...
Connect with us

Koszovó

A MORMOTÁK IDEJE FOLYTATÓDIK: Hosszú, de eredménytelen tárgyalás Szerbia és Koszovó között

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

szponzorok es mormotak
Olvasási idő: 4 perc

Egyelőre csak az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szólalt meg Albin Kurti és Aleksandar Vučić hosszúra nyúlt brüsszeli szeánszát követően, amely uniós közvetítéssel zajlott. Így még nem világos, hogy a találkozókon – mert jó sok volt – mi történt, azzal viszont tisztában vagyunk, hogy mi nem történt (meg).

Borrell, a válságmenedzser

Josep Borrell a „balkáni nap” lezárásaként úgy fogalmazott, hogy nem tekinthető reguláris találkozónak, ami Brüsszelben zajlott.

Mondtam is a két vezetőnek, hogy ez egy válságkezelési üzemmódban zajló összejövetel, amelynek a célja a feszültség csökkentése

– jelentette ki az uniós biztos, aki szerint Vučić és Kurti beleegyezett abba, hogy a gyors előrehaladás érdekében a közeljövőben folytassák a tárgyalásokat.

Szemtanúi voltunk a rendszámtáblák és a dokumentumook miatti feszültségnek. Senki sem akar eszkalációt, és mindkét fél felelős lesz azért, ha az mégis bekövetkezik

– tette hozzá a veterán uniós politikus, aki szerint nem sikerült ugyan eredményeket elérni, de a történet itt nem éret véget. Borrell óvatosságra is intett, merthogy mindez az Ukrajna elleni invázió által előidézett kritikus pillanatban történik.

Ez nem a feszültség fokozásának, hanem a megoldás megtalálásának a pillanata

– fogalmazott Borrell, aki szerint van még elegendő idő szeptember 1-ig, amikor a harmadik alkalommal tehet kísérletet arra, hogy érvényt szerezzen a megítélése szerint a reciprocitás elve alapján jogosnak tekinthető döntéseinek.

Belgrádi beszámolók szerint több, mint öt órát tartott az uniós közvetítők segítségével zajlott találkozósorozat, amelynek különböző stációi voltak, mint az majd rögtön kiderül. Mindent összevetve azt látjuk, hogy jóformán ezzel telt az egész nap.

A „plenáris ülést” megelőzően az uniós közvetítők külön-külön is találkoztak a két érintett „balkáni mormotával”. Magát a „plenáris ülést” is két részletben nyomták le, a „második félidőre” ugyanis megérkezett Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni kérdésekkel foglalkozó helyettes államtitkára. Bemelegítésként Escobar is tartott külön-külön bilaterális megbeszélést Kurtival és Vučićtyal, majd ismét összetrombitálták az együttes ülést, ám a „nem várt nagy áttörés elmaradt”, de így legalább senki sem csalódott.

A pálya széléről közben bekiabált Richard Grenell, aki a korábbi amerikai elnök, Donald Trump balkáni főmegbízottja volt. Grenell a Twitteren arra emlékeztetett, hogy Albin Kurti eddig minden amerikai elnök kezdeményezését elutasította, amelyet azok Koszovó irányába tettek.

A demokrata és a republikánus elnököt egyaránt. Ez a tényállás

– írta a korábbi „főbalkános” a Twitteren, ahol a (koszovói) albánok azonnal neki is esetek.

Nem is tudtam, hogy ilyen okos srác vagy, te nem utasítanád vissza a hazád felosztására irányuló javaslatot? Kérlek mond el nekünk, hogy mennyit fizet neked Vučić és a társasága

– írta Richard Grenellnek az @Alban63034576 fedőnevű hozzászóló.

Egyéb találkozók

Az érintettek ugyanakkor nagyon szűkszavúak voltak, illetve ezen cikk megírásának pillanatáig meg sem szólaltak, ráadásul az interneten sem buzgólkodtak, mint ahogy azt korábban gyakorlat volt ez idáig az esetükben.

Brüsszeli kalandjaikról ugyan tettek ki képeket, de mindketten kínosan ügyeltek arra, hogy az ő profiljukon ne jelenjen meg a másik „dicső alakja”, vagyis Vučić Instagram-oldalán nincs Kurti, Kurti Twitter-profilján pedig nincs Vučić, mintha nem is egy helyen tartózkodtak volna.

Ugyanakkor mindketten beszámoltak arról, hogy szerdán találkoztak Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, természetesen külön-külön, mert így zavartalanul szórakoztathatták a maguk agyrémével. A szerb elnök természetesen a „nagy békeharcos” szerepét adta elő.

Köszönöm @jensstoltenbergnek, hogy hallani akarta Szerbia álláspontját. Szerbia számára a béke és a stabilitás döntő fontosságú, és mindent megteszünk ezek megőrzéséért

– írta a szerb elnök, aki tehát készen áll a béke kivívására.

Hasonló szellemben, és hasonlóan csöppet sem szellemesen nyilvánult meg a Twitteren Albin Kurti koszovói miniszterelnök, neki azonban könnyebb volt a helyzete a Stoltenberggel folytatott eszmecsere alkalmával, mert esetükben közös a szponzor.

Megköszöntem főtitkár úrnak @jensstoltenberg a #KFOR-nak a koszovói békéhez és biztonsághoz történő hozzájárulását, és hangsúlyoztam annak fontosságát, hogy Koszovó mielőbb csatlakozzon a NATO békepartnerségi programjához

– jegyezte fel a twitteri-valóságnak Kurti, egy olyan ország képviseletében, amelynek egyelőre hadserege sincs, de már így is részt vehetett a legutóbbi nagyszabású NATO-hadgyakorlaton.

Természetesen Stoltemberg úr is bevetette a Twitter-diplomáciát, hogy elsüssön néhány közhelyet, mindkét esetben azt emelve ki, hogy micsoda jó beszélgetést folytatott a „két balkáni mormotával”.

Twitter-bejegyzései szerint Stoltenberg arról biztosította Kurtit, hogy a NATO teljes mértékben elkötelezett, hogy a KFOR-misszió által és az ENSZ Biztonsági Tanácsának megbízásával összhangban megőrizze minden koszovói közösség biztonságát. Természetesen Vučićnak is ugyamezt mondta, így hát biztosan komolyan gondolja, vagy pedig jól megtanulta a mondókát.

Hírügynökségi jelentések szerint Stoltenberg arról is beszélt, hogy a NATO készen áll a jelenleg mintegy 4000 katonát számláló koszovói jelenlét növelésére, amennyiben a feszültség tovább fokozódik.

Magyar szempontból mindez azt jelenti, hogy biztosan nem fog unatkozni az elkövetkező másfél-két hónapban Kajári Ferenc vezérőrnagy, akinek október közepén jár le egy éves megbízatása a KFOR élén.

Az már csak hab a tortán, hogy szerdán este Albin Kurti egy brüsszeli vendéglőben találkozott a „New York Times legendájával” Steven Erlangerrel, hogy múltról, jelenről és jövőről beszélgessen vele. Off the record.

Ezt a találkozót Agron Bajrami, Koszovó belgiumi nagykövete, a Koha Ditore koszovói napilap volt főszerkesztője hozta össze, mondhatnánk balliberális szellemben, de ennek elemzésébe ezúttal nem megyünk bele. Legyen annyi elég, hogy a Nyugat-Balkánon tovább tart a „mormoták ideje„. Ez a jövő.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Egyesült Államok

BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Blinken a szenátusban
Az amerikai külügyminiszter egyebek között a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatokról is beszélt az amerikai szenátusban (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Olvasási idő: 2 perc

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

Öt ország helyett gondolkodik

Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.

Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.

Ha normalizálódnak a kapcsolatok, akkor az pozitív hatással lesz, és azt hiszem, hogy idővel eljutunk oda, hogy ezek az országok elismerjék Koszovót. Ha Koszovó és Szerbia megállapodásra jut, és feltételezve, hogy a megállapodás életbe is lép, ez az öt uniós országot az elismerés felé löki

– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.

Blinken és az ohridi megállapodás

Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.

Azt hiszem, hogy ami fontos, az nem más, minthogy mindkét ország elvben egyetértett ezzel, és így ez az elköteleződés bekerült a két ország uniós csatlakozását érintő tervekbe, és remélem, hogy ez ösztönző lesz számukra a végrehajtásban

– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)

Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.

Ebben a tekintetben tárgyaltam (Albin) Kurti miniszterelnökkel és (Aleksandar) Vučić elnökkel is, ezért úgy gondolom, hogy ez egy pozitív pillanat

– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.

Ez kulcsfontosságú lenne

– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.

Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.

Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

Vámos Miklós: Visz a vonat

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors:

Optimized by Seraphinite Accelerator
Turns on site high speed to be attractive for people and search engines.