Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Szerb Köztársaság

DODIK ÉS A HIDAK: Újabb hídavatás, ezúttal pompa nélkül

dodik hidavatas
ÁTADTA: Milorad Dodik átadta a Gradiškai hidat

Olvasási idő: 4 perc

Milorad Dodik átadta a Gradiškai hidat, amely egyelőre nem vezet sehova, de már áll. A közlekedés akkor indulhat meg rajta, ha Horvátország befejezi az összekötő utak megépítését. Ebből a bevezetőből semmiképpen sem maradhat ki, hogy a Gradiškai híd nagytestvére a Pelješaci híd, amely Dodik nélkül soha nem épülhetett volna meg.

Barátok közt

A bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja nagy és fontos győzelemnek nevezte a Gradiškai híd megépítését, amely a boszniai Szerb Köztársaság számára a legrövid út Európa felé.

Célunk az Európai Unió, és sajnáljuk, hogy Bosznia-Hercegovina ilyen hanyagul és lassan halad a cél felé


– mondta a boszniai szerb vezető, aki szerint a lemaradás az európai bürokrácia bűne is, mert folyamatosan teljesíthetetlen igényeket támaszt.

Dodik arról is beszélt, hogy a boszniai Szerb Köztársaság folytatni kívánja az autópálya-hálózat kiépítését a kifli alakú kváziországban, vagyis a szerb entitásban.

Ezekben a napokban, pontosabban augusztus 1-jén, hétfőn kezdjük meg a Račától Bijeljináig vezető autópálya-szakasz építését. A munkálatok hivatalos kezdete szeptember 15-e

– jelentette be a péntek esti ünnepségen a boszniai szerbek vezetője, akinek az az álma, hogy a boszniai Szerb Köztársaságot autópályák hálózzák be. Dodik reméli, hogy a szerbiai határnál lévő Bijeljinát és az entitás közepén lévő Dobojt néhány éven belül autópálya köti össze.

Ez nagy cél egy olyan kis közösség számára, mint a boszniai Szerb Köztársaság. Ezt saját pénzünkből és baráti segítséggel tesszük

– jelentette ki Dodik, aki Magyarországra szokott gondolni, amikor barátokat emleget. Lassan érthetővé válik a magyar érdeklődés a boszniai Szerb Köztársaság iránt, amely gázvezeték, két gázüzemű erőmű és utak építésébe kezd.

rectangulartrue100.10.02

kis festett kabatok222kis festett kabatok

Dodik és a Pelješaci híd

A Pelješaci híd átadásról szóló cikkünkben már említettük, hogy Horvátországnak a legdélebbi területeket a “hidat hídért” alkuval által sikerült bekapcsolnia az ország vérkeringésébe.

Ebben az alkuban a kulcsszereplő Milorad Dodik volt, nélküle soha nem épült volna meg a Pelješaci híd.

A zágrábi Jutarnji list beszámolója szerint történet a kilencvenes évekre nyúlik vissza, amikor a két államalapító, a horvát Franjo Tuđman és a bosnyák Alija Izetbegović együttműködési szerződést írt alá Washingtonban, miközben még javában dúlt a háború.

Már akkor megállapodtak a pločei kikötő bosnyák részről történő használatáról és a horvátok akadálytalan áthaladásról Neumon keresztül. Az erre vonatkozó dokumentumot négy évvel később írták alá a Horvát Köztársaság és a Bosznia-Hercegovina közötti különleges kapcsolatokról szóló megállapodás részeként, de soha nem váltották valóra.

A két ország közötti nézeteltérések miatt Horvátország végül úgy döntött, hogy hidat épít a két országrész között, a bosnyák politikai elit azonban ez ellen kézzel-lábbal tiltakozott, és igyekezett megakadályozni.

2012-ben és 2013-ban heves horvát lobbizás zajlott az Európai Bizottságnál azért, hogy Brüsszel elfogadja a híd építésének finanszírozását, amit Bosznia-Hercegovina megpróbált ellehetetleníteni.


A bosnyák álláspontot támogatta az osztrák Johannes Hahn, az Európai Unió regionális politikáért felelős európai biztosa, aki nagy ellenzője volt a híd építésének, és visszhangozta Bosznia-Hercegovina érveit, miszerint Horvátország a híd építésével megsérti Bosznia-Hercegovina jogát a nyílt tengerhez történő hozzáféréshez.

Egészen más álláspontot képviselt később a román Corina Crețu, aki már a horvátokat támogatta az ügyben, és így a pénz is meglett, de 2018-ban a bosnyákok még egy utolsó rohamra indultak. Szarajevóból olyan jelzések érkeztek, hogy Bosznia-Hercegovina beperli Horvátországot a hamburgi Nemzetközi Tengerjogi Törvényszéken, mert a horvátok fenyegetik Bosznia-Hercegovina kijutását a nyílt tengerre.

Horvátország kifelé nyugodtan reagált a bosnyákok újabb barátságtalan lépésre, a színfalak mögött azonban tervet dolgozott ki a bosnyák kezdeményezés meghiúsítására, mert függetlenül a per kimenetelétől, maga a bírósági folyamat is terhet jelenthet az abban az időben a magyar MOL-lal is civakodó horvátok számára.

A “Hidat hídért” hadművelet

Közben a bosnyák pártok a bosznia-hercegovinai parlamentben kezdeményezték a Pelješaci híd építkezéseinek a leállítását, amíg nem kerül megállapításra a két ország közötti tengeri határ Neumnál, ám miután a bosnyákok nem rendelkeztek többséggel a parlamentben, így a horvát képviselők Milorad Dodik független szociáldemokratáival összefogva megbuktatták a bosnyák kezdeményezést.

Zágráb ekkor már szövetségesként tekintett Milorad Dodikra a hamburgi Nemzetközi Tengerjogi Törvényszéken tervezett pereskedés megakadályozása terén is, és ekkor született meg a “Hidat hídért” hadművelet terve.

Milorad Dodik számára a Pelješaci híd sem politikailag, sem geostratégiailag semmit nem jelentett, viszont fontos volt számára a Száva folyó felett átívelő új Gradiška híd megépítése, ami a boszniai Szerb Köztársaság legrövidebb és leggyorsabb bejárata az Európai Unióba, ami viszont horvát szempontból nem létfontosságú.

A hivatalos Zágráb úgy döntött, hogy felajánlja Dodiknak a Gradiškai híd gyors megépítését, ha támogatja a Pelješaci híd építését, és blokkolja a bosnyákok pereskedési szándékát a bosznia-hercegovinai elnökségben, mivelhogy a bírósági eljárás megindításához három igen szavazatra lett volna szükség.

Azért esett a választás Dodikra, mert a bosnyákok “domesztikálták” a névlegesen horvát elnökségi tagnak számító Željko Komšićot, aki a tenyerükből evett, és minden alkalommal a bosnyák érdekeknek megfelelően szavazott.

Az üzletet gyorsan megkötötték. Dodik garanciákat kapott a horvát tengeri, közlekedési és infrastrukturális minisztertől arra, hogy Zágráb finanszírozni a Gradiškai híd felét, és hogy mielőbb kiírják a pályázatot a kivitelezők számára.

Dodik éppen aznap védte a bosznia-hercegovinai elnökségben a Pelješaci hidat, mint a “szerb nép vitális érdekét”, amikor Zágrábban ünnepélyes keretek között aláírták a szerződéseket a Gradiškai híd kivitelezőivel.

A 2019. március 16-án tartott elnökségi ülésen Šefik Džaferović bosnyák és a kvázi horvát Željko Komšić Horvátország beperlésére szavazott, Milorad Dodik azonban nemet mondott, és így megvédte a szerb nemzeti érdekeket, vagyis a Pelješaci hidat.

Dodik a boszniai szerb parlamentben kétharmados többséggel elfogadtatta az elnökségben leadott ellenszavazatát, amivel végképp “bebetonozta” a háromtagú elnökségi testület 2:1-es döntésének hatályon kívül helyezését.

A horvátok pedig felépítették a Gradiškai hidat, amelynek bekötése az európai forgalomba ugyan még várat magára, ennek azonban az a jó oldala, hogy amikor a horvát oldal elkészül a mellékutakkal, akkor a Száván átívelő építményt még egyszer át lehet adni, akkor már a forgalomnak.

Napi hírlevél




Lektor nélkül dolgozunk. Ha helyesírási hibát találsz, akkor jelöld ki a szót az egérrel, majd egyszerre nyomd le a következő két billentyűt: Ctrl+Enter. Köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a BALK-ot!



TÖRVÉNYTELEN: Az oroszok propaganda célokra használják fel a halállal fenyegetett zsoldosokat
Amióta a demokrácia és a szabadság bajnokai úgy határoztak, hogy letiltják a hozzáférést az orosz portálokhoz, mint amilyen a Szputnyik, ...
Bővebben…
VÉRBOSSZÚ: Újraéledhet a régi törzsi szokás Montenegróban a cetinjei ámokfutás után
Vuk Borilović nemrégiben tíz embert ölt meg Montenegróban, mielőtt valaki őt is lelőtte. Az egyelőre nem tisztázódott, hogy a rendőrség ...
Bővebben…
HALMAZÁLLAPOT: Amikor az élet lustán folyik, mint a méz
Kedves Feleim! Ha valaki véletlenül hiányolta volna hétfői megnyilvánulásomat: Cérnán búcsú volt, Nagyboldogasszony & stuff, így társadalmi életet voltam kénytelen ...
Bővebben…
SZÉKEK ÉS BÁZISOK: Amerikaiak képeznek ki szerb katonákat, az oroszoknak szúrja a szemét
Szerbia fokozta együttműködését a NATO-val, miután az orosz nagykövet kijelentette, hogy Moszkva "érdekeltségi listáján" szerepel egy orosz katonai bázis létrehozása ...
Bővebben…
MÁR BE IS VETETTÉK: Kulcsfontosságúak lehetnek-e az Ukrajnának most küldött amerikai rakéták?
Az Egyesült Államok a napokban erősítette meg, hogy lokátorromboló rakétákkal segíti Ukrajnát a legveszélyesebb orosz fegyverrendszerek megsemmisítésében. Erről a befolyásos ...
Bővebben…
VISSZATÉRTEK: Megérkeztek az EUFOR-misszióba az első német katonák
Augusztus 15-én a délutáni órákban több boszniai hírportálon jelent meg közlemény arról, hogy megérkeztek az országba az EUFOR Althea misszióhoz ...
Bővebben…
CSATORNA 2: Nigel Farage sokallja, hogy egy év alatt több, mint 3000 albán gyermek született Nagy-Britanniában
A Daily Mail a múlt hétvégén tovább görgette az albánveszélyt taglaló témáját, amire a Twitteren reagált Nigel Farage a brit ...
Bővebben…
ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLET: Vučić az amerikai tervek "legkomolyabb végrehajtója" a régióban
A Balkán-félszigeten 2019-ben indult geopolitikai folyamatok napjainkra, úgy tűnik, hogy konkrét formát öltenek. Természetesen a Nyílt Balkán (Open Balkan) kezdeményezésről ...
Bővebben…
KORLÁTOZÁSOK KOSZOVÓBAN: 6 órát lesz áram, majd 2 órát nem
Mától ismét áramkorlátozásokat vezetnek be Koszovóban. Tavaly decemberben már voltak hasonló intézkedések. A koszovói áramszolgáltató (KEDS) bejelentése szerint 6 órán ...
Bővebben…

Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: