SZINTE HIHETETLEN: Megalakult az új szerb parlament, a kormányalakítás azonban még odébb van

Öt hónapig tartó választási folyamat és a Veliki Trnovac (többségében albánok lakta) faluban tartott sokszori szavazási forduló után Szerbia új parlamentet kapott. Az új összetételű országgyűlés megalakulása önmagában is több napig tartott, végül azonban csak sikerült megválasztani a szkupstina új elnökének a kormányzó Szerb Haladó Párt képviselőjét, Vladimir Orlićot. A hosszan tartó, és személyeskedésektől sem mentes vitát követően Orlićra, a néhány nappal ezelőtt közzétett Vučićot marasztaló videó férfi főszereplőjére, a jelenlévő 230 képviselő közül 154 mondott igent, és 76 nemet, tartózkodó nem volt.

Vučić „huszárja”

A parlamenti elnök megválasztása a folyamat központi része volt, legalábbis erre lehet következtetni a médiavisszhangokból, a házelnök és a Szerb Haladó Párt frakcióvezetőjének személye ugyanis iránytű lehet annak tekintetében, hogy a többség miként fog viselkedni a többi parlamenti csoporttal szemben, különösen az ellenzék esetében, amelynek két teljes éven át nem volt képviselője a parlamentben.

Az utóbbi két év „arra volt jó”, hogy a belgrádi rezsim pártjai gyakorlóterepévé alakítsák a szkupstinát, ahonnan heves támadásokat intéztek a parlamenten kívüli ellenzék ellen: a Szerb Haladó Párt képviselői egyszerűen versengtek abban, hogy melyikük tudja hevesebben támadni az ellenzéki vezetőket, akiket lopással, korrupcióval, bűnözéssel, hazaárulással és nepotizmussal vádoltak. Az ellenzéki pártok és pártvezetők nem vettek részt a „parlamenti munkában”, így nem tudták megvédeni magukat, és az olyannyira kívánatos „építő jellegű kritika” is elmaradt.

A sárdobálás során a legtöbbet Dragan Đilas, a Szabadság és Igazságosság Pártjának vezetője kapta, akit a gyakori támadások a közvélemény, illetve a rezsim hívei és az ellenzéki szimpatizánsok szemében is egyaránt az ellenzék vezetőjévé emeltek, tehát ő éppen a sárdobálásnak köszönheti a „nagyságát”.

Ugyanakkor az új parlamenti elnök, Vladimir Orlić a kormányzó párt egyik legkegyetlenebb „huszárjaként” szerzett magának hírnevet. Nemcsak a parlamentben, hanem a médiában is egy vad, a párthoz és a vezérhez hű katona szerepét játszotta, aki nem rest átlépni a jó ízlés határát a párt és a pártpolitika védelmében.

Kinevezését egyesek úgy értelmezik, hogy Orlićot a „huszárságtól” áthelyezték a „nehéztüzérséghez”, és most alig várja, hogy össztűz alá vehesse az ellenzéket a „verbális légicsapások” viszonzásaként.

Hogy ilyen tendenciák valóban léteznek, arra Dr. Vladeta Janković (Egységes Szerbia, korábban Szerbiai Demokrata Párt), a parlament rangidős elnöke, az egyik ellenzéki lista volt főpolgármester-jelöltje mutatott rá, aki az új házelnök megválasztásáig legidősebb képviselőként irányította a parlament munkáját.

Janković az alakuló ülésen elmondott beszédét a rezsim, a kormánypárt és a köztársasági elnök, Aleksandar Vučić éles bírálatával fejezte be, akit alkotmánysértéssel, autokráciával, valamint a szólásszabadság és a demokratikus elvek megsértésével vádolt meg.

– Nincsenek és nem is lehetnek tisztességes választások, amíg nyomás, vesztegetés és erőszak van, amíg a nemzeti médiateret nem teszik mindenki számára elérhetővé, mindaddig, amíg a választási bizottságok arra várnak, hogy a kormányzó politikusok döntsenek helyettük, amíg egy ember akarata és szeszélye maga alá teperi Szerbia alkotmányát

– jelentette ki Janković, akinek a beszédet követően az ellenzék lelkes tapsban tört ki, miközben a kormánypárti képviselők csendben és zavartan figyelték, hogy mik vannak? Nyilvánvaló, hogy nem számítottak ilyen nyílt beszédre, nem ehhez volt szokva a fülük.

Az ülés után Milenko Jovanov (Janković egykori párttársa), aki most a Szerb Haladó Párt parlamenti csoportjának a vezetője, és a nem sokkal később házelnökké választott Vladimir Orlić a parlament munkájának akadályozásával és provokációval vádolta meg az ellenzéket.

Még csak szárítják a puskaport

Nagyobb konfliktusok azonban nem voltak, így folytatódott a parlament alakuló ülése. Az biztos, hogy frakcióvezetőként az előbb említett Milenko Jovanov lesz a haladók „parancsnoka” a parlamentben.

– A politikában vannak olyan emberek, akik értenek hozzá, és harcolnak a pártprogramokért, és vannak, akik politikai zenegépek (jukebox), bármelyik dalt eléneklik, ha valaki bedobja a pénzt

– mondta egy alkalommal a nagykikindai születésű, és vajdasági kádernek számító Jovanov, aki a Szerbiai Demokrata Pártból igazolt át a haladókhoz, majd „Bánát hangjaként” éltette Vučićot a kormánypárti nagygyűléseken, miközben előző pártjában még arról beszélt, hogy a nép segítségével szeretnék megbuktatni a nem sokkal később általa felmagasztalt szerb elnököt.

A frakcióvezető személyénél azonban fontosabb, hogy ki irányítja a parlamenti munkát, és ezt a tisztséget a fent már említett Vladimir Orlić tölti be, aki már át is vette a megbízatást Ivica Dačić, szocialista vezetőtől.

Orlićról azt is elmondtuk, hogy a huszárságtól a nehéztüzérséghez avanzsált. Az egyik legismertebb szerbiai politikai elemző, Dušan Janjić szerint Orlić ugyan „harcos”, de nem mindig és nem mindenkivel szemben viselkedik ennek megfelelően.

Janjić nem zárta ki, hogy az új házelnök a párbeszéd fenntartásának és a munka koordinálásának irányába mozdul el minden parlamenti képviselőcsoport esetében, beleértve ebbe az ellenzéket is.

De hogy milyen lesz ez a kommunikáció, az egyelőre kiszámíthatatlan, főleg miután a választásokat követően Dragan Đilas ellenzéki vezető (akit a sárdobálás tett naggyá), kétszer is közvetlenül tárgyalt Vučićtyal, ami eléggé nehezen dekódolható fejlemény.

Orlić kinevezése az Országgyűlés elnöki posztjára egyben azt is jelenti, hogy Ivica Dačićnak más pozíciót kell betöltenie, és minden bizonnyal a kormányban csinálnak neki helyet. Dačić ugyan azt állítja, hogy nem tárgyalt az új funkciójáról az államfővel, ennek ellenére szinte egészen biztos, hogy az oroszbarát Szerbiai Szocialista Párt a kormány része lesz, főleg miután Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen.

Most azt sem lehet megmondani, hogy Dačić mennyire komoly és magas pozícióhoz jut, mert a szerb elnöknek még van ideje a kalkulálgatásra, miután a szerbiai törvények szerint még három hónap áll rendelkezésére a kormányalakítással megbízott személy megnevezésére.

Az „Aleksandar Vučić – Együtt mindent megtehetünk” elnevezésű listának, amelynek fő ereje a Szerb Haldó Párt, 120 képviselője van a parlamentben, 38 mandátummal rendelkezik a Marinika Tepić vezette „Együtt Szerbia győzelméért” lista, őket követi a Szerb Szocialista Párt és az Egységes Baloldal koalíciója 31 képviselői hellyel.

A NADA koalíció 15, a Moramo lista 13, a Dveri és a Zavetnica pedig 10 mandátumot mondhat magáénak. A nemzeti kisebbségek (magyarok, bosnyákok és albánok) képviselői összesen 13 parlamenti parlamenti hellyel rendelkeznek.

A szocialistákkal együtt Vučićnak sima többsége van, a jobboldali pártok egy részének (NADA, Dveri és Zavetnici) és a nemzeti kisebbségnek a támogatásával (értsd: Vajdasági Magyar Szövetség) pedig akár kétharmados többsége is lehet, ami elég lenne az alkotmány módosításához.

A nagy tarkaság láttán arra lehet számítani, hogy az új kabinet megalakításáról szóló tárgyalások még egy ideig váratnak magukra, ha nem is folytatódnak egészen a jogilag rendelkezésre álló határidő végéig.