standard scale
Olvasási idő: 7 perc

Az albániai sajtóban a napokban megjelent egy dokumentum, amelyet állítólag a német és a francia kancellári, illetve elnöki megbízott adott át, illetve adott volna át a minap a koszovói miniszterelnöknek & a szerb államfőnek, és amely a koszovói válság békés megoldására tesz 13 javaslatot, valójában azonban csak egyet tizenhárom pontra szétszedve. A múlt szombat/vasárnap óta New Yorkban tartózkodó szerb államfő szerdai beszédére készül, amelyet az ENSZ közgyűlése előtt mond majd el, így nem tudott most az újabb javaslatokkal foglalkozni, meg különben is már „fáj a feje az egésztől”.

Pride helyett dzsoggingolás

Szombaton azt tapasztaltuk, hogy Aleksandar Vučić valamilyen okból kifolyólag nem volt a fedélzeten a melegfelvonulás idején, a parádét ezért Ana Brnabić miniszterelnök vezényelte le eléggé népmesei módon, miszerint volt is LMBT-séta, meg nem is volt, de ezt ne rójuk fel neki, a szerb miniszterelnök nem a magyar mese- és mondavilágon nevelkedett.

Tény viszont, hogy Vučić szombaton úgy tűnt el a jobb fenéken, mintha nem is ő lenne a kapitány, hogy aztán amerikai idő szerint másnap reggel az Instagramon tegyen közzé egy fényképet, amelyen Marko Đurić szerbiai nagykövet társaságában látható a Times Square-n, eléggé sportos kiadásban.

Marko, nagy sportoló, a kora reggeli órákban eligazítja (brieffeli) idősebb barátját, mielőtt az fárasztó és fontos megbeszéléseken venne részt New York-ban

– írta a fényképhez fűzött kommentárjában a szerb elnök, aki tehát egy kis amerikai dzsoggingolás miatt testálta át Brnabićra a „testhezálló feladatot”, pedig annak is voltak némi teendői, merthogy ő képviselte Szerbiát II. Erzsébet volt brit uralkodó londoni gyászszertartásán, és hétfőn, nem pedig szerdán.

Mondani sem kell, hogy több, mint 22 ezren kedvelték Vučić sportos bejegyzést az Istagramon, ahol azonban – talán most először – disszonáns hangokat is tetten lehetett érni, már nem csak a csápolók éltették a „szerb nép büszkeségét”, ahogy egy Vučić-fan tisztelte meg a szerb elnököt.

av ny

Többen is kifejezték nemtetszésüket amiatt, hogy a szerb elnök a Pride előtti utolsó pillanatban lépett le, egy bátor férfiú pedig feltette azt az elnöki szempontból kényelmetlen kérdést, miszerint a szerb nép vajon mivel érdemelte ki, hogy megint elárulják, ki tudja hányadik alkalommal? A bejegyzés 43 lájkot kapott, ebből is látszik, hogy a hozzászóló nincs egyedül a véleményével.

A francia-német rendezési terv

Ezt követően derült ki, hogy Németország és Franciaország miben fondorkodik, és nemrégiben miért menesztett közvetítőket gyors hirtelenséggel előbb Pristinába, majd Belgrádba. A két ország az tervezi, hogy jövőre, a Koszovó és Szerbia között folyó párbeszédet miniszterelnöki szintre emelő brüsszeli megállapodás 10. évfordulóján új szakaszt nyit a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben. Erről az Albanian Post számolt be, amely közzétette az ezzel kapcsoltban készült eléggé vázlatos tervet.

Az új keretrendszer állítólag azt követően került kidolgozásra, hogy Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár kinevezte a maga megbízottját a Szerbia és Koszovó között folyó tárgyalások felgyorsítására.

A három és fél oldalas terv tíz évre szóló víziót kínál, és 13 pontban sorolja fel a teendőket, amelyeket három fejezetbe csoportosít, gyakorlatilag felvázolja annak a menetét, hogy miként kellene zajlania a rendezésnek, és hogy miként lehetne megoldást találni a „két állam” viszonyának normalizálására.

Az első pont kiemeli, hogy „2023 közepéig el kell érni a kapcsolatok érdemi normalizálását”, a második pont pedig azt tárgyalja, hogy Koszovó és Szerbia két különálló „jogi és politikai realitás”, amelyeket a párbeszédben részt vevő valamennyi félnek el kell ismernie.

Minden félnek, tehát Pristinának (Koszovónak), Belgrádnak (Szerbiának) és Brüsszelnek (vagyis az EU-nak, ami az összes EU-tagállamot jelenti, beleértve a vonakodókat is)

– olvasható a dokumentumban, amely azt is igyekszik tisztázni, hogy Szerbia nem tekintheti magát késznek az uniós csatlakozásra a Koszovóval fenntartott politikai, jogi és diplomáciai kapcsolatok teljes normalizálása nélkül.

A dokumentum itt azonban tesz némi engedményt, tekintettel arra, hogy Szerbia EU-csatlakozása még messze van, ezért ebben a szakaszban, vagyis most még, Szerbiának nem kell (jogilag) elismernie Koszovót.

A negyedik pont azt mondja ki, hogy az elismerés helyett Szerbiának egyelőre külön „politikai és jogi valóságként” kell elfogadnia Koszovó létezését, majd három pontra bontva elmagyarázza azt is, hogy mit jelent a függetlenség elfogadása.

Koszovónak és Szerbiának teljesen normalizálnia kell a kapcsolatait, lehetővé téve az emberek és az áruk kétoldalú mozgását

– áll a második fejezet első pontjában, amihez tartozik az a figyelmeztetés, hogy a kapcsolatok normalizálódásának tükröződnie kell a valóságban is.

Az Albanian Post meg nem nevezett forrásai szerint Németország és Franciaország ragaszkodik ehhez a ponthoz, miután „ez a két hatalmas állam, amely Európai Unió pillére, harmonizálta a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikáját”.


Júliusban írtuk a BALK-on

A BALK-on eddig két álláspontot képviseltünk viszonylag következetesen, az egyik a daytoni szerződés kikukázása, a másik pedig a nyugat-balkáni országok (tömbben történő) felvétele az Európai Unióba. Lehet, hogy valaki mégis olvas bennünket? Júniusban a következőket írtuk:

Végezetül zárjuk rövidre a kérdést a balkáni csatlakozás ügyében, amelyben mind mondtuk, senkinek sincs igaza, sem az Európi Bizottságnak, amely készen állna egy negyvenegynéhány milliós Ukrajna befogadására, miközben ódzkodik a körülbelül 20 milliós Balkán integrálásától, sem Magyarországnak, amely szerint a balkáni országok teljesítették az uniós elvárásokat és készen állnak a csatlakozásra.

Nem teljesítették az egyébként szégyenletes módon egyre bővülő elvárásokat, és nem állnak készen a csatlakozásra. És tíz év múlva sem fognak készen állni. Nem kell őket “politikai zsarolás” tárgyáva tenni, de arra sincs szükség, hogy baráti vállveregetés közepette hitegessük őket.

Azért kell felvenni a nyugat-balkáni országokat & népeket, hogy ne verjék be egymás fejét, és hogy ne öljék halomra egymást “saját indíttatásból”, vagy esetleg idegen érdekek szolgálatában. És azért kell felvenni őket, mert uniós csatlakoztatásukkal megakadályozhatjuk, hogy az oroszok, a kínaiak, az arabok és az amerikaiak megvessék a lábukat az Európai Unió szomszédságában, egy olyan területen, ahol az Európai Uniónak kellene lennie. Elvben.


Franciaország támogatja Németországot az úgynevezett berlini folyamat újjáélesztésében és sikerre vitelében, Németország viszont határozottan kiáll Franciaország mellett a nyugat-balkáni „óvatos terjeszkedési politika” végrehajtásában.

Ezért Franciaország és Németország világossá tette Koszovó és Szerbia számára, hogy 2022-ben minél több gyakorlati megállapodást szeretnének látni a két fél részéről, amelyek lehetővé teszik a berlini folyamat sikeres újraélesztését.

A második fejezet harmadik pontja azt mondja ki, hogy „Koszovó külön politikai és jogi valóságként történő elfogadásával összhangban Szerbiának passzív álláspontot kell tanúsítania, és többé nem ellenezheti Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben”. A dokumentum szerint Szerbia irányában „konkrét és nagyon erőteljes kérés”, hogy ne gátolja aktívan a koszovói felvételét az említett szervezetekbe. Itt csak mellékesen jegyezzük meg, hogy Vučić szerdán a koszovói tagság ellen fog szónokolni az ENSZ-ben, és többé-kevésbé a Koszovó ellenes nemzetközi kampányt szolgálhatja Ivica Dačić visszaemelése is a szerb kormányba.

De térjünk vissza a dokumentumhoz, amelyben itt érünk el ahhoz a ponthoz, miszerint Koszovó függetlenségét elismeri az öt uniós tagállam, amely ezt eddig elutasította, ez pedig lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy a hat nyugat-balkáni állam tagságát egyetlen blokként kezelje.

A dokumentum taglalja azt is, hogy Koszovó ENSZ-tagsága attól függ, hogy Oroszország vétózik-e a Biztonsági Tanácsban. Koszovó nemzetközi szervezetekbe történő betagosodása így több fázison mehet keresztül, amíg az EU és az USA nem oldja meg a problémáit Oroszországgal.

Koszovó számára az első lépés, hogy az Európa Tanács tagja legyen. A második szakasz Koszovó felvétele az Interpolba és az UNESCO-ba. A harmadik a NATO-csatlakozási tárgyalások megkezdése és az EU-tagság kérelmezése, majd végül a negyedik szakasz: az ENSZ-tagság megszerzése.

A dokumentum elmagyarázza azt is, hogy mit nyer Szerbia és Koszovó, ha aláírja a megállapodást, és milyen következményekkel jár, ha nem jön létre az egyezmény.

Ami Koszovót illeti, öt EU-tagország elismerését szerezheti meg, ami megnyitja előtte a NATO- és az EU-tagság perspektíváját, Szerbia pedig jelentős pénzügyi és gazdasági segítségben részesül, és ezáltal a térség vezető gazdasági és politikai országává avanzsál.

A dokumentum azt is feltárja, hogy mivel jár a terv elutasítása Belgrád részéről. Ez „gazdasági és pénzügyi elszigetelődéshez” vezet, ami miatt elpártol tőle az az öt uniós ország is, amely egyelőre nem ismeri el Koszovó függetlenségét. A szerzők itt megjegyzik, hogy az EU – a végkifejlettől függetlenül – egységes álláspontot fog képviselni. Ezért Szerbia abba a helyzetbe kerül, hogy ellenkezés esetén elveszíti az olyannyira szükséges gazdasági és politikai támogatást, valamint a tőle elpártoló öt uniós ország szimpátiáját.

Az Albanian Post forrásai megerősítik, hogy ha Szerbia nem hajlandó hivatalosan elismerni Koszovó függetlenségét, nagyon nehéz lesz megállapodásra jutni Koszovóval a Szerb Községek Közösségéről (ZSO), amely által a koszovói szerbek nagyobb fokú autonómiához jutnának.

Megértjük, hogy fáj a feje

Aki eljutott idáig, az biztosan megérti, hogy a szerb elnöknek miért fáj a feje. A szerb kormánypárti médiának azt nyilatkozta, hogy át sem vette a francia-német kezdeményezést.

Hallottam már ahhoz hasonlókat, amit itt ötletként leírtak, és elég tapasztalt vagyok, ezért tudom, hogy nem kell átvennem egy ilyen papírt

– jelentette ki a New York-i dzsoggingolás után a szerb államfő, aki következő mondatával végképp egyértelművé tette, hogy mit akar, és milyen irányba szeretné vezetni Szerbiát – és itt bosszulja meg magát, hogy a kilencvenes évek „idejétmúlt” politikusai vezetik az országot.

Esély sincs arra, hogy beengedjük Koszovót az ENSZ-be. Fáj ettől az egésztől a fejem, és ezért nem vettem át azt a papírt

– mondta Vučić, aki szerdai beszédét várhatóan arra építi, hogy Koszovó nem lehet az ENSZ-tagja, az oroszok pedig – mint ahogy azt Bocan-Harcsenko orosz nagykövet megígérte – támogatják a szerb álláspontot.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html

Mivel a francia-német dokumentumban konkrét számokat nem tartalmaz, ezért azt sem lehet kizárni, hogy van az a pénzt, ami esetleg jobb belátásra bírja a szerb vezetést, csak legyen, aki utána győzi az egész hacacárét finanszírozni.

A Pride-ról szóló egyik cikkünkben megjegyeztük, hogy a melegfelvonulás megtartása volt Vučić első nagy veresége, és hogy megtört, vagy legalábbis összezavarodott a szerb elnök a ránehezedő nyugati nyomás alatt.

Hozzátettük ugyanakkor, hogy abban az esetben könnyebb volt engedni, mert a Pride vonatkozásában nem az volt a tét, hogy télen meleg lesz-e a szerbiai lakásokban, kérdés azonban, hogy mi történik akkor, ha folytatódik a nyugati nyomás Vučićra, és bekövetkezik a szerb elnök második, vagy esetleg harmadik veresége.

Arra most végképp nehéz választ adni, hogy miként fog viselkedni a sebzett vad, merthogy megkezdődött a szerb elnök levadászása.

Ennek a hosszú cikknek a végén ne tévesszük szem elől, hogy Aleksandar Vučić nincs könnyű helyzetben, de az is lehet, hogy kilátástalan helyzetben van, az amerikai nagykövet, Christopher Hill személyében ugyanis tapasztalt ellenféllel került szembe, ráadásul régóta ismerik egymást, Hill mindent tud Vučićról harminc évre visszamenőleg, vele nem lehet bújócskát játszani. És Vučićnak ettől fáj igazán a feje.




Szerbia

Szerbiának Vučić kézfájása ellenére is végre kell hajtania a megállapodásokat

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Kézfájás
A szerb elnök "fájós jobb kezével" nem tud egyetlen Koszovóval kapcsolatos megállapodást sem aláírni (Forrás: szerb elnöki Instagram)
Olvasási idő: 4 perc

A szerb elnök „krónikus kézfájására” hivatkozva nem bújhat ki a Koszovóval kötött szóbeli megállapodások végrehajtása alól, a nemzetközi közvetítők ugyanis megüzenték neki, hogy Szerbiának akkor is végre kell hajtania azt, amire ő rábólintott, ha semmit sem írta alá. Aleksandar Vučić vasárnapi sajtótájékoztatóján azzal viccelődött, hogy „elviselhetetlen fájdalmat” érez a jobb kezében, amellyel alá tudná írni a megállapodásokat Koszovóval. Hozzátette még, hogy „ez az elkövetkező négy évben így is marad”, vagyis részéről semmiféle aláírásra nem kerül sor.

Kézfájással küszködik

Vučić kijelentéseit követően az „elnöki jobban” érzett fájdalommal és a szóbeli megállapodás részleges végrehajtásával kapcsolatban – miszerint Szerbiának megvannak a maga vörös vonalai – a közvetítők azt üzenték, hogy a mostanában kötött szóbeli megállapodásokat be kell tartani.

A szerb elnök nyilatkozatára először Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja reagált, aki elmondta, hogy Szerbia és Koszovó Ohridban „jogi értelemben kötelező érvényű megállapodást kötött”, és a továbbiakban felesleges a megállapodás aláírásával kapcsolatos kifogásokra koncentrálni.

Az aláírásra való összpontosítás szükségtelen, mert nincs lényeges hatása arra, hogy létezik a megállapodás. Van egy megállapodás, ezt így is kezeljük, és ebben mindkét fél komolyan érintett

– mondta az amerikai közvetítő egy online sajtókonferencián.

Escobar hozzátette, hogy az Ohridban kötött megállapodás „azonnali végrehajtását” várja mindkét féltől, és megismételte, hogy a cél nem a kölcsönös elismerés, hanem a kapcsolatok normalizálása.

Az elsődleges szándék az volt, hogy (az ohridi találkozó résztvevői) megfogalmazzák a két ország közötti interakció alapszabályait, miszerint a rendszámtáblák és a barikádok körüli problémák ezentúl ne fenyegessenek azzal, hogy a dolgok kicsúsznak az ellenőrzés alól, és instabilitást keltenek a térségben

– mondta az amerikai megbízott, aki szerint „az alá nem írt megállapodás(ok) a Szerbia és Koszovó közötti megbékélés kezdetét jelenti(k)”.

Escobar értelmezése szerint Szerbia kötelezettséget vállalt a koszovói dokumentumok és nemzeti jelképek elismerésének megkezdésére, Pristina pedig a koszovói szerb többségű településekre vonatkozó megoldások végrehajtásának megkezdésére.

Escobar ezzel a két legkritikusabb területet érintette, amelyek közül az egyik az egyiknek, a másik pedig a másiknak fáj, ami Vučićnál ráadásul „aláírási artritiszben” csúcsosodott ki.

Az amerikai közvetítő felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és az EU nagyobb részvétele várható a tárgyalási folyamatban azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak Szerbiának és Koszovónak a megállapodások végrehajtásához, vagyis nincs megállás, a gyors megoldás érdekében a közvetítők tekintettel vannak a szerb elnök betegségére, és elfogadják a szóbeli beleegyezését is.

A megállapodásokat végre kell hajtani

A szerb elnök kézfájdalmának gyógyítására bejelentkezett EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, aki szintén „megnyugtatta” Vučićot, hogy a szóbeli megállapodás(oka)t anélkül is végre lehet, sőt: végre is kell hajtani, hogy azok aláírása jogi, vagy éppen „egészségügyi megfontolásból” nem történt meg.

Hangsúlyoznám, hogy az elfogadott rendelkezések beépítésre kerülnek az EU-hoz történő csatlakozási folyamatba, Szerbia esetében ez a 35. fejezetet jelenti

– mondta a Szerbia és Koszovó között közvetítő uniós főképviselő.

Itt érdemes tisztázni, hogy a 35. fejezet a főszabály szerint minden olyan kérdést tartalmaz, amely nem sorolható be más fejezetekbe. Szerbia esetében ebbe a fejezetbe került a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása.

Borrell hangsúlyozta, hogy a szóban vállalt kötelezettségek végrehajtása „konkrét és kifejezett mutatója lesz” az EU felé vezető út iránti elkötelezettségnek, és azoknak a végrehajtását gondosan nyomon követik.

Az újságírók megkérdezték a főképviselőt, hogy Szerbia köteles-e végrehajtani a szóban elfogadott szerződés minden pontját, különös tekintettel a néhány héttel ezelőtt kötött, szintén szóbeli brüsszeli megállapodás 4. cikkelyére, amely kimondja, hogy Szerbia nem akadályozza Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben, ami értelemszerűen vonatkozik az ENSZ-tagságra is.

Josep Borrell erre némileg kitérő, de egyértelmű választ adott azzal a kijelentésével, hogy a „megállapodás(ok)t végre kell hajtani”, amihez még hozzátette, hogy lesz valamiféle ütemterv, ami természetesen vonatkozik a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozására is, ami viszont Koszovónak nincs igazán ínyére.

Az Egyesült Államok továbbra is aktív

Kézfájás

Blinken szerint Amerika továbbra is aktív marad (Forrás: State Department)

Washingtonból nem csak a fentebb már említett Escobar üzent, hanem Anthony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok üdvözli a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd legutóbbi, ohridi fordulója során elért megállapodást.

Blinken konkrétan nem tért ki arra, hogy Vučić a kézfájásával forduljon orvoshoz, de amíg nem gyógyul meg, az amerikai külügyminiszter is hajlandó elfogadni a szóbeli megállapodásokat. Az amerikai külügyminiszter egyúttal megdicsérte a szerb elnököt és a koszovói miniszterelnököt azért, hogy vezető szerepet játszottak a megállapodás elérésében.

Az alapmegállapodásban vállalt koszovói és szerb kötelezettségek teljesítése a megbékélés iránti tartós elkötelezettség részeként jelentős lehetőségeket biztosít mindkét ország lakosságának számára, és felgyorsítja az európai uniós tagság felé vezető útjukat.

– szögezte le közleményében az amerikai külügyminiszter, aki ezt azzal toldotta meg, hogy „az Egyesült Államok továbbra is aktívan – az uniós partnerekkel együttműködve – támogatja Szerbiát és Koszovót abban, hogy a végrehajtás működőképes legyen a kiszámítható és békés kapcsolat kialakítása érdekében.

A jelek szerint a nemzetközi közvetítők nem foglalkoznak azzal, hogy a felkínált dokumentumokat az érintettek nem írták alá, így hiába szimulál a szerb elnök holmiféle aláírási artritiszt, elég ha csak bólint. A következő problémát az jelenheti, ha Vučićnak netalán begörcsöl a nyaka.




Az olvasás folytatása

Szerbia

Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

A negrišori emlékmű
Így nézett a negrišori emlékmű, amíg nem jöttek a kínai építő hadak (Forrás: Wikipédia)
Olvasási idő: 3 perc

Útban volt egy emlékmű. A kínaiak Szerbia több részén is kivitelezőként jelennek a különböző vasúti és közúti építkezéseken, velük kapcsolatban azonban sokféle vélemény elhangzott már, az ellenzéki sajtó rendszeresen támadja őket. A szerbiai média most egy vidéki hírportálra hivatkozva arról számolt be, hogy a Montenegróba vezető dél-szerbiai autópálya építésén dolgozó kínai munkások leromboltak egy emlékművet, amely Negrišori falunál állított emléket a két világháborúban elesett környékbeli szerb harcosoknak és áldozatoknak. Az ügynek vannak újabb fejleményei, ami egészen furcsa fényt vett a történtekre.

Az emlékműnek annyi

A čačaki Ozonpress hírportál hétfőn képes riportban számolt be arról, hogy az emlékmű teljesen megsemmisült, maradványai szerteszét hevernek.

Tudjuk, hogy az autópályákat építő vállalkozásokra nem vonatkoznak ennek az országnak a törvényei, hogy a törvényeket nem tartják be, és hogy mindenki azt csinál, amit akar. De az már barbárság, hogy az elesett harcosoknak és az áldozatoknak szentelt emlékmű lerombolásra került

– állapította meg a hírportál szerint a falú elkeseredett lakossága, amely nem akarja elhinni, hogy bárki is képes ekkora galádságra.

Nem tudjuk, hogy aki ezt tette, részeg volt, vagy bedrogozott

– méltatlankodtak a meg nem nevezett lakók, akik a rendőrséghez fordultak.

Emlékmű

A darabokra tört emlékmű (Forrás: Nova.rs)

A helyiek azt is kifogásolták, hogy nem szólalt meg sem az önkormányzat, sem a felügyeleti szerv, pedig mindkettőnek ellenőriznie kellene, hogy hol, és milyen munkálatok folynak.

Később azonban megváltozott a helyzet, hivatalos helyekről is reagáltak, a „vasárnapi munkaidőben” történt rombolásra.

Milivoje Dolović községi elnök szerint március 19-én, vasárnap, munkaidőben, munkavégzés közben történt a „véletlen eset” az autópálya egyik szakaszának építése során.

A történtek miatt a helyszínt felkeresték a kraljevói Kulturális Műemlékvédelmi Intézetet munkatársai, akik elrendelték az emlékmű helyreállítását.

Eltűntek az emlékmű darabjai

Az esetnek vannak előzményei, és vannak folyományai is.

Egy helyi lakos azt állítja, hogy rajtakapta a kínaiakat, amikor nekiláttak az 1930-ban épült iskola épületének bontásához, emiatt rögtön videózni kezdett. A kínaiak ennek láttán leálltak, és két kínai munkás szó szerint elkergettette a helyszínről a faluban lakó férfit.

Emlékmű

Keddre már elszállították az emlékmű darabjait (Forrás: Nova.rs)

Slavko Topalović szerint a kínaiak ezt követően döntötték le az emlékművet, állítólag véletlenül.

A férfi azt is elmondta az érdeklődő újságíróknak, hogy az emlékművet maguk a falu lakói emelték a két világháborúban elesettek tiszteletére, a talapzat baloldalán 85 ember neve szerepelt, akik az első világháborúban maradtak oda, a jobboldali tömbön pedig 65 környékbeli lakosról emlékeztek meg, akik a német terror áldozatává váltak a második világháborúban.

Mindössze egy nappal azt követően, hogy fény derült az esetre, az emlékmű minden darabja eltávolításra került a helyszínről, a lakosok azonban nem tudják, hogy ki vitte el őket, és hol kötöttek ki a „maradványok”.

Tegnap este teherautók és terepjárók tűntek fel. Az összes darabot felpakolták, és elvitték. Azt mondják, hogy az emlékművet rekonstruálják. Nem értem, hogyan, amikor az egész a darabjaira hullott

– mondta a Milan Blagojević, aki szintén a faluban él.

Az üggyel kapcsolatban megszólalt Goran Vesić építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, aki kijelentette, hogy az emlékmű ledöntése „megengedhetetlen”, és arra kérte a kivitelezőt, hogy „sürgősen rekonstruálja és állítsa vissza a helyére” az emlékművet, mert az „történelmi jelentőségű” a környéken élő emberek számára.

A kínaiak mindenfelé építenek

Emékmű

A Szerbia és Montenegró között épülő autópálya. Miután ez egy szerb térkép, Koszovót Szerbia részeként tünteti fel (Forrás: Srbija Danas)

Számontartani sem könnyű, hogy a kínaiak hány szerbiai projektekben vesznek részt, de ott vannak szinte mindenütt, legyen szó például a Belgrád és Budapest között kimondottan lassan épülő gyorsvasútról, vagy más vasutak, főutak és mellékutak építéséről, hogy a bánya- vagy nehézipari beruházásokról ne is beszéljünk.

A szerb kormány 2021. decemberében két szerződést írt alá a kínaiakkal, az egyik vonatkozott ezek közül a Požega, Užice és Loznica közötti pályaszakasz, valamint egy alagút megépítésére annak a most épülő autópályának a részeként, amely Szerbiát köti majd össze Montenegróval.

A szerződést szerb részről Tomislav Momirović volt építési, közlekedési és infrastrukturális miniszter írta alá Aleksandar Vučić szerb elnök és Csen Po kínai nagykövet jelenlétében.

Az aláírást követően a szerb elnök természetesen menetrendszerűen „elnyilatkozta magát”, és megállapította, hogy az állam először szán ekkora összeget a térségben élők közlekedési problémáik megoldására, ami „jól jelzi”, hogy nemcsak a belgrádiakra és az újvidékiekre gondolnak, mert ezek az utak nem csak azt szolgálják, hogy az említett két város lakossága könnyebben megközelíthesse a montenegrói tengerpartot.




Az olvasás folytatása

Koszovó

Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Aláírási impotencia
NEM SZAKADT LE A CSILLÁR: Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közölte, hogy Koszovó és Szerbia megállapodott a korábban elfogadott francia-német, vagy inkább EU-javaslat végrehajtási mellékletében a kapcsolatok normalizálása felé vezető úton (Forrás: Twitter, Josep Borrell)
Olvasási idő: 6 perc

A legutóbbi ohridi találkozó a politikai impotencia újabb bizonyítékának tekinthető, az amerikai diplomácia hathatós közbenjárásával ugyanis Josep Borrell egy alá nem írt szerződés alá nem írt mellékletéről tárgyalt Ohridban két úriembernek kinéző alakkal, akik az aláírt megállapodásokat sem tartják be. Magyarán ez azt jelenti, hogy egy hetes nemzetközi, amerikai és európai győzködés és gyomrozás után az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ismét találkozott a szerb elnökkel és a koszovói miniszterelnökkel, aminek során szóbeli elfogadásra került a szintén csak szóban elfogadott francia-német non paper végrehajtási melléklete. Ne feledjük, az említett francia-német javaslatot az Európai Unió „magáévá tette”, mert annál – mint a közvetítők fogalmaztak – a világon jobb megállapodás nincs. A helyzet a balkáni viszonyokhoz illő módon „megfelelően abszurd”.

Aláírási impotencia

Ohridban 12 órás maratoni megbeszélés után állt fel az asztaltól a két „úriembernek látszó alak” a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd újabb fordulóját követően.

A találkozó középpontjában a koszovói rendezésre felkínált európai javaslat végrehajtásáról szóló megállapodás volt.

A találkozót követően Aleksandar Vučić szinte diadalittasan közölte, hogy semmit nem írt alá, bár bizonyos szerződést – megállapodást, vagy nevezzük akárminek – kötöttek ugyan, de ő – mint már mondtuk – semmit nem írt alá.

Ez a kijelentés tekinthető ugyan Belgrád diadalának, de más szempontból Vučić vereségének is.

Aláírási impotencia

SZÚRÓS TEKINTET: Külön-külön is tárgyaltak velük (Forrás: Instagram, Aleksandar Vučić)

A „semmit nem írtam alá” kinyilatkoztatás természetesen szerb belpolitikai célokat szolgált, és leginkább a szélsőjobbos hazai politikai felhasználókat célozta meg, akik folyamatosan azt követelik, hogy a szerb elnök semmilyen dokumentumot ne lásson el az aláírásával.

Ez az „aláírási impotencia” legalább annyira elfogadhatatlan hozzáállás a tárgyalási folyamat során, mint Albin Kurti koszovói miniszterelnök viselkedése, aki az aláírt szerződéseket sem tartja be.

Ezt a packázást pedig az Európai Unió és az Egyesült Államok tűri, ráadásul nagy médiapompát biztosít hozzá, amely során komolynak látszó közvetítők komolytalanul viselkednek, mert hogy minden kétséget kizáróan nem „getlemen’s agrementnek” nevezhető szerződéskötésről van szó, hanem két megállapodásra képtelen alak „sztárolásáról”.

Dagasztják a semmit

Ennek megfelelően az „ohridi partraszállás” nem szerb-koszovói D-napként kerül be a történelembe, bár a szerb elnök szerint a sok nézeteltérés ellenére udvarias és konstruktív beszélgetés folyt, vagyis getlemenek módjára társalogtak, és vélhetően nem azzal foglalkoztak, hogy a történelem során ki kinek hordta a sört.

A koszovói miniszterelnök az ohridi találkozót követően a legutóbbi brüsszeli megállapodáshoz hasonlóan megint azon siránkozott, hogy „ő aláírni ment, amit viszont a másik fél került”, és ez a színtiszta igazság, merthogy – mint már megállapítottuk – a szélsőjobbos befolyás, valamint a „belső nemzeti érzelmű késztetés” hatásra a szerb elnök semmit sem hajlandó aláírni.

Azért jöttünk Ohridba, hogy aláírjuk a melléklet végrehajtásáról szóló alapmegállapodást. A másik fél, akárcsak a február 27-i brüsszeli tárgyalásokon, kerülte a megállapodás aláírását, és most a mellékletét is

– mondta Albin Kurti, aki könnyedén presszionálja a szerb elnököt és a nemzetközi közvetítőket azzal, hogy „ő aláírná, aláírná és aláírná, de lám-lám a másik”, merthogy számára az aláírt szerződések sem jelentenek semmit.

Ehhez az egész komédiához rebbenés nélküli szemmel asszisztál Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni megbízottja, aki az estébe/éjszakába nyúló találkozót követően azt mondta, nagyon elégedett a Belgrád és Pristina között létrejött megállapodással, amely szerinte „nehéz, de szükséges” volt.

Ez a nyilatkozat is hazai – mármint amerikai – felhasználásra készült, egy közvetítő ugyanis nem mondhatja, hogy már megint kudarcot vallottunk – mondjuk ikszedik alkalommal -, mert az ilyesmi sehogy sem hangzik jól, ezért inkább dagasztják a semmit, és úgy tesznek, mintha lenne szerződés, legyen az akár „getlemen’s agrement” is, függetlenül attól, hogy a balkáni politikusok vonatkozásában az „úriember” kiveszőben lévő fajnak számít.

Ehhez falaz a brüsszeli közvetítő is, aki szerint Szerbia és Koszovó megállapodott abban, hogy milyen úton-módon váltja valóra a két fél közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló egyezmény végrehajtási mellékletletét, amelyek közül sem került egyik aláírására, ami jobb helyeken azt jelzi, hogy semmit sem akarnak végrehajtani sem az egyik, sem a másik oldalon.

De ezt nem lehet a világ képébe vágni, mert a politika az a műfaj, amelyben a legnagyobb kudarcot is bombasztikus sikerként kell eladni, nehogy felmerüljön az alkalmatlanság kérdése.

Minden szereplő mentségére szolgáljon, hogy ez a Balkán, ahol az adott szó ugyanúgy nem ér semmit, mint ahogy az aláírt dokumentum is csak egy papírfecni.

Amit nem írtak alá

Ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e olyan megállapodást részletesen ismertetni, amelyet az érintettek szóban fogadtak el, miközben ki tudja, hogy mit gondoltak, illetve – tegyük a kezünket a szívünkre -, tudjuk, hogy mit gondolnak, csak azt nem írják alá.

A Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálásának útjáról szóló megállapodás végrehajtási melléklete azzal kezdődik, hogy a dokumentum az előző (szintén alá nem írt) megállapodás szerves részét képezi.

És akkor jöjjön a többi pont, minden további kommentár nélkül!

– Koszovó és Szerbia teljes mértékben vállalja, hogy tiszteletben tartja a megállapodás és e melléklet valamennyi cikkelyét, és gyorsan és jóhiszeműen végrehajtja a megállapodásból és e mellékletből eredő összes kötelezettségét.

– A felek tudomásul veszik, hogy a megállapodás és a végrehajtási melléklet Koszovó és Szerbia EU-csatlakozási folyamatának szerves részévé válik. A felek tudomásul veszik, hogy a megállapodás és e melléklet elfogadását követően az uniós közvetítő azonnal megkezdi a Szerbiára vonatkozó 35. fejezet kritériumainak megváltoztatását a megállapodásból és e mellékletből eredő kötelezettségek miatt. A Koszovói Különleges Normalizációs Csoport napirendje ugyanúgy tükrözi Koszovónak a megállapodásból és e mellékletből eredő új kötelezettségeit.

– A felek megállapodnak abban, hogy sürgősen elfogadják az eltűnt személyekről szóló nyilatkozatot az EU által közvetített párbeszéd keretében.

– A 7. cikkely végrehajtása érdekében Koszovó haladéktalanul tárgyalásokat kezdeményez az EU által közvetített párbeszéd keretében a koszovói szerb közösség megfelelő szintű önkormányzatának biztosítására vonatkozó konkrét rendelkezések és garanciák létrehozásáról a párbeszéd korábbi szakaszaiból származó megállapodásokkal összhangban, amelyeket az uniós közvetítő megerősített.

– A felek megállapodnak abban, hogy 30 napon belül létrehoznak egy vegyes monitoringbizottságot, amelynek elnöke az EU. Az összes rendelkezés végrehajtását a Közös Monitoring Bizottság biztosítja és ellenőrzi.

– A 9. cikk végrehajtása érdekében az EU 150 napon belül donorkonferenciát szervez annak érdekében, hogy beruházási és pénzügyi támogatási csomagot hozzanak létre Koszovó és Szerbia számára. Támogatás nyújtására addig nem kerül sor, amíg az EU meg nem állapítja, hogy a megállapodás valamennyi rendelkezését maradéktalanul végrehajtották.

– Koszovó és Szerbia megegyezik abban, hogy minden pontot egymástól függetlenül hajtanak végre.

– Jelen mellékletben szereplő sorrend nem kérdőjelezi meg azok végrehajtásának sorrendjét.

– Koszovó és Szerbia megállapodik abban, hogy nem akadályozza egyetlen cikkely (pont) alkalmazását sem.

– A megállapodás végrehajtásával kapcsolatos valamennyi vitára az EU által vezetett párbeszéd keretében kerül sor.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi

– Koszovó és Szerbia tudomásul vette, hogy a megállapodásból, e mellékletből vagy a korábbi párbeszédről szóló megállapodásokból eredő kötelezettségeik be nem tartása közvetlen negatív következményekkel járhat az EU-csatlakozási folyamataikra nézve, akárcsak az EU-tól kapott pénzügyi támogatásra vonatkozóan.

Epilógus

Végiggondolva a fent elmondottakat, és megnézve a szerb elnök vasárnap déli sajtótájékoztatóját, több dolog is eszünkbe juthat, az egyik az, hogy hova vezethet az Európai Unió „bot és sárgarépa” jellegű politikája, amely a jutalmazás & büntetés elvét követi, kinek-kinek érdemei szerint.

Aleksandar Vučić ezúttal is elmondta, hogy ő az Európai Unió híve, ő tudja ugyanis, vagyis ő tudja a lejobban, hogy mekkora anyagi előnnyel járhat Szerbia számára, ha nem veszik össze Brüsszellel. Ugyanakkor az ablaka alatt ott hangol a szélsőjobb, amely pillanatok alatt lerohanná Koszovót, verbálisan legalábbis.

Lélekben és alkotmányosan maga a szerb elnök sem mondott le a volt szerbiai tartományról, de mivel van némi realitásérzéke, ezért már sejti, hogy Koszovó rég elment, csak ezzel a gondolattal Szerbiában ma még nem lehet tömegeket megmozgatni.

Ezt a megérzést igazában maga sem akarja végiggondolni, mert azzal korábbi, és némileg jelenlegi önmagával kerülne szembe. Ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy a koszovói albánok nem az együttélés bajnokai, ahogy az északi területeken élő koszovói szerbek vezetői sem.

Mindennek a levét pedig a Koszovóban szórványban élő szerbek isszák meg, akik minden nap ki vannak, és ki lehetnek téve a körülöttük élő albánok zaklatásainak.

Miért nem írtam alá? Több dolog miatt. Szerbia nemzetközileg elismert ország, számomra viszont az úgynevezett Koszovói Köztársaság nem nemzetközileg elismert ország

– mondta a vasárnapi déli ebédet helyettesítő Vučić, aki minden bizonnyal abból indult ki, hogy ha bármit is aláír, akkor elismeri Koszovó függetlenségét.

Csakhogy ez az álláspont nélkülözi a következetességet, 2015-ben ugyanis már aláírta a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozását szabályozó megállapodást, és ha ebből indulunk ki, bizonyos értelemben már akkor elismerte Koszovót.




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.