Connect with us

Szerbia

ELLENTMONDÁSOK: A Szent Száva Érdemrend továbbra is téma Szerbiában, miközben a szerb elnök elhatárolódott az apjától

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

hatok galeri
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Az ellenzéki Nova hírportált továbbra is foglalkoztatják a Szent Száva Érdemrend körüli kérdések, miután a napokban Porfirije szerb pátriárka ezt az egyházi kitüntetést adományozta Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek. Lapértesülések szerint Orbánt erre az érdemrendre az a szerb püspök terjesztette fel, akit 2021 szeptemberében Áder János a Magyar Érdemrend középkeresztjével (polgári tagozat) tüntetett ki. A témát az is életben tartja, hogy a hétvégén egyházi elismerést kapott Vojislav Šešelj szerb radikális vezető is, aki sokak emlékezetébe csetnikvajdaként él.

Kontinuitás és irrealitás

A Nova hírportál emlékeztetett arra, hogy Porfirije pátriárka püspökként bírálta a Szent Száva Érdemrend odaítélési gyakorlatát, egy alkalommal ki is jelentette, hogy “minden második maffiózó” megkapta ezt az elismerést, amelynek az értéke emiatt igencsak devalválódott. Ezt azzal kapcsolatban említette, hogy a listára felekerült Aleksandar Vučić neve is, a szerb elnök maga is átvehette az említett érdemrendet.

Az igencsak szélsőjobbos Szerb Radikális Párt vasárnap közölte, hogy a Szerb Ortodox Egyház a “Mardár szent püspök érdemrenddel” tüntette ki a párt vezetőjét Vojislav Šešeljt, aki Hágát is megjárta a szerbiai horvátok üldözése miatt, hogy egyéb gaztetteket most ne soroljunk. Ezt az egyházi elismerést ugyanaz a főpap akasztotta a csetnikvajda nyakába, aki lapértesülések szerint a Szent Száva Érdemrendre felterjesztette fel Orbánt. Šešeljnek ez már a második egyházi elismerése, az elsőt 2015-ben azért kapta, mert az “isteni igazságosságot” képviselte az “embertelenségtől bűzlő” hágai törvényszék előtt.

A belgrádi Nova hat olyan személyt sorol fel, akik az utóbbi időben rangos, vagy éppen “rangtalan” szerb egyházi elismerést kaptak. Mindenesetre a névsor mutat némi kontinuitást a miloševići rezsim, és a jelenlegi kormányzat között. Miután hat névről van szó, terjedelmi keretek miatt csak nagyon vázlatosan “méltatjuk” a kitüntettek személyét.

2021 októberében Porfirije pátriárka átadta a Szent Száva Érdemrendet Milorad Vučelićnek a Večernje novosti főszerkesztőjének, akinek a “professzionális újságírás” terén szerzett sokéves eredményeit és a keresztény értékek terjesztésében végzett tevékenységét díjazták. Vučelić – Šešeljtől eltérően – nem járt Hágában, de nagyon kiérdemelte a horvátok és a más népek ellen folytatott uszítás miatt. Vučelić a kilencvenes években a miloševići rezsim “sajtóökle” volt, erről több alkalommal is írtunk, egyéb összefüggéseket most nem sorolunk.

2016-ban Szent Száva Érdemrendet kapott Dragan Marković Palma, aki az Egységes Szerbia nevet viselő pártot vezeti. Ez a politikai szervezet a Slobodan Milošević által alapított Szerbiai Szocialista Párt “örökös társutas” pártja volt és maradt. Ezt a pártot most Ivica Dačić vezeti. Nemrégiben Marinika Tepić ellenzéki képviselő, a Szabadság és az Igazságosság Pártjának alelnöke nyilvánosan vádolta meg Markovićot kiskorú lányok felhajtásával és szexuális zaklatásával.

Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter és a “szerb világ” szószólója szintén a Szent Száva Érdemrend viselője. Vulint – akinek egy másik egyházi kitüntetése is van – nem nagyon kell a BALK olvasóinak bemutatni. Ez az a miniszter, aki a horvátokat előszeretettel nevezi usztasáknak, az albánokat szkipetároknak (šiptar), az újságírókat drogfüggőknek, egyes minisztertársait pedig a nyugati nagykövetségek munkatársainak. Vulin a kilencvenes években Mirjana Marković (Slobodan Milošević felesége) pártjának szóvivője volt, beleillik ebbe a galeribe.

A szerb kormánytagok közül Siniša Mali pénzügyminiszter is egyházi kitüntetésben részesült, nem is egyben, hanem kettőben. Mali a következő kormányban annak ellenére miniszterelnök-helyettes lesz, hogy a Nova állítása szerint plagizálta a doktori disszertációját.

Van egyházi plecsnije Nikola Selakovićnak is, aki külügyminiszterként néha a szerb elnök táskahordozója, és Bratislav Gašićnak, aki egy szexista botrány után került a szerb titkosszolgálat, a Biztonsági és Tájékoztatási Ügynökség (BIA) élére. Korábban védelmi miniszter volt, még korábban pedig kávét pörkölt, egyébként Aleksandar Vučić egyik legközelebbi barátja. Szülővárosában, Kruševacban ikon is őrzi az alakját, és biztosan imába is foglalják a nevét.

Šešelj kitüntetése

Šešelj kitüntetése nem csak a szerb sajtót foglalkoztatja, hanem természetszerűen a horvátot is, Horvátországban ugyanis a horvát nép “esküdt ellenségének” tekintik a csetnikvajdát, Herkóca és minden egyéb galádság miatt nem véletlenül.

A zágrábi Index a kitüntetésének kérdésének taglalásában korábbi időkre is visszamegy, és megjegyzi, hogy a Szerb Ortodox Egyház sok ellentmondásos személyiséget “emelt az egekbe”, akik közül egyesek a nacionalizmus és a vallás elválaszthatatlanságáról értekeztek, és vallási vezetőként a fasiszta Dimitrije Ljotićot éltették, és “szenté avatta” azokat, akik a második világháborúban bosnyákokat mészároltak le Bosznia- Hercegovinában és Montenegróban.

A horvát portál szerint így “van logika” abban, hogy kitüntetik Šešeljt, és ezzel kapcsolatban Porfirije pátriárka hallgat.

Az Index megjegyzi, hogy politikai üzenetük is van a Szerb Ortodox Egyház által kiosztott kitüntetéseknek. Itt került megemlítésre, hogy Porfirije pátriárka a múlt héten Budapesten átadta a legmagasabb szerb egyházi kitüntetést a magyar miniszterelnöknek a keresztény értékekhez és a két nemzet közötti jó kapcsolatokhoz történő hozzájárulásáért, beleértve ebbe a budai szerb egyházmegye támogatását is.

Šešelj kitüntetése a Szlovéniában tartott Balkán-csúcstalálkozón is szóba került, ezzel kapcsolatban Aleksandar Vučić arról beszélt, hogy a Szerb Ortodox Egyház független az államtól, ezért ebben a kérdésben ahhoz az egyházmegyéhez kell fordulni, amely erre a kitüntetésre felterjesztette a (volt) csetnikvajdát.

– Önök minden nap kitüntetik azokat, akik szerbeket gyilkoltak le, filmeket gyártanak róluk, de erre egyáltalán nem érzékenyek

– fedte meg a nála érdeklődő horvát újságírókat a szerb elnök arra utalva, hogy Horvátországban nemrégiben film készült Ante Gotovina tábornokról és az államalapító Franjo Tuđmanról.

Vučić közben elhatárolódott a vasárnapi egyházi tobzódástól, amelyet a másságot korábban “gyógyíthatatlan rossznak” nevező Porfilije pátriárka vezetésével a pópák a szombatra bejelentett melegfelvonulás ellen szerveztek Belgrádban, és amelyet – érdekes módon – az “egyházi plecsnikkel” rendelkező szerb belügyminiszter nem tiltott be. A vučići elhatárolódás apropója az volt, hogy a szerb elnök édesapja az esti ima alkalmában az első sorokban “csápolt”.

Ezzel kapcsolatban a szerb államfő úgy nyilatkozott, hogy “semmivel sem ért egyet, ami ott elhangzott”, és hozzátette, hogy ő személy szerint nem vett volna részt egy ilyen rendezvényen.

– Én hartártalanul szeretem az apámat, de hogy elmentem volna egy ilyen tüntetésre, hát nem, és semmivel sem érték egyet, ami ott elhangzott, és mint láthatják, ezt nem esik nehezemre kimondani

– üzente haza a szlovéniai Balkán-csúcsról a szerb elnök, aki megpróbál egyensúlyozni a Kelet és Nyugat között, de hogy ez mennyire esik nehezére, és hogy ezt mekkora őszinteséggel teszi, azt nem könnyű megítélni.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

Szerb védelmi miniszter: ha Vučić elrendeli, akkor a szerb hadsereg bemegy Koszovóba

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

hadsereg
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

A szerb elnök eleget tett az amerikai külügyminiszter kérésének, és visszavonta a szerb hadsereget a koszovói határról. Ezzel kapcsolatban Aleksandar Vučić a Financial Timesnak úgy nyilatkozott, hogy a szerb katonaság nem lépi át Koszovó adminisztratív vonalait, miután a határ szó a szerb terminológiában ismeretlen fogalom Koszovó vonatkozásában. Ugyanakkor az is világos, hogy a háború vagy béke kérdése egyetlen embertől függ, miután a szerb védelmi miniszter hétfőn (október 2-án) kijelentette, hogy ha Vučić elnök elrendeli, a hadsereg bemegy Koszovóba. Miután a szerb elnök a hadsereg főparancsnoka, ez akár elő is fordulhat, bár Vučić egyelőre a legradikálisabb nyilatkozataiban is kizárta ezt a lehetőséget, így verbálisan mindenképpen a béke híve.

Profi és sikeres behatolás!

Miloš Vučević védelmi miniszter belgrádi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy ha a szerb fegyveres erők parancsot kapnak Vučić elnöktől, hogy belépjenek Koszovóba, ezt hatékonyan, profi módon és sikeresen meg fogják tenni.

A védelmi miniszter itt fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Koszovó Szerbia része, és a szerb hadsereg ennek szellemében hajtaná végre a parancsot.

Vučević arról is beszélt, hogy mielőtt ez megtörténne, a hadműveletet előre bejelentenék a KFOR parancsnokságának, miután nagyon jó az együttműködés a szerb hadsereg és a nemzetközi békeerők között.

Ugyanez a Vučević néhány nappal ezelőtt a szerbiai állami televízió (RTS) stúdiójában még kiábrándultságát fejezte ki a KFOR-ral kapcsolatban, amely akkori nyilatkozata szerint félreállt a banjskai események során, és megengedte a “jól felsorakozott albán rendőröknek”, hogy vadásszanak a szerbekre.

A szerb védelmi miniszter most úgy fogalmazott, hogy a Szerbia és a KFOR közötti együttműködés a kölcsönös tiszteleten alapul, és megfelelő keretek között zajlik, szerinte ezek tagadhatatlan tények!

Vučević megjegyezte: Szerbia fontosnak tartja, hogy a KFOR minél jelentősebb szerepet játsszon Koszovóban (és Metóhiában), különösen azokon a területeken, ahol nagy számban élnek szerbek, és a szerb hadsereg is úgy véli, hogy a KFOR jelenléte javítaná a szerb nép helyzetét és biztonságát az északi területeken.

hadsereg

A védelmi miniszter és a vezérkari főnök együtt tartott sajtótájékoztatót (Forrás: Nova, Tanjug)

Felesleges aggodalmak

Milan Mojsilović szerb vezérkari főnök ugyanezen a sajtóértekezleten utalt azokra az amerikai megnyilatkozásokra, amelyek aggasztónak tartják a szerb hadsereg tevékenységét a koszovói közigazgatási vonal (nem határátkelők) közelében.

Mojsilović ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a hadsereg a főparancsnok (Vučić) utasításával összhangban a teljes harckészültség bevezetése nem történt meg, csak az egységek fokozott jelenlétét és bevonását rendelték el a szárazföldi biztonsági övezetben és az adminisztratív (közigazgatási) vonal mentén.

A vezérkari főnök ezzel megerősítette a szerb elnök egy héttel ezelőtt tett nyilatkozatát, miszerint fokozták a rendszeres napi tevékenységet, ami hatékonyabb kiképzést, hadműveletet, katonai mozgást és több lőgyakorlatot jelent.

Mojsilović most szintén úgy fogalmazott, hogy a biztonsági válság kirobbanása után a szerb hadsereg fokozta jelenlétét a szárazföldi biztonsági övezetben – bár az nem világos, hogy ebbe beleértette-e az öt kilométeres ütköző zónát is – így a banjskai lövöldözés másnapján 8350 szerb katona sorakozott fel a szárazföldi biztonsági övezet az adminisztratív vonal biztosítására.

A vezérkari főnök szavai szerint ez jóval kevesebb annál, mint amennyi katonát a teljes harckészültség alkalmával korábban mozgósítottak, akkor a szerb hadsereg létszáma a koszovói határnál elérte a tizennégyezret.

Ehhez még hozzátette, hogy 37 éves katonai múlttal a háta mögött úgy véli, hogy ekkora haderő sem elegendő egy olyan komplikált feladat végrehajtására, mint a Koszovóba történő behatolás.

Mojsilović sértőnek minősítette és elutasította azokat a vádakat is, hogy a banjskai támadást végrehajtó “terroristákat” a Babmezőkön (Pasuljanske livade) lévő gyakorlótéren képezték ki.

A szerb vezérkari főnök arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a katonai nyilvántartások szerint Milan Radoičić nem vett részt a Babmezőkön történő kiképzésen, ahol egyébként a tartalékosok felkészítése folyik a honvédelmi törvény szempontjait szem előtt tartva.

Mojsilović megjegyezte, hogy miután Radoičić egyetlen kiképzésen sem vett részt a Babmezőkön, így egyetlen golyót, és egy gránátot sem lőtt ki, bár a korábbi években néhány alkalommal valóban kapott behívót, de nem reagált rájuk.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava