Connect with us

Szerbia

SZIJJÁRTÓT IS MEGEMLÍTETTE: Üzengetés az uniós jelentőstevő és a szerb belügyminiszter között

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

bilcik vulin
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Vladimír Bilčik, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője Szerbia uniós csatlakozásával összefüggésben vizsgálta meg a szerb belügyminiszter moszkvai látogatását. A szlovák származású politikus úgy fogalmazott, hogy Szerbia EU-csatlakozásának ütemét az határozza meg, hogy az ország miként igazodik az EU kül-, biztonság- és védelmi politikájához, ami magában foglalja az Oroszország elleni szankciók bevezetését, valamint „Szerbia és Koszovó kapcsolatainak normalizálását”. Válaszában Aleksandar Vulin körülbelül azt kérte számon a jelentéstevőn, hogy miért nem hisztizett akkor, amikor Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter & sokan mások jártak Moszkvában.

A bilčiki prizma

Bilčik a Twitteren értekezett a szerb belügyminiszter moszkvai útjával kapcsolatban, és mindezt tette négy folytatásban, anélkül, hogy egyszer is leírta volna Vulin nevét, pedig nincs benne semmilyen extra karakter, amelyet a Twitter ne ismerne.

Európában mindenki megkülönböztetett figyelmet szentel annak, amikor a szerb kormány egyik tagja hivatalos moszkvai látogatása során Európa-ellenes üzeneteket küld. Szerbia európai útja esetében minden előrelépés csakis az európai elvek, értékek és irányelvek iránti valódi és következetes elkötelezettségen alapulhat

– jegyezte meg a Twitteren Bilčík rögtön az első fejezetben, majd a következező három fejezetben a fenti megállapítást részletezte is.

A második bejegyzés arról szól, hogy ez magában foglalja a szerb kül- és biztonságpolitika hozzáigazítását az uniós elvekhez, még pedig progresszív módon, ami nem nélkülözheti az őszinte érdeklődést a jövőbeli csatlakozást tükröző politikai döntések meghozása iránt. Az uniós jelentéstevő itt megjegyezte, hogy Szerbia eddig is és jelenleges is a legkevésbé igazodik az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájához a régióban.

Bilčík a harmadik fejezetben szögezte le, hogy Szerbia uniós csatlakozásának ütemét az EU kül-, biztonság- és védelmi politikájához történő teljes igazodás határozza meg, beleértve ebbe az Oroszország elleni szankciókat, valamint Szerbia és Koszovó kapcsolatainak rendezését.

A szlovák uniós képviselő egyúttal a maga szerepét sem hagyta elsikkadni az ügyben, és a negyedik fejezetben kiemelte, hogy ezt a következetes üzenetet az Európai Parlament korábban megfogalmazta, és ezt tartalmazta a Szerbiáról általa készített 2021-es jelentés is, amelyet a múlt hónapban hatalmas többséggel fogadtak el Strasbourgban.

A vulini prizma

A „szerb külpolitikát rendőri felügyelet alá helyező” Aleksandar Vulin a belügyi tárca által közzétett közleményben úgy reagált az uniós jelentéstevő „elvszerű megnyilvánulására”, hogy az ő megnyilvánulásai nem Európa-ellenesek, inkább azokkal a kérésekkel szemben elutasítók, amelyekkel Szerbiától azt kérik, hogy hagyjon fel a háborús bűnösök üldözésével, ismerje el a koszovói „hamis államot”, és szabjon ki szankciókat Oroszországgal szemben.

Nem tudom, hogy Bilčík hogyan tekint az én moszkvai látogatásomra, de azt tudom, hogy semmi kivetnivalót nem talált Szijjártó magyar miniszter és Nehammer osztrák kancellár látogatásával kapcsolatban, valamint még kevésbé figyelt oda Macron és Putyin elnök találkozójára. Bilčik úr nem vette észre a szaúdi tisztségviselők látogatásait, sem Bin Zayed sejk és Putyin elnök megbeszéléseit

– írta válaszában, amelyben nem teketóriázott abban a tekintettben, hogy néven nevezze az uniós jelentéstevőt, azt viszont szem elől tévesztette, hogy a szaúdiakon vagy Bin Zayed sejken nemigen kérhető számon a közös európai kül- és biztonságpolitikához történő igazodás.

