Connect with us

Bosznia

VISSZATÉRTEK: Megérkeztek az EUFOR-misszióba az első német katonák

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

Augusztus 15-én a délutáni órákban több boszniai hírportálon jelent meg közlemény arról, hogy megérkeztek az országba az EUFOR Althea misszióhoz csatlakozó német katonai kontingens első tagjai. A hír amiatt érte kissé váratlanul az október 2-i parlamenti választás körüli botrányok feldolgozásával foglalatoskodó helyi sajtót, mert a pár nappal korábban az EUFOR részéről közölt információk alapján a kontingens első részét egy nappal későbbre várták.

Scholz nem várhatott tovább

Még július 8-án fogadta el a német szövetségi parlament az EUFOR Althea nemzetközi katonai misszióhoz való csatlakozásról szóló határozatát. A dokumentum szerint a német haderő 50 fővel vesz részt a béke és biztonság bosznia-hercegovinai stabilizálásában. A döntés 2023. június 30-ig adott első körben mandátumot a kontingensnek.

A Bundeswehr 2012-ben fejezte be boszniai szerepvállalását. Azt megelőzően 2004-től, vagyis az EUFOR erők SFOR missziót felváltó megalakulásától tagja volt a nemzetközi kontingensnek. A 2021. őszén megalakult, Olaf Scholz vezette német kormány nem szerepeltette a kampányígéretek között a boszniai katonai szerepvállalást, értelemszerűen azt az ukrajnai konfliktus eszkalációjának veszélye tette indokolttá. A németek az osztrákokkal és a románokkal szemben szolidabb kötelezettségvállalást tettek, mert mindössze 50 főt, és meg nem jelölt harceszköz parkot bocsátottak a misszió rendelkezésére.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy az osztrák és a román kormány az ukrajnai katonai cselekmények kezdetét követően határozott további 200-200 fős egység Szarajevóba vezényléséről. Ez az erősítés március 10-ig meg is érkezett Boszniába. A német fél egy ideig kivárt, mivel a Bundestagban óvatosan kell bánni a katonai erő külföldi alkalmazásának kezdeményezésével a sötét történelmi múlt miatt.

A Scholz kabinet azonban nem várhatott tovább, és júniusban meghozta a szükséges kormányzati döntést arra reagálva, hogy az ukrajnai helyzet nemhogy nem csitul, hanem az orosz, valamint a szerbiai és boszniai szerb pávatánc, vagy inkább “balkáni gerletánc” magában hordozza egy nyugat-balkáni katonai konfliktus lehetőségét hathatós orosz támogatással.

A Bundestagban így is 518 támogató és 96 nemleges szavazat mellett került a misszióhoz való újbóli csatlakozást lehetővé tevő határozat elfogadásra. Ez korántsem “hibahatáros”, és jól szemlélteti, hogy a német belpolitikában sem uralkodik osztatlanul egységes álláspont az ukrajnai helyzettel indokolt kormányzati döntések támogatása terén. A jelen esetben a szélsőjobbos AfD és egyes szélsőbaloldali képviselők szavaztak a döntés ellen.

A német katonák jövőbeli szerepe kapcsán annyit tudni, hogy elsődlegesen a boszniai haderő képzésében vesznek részt a megfigyelői feladatok mellett. A német parlamenti határozat emellett olyan magvas gondolatokat is tartalmaz, mint a boszniai NATO csatlakozási szándék minden lehetséges módon való támogatását és az ország békéjének és biztonságának a megőrzése melletti elhatározottságot. A nyugat-balkáni államokban, különösen Bosznia- Hercegovinában kell is a segítő szándék, bár egy lövészzászlóalj 300 fővel lehet, hogy kifizetődőbb lenne.

Nem mindenki üdvözölte

A német katonai szerepvállalást mindenki üdvözölte, nemvárt módon. Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője még a Bundestag döntése kapcsán júliusban jelentette ki, hogy “ez egy erős jelzés a nemzetközi közösség részéről, hogy a régió ugyan kritikus helyzetben van, de annak államai mellett áll.”

Maga Schmidt az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt tartott éves beszámolójában, 2021. novemberében már kritikusnak nevezte a boszniai biztonsági helyzetet, aminek kapcsán azóta is folyamatosan az aggodalmát fejezi ki.

Korábbi cikkünkben írtunk arról is, hogy Milorad Dodik a boszniai szerbek legfőbb politikai vezetője 2022. június eleji szentpétervári látogatása alkalmával a Putyinnal folytatott sajtónyilvános egyeztetés alkalmával külön kitért az EUFOR-ban tervezett német részvételre.

Ennek során hosszas fejtegetésbe bonyolódott a boszniai szuverenitás sérelméről és a külföldi katonai jelenlét indokoltságáról. Summa sumárum Dodik az akkor még csak egyeztetés alatti német katonai jelenlét kapcsán kritikus hangot ütött meg. Szerinte mindez azt szolgálja, hogy rá és a helyi szerbségre a német kormány nem csak diplomáciai, hanem katonai erővel is nyomást tudjon gyakorolni a jövőben.

Azt már csak érdekesség képen jegyezzük meg, hogy a most beérkezett missziós erősítés kapcsán Dodik eddig hallgatott, nem kongatta meg a vészharangot.

Számháború

Az EUFOR által képviselt erőt maguk a boszniai lakosok legalább akkora szkepszissel kezelik, mint a saját haderejük ütőképességét.

A helyi kávézók délszláv konfliktust megjárt szakértői jellemzően arra a következtetésre jutnak az EUFOR létszáma és ereje körüli számháború kapcsán, hogy önmagában a jelenléte szükséges, de egy komolyabb katonai összecsapás megelőzéséhez nem feltétlenül elégséges.

Az ex-jugoszláv szakírók szerint maga a nemzetközi misszió úgy értelmezhető, mint egy expedíciós erő, ami alkalmas arra, hogy előkészítse a terepet egy komolyabb békefenntartó vagy inkább béke kikényszerítő erő műveleteihez.

A hivatalos statisztikák hiányában a kb. 2000 főre becsült EUFOR-tól reálisan nem is várható el több.

A misszió július közben zenés, de nem táncos propagandafilmjében azt állította magáról, hogy az EUFOR egy pártatlan, professzionális katonai erő, amely 19 uniós és EU-n kívüli ország (Törökország, Észak- Macedónia, Svájc, Chile) körülbelül 1100 katonájából áll, és elkötelezett amellett, hogy támogassa Bosznia- Hercegovina kormányát, és hozzájáruljon az ország folyamatos stabilitásához.

Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy az SFOR 2004. évi megszűnésekor a hivatalos adatok szerint Bosznia- Hercegovina területén 7000 fős kontingens állomásozott. Ezzel szemben a boszniai háború 1995. évi lezárása után még 30.000 fő fölött volt a békefenntartók száma.

Összességében a legtöbb katonai szakértő a boszniai helyzet kapcsán abba az irányba futtatja ki az elemzését, hogy a helyi haderő leépítésének, a sorkatonáság hiányának, a negatív demográfiai görbének és a fiatal férfi lakosság körében jellemző nagyarányú kivándorlásnak köszönhetően alacsony a konfliktus fellángolásának lehetősége.

A jelen lévő nemzetiségi és vallási feszültségek, valamint a megélhetési problémák miatt azonban a helyi közösségek tagjai közti ütés-váltás esélye továbbra is magas, vagyis a vegyes nemzetiségű területeken keletkezhetnek olyan gócpontok, amelyek az EUFOR fellépését indokolttá tehetik.

Az már megint más kérdés, hogy a kilencvenes évek etnikai tisztogatásai is pontosan ilyen kis létszámú szabadcsapatok közti összecsapásokból alakultak ki ugyanebben az országban.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva
Bosznia18 perc telt el azóta

Az orosz hírszerzés Orbán és Vučić elleni merénylet lehetőségével riogat, a boszniai szerbek átvették

Az Oroszországi Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának (Служба внешней разведки Российской Федерации, SVR) információi szerint a „kollektív nyugat” két újabb célpontja...

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország2 nap telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia5 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava