A cikk meghallgatása

Egyelőre csak az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szólalt meg Albin Kurti és Aleksandar Vučić hosszúra nyúlt brüsszeli szeánszát követően, amely uniós közvetítéssel zajlott. Így még nem világos, hogy a találkozókon – mert jó sok volt – mi történt, azzal viszont tisztában vagyunk, hogy mi nem történt (meg).

Borrell, a válságmenedzser

Josep Borrell a “balkáni nap” lezárásaként úgy fogalmazott, hogy nem tekinthető reguláris találkozónak, ami Brüsszelben zajlott.

– Mondtam is a két vezetőnek, hogy ez egy válságkezelési üzemmódban zajló összejövetel, amelynek a célja a feszültség csökkentése

– jelentette ki az uniós biztos, aki szerint Vučić és Kurti beleegyezett abba, hogy a gyors előrehaladás érdekében a közeljövőben folytassák a tárgyalásokat.

– Szemtanúi voltunk a rendszámtáblák és a dokumentumook miatti feszültségnek. Senki sem akar eszkalációt, és mindkét fél felelős lesz azért, ha az mégis bekövetkezik

– tette hozzá a veterán uniós politikus, aki szerint nem sikerült ugyan eredményeket elérni, de a történet itt nem éret véget. Borrell óvatosságra is intett, merthogy mindez az Ukrajna elleni invázió által előidézett kritikus pillanatban történik.

– Ez nem a feszültség fokozásának, hanem a megoldás megtalálásának a pillanata

– fogalmazott Borrell, aki szerint van még elegendő idő szeptember 1-ig, amikor a koszovói kormány harmadik alkalommal tehet kísérletet arra, hogy érvényt szerezzen a megítélése szerint a reciprocitás elve alapján jogosnak tekinthető döntéseinek.

Belgrádi beszámolók szerint több, mint öt órát tartott az uniós közvetítők segítségével zajlott találkozósorozat, amelynek különböző stációi voltak, mint az majd rögtön kiderül. Mindent összevetve azt látjuk, hogy jóformán ezzel telt az egész nap.

A “plenáris ülést” megelőzően az uniós közvetítők külön-külön is találkoztak a két érintett “balkáni mormotával”. Magát a “plenáris ülést” is két részletben nyomták le, a “második félidőre” ugyanis megérkezett Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni kérdésekkel foglalkozó helyettes államtitkára. Bemelegítésként Escobar is tartott külön-külön bilaterális megbeszélést Kurtival és Vučićtyal, majd ismét összetrombitálták az együttes ülést, ám a “nem várt nagy áttörés elmaradt”, de így legalább senki sem csalódott.

A pálya széléről közben bekiabált Richard Grenell, aki a korábbi amerikai elnök, Donald Trump balkáni főmegbízottja volt. Grenell a Twitteren arra emlékeztetett, hogy Albin Kurti eddig minden amerikai elnök kezdeményezését elutasította, amelyet azok Koszovó irányába tettek.

– A demokrata és a republikánus elnököt egyaránt. Ez a tényállás

– írta a korábbi “főbalkános” a Twitteren, ahol a (koszovói) albánok azonnal neki is esetek.

– Nem is tudtam, hogy ilyen okos srác vagy, te nem utasítanád vissza a hazád felosztására irányuló javaslatot? Kérlek mond el nekünk, hogy mennyit fizet neked Vučić és a társasága

– írta Richard Grenellnek az @Alban63034576 fedőnevű hozzászóló.

Egyéb találkozók

Az érintettek ugyanakkor nagyon szűkszavúak voltak, illetve ezen cikk megírásának pillanatáig meg sem szólaltak, ráadásul az interneten sem buzgólkodtak, mint ahogy azt korábban gyakorlat volt ez idáig az esetükben.

Brüsszeli kalandjaikról ugyan tettek ki képeket, de mindketten kínosan ügyeltek arra, hogy az ő profiljukon ne jelenjen meg a másik “dicső alakja”, vagyis Vučić Instagram-oldalán nincs Kurti, Kurti Twitter-profilján pedig nincs Vučić, mintha nem is egy helyen tartózkodtak volna.

Ugyanakkor mindketten beszámoltak arról, hogy szerdán találkoztak Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, természetesen külön-külön, mert így zavartalanul szórakoztathatták a maguk agyrémével. A szerb elnök természetesen a “nagy békeharcos” szerepét adta elő.

– Köszönöm @jensstoltenbergnek, hogy hallani akarta Szerbia álláspontját. Szerbia számára a béke és a stabilitás döntő fontosságú, és mindent megteszünk ezek megőrzéséért

– írta a szerb elnök, aki tehát készen áll a béke kivívására.

Hasonló szellemben, és hasonlóan csöppet sem szellemesen nyilvánult meg a Twitteren Albin Kurti koszovói miniszterelnök, neki azonban könnyebb volt a helyzete a Stoltenberggel folytatott eszmecsere alkalmával, mert esetükben közös a szponzor.

– Megköszöntem főtitkár úrnak @jensstoltenberg a #KFOR-nak a koszovói békéhez és biztonsághoz történő hozzájárulását, és hangsúlyoztam annak fontosságát, hogy Koszovó mielőbb csatlakozzon a NATO békepartnerségi programjához

– jegyezte fel a twitteri-valóságnak Kurti, egy olyan ország képviseletében, amelynek egyelőre hadserege sincs, de már így is részt vehetett a legutóbbi nagyszabású NATO-hadgyakorlaton.

Természetesen Stoltemberg úr is bevetette a Twitter-diplomáciát, hogy elsüssön néhány közhelyet, mindkét esetben azt emelve ki, hogy micsoda jó beszélgetést folytatott a “két balkáni mormotával”.

Twitter-bejegyzései szerint Stoltenberg arról biztosította Kurtit, hogy a NATO teljes mértékben elkötelezett, hogy a KFOR-misszió által és az ENSZ Biztonsági Tanácsának megbízásával összhangban megőrizze minden koszovói közösség biztonságát. Természetesen Vučićnak is ugyamezt mondta, így hát biztosan komolyan gondolja, vagy pedig jól megtanulta a mondókát.

Hírügynökségi jelentések szerint Stoltenberg arról is beszélt, hogy a NATO készen áll a jelenleg mintegy 4000 katonát számláló koszovói jelenlét növelésére, amennyiben a feszültség tovább fokozódik.

Magyar szempontból mindez azt jelenti, hogy biztosan nem fog unatkozni az elkövetkező másfél-két hónapban Kajári Ferenc vezérőrnagy, akinek október közepén jár le egy éves megbízatása a KFOR élén.

Az már csak hab a tortán, hogy szerdán este Albin Kurti egy brüsszeli vendéglőben találkozott a “New York Times legendájával” Steven Erlangerrel, hogy múltról, jelenről és jövőről beszélgessen vele. Off the record.

Ezt a találkozót Agron Bajrami, Koszovó belgiumi nagykövete, a Koha Ditore koszovói napilap volt főszerkesztője hozta össze, mondhatnánk balliberális szellemben, de ennek elemzésébe ezúttal nem megyünk bele. Legyen annyi elég, hogy a Nyugat- Balkánon tovább tart a “mormoták ideje“. Ez a jövő.