A szerb belügyminiszter szerint Bilčik szelektív látásmódja az a tünet, amely által a képmutatása diagnosztizálható, merthogy ő ugyanazt gondolja és mondja Moszkvában, mint Brüsszelben és Belgrádban is.

Nem adom fel a jogomat arra, hogy megvédjem a meggyőződésemet (hitemet) és az igazságot Szerbia, a szerbek és a szerb világ esetében, függetlenül attól, hogy milyen politikai és személyes árat fizetek és fogok fizetni ezért

– szögezte le Vulin, aki csak beleszőtte valahogy a „szerb világot” a mondandójába, majd megjegyezte, hogy Oroszország nem kérte Szerbiától a koszovói „hamis állam” elismerését, és nem kérte, hogy mondjon le a boszniai Szerb Köztársaságról, vagy hogy vezessen be szankciókat bárki ellen, illetve hogy a sajátjaként fogadja el az ő konfliktusait. Vulin szerint ilyesmit az Európai Unió esetében nehezen lehetne elmondani.

Nem tudok annyi mindent tenni az Európai Unió ellen, amennyit az unió tesz saját magával szemben a Szerbiával kapcsolatos politikája által

– zárta le üzenetét a szerb bel-, kül- és még ki tudja milyen miniszter.

Vulin látogatásával kapcsolatban van egy harmadik üzenet is, amelyet ugyan nem írtak le, de mégis mindenki érti, aki a térséggel foglalkozik. Moszkva a szerb belügyminiszter fogadásával azt üzente Belgrádnak, hogy Vulint ott kívánja látni a következő szerb kormányban is, és lehetőleg a külügyminiszteri poszton.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Szerbia

Mégsem Szerbiában a legnagyobb a kereset a régióban, ahogy a szerb elnök állítja

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Szerb kereset
Szerbiában januárban csökkent az átlagkereset decemberhez képest
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

A szerbiai statisztikai hivatal szerint januárban a keresetek alacsonyabbak voltak Szerbiában, mint decemberben. A fizetések tekintetében az ország nem az első helyen áll a régióban, mint ahogy azt Aleksandar Vučić állította egyik, múlt havi médiaszereplése alkalmával, és miután a szerb államfő csak 2025-re jósolja az ezer eurós átlagfizetés elérését, Szerbia így csak akkor hozza azokat a számokat, amelyeket Horvátország és Szlovénia már megugrott.

Mégsem annyira jó a kereset

A belgrádi Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) közlése szerint az emberek Szerbiában átlagosan 82 769 dinárt kerestek az idei év első hónapjában. Ez mintegy 268 ezer forintnak, azaz 705 eurónak felel meg, ez a nettó bér.

A szorgos szerb statisztikusok azt is kiszámolták, hogy az előző év azonos hónapjához képest 2023 januárjában a bruttó átlagkereset és a nettó átlagkereset nominálisan 16,7%-kal, reálértéken pedig 0,8%-kal volt magasabb.

Ebből viszont logikusan következik, hogy az éves infláció januárban 15,9% volt.

A közzétett számokból az is kiderült, 2022 decemberéhez képest a 2023. januárra számított bruttó átlagkereset nominálisan 0,9%-kal, reálértéken pedig 2,3%-kal alacsonyabbnak bizonyult, míg a nettó átlagkereset nominálisan 1,7%-kal, reálértéken pedig 3,1%-kal volt kisebb havi szinten.

A nettó medián kereset 2023. januárjában Szerbiában 62 964 dinár volt, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók 50%-a keresett ennyit, vagy ennél kevesebbet, vagyis fél országnak legfeljebb 536 eurónak megfelelő fizetéssel kellett beérnie.

Büszke a kínai táblájára

A szerb elnök televíziós szereplései alkalmával általában hatalmas gazdasági sikerekről számol be, amelyeket állítása szerint követ a bérek emelkedése is.

Szerb kereset

Vučić egy hónappal ezelőtt arról tájékoztatta az ország apraját és nagyját a közszolgálati televízióban tartott „vendégszereplése” alkalmával, hogy Szerbiában gyorsabban nőnek a fizetések, mint a régió összes országában, és – mint mondta – ma már ők az elsők, amit a kínaiaktól kapott digitális tábláján le is vezetett.

A szerb elnök a digitális tábláját legutóbb már az élőben közvetített „nemzeti sajtótájékoztatójára” is bevitte, de nem használta, pedig „fenyegetődzött vele”.

Vučić tavaly még a prezentációkat papíralapú flipchartok segítségével tartotta a Good Will Hunting főszereplőjét megszégyenítő gyorsasággal, a gondos kínaiak azonban látván, hogy a szerb elnök született matematikai zseni, ajándékoztak neki egy-két digitális táblát.

Azon mégis csak jobban festenek a számok a gazdasági jólétről, mellékesen szólva Vučić büszke is a tábláira, szinte gyermeki infantilizmussal ragaszkodik hozzájuk, amivel jó reklámot csinál a kínai IT-iparnak, bár név szerint egyik céget sem említette meg eddig.

Parasztvakítás elnöki szinten

A belgrádi Vreme című hetilap közben vette a fáradságot, hogy összehasonlítsa a szerbiai statisztikai hivatal számait a hasonló régiós közlésekkel.

Mondani sem kellene, hogy a számok egyáltalán nem azt mutatták, amit a szerb elnök állít, mert Montenegróban az átlagkereset 757 euró, Észak-Macedóniában 560 euró, Bosznia-Hercegovinában 616 euró, Horvátországban 1094, Szlovéniában pedig 1399 euró.

A belgrádi hetilap Koszovót külön nem említette, hiszen Szerbiában azt nem tekintik ország, de mi tagadás Koszovó a maga 432 eurós nettó keresetével (2021-es adat) aligha veszélyezteti a „szerb elsőséget”.

Szlovénia, Horvátország és Montenegró viszont igen, így Szerbia csak a negyedik helyen kullog a volt Jugoszlávia területén létrejött országok „versenyében”.

A szerb elnök táblája

SZERB GOOD WILL HUNTING: A szerb elnök a kínai tábláján bizonyítja, hogy 718 nagyobb 726-nál (Forrás: Screenshot)

A szerb elnök az említett táblára Horvátországot és Szlovéniát azonban nem vitte fel, pedig a horvátokkal történő rivalizálás gyakran előkerül, ezért csak négy ország maradt a keresetekkel kapcsolatos nyugat-balkáni selejtező csoportban.

Ahhoz viszont kicsit csalni kellet, hogy Szerbia ebben a csoportban megszerezze az első helyet, így fordulhatott elő, hogy 718 nagyobb 726-nál.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Szerbia

Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Homokvihar
Totálkárosra tört autók Szabadka környéken (Forrás: Subotica.com)
hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi
Olvasási idő: 1 perc

Homokvihar idézett elő tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között, mindössze 20-30 kilométerre a magyar határtól. A Vajdaságban szokatlan természeti jelenség következtében 14 autó szaladt egymásba, miután a sofőrök semmit sem láttak.

Homokvihar miatt ütköztek össze

A járművek egy pillanat alatt eltűntek a viharban a Szabadkáról Nagyfény (Žednik) felé vezető „régi úton”, amikor a szél a környező földeken felkavarta a homokot.

Az ütközések következtében több jármű totálkárosra tört, de a tömegszerencsétlenség – valami csoda folytán – emberéleteket nem követelt.

Az ütközések következtében tizenegy ember került a szabadkai kórházban, de egyikük sincs életveszélyben, ketten szenvedtek súlyosabb, kilencen pedig könnyebb sérüléseket.

A videóban látható autó utasai megpróbálták kikerülni az egymásba szaladt autókat, amikor nagy valószínűséggel valaki nekik ütközött.

Ekkor kiszálltak az autóból, hogy megállítsák az újonnan érkezők autókat a nagyobb a baj elkerülése érdekében.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: