Connect with us

Szerb Köztársaság

DODIK ÉS A HIDAK: Újabb hídavatás, ezúttal pompa nélkül

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

dodik hidavatas
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

Milorad Dodik átadta a Gradiškai hidat, amely egyelőre nem vezet sehova, de már áll. A közlekedés akkor indulhat meg rajta, ha Horvátország befejezi az összekötő utak megépítését. Ebből a bevezetőből semmiképpen sem maradhat ki, hogy a Gradiškai híd nagytestvére a Pelješaci híd, amely Dodik nélkül soha nem épülhetett volna meg.

Barátok közt

A bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja nagy és fontos győzelemnek nevezte a Gradiškai híd megépítését, amely a boszniai Szerb Köztársaság számára a legrövid út Európa felé.

Célunk az Európai Unió, és sajnáljuk, hogy Bosznia-Hercegovina ilyen hanyagul és lassan halad a cél felé

– mondta a boszniai szerb vezető, aki szerint a lemaradás az európai bürokrácia bűne is, mert folyamatosan teljesíthetetlen igényeket támaszt.

Dodik arról is beszélt, hogy a boszniai Szerb Köztársaság folytatni kívánja az autópálya-hálózat kiépítését a kifli alakú kváziországban, vagyis a szerb entitásban.

Ezekben a napokban, pontosabban augusztus 1-jén, hétfőn kezdjük meg a Račától Bijeljináig vezető autópálya-szakasz építését. A munkálatok hivatalos kezdete szeptember 15-e

– jelentette be a péntek esti ünnepségen a boszniai szerbek vezetője, akinek az az álma, hogy a boszniai Szerb Köztársaságot autópályák hálózzák be. Dodik reméli, hogy a szerbiai határnál lévő Bijeljinát és az entitás közepén lévő Dobojt néhány éven belül autópálya köti össze.

Ez nagy cél egy olyan kis közösség számára, mint a boszniai Szerb Köztársaság. Ezt saját pénzünkből és baráti segítséggel tesszük

– jelentette ki Dodik, aki Magyarországra szokott gondolni, amikor barátokat emleget. Lassan érthetővé válik a magyar érdeklődés a boszniai Szerb Köztársaság iránt, amely gázvezeték, két gázüzemű erőmű és utak építésébe kezd.

Dodik és a Pelješaci híd

A Pelješaci híd átadásról szóló cikkünkben már említettük, hogy Horvátországnak a legdélebbi területeket a “hidat hídért” alkuval által sikerült bekapcsolnia az ország vérkeringésébe.

Ebben az alkuban a kulcsszereplő Milorad Dodik volt, nélküle soha nem épült volna meg a Pelješaci híd.

A zágrábi Jutarnji list beszámolója szerint történet a kilencvenes évekre nyúlik vissza, amikor a két államalapító, a horvát Franjo Tuđman és a bosnyák Alija Izetbegović együttműködési szerződést írt alá Washingtonban, miközben még javában dúlt a háború.

Már akkor megállapodtak a pločei kikötő bosnyák részről történő használatáról és a horvátok akadálytalan áthaladásról Neumon keresztül. Az erre vonatkozó dokumentumot négy évvel később írták alá a Horvát Köztársaság és a Bosznia-Hercegovina közötti különleges kapcsolatokról szóló megállapodás részeként, de soha nem váltották valóra.

A két ország közötti nézeteltérések miatt Horvátország végül úgy döntött, hogy hidat épít a két országrész között, a bosnyák politikai elit azonban ez ellen kézzel-lábbal tiltakozott, és igyekezett megakadályozni.

2012-ben és 2013-ban heves horvát lobbizás zajlott az Európai Bizottságnál azért, hogy Brüsszel elfogadja a híd építésének finanszírozását, amit Bosznia-Hercegovina megpróbált ellehetetleníteni.

A bosnyák álláspontot támogatta az osztrák Johannes Hahn, az Európai Unió regionális politikáért felelős európai biztosa, aki nagy ellenzője volt a híd építésének, és visszhangozta Bosznia-Hercegovina érveit, miszerint Horvátország a híd építésével megsérti Bosznia-Hercegovina jogát a nyílt tengerhez történő hozzáféréshez.

Egészen más álláspontot képviselt később a román Corina Crețu, aki már a horvátokat támogatta az ügyben, és így a pénz is meglett, de 2018-ban a bosnyákok még egy utolsó rohamra indultak. Szarajevóból olyan jelzések érkeztek, hogy Bosznia-Hercegovina beperli Horvátországot a hamburgi Nemzetközi Tengerjogi Törvényszéken, mert a horvátok fenyegetik Bosznia-Hercegovina kijutását a nyílt tengerre.

Horvátország kifelé nyugodtan reagált a bosnyákok újabb barátságtalan lépésre, a színfalak mögött azonban tervet dolgozott ki a bosnyák kezdeményezés meghiúsítására, mert függetlenül a per kimenetelétől, maga a bírósági folyamat is terhet jelenthet az abban az időben a magyar MOL-lal is civakodó horvátok számára.

A “Hidat hídért” hadművelet

Közben a bosnyák pártok a bosznia-hercegovinai parlamentben kezdeményezték a Pelješaci híd építkezéseinek a leállítását, amíg nem kerül megállapításra a két ország közötti tengeri határ Neumnál, ám miután a bosnyákok nem rendelkeztek többséggel a parlamentben, így a horvát képviselők Milorad Dodik független szociáldemokratáival összefogva megbuktatták a bosnyák kezdeményezést.

Zágráb ekkor már szövetségesként tekintett Milorad Dodikra a hamburgi Nemzetközi Tengerjogi Törvényszéken tervezett pereskedés megakadályozása terén is, és ekkor született meg a “Hidat hídért” hadművelet terve.

Milorad Dodik számára a Pelješaci híd sem politikailag, sem geostratégiailag semmit nem jelentett, viszont fontos volt számára a Száva folyó felett átívelő új Gradiškai híd megépítése, ami a boszniai Szerb Köztársaság legrövidebb és leggyorsabb bejárata az Európai Unióba, ami viszont horvát szempontból nem létfontosságú.

A hivatalos Zágráb úgy döntött, hogy felajánlja Dodiknak a Gradiškai híd gyors megépítését, ha támogatja a Pelješaci híd építését, és blokkolja a bosnyákok pereskedési szándékát a bosznia-hercegovinai elnökségben, mivelhogy a bírósági eljárás megindításához három igen szavazatra lett volna szükség.

Azért esett a választás Dodikra, mert a bosnyákok “domesztikálták” a névlegesen horvát elnökségi tagnak számító Željko Komšićot, aki a tenyerükből evett, és minden alkalommal a bosnyák érdekeknek megfelelően szavazott.

Az üzletet gyorsan megkötötték. Dodik garanciákat kapott a horvát tengeri, közlekedési és infrastrukturális minisztertől arra, hogy Zágráb finanszírozni a Gradiškai híd felét, és hogy mielőbb kiírják a pályázatot a kivitelezők számára.

Dodik éppen aznap védte a bosznia-hercegovinai elnökségben a Pelješaci hidat, mint a “szerb nép vitális érdekét”, amikor Zágrábban élyes keretek között aláírták a szerződéseket a Gradiškai híd kivitelezőivel.

A 2019. március 16-án tartott elnökségi ülésen Šefik Džaferović bosnyák és a kvázi horvát Željko Komšić Horvátország beperlésére szavazott, Milorad Dodik azonban nemet mondott, és így megvédte a szerb nemzeti érdekeket, vagyis a Pelješaci hidat.

Dodik a boszniai szerb parlamentben kétharmados többséggel elfogadtatta az elnökségben leadott ellenszavazatát, amivel végképp “bebetonozta” a háromtagú elnökségi testület 2:1-es döntésének hatályon kívül helyezését.

A horvátok pedig felépítették a Gradiškai hidat, amelynek bekötése az európai forgalomba ugyan még várat magára, ennek azonban az a jó oldala, hogy amikor a horvát oldal elkészül a mellékutakkal, akkor a Száván átívelő építményt még egyszer át lehet adni, akkor már a forgalomnak.

Kontaktlencse akció »

Szerb Köztársaság

KALABUHOV: Oroszország győzni fog, hiszen a csevap is győzött a “big mac” felett

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Igor Kalabuhov vezérével a háttérben (Forrás: Klix.ba)
Igor Kalabuhov vezérével, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyinnal a háttérben (Forrás: Klix.ba)
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 8 perc

Igor Kalabuhov, az Oroszországi Föderáció bosznia-hercegovinai nagykövete terjedelmes interjút adott a boszniai szerb entitás köztelevíziójaként működő RTRS-nek. A riport főként az orosz-ukrán konfliktus kapcsán enged mélyebb betekintést az orosz külügyben annak kapcsán kiérlelt kommunikációs panelekbe, de szóba került a boszniai szerb és orosz bilaterális kapcsolatok mellett Koszovó is. Az interjú szövege magáért beszél, annak tartalmát nem kommentáltuk, és csak erős idegzetűeknek ajánljuk.

Igor Kalabuhov, az Oroszországi Föderáció szarajevói nagykövete a boszniai szerb entitás köztelevíziójaként működő RTRS-nek adott interjút majd 40 perces interjút. Az orosz politikai vezetőket rendre kamera elé bíró Nada Veletić az illemtankönyvbe illő köszöntést követően egy hatalmas és erős ország nagykövetként hivatkozott Igor Kalabuhovra, aki egy olyan országot képvisel, amelyet a nyugat felelősnek tart az ukrajnai összecsapásokért.

Mi volt az orosz intervenció célja Ukrajnában?

Az orosz nagykövet szerint egy speciális katonai művelet zajlik Ukrajnában. Oroszország egy olyan állam, amelyik mindig arra törekedett, hogy eredményes és biztonságos együttműködést folytasson más államokkal. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az USA és az EU vezetői ignorálták az orosz fél által Ukrajna és Oroszország viszonya kapcsán 2022. előtt tett javaslatokat. Rá kellett, hogy jöjjenek, hogy a tárgyalásokkal töltött idő alatt a nyugati hatalmak Oroszország elleni támadást készítettek elő.

Kalabuhov ennek kapcsán ködösen, forrás megjelölése nélkül hivatkozott arra, hogy Angela Merkel korábbi német kancellár és Emmanuel Macron régi/új francia államfő már a Krím 2014-es annektálásakor arra irányuló kijelentéseket tettek, amelyek egy Oroszország elleni támadásra utaltak.

Kalabuhov interjút ad szerb nyelven

Kalabuhov interjút ad szerb nyelven a boszniai szerb televízióban (Screenshot)

Így Oroszország kénytelen volt egy preventív akciót végrehajtani Ukrajna ellen tavaly. Azok, akik csak az Ukrajna elleni fellépésről beszélnek, nem beszélnek arról, mi történt az elmúlt nyolc évben a Donyeck és Luhansk megyékben, ahol gyermekeket és békés polgárokat gyilkoltak meg. Így az Oroszországi Föderáció arra kényszerült, hogy megvédje ezeket az embereket. Kalabuhov szerint a jelenlegi katonai konfliktus ténylegesen nem Oroszország, hanem a nyugati államok politikája miatt robbant ki.

Mi a nyugat célja azzal, hogy támogatást ad Ukrajnának?

A nyugat célja, hogy vereséget mérjen az Oroszországi Föderációra. Amennyiben nem kapna Ukrajna nyugati katonai segítséget, már minden megoldódott volna. Oroszország mindig törekedett a nemzetközi jog betartására, azonban a mostani helyzetből azt a következtetést kellett levoniuk az oroszoknak, hogy a nemzetközi jog szabályai többé nem működnek. Példaként hozta fel a Krímben és a kelet-ukrajnai megyékben megtartott referendumokat, amelyeket a legtöbb ország nem ismer le, azonban a máshol, mások által kiírt szavazásokat a nyugat elismeri hasonló esetekben.

Az ukrajnai politikusok közül többen maguk is elismerik, hogy Ukrajna csak egy eszköz a nyugat kezében, hogy technikai és egzisztenciális vereséget mérjen az orosz félre. Ennek a célja pedig, hogy szétszakítsák az Oroszországi Föderációt, ami nem sikerült a 90-es években.

Lehetséges, hogy legyőzik Oroszországot?

Ez természetesen nem lehetséges. A XII. század óta nem ez az első összecsapás a nyugati és az orosz civilizáció között. Az első orosz győzelemként a Teutonok elleni győzelmet említette Kalabuhov. Majd megemlítette Napóleont, és Hitlert, mint az orosz nép által Párizsig, majd Berlinig visszavert hódítókat.

Milyennek látja az európai diplomáciát azok után, hogy kilenc szankciós csomagot bevezettek Oroszország ellen?

Kalabuhov kijavította a riportert, mert kihangsúlyozta, hogy csak az ENSZ BT és az ENSZ Közgyűlés hozhat nemzetközi szankciókat egyes államok ellen, míg az EU által bevezetett intézkedések kizárólag egyoldalú szigorításként, korlátozásként értelmezhetők. A korlátozásokat pedig kontraproduktívnak minősítette, amelyektől csak erősebb lesz Oroszország. A korlátozások életbe léptetésével az EU a saját lábába lőtt. A mostanra kialakult helyzetben megmutatkozott, hogy az EU az USA eszközévé vált. Jelentős mennyiségű pénz áramlik az EU-ból az USA-ba ebben a helyzetben. Németország, ami az olcsó orosz energiahordozók miatt válhatott ipari nagyhatalommá, jelenleg szenved.

Hogyhogy az EU nem látja, mik az amerikai célok?

Az USA elsődleges célja, hogy ne veszítse el a globális kontrollt. Mindent annak rendelnek alá az USA vezetői, hogy elsősorban Oroszországot meggyengítsék Ukrajnát, mint eszközt felhasználva. Emellett vannak arra utaló amerikai szakértői megjegyzések, hogy az USA a csendes-óceáni térségben Kínával való összecsapásra készül hibrid háború keretében.

Kalabuhov szerint az USA tudatosan törekszik a globális pénzügyi és finanszírozási rendszerek megváltoztatására, mert annyi pénz ment Oroszországba és Kínába a korábbi időszakban, hogy mostanra az USA globális dominanciáját biztosító technikai előnye jelentősen csökkent. Emiatt akarják rásózni az EU-ra az orosznál tízszer drágább amerikai gázt. Ezzel szemben Oroszország és előtte a Szovjetunió sohasem használta nyomásgyakorlási eszközként a gázfegyvert.

Kalabuhov interjút ad a boszniai szerb "állami" televíziónak

Kalabuhov interjút ad a boszniai szerb “állami” televíziónak (Screenshot)

Az EU magatartása kapcsán Kalabuhov egyfajta „mágneses vonzalmat” vél felfedezni az USA irányába. Az EU hanyatlásának a kezdetét jelentette szerinte, amikor az önálló nagyhatalmi külpolitikai szerepet kezdett követelni magának, és már túllépett azon, hogy a tagállamok gazdasága és lakossága közti egyenlőséget és jogokat biztosítsa.

Oroszosan megjegyezte, hogy a NATO már korábban elvesztette az eszét, de most az EU is elvesztette az eszét és a szívét is. Az unió mára egy túlbürokratizált intézmény lett, ami nem foglalkozik az átlagos emberek érdekeivel.

Az USA által generált globalizációs folyamatok veszélyeztetik a kis lélekszámú népek identitását. Hogyan lehet ez ellen védekezni?

Kalabuhov szerint a globalizációs gazdasági folyamatok és az ultraliberális ideológiák végső célja, hogy az egyes emberi csoportokból egy „masszát” hozzanak létre nem csak kulturális, hanem biológiai értelemben is. Erre ellenpéldaként hozta, hogy Bosznia-Hercegovinában is a hagyományos csevap győzött a big mac felett, utalva arra, hogy a bosnyák tulajdonosi kör pénzügyi machinációi miatt a közép-európai Mc’Donalds vezetése pár hete bezárta a boszniai éttermeit. Azonban a hasonlatot képes volt addig vinni, hogy a csevap egyfajta hagyományos történelmi sokszínűséget tükröz, hiszen van banjalukai, tuzlai, szarajevói, míg a big mac élettelen, íztelen és virtuális.

Putyin szerint a nyugat az összecsapással arra törekszik, hogy megőrizze a maga globális vezető szerepét. Hogyan lehet ellenállni ennek?

Nyugaton megjelentek a neokolonialista politikai törekvések. Ennek a hátterében az a felismerés áll, hogy a nyugat vagyona a világ többi részének kizsákmányolásából származik. Ezzel szemben Oroszország civilizációs ellenfél, aki védi a saját szuverenitását. Ennek megfelelően az orosz politika a multipoláris világképet támogatja, amiben valamennyi szereplőnek joga van az érdekei érvényestéséhez. Szerinte erre jó példa az orosz-kínai együttműködés és a BRICS szervezete.

Ön említette, hogy létező gyakorlat a nemzetközi egyezmények figyelmen kívül hagyása, elég csak Koszovó és Metohia esetére gondolni. Hogy lehetséges a XXI. században, hogy egyes nemzetközi szereplők ilyen fokban degradálják a nemzetközi intézményeket?

Kalabuhov szerint ez amiatt van, mert a történelem valójában nem tekinthető lineáris fejlődési pályának, ahogy azt sokan gondolják. Vagyimir Putyin maga fejtette ki, hogy Oroszországnak joga van az önrendelkezéshez és a területi integritáshoz. Amíg mi (orosz fél) almáról, addig ők (a Nyugat) narancsról beszélnek. Így lehetséges, hogy a Nyugat elismeri a Koszovó és Metohia ügyében hozott nemzetközi bírósági döntést, amit Kalabuhov jogellenes jelzővel illetett. Ezzel szemben a nyugat a Krímben és a Donbasban tartott népszavazások eredményét nem ismeri el.

Kalabuhov a továbbiakban Nagy-Britanniát külön kiemelet, mint olyan államot, amely elismeri a Koszovó önállósága kapcsán hozott nemzetközi bírósági döntést, azonban a saját skót lakossága körében nem hagyja, hogy népszavazást írjanak ki a függetlenségről. Majd költői kérdésként tette fel, hogy lehetséges a Brexit után, hogy Nagy-Britannia támogatja a nyugat-balkáni államok uniós integrációját.

Hogy lehetséges az, hogy a Pristina–Belgrád párbeszéd keretében elfogadott eddigi öt egyezmény után továbbra is nyomást gyakorolnak Aleksandar szerb államfőre?

Kalabuhov szerint minden népnek meg kell védeni a saját szuverenitását. Oroszország pontosan emiatt nem folytatott olyan politikát korábban, amivel befolyásolni akarta volna más államok külpolitikai céljainak meghatározását. Az EU és a NATO integráció kérdésében is az illetékes boszniai szervezeteknek kell döntést hozniuk. Az EU kapcsán mindenki azt gondolja, hogy csak pénzt adnak, azonban azt is megköveteik Kalabuhov szerint, hogy kinek hogy és mit kell tennie. Kalabuhov ekkor megjegyezte, hogy őszintén reméli, a jövőben nem fogja az uniós integráció negatívan érinteni Bosznia és Oroszország közti kapcsolatokat. Erre a stúdió csendjét elszántságtól duzzadó hanglejtéssel beközölte a “független” műsorvezető asszony, hogy „Az nem lehetséges!”

Hogy ítéli meg Oroszország, hogy Bosznia-Hercegovina nem vezetett be szankciós intézkedéseket?

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html

Oroszország Bosznia-Hercegovinát baráti államnak tekinti. Így Kalabuhov fel is szólította az adásban a boszniai politikusokat, hogy használják ki a lehetőségeiket a két ország közti együttműködés erősítésére. A boszniai és az orosz kapcsolatok a gazdasági területen túlmutatóan lelki közösségen is alapulnak, és az itteni lakosok szeretik az orosz kultúrát a nagykövet tapasztalata alapján. Ennek kapcsán említette meg, hogy nemrég az egyik orosz színtársulat lépett fel a banjalukai városi színházban.

Hogy lehetséges, hogy minden orosz megjelenés kapcsán már orosz befolyási kísérletet sejtenek nyugaton, amikor Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság csak megkísérel semleges státuszt kialakítani?

Ez Kalabuhov szerint a nyugati világban az orosz kultúra eltörlésére tett kísérlet egyik része. Pedig szerinte a nyugati kultúra is sokat köszönhet a korábbi évszázadokban oda emigrált oroszok tömegeinek. Emellett megemlítette, hogy sajnálatosan vannak olyan emberek, akik zsigerből gyűlölik az oroszokat, mert ruszofóbok. Ilyenek szerinte lényegesen többen vannak az angolszászok között, mint a szláv népek soraiban. A legjobb példa erre a nemrég közzé tett adat, miszerint az USA Kelet-Európában mintegy 80 millió USD összeget költött tavaly az orosz befolyás csökkentésére. Kalabuhov szerint ez is azt mutatja, hogy nyugaton az oroszokkal szembeni fellépés állami feladat. Ennek kapcsán közzé kellene tenni szerinte azt is, kik és milyen célból kapták meg ezt a pénzt.

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság január 9-i ünnepnapján kitüntette Vladimir Putyint, amire az EU Bizottság, az USA szarajevói nagykövetsége és az OHR felháborodottan és fenyegetéssel reagált. Kit akartak ezzel megfélemlíteni?

Kalabuhov szerint az a boszniai Szerb Köztáraság elnöke maga dönti el, hogy kinek adja az általa adományozható elismerést. Ebben is megnyilvánult a kettős mérce, mert aki Boszniába az amerikai érdekeket támogatja, az elfogadott és támogatandó, de ha valaki orosz érdekekkel teszi ugyanezt, az szörnyűséges és azonnal meg akarják büntetni. Ehelyett jobb lenne, ha a saját politikai tevékenységükkel foglalkoznának. Korábban az USA volt az, aki pumpálta a fegyvereket Ukrajnába. Láttuk a laborokat, amiket Ukrajnában megtaláltak, és az orosz genetikai állományt emberkísérletekre használták fel. Ezzel kapcsolatban szerintük nincs kifogásolni való.

Itt Kalabuhov történelmi távlatban vette elő az USA-t, amikor megemlítette, hogy érdemes megvizsgálni, min alapult az USA Jugoszláviával szembeni fellépése. Azon az alapon pusztították el Irakot szerinte, hogy Colin Powel az ENSZ közgyűlés ülésén megrázogatott egy fehér porral teli üvegecskét, majd ugyanígy elpusztították Líbiát. Ezek mind megfelelnek az USA-nak, mert az ő érdekeit fenyegették az említett szereplők.

Várható-e, hogy ebben az évben béke lesz?

Tudja, aki békét akar, annak készülnie kell a háborúra, tartja a régi latin mondás. Most a békéért harcolni kell. Az embereknek megértőknek kell lenniük, és mindenkinek segíteni kell, ahogy tud. Azonban ismerve a világtörténelmet, észben kell tartanunk, hogy van az emberiségben egy sajátos negatív potenciál, ami ki tud törni belőle ilyen időkben.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Szerbia

TOJÁS TÓBIÁS: A szerbek az orosz tavasz horizontján, elvégre szeretnek szenvedni

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Mi az összefüggés Tojás Tóbiás és a Balkán között? (Forrás: YouTube, screenshot)
Mi az összefüggés Tojás Tóbiás és a Balkán között? A képen Alekszandr Dugin és a szentek (Forrás: YouTube, screenshot)
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 7 perc

Állítólag Tojás Tóbiásék jutottak hozzá az orosz elnök főideológusának internetes levelezéséhez, amely lassan bejárja a balkáni sajtót, és némi magyarázatot ad arra, hogy a dolgok miért abba az irányba haladnak, amelybe most tartunk. Annak idején az amerikaiak megtalálták a szerb Otport, és az abból kinőtt CANVAS-t, hogy a világ különböző pontjain végrehajtsák a színes forradalmak és az arab tavasz előkészítését. Úgy néz ki, hogy az oroszok is a szerbeket szemelték ki arra, hogy elvégezzék helyettük a piszkos munkát, elvégre a szerbek már megszokták a szenvedést. Ennek az összevissza beszédnek az értelmére derítünk fényt az alábbiakban.

Tojás Tóbiás és az orosz vezetés

Először azt tisztázzuk, hogy ki az a Tojás Tóbiás, és hogy mit keres ezeken a felületeken. A Saltaj-Boltaj néven elhíresült hackercsoportról van szó, amely évek óta előszeretettel töri fel az orosz kormányzati tisztségviselők, illetve a moszkvai vezetéshez közel álló személyiségek postafiókjait és számítógépeit.

A Saltaj-Boltaj először 2013 decemberében hallatott magáról, amikor kiszivárogtatta az internetre Vlagyimir Putyin elnök később hitelesnek bizonyult újévi üdvözlő beszédét, egy évvel később pedig feltörte Dmitrij Medvegyev volt orosz kormányfő Twitter-profilját, amelyen bejelentette a miniszterelnök lemondását, és közölte bocsánatkérését a kormányzati intézkedések miatt.

Oroszország visszasüllyedhet az 1980-as évekbe, ami szomorú. Ha ez a kollégáim célja a Kremlben, akkor hamarosan elérjük

– írták akkor a hackerek Medvegyev nevében, 2015-ben pedig közzétettek egy Szergej Sojgu védelmi miniszter számára kínos levelet.

A Saltaj-Boltaj egyébként a Humpty Dumpty (magyarul Tojás Tóbiás) angol gyerekversek emberarcú tojásfigurájának az orosz neve, innen származik a Tojás Tóbiás név.

Miután ezen túl vagyunk, lássuk, hogy miért is hoztuk mindezt szóba!

Tojás Tóbiás és a Balkán

Azért beszélünk erről, mert a balkáni média a belgrádi Blicre hivatkozva közzétette azokat adatokat és leveleket, amelyeket Tojás Tóbiás a Kreml főideológusától, Alekszandr Dugintól szerzett be még évekkel ezelőtt, ezek valamelyest azonban még ma is aktuálisak.

Állítólag százezer e-mailről van szó, amelyek végigolvasása sem könnyű feladat, viszont fontos dolgok derülhetnek ki belőlük arról, hogy az orosz vezetés miként szeretné növelni befolyását Európában, azon belül pedig a Balkánon, és hogy milyen irányba haladhat a térség “putyinizációja”.

Arra is fény derül belőlük, hogy kik Vlagyimir Putyin “alvó emberei” a Balkánon, és kiket állított a Kreml a saját szolgálatába.

A levelek néhány évvel ezelőtt keletkeztek, vagyis 2018 végéről és 2019 elejéről származnak, viszont már akkor felmerült bennük, hogy a Balkán destabilizálásával és a balkáni orosz pozíciók megerősítésével lehetne enyhíteni a Novorosszijában (Új-Oroszországban, azaz Ukrajnában) kialakult súlyos helyzetet.

Egy balkáni csapással lehet válaszolni a Nyugatnak

– írta akkortájt Dugin, aki ezt bővebben is kifejtette.

Az orosz-ortodox pólus és a Nyugat közötti konfrontáció mostani, akut szakaszában, különösen pedig az ukrán dráma és a Novorosszijáért vívott elkeseredett harc fényében logikus lenne a Balkánon visszavágni

– fejtette ki Dugin, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a boszniai Szerb Köztársaság “központi helyen fekszik” a Balkán stratégiai architektúrájában.

Ha valami ott elkezdődik, akkor minden folyamat beindul a térségben

– jegyezte meg Dugin, mint ahogy azt Tójás Tóbiásék megtudták.

A Vlagyimir Putyin főideológusának tartott “filozófus” úgy vélte, hogy ez alapjaiban változtathatja meg a politikát Szerbiában is, ezért a történelmének új szakaszába lépő Szerbiához történő közeledés egyedülálló lehetőséget kínál Oroszország számára, hogy megerősítse európai pozícióját.

Teljesen természetes, hogy felmerülhet orosz katonai bázisok telepítése Szerbiába és/vagy a boszniai Szerb Köztársaságba

– állapította meg Dugin, aki szerint Oroszországnak a balkáni előretörésen kívül más választása nem is marad, miután az amerikaiak a közvetlen ellenőrzésű alá vonták “a volt Ukrajna” többi részét.

Az orosz tavasz a Balkánon

Az orosz elnök főideológusa & fő stratégája szerint ezért Szerbiában erősíteni kell a nyugatellenes és hazafias erőket.

Olyan hangulatot kell teremteni, amely elvezethet az orosz tavaszhoz a Balkánon

– fejtegette Dugin, aki szerint leginkább az lenne az ideális, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban krímihez hasonló forgatókönyvet végrehajtására kerüljön sor, aminek a hulláma átcsapna a Balkán más területeire is.

Természetesen a szerbek a fő eszközeink, ők már úgyis hozzászoktak a szenvedéshez

– állapította meg azokban a dokumentumokban az “orosz filozófus”, amelyekhez a belgrádi Blic című napilap Tójás Tóbiásék “kutatómunkájának” jóvoltából jutott hozzá. Dugin arra is emlékeztetett, hogy a szerbek a kilencvenes években hiába vártak segítséget Moszkvától, amikor a Nyugattal kerültek szembe.

Dugin azonban itt nem áll meg az álmodozásban, illetve a rémálmok előhívásában.

Aztán pedig beindul az egész Kelet-Európa, ahol sok ortodox nemzet él, és Oroszország, miután szilárdan megvetette a lábát a Balkánon, a szerbekkel közösen létrehozhatja az európai ortodox országok tartóoszlopát, amelyhez bizonyos körülmények között a románok, a bolgárok, a macedónok és a görögök is csatlakozhatnak

– vázolta fel Alekszandr Dugin világ- illetve Balkán-hódító terveit, azzal megfejelve, hogy ez aszimetrikus válasz lehetne a Novorosszijában kialakult helyzetre, és logikusan vezetne az orosz tavaszhoz.

Ügynökök listája

A kiszivárgott e-mailek között szerepel azoknak a személyeknek a listája, akik számára jóváhagyták a megjelenést az orosz médiában, és felsorolásra kerülnek azok az országokat és személyek, amelyek, illetve akik kiérdemelték egy “elit klub, illetve csoport létrehozását”, és befolyásuk növelését a Russia Today (RT) által.

Így jutunk el a nem hivatalosan csak “befolyást gyakorló ügynökök listájának” nevezett felsoroláshoz, amely azoknak a nevét tartalmazza, akikben az oroszok megbíznak. Dugin az információkat a dugin@rossia3.ru e-mailről küldi egy bizonyos George-nak (George Gavrish, g.george.2004@yandex.ru), és Szerbián kívül a más országokra vonatkozó listákat is megemlít.

A hosszú listán számos “befolyást gyakorló ügynök neve szerepel” Románia, Lengyelország, Törökország, Argentína, Franciaország, Horvátország, Szlovákia, Görögország, Olaszország, Németország, Chile, Malajzia és természetesen Magyarország vonatkozásában is.

Tojás Tóbiás és az FSB

Konsztantyin Tyeplakov, az Anonymous International (más néven Saltaj Boltaj csoport) főhackere, aki feltételesen szabadult a börtönből Oroszországban, azt állította, hogy hackercsoportja az FSB biztonsági szolgálat felügyelete alatt dolgozott (Forrás: Twitter & rbc.ru)

Az itt említett országok némelyike esetében felsorolják azoknak a magas beosztású állami tisztségviselőknek a nevét is, akik élvezik az oroszok bizalmát.

Szerbia esetében azonban nem szerepel a szerbiai közvéleményre gyakorló ügynökök neve, amiből a belgrádi Blic arra a követketetésre jutott, hogy Moszkva képvixeletében személyesen Dugin, és annak közeli barátja, a Balkánon korábban serénykedő Konsztantyin Malofejev párhuzamos hálózatot hozott a létre “a szerbiai hatalmi struktúrához viszonyítva”.

Az elég kacifántos megfogalmazás szerint nem igazán lehet érteni, hogy ez mire vonatkozik, erre azonban némileg fény derül egy másik dokumentumból, hogy a listán első helyen szerepel Vojislav Koštunica, Szerbia volt miniszterelnöke, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság utolsó elnöke, akinél véleményünk szerint szürkébb politikust aligha lehet találni a szerb történelemben.

A listán előkelő helyen említik meg Slobodan Erićet, a Geopolitika című folyóirat főszerkesztőjét, akinek a neve mellett az áll, hogy a külpolitika jelentősebb eseményeivel foglalkozik hazafias, eurázsiai szellemben készített tudósításával.

A felsorolásban megtalálható a “Dveri” nevet viselő szerb párt is, amely a bejegyzés szerint antiglobalista és szociális konzervatív eszmét képvisel, és kiáll Szerbia eurázsiai integrációja mellett.

A Dveri mögött a NAŠI (Mieink) nevet viselő népi mozgalom szerepel, amelynek Dugin szerint az a célja, hogy vezető orosz értelmiségiekkel együttműködve népszerűsítse az eurázsiai integrációt koncepcióját.

Kézzel festett farmerek

Dodik az ideális

A belgrádi Blic Tojás Tóbiás tevékenységéről szóló cikke szerint az orosz elnöki főideológus szinte olvadozva emlegeti Milorad Dodikot, akiről az “orosz tavasz szerb horizontjaival” kapcsolatban beszél.

Dugin szerint a geopolitika már önmagában sugallja a cselekvési tervet, amellyel összefüggésben ő személy szerint azt várja, hogy a boszniai Szerb Köztársaság kiválik Bosznia-Hercegovinából.

A putyini stratéga kijelenti, hogy a szerbek az oroszok legmegbízhatóbb barátai a Balkánon, Dodik pedig ideális arra, hogy végrehajtsa a “szláv ortodox világ” ellentámadását.

Dugin egyebek között azt állítja Dodikról, hogy “óvatos és szubtilis politikus”, arról nem tesz említést, hogy bárdolatlan is.

Dodik elindult a maga útján a szerb népért vívott harcban. Elfogadta a nyugat néhány követelését, és csak azért korlátozta a szerb nacionalizmust, hogy koncentrálhassa az erőket a Szerb Köztársaság megújítására, és az esetleges függetlenséghez szükséges hatékony infrastruktúra megteremtésére

– észrevételezte Dugin, aki szerint a boszniai Szerb Köztársaságban és a Kosovska Mitrovicában élő szerbek még mindig szenvedélyesen szeretik Oroszországot, hisznek benne, akárcsak önmagukban. Itt kerül megemlítésre az a szerb mondóka, hogy “mi és az oroszok kétszázmillióan vagyunk”, amit minden “igazi szerb” tud.

Az orosz elnökre a legnagyobb hatás gyakorló főideológus szerint ugyanakkor teljes készültségben állnak az összes civil szervezetek, mindenekelőtt Soros György hálózata, miután Soros a “színes atlantista forradalmak” fő támogatója, aminek kapcsán azonban megállapítást nyer, hogy a “hazafias erők” sem alszanak, Banja Lukában már feltűntek a krími események által “ismertté vált arcok”.

Mit várhatunk Milorad Dodiktól?

– teszi fel a kérdést Dugit, és azonnal meg is válaszolja ezt a “találós kérdést”, mégpedig egyetlen szóval, miszerint “sokat”.

Dugin emberei kémkedtek Szerbiában

A Tojás Tóbiás által megszerzett iratokból az is kiderül, hogy Dugin emberei jelen voltak, netalán továbbra is jelen Belgrádban, és fotózták még a melegfelvonulások résztvevőit is. Ezt név szerint egy Alekszej Komov nevű férfi tette, aki a fényépekkel együtt jelentést küldött Duginnak.

Tojás Tóbiás

Шалтай Болтай, azaz Tojás Tóbiás (Forrás: Twinkl)

Komov mostanában a magát családbarátnak nevező CitizenGo oroszbarát dezinformációs portál környékén bábáskodik, de ez nem Tojás Tóbiás által derült ki, az információ más forrásból származik.

Szerbiában “Dugin önkéntesének” számít Srđan Nogo egykori politikus, a Dveri volt tagja, akit mostanában azét állítottak elő, mert állítólag veszélyeztette Aleksandar Vučić szerb elnök biztonságát.

Nogo a körülbelül két évvel ezelőtti belgrádi tüntetések egyik szervezője volt, a demonstrálók akkor körbevették a szerb parlamentet, és megpróbáltak behatolni az épületbe, ennek során megütköztek a rendőrökkel is.

A szerb hatóságok akkor arról számoltak be, hogy a belgrádi zavargások mögött oroszok álltak, amit a közvélemény egy része nem hitt el, most viszont ez is kiderült Dugin levelezéséből.

Nogo megfigyelt egy argentin nőt is, akiről nem tudni, hogy miért volt fontos az orosz főtanácsadó számára, az viszont kiderült róla, hogy egy összejövetelen vett részt, amely a család fontosságának gondolatát volt hivatott népszerűsíteni.

Nogo nyomozott a nő után, a megszerzett információkat pedig megküldte a fent említett Komovnak, az üzenet(ek)et pedig az “usztasák” szóval címkézte fel, ami onnan derül ki, hogy jelentései végül Dugin számítógépében kötöttek ki.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Ezzel kapcsolatban arra is fény derül, hogy az argentin nő horvát származású családból származik, amely a titói Jugoszláviából menekült Latin-Amerikába, mint elég sok horvát azokban az időkben.

A történet itt körülbelül véget ér, ha több nem is, de annyi kiderül belőle, hogy az oroszok miként vélekednek a szerbekről, és a “szerb világban” kit tartanak igazán fontosnak. Azon viszont érdemes lenne elgondolkodni, hogy ezt a Ringier tulajdonában lévő Blic miért éppen most szellőztette meg. Lehet, hogy Tojás Tóbiás egyszer ezt is kideríti.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Bosznia

A boszniai szerbek fegyverkezésére válaszul a bosnyák Tuzla Kanton is készülődik

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Nem akarnak lemaradni a boszniai szerbek mögött
TUZLA KANTON KOMMANDÓJA: Nem akarnak lemaradni a boszniai szerbek mögött (Forrás: Klix)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Bosznia-Hercegovinán belül erőteljes fegyverkezésbe kezdtek a különböző országrészek, a boszniai szerbek fegyverbeszerzéseire válaszul a szomszédos Tuzla Kanton is fegyvervásárlásba kezdett, ez pedig mind – tehát a szerb és a bosnyák fegyverkezés – megalapozhat egy kisebb intenzitású fegyveres összecsapást, ha nem is olyan háborút, mint amilyen kilencvenes években zajlott. A boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériumának január 9-i, “köztársaság napi” felvonulásának alkalmával bemutatott új páncélozott járművek saját járműpark beszerzésére és a különleges rendőri erők fejlesztésére ösztönözte a mintegy 80%-ban bosnyák kanton vezetését.

A szomszédok vesznek és fejlesztenek

Az orosz-ukrán háború hatására az európai kontinensen szinte valamennyi országban megugrott a harceszközök iránti kormányzati kereslet. Nincs ez másként az etnikai és vallási alapú konfliktusoktól egyébként is terhelt nyugat-balkáni régióban sem.

Bosznia-Hercegovinában már a tavalyi évben is jelentősen borzolta a bosnyák nemzetiség idegeit a Plenković vezette horvát kormány Franciaországgal kötött szerződése, aminek keretében 12 használt Rafale F3R vadászrepülőt szereznek be a finoman szólva is “leharcolt” MIG-21-ek kiváltására.

Szerbia, a másik fegyverkező szomszédos állam pedig az elmúlt években orosz és török támogatással maga fejlesztett a hadsereg ellátására önjáró lövegeket és páncélautókat. Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a legutóbbi hírek alapján a szerbiai kormány a honi dróngyártás felfuttatását tűzte ki célul a török helyett kínai segítséggel.

Bosznia- kapcsán hasonló mértékű beszerzésekről nincs hír, az ország gazdasági helyzete ezt nem is tenné jelenleg lehetővé. Pár hete számoltunk be arról, hogy a Novi Travnikban lévő BNT cégnél elkészültek a H1 megjelölésű boszniai önjáró tarack első példányai, amit a saját haderő szűkös költségvetése miatt java részt közel-keleti exportra szánnak.

A szerb entitás magának gyárt

A január 9-én megtartott boszniai Szerb Köztársaság napi felvonuláson immár visszatérő jelleggel csodálhatja meg bárki a boszniai szerb entitás belügyminisztériumának legújabb beszerzéseit.

Az eseményen a boszniai szerb politikai elit és a fontosabb társadalmi szervezetek felvonulása után a különböző belügyi alakulatok masíroztak el a közönség előtt, méghozzá az átlagos rendőri munka elvégzését komolyan meghaladó minőségű fegyverzet kíséretében.

Az idei felvonuláson a két leginkább figyelemre méltó eszköz a Despot és a Vihor nevet viselő páncélozott csapatszállítók voltak.

A 2019 elején bemutatott Despotot „többfunkciós páncélozott csapatszállító jármű” kategóriájába sorolják a szakemberek.

A Mercedes Benz gyártmányú motorral biztosított összkerék meghajtású eszköz maximális tömege 14 tonna, és kilenc személy szállítására képes.

A boszniai szerbek is fegyverkeznek

A boszniai szerbek is fegyverkeznek, a képen a Despot, amely iránt állítólag Oroszország is érdeklődik (Forrás: Wikipédia)

A páncélvédettsége alapján védelmet nyújt a gyalogsági kézifegyverek, aknák és improvizált robbanótestek ellen. Jelenleg kilenc darab van a szerb entitás speciális terrorelhárító szolgálatának használatában.

Állítólag külföldi érdeklődők is jelentkeztek, ezek között Namíbiáról, Tanzániáról, Izraelről és Oroszországról hallani. Ha netalán Oroszország is venne belőle, akkor érdekes lehet a Mercedes gyár szerepének kivizsgálása, főleg miután nem csak csapatszálító járműről van szó, hiszen a Despot tetejére golyószóró is szerelhető, amelyet a boszniai szerbek állítólag Dél-Afrikától szereznek be

Arról nem is beszélve, hogy Milorad Dodik nem éppen a német külpolitika kedvence, ami a jelek szerint nem jelent akadályt a német részvétel előtt a Despot előállításában.

A boszniai szerbek által előállított Vihor

A boszniai szerbek által előállított Vihor, a háttérben egy Despot, golyószóróval a tetején (Forrás: Srna, Internet)

A 2022 szeptemberében bemutatott Vihor már hadrendbe állított példányairól annyit tudni, hogy a 6 tonna össztömegű jármű összesen 5 személy szállítására képes, és 350 lóerős Volvo motor hajtja meg.

Kisebb súlyánál fogva a Vihornak jobb a terepjáró képessége, mint a kétszer akkora tömegű Despotnak.

A boszniai Szerb Köztársaság esetében mindkét jármű “saját termék”, vagyis a Bratunacban lévő gépgyárban (Tehnički remont Bratunac, RTB) állítják elő, amelynek a tulajdonosa Slaven Ristić. A tervek azonban a szerbiai Jugoimport fegyvergyárban készültek, a megrendelő pedig a boszniai szerb belügyminisztérium volt.

Tuzla Kanton felveszi a versenyt a boszniai szerbekkel

Tuzla kanton vezetése a korábbi években is rendre a keményvonalas bosnyák álláspontot képviselte a boszniai Szerb Köztársaság vezetésének nacionalista politikájával szemben.

A tuzlai bosnyákok fenyegetettségi érzésének egyfelől történelmi okai vannak, mert a jugoszláv katonai konfliktus időszakában a kanton egész területe hadszintér volt, másrészt jelenleg is három irányból a szerb entitás határolja, és csak 50 kilométer a Szerbiába vezető zvorniki határállomás Tuzlától.

A január kilencedikei boszniai szerb fegyvermustrára reagálva Tuzla Kanton vezetése is arról határozott, hogy nem vár a belső viszályokkal terhelt bosnyák-horvát Föderáció belügyminisztériumának döntésére, hanem saját fejlesztési programot állít össze.

Hajrudin Mehanović, a kanton belügyminisztere közölte, hogy jelentős mennyiségű lőfegyvert szereznek be a kantonális rendőrség védelmi képességeinek fejlesztésére.

A legnagyobb jelentőségű beszerzést négy darab, nyolc személyes kanadai gyártmányú Roshel Senator jármű jelenti. A vételár kapcsán a kantonális belügy közölte, hogy összesen 4,4 millió konvertibilis márkát, vagyis 2,1 millió eurót kell, hogy fizessenek a kanadai gyártónak a következő hat hónapban.

A tuzlai bosnyákok a boszniai szerbek nyomába erednek

A tuzlai bosnyákok a boszniai szerbek nyomába erednek (Forrás: Roshel)

Mehanović a sajtó esetleges belföldi fegyverkezési versennyel kapcsolatos találgatásait azzal akarta megelőzni, hogy közölte, a beszerzendő járműveket a rendőri munka során használják majd, és az elmúlt évek gyakorlata alapján ezekre szükség is lesz.

Hangsúlyozta, hogy a tuzlai rendőrség nem akar konkurálni a boszniai hadsereggel, a szerb entitás rendőri szerveinek felszerelése kapcsán pedig jobbnak látta, ha hallgat.

A további fejlesztések kapcsán elmondta, hogy a kanton 100 fős speciális egysége és a meglehetősen fura nevű Közrendért és békéért felelős 300 fős egység (Jedinica za javni red i mir) összesen 400 darab új automata lőfegyvert kap. A rendőrség létszámát pedig mintegy 200 fővel tervezik megemelni idén.

Nehéz kenyér

A boszniai rendőri munka enyhén fogalmazva is a nehéz kenyérkereseti formák közé sorolható.

Mind a szerb entitás belügyminisztériumának vezetése, mind pedig a horvát-bosnyák Föderáció rendőri szervei azzal magyarázták a nehézfegyverek beszerzését, hogy majd 30 évvel a jugoszláv konfliktus lezárását követően továbbra is nagy mennyiségű lőfegyver és robbanóanyag van illegálisan a lakosság birtokában.

A felfegyverzett bűnelkövetők elfogása a helyi rendőri szervek mindennapi feladatai közé tartozik. Továbbra sem ritkák az olyan híradások, amelyekben arról számolnak be, hogy egy–egy bűnöző elfogása kapcsán jelentős arzenál kerül lefoglalásra.

Kontaktlencse akció »

A legutóbbi emlékezetes eset pár napja történt a Száva-parti határátkelő helyek egyikének számító Bosanski Šamacban.

A benzinturizmus miatt vélhetően a legtöbb ezer lakosra eső töltőállomással rendelkező boszniai település egyik csendes kávézójában szóváltás alakult ki helyi férfiak között. A vita pontos oka nem ismert, azonban az ellátó egységből bosszúra éhezve távozó bosnyák lakos reakciója komoly figyelmet kapott a médiában.

zolja

Az egyik felbőszült férfi otthonába érve magához vette a „Zolját”, a jugoszláv néphadsereg egyik kézi páncéltörő fegyverét, továbbá három gránátot, és ezekkel tért vissza a vitapartnereihez.

A kocsma elé visszamenve folytatódott a szóváltás, majd a felfegyverkezett személy a véleményének nyomatékot adandó behajított egy gránátot a vendégtérbe, ahol akkor már nem tartózkodott senki.

A gránát felrobbanását követően mindenki menekülőre fogta, felfegyverkezett hősünket kivéve, aki „ha már lúd, legyen kövér” elvet követve, a Zoljaval a levegőbe repítette az ellátó egység melletti raktár célú fabódét.

Zenica-Doboj Kanton speciális rendőri egysége – még páncélautó nélkül – elfogta a családi házában a feldühödött veteránt, és előállította lőfegyverrel és robbanó anyaggal visszaélés miatt. Az épület átvizsgálása során további Zoljákat és gránátokat foglaltak le.

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: