Connect with us

Macedónia

BALKÁNI BŐVÍTÉS: A legfőbb macedóniai ellenzéki vezető azt ígéri, hogy a végsőkig ellenállnak

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

SZKOPJE: Tájkép csata után (Twitter)
Listen to this article

Szkopjéban az iszlám áldozati ünnep, a kurban bajram miatt ma nem lesznek kormányellenes megmozdulások, de holnap ismét beindulnak a tiltakozások a franciák által felkínált javaslattal szemben, amellyel a párizsi vezetés igyekszik közös nevezőre hozni a bolgár és a macedón álláspontot. A jelenleg ellenzékben lévő Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért Macedónia (VMRO- DPMNE, röviden csak VMRO) nevet viselő politikai tömörülés – a kormánnyal ellentétben – nem hajlandó a kompromisszumra, vezetője úgy nyilatkozott, hogy a végsőkig elutasítják a francia javaslatot.

“Klasszikus asszimiláció”

Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy ennek az egyenletnek a megoldására legkevésbé a most a “kompromisszumteremtő” szerepében tetszelgő franciák hivatottak, akik 2019 októberében, az EU általános ügyekért felelős vezetőinek találkozóján megvétózták az EU-tagság megnyitásáról szóló tárgyalásokat Észak- Macedóniával és Albániával, érdekes ebből a szempontból is megvizsgálni a kérdést.

A tüntetések mai szüneteltetéséről egyébként az említett hosszú nevű macedón jobboldali párt, a VMRO vezetője, Hrisztijan Mickoszki beszélt a belgrádi Prva TV-ben, amelynek szombat reggeli műsorába élőben kapcsolódott be Szkopjeból.

– A bajram miatt ma nem lesz tiltakozás, de holnap már folytatjuk, és elmegyünk a végsőkig. Azt követeljük a kormánytól, hogy mondjon nemet, mert a nekünk most felkínált javaslat, semmi mást nem jelent, mint a macedón nép és a macedón identitás klasszikus asszimilációját

– nyilatkozta Mickoszki, aki az ország legnagyobb, de (egyelőre) ellenzékben lévő pártját irányítja. A macedón ellenzéki vezető szerint azért utasítják el a francia javaslatot, mert az megágyaz a bolgár követeléseknek, és elfogadja azokat a bolgár állításokat, hogy a macedón identitást a titói Jugoszlávia teremtette meg, és a macedónok 1945 előtt bolgárok voltak, ebből kifolyólag nem is macedónul beszélnek.

– Ez, sajnos része a francia javaslatnak, amely elfogadta az összes bolgár felvetést, de ebbe mi, mint nép, és mint párt nem egyezünk bele, ezt “emberként sem” tehetjük meg

– jelentette ki a VMRO vezetője, aki szerint a korrumpálódott macedón állami vezetés azért sem fogadhatja el a javaslatot, mert nem rendelkezik megfelelő támogatással (raiting), miután a legutóbbi helyhatósági választásokon a jobboldali ellenzék “leiskolázta őket“.

“Az emberek közé lőttek”

"Pisztolyosok" a szkopjei tüntetéseken

Mickoszki arról is beszélt, hogy a macedón kormány a napokban incidenseket provokált a megmozdulások lejáratására, miután fegyvereseket “dobott be” a demonstrálók közé, az erről készült néhány fotó a témával foglalkozó előző cikkünk kezdőképe volt, onnan emeltük át ide. A VMRO vezetője szerint a szkopjei kormány először rabokat (értsd: bűnözőket) vegyített el a feldühödött tömegben, de miután ezzel nem érte el a kívánt eredményt, civil ruhás rendőröket küldött a tüntetők közé, aki pisztolyokkal hadonásztak.

– Öt személyt azonosítottunk, akik az emberek közé lőttek, és akik mind a belügyminisztérium alkalmazottai. A fegyvertelen nép szembeszállt a pisztolyokkal, amiről felvételek is tanúskodnak. Képzelje el, hogy hol tartunk, ha a nép puszta kézzel száll szembe a pisztolyokkal

– mondta a macedón ellenzéki vezető nem kis populista felhanggal “megfűszerezve” álláspotját, amit egy megjegyzéssel még inkább “megízesített”.

– Gondoljon csak bele, hogy ezek a rendőrségi alkalmazottak, akik az emberek közé lőnek, az európai értékek védelmezői, valójában azonban olyan bitangok, akik védelmezik a kormányt, amelynek nincs semmilyen támogatottsága a nép körében, Macedónia lakosságának háromnegyed része ugyanis azt szeretné, hogy a kormány távozzon

– jegyezte meg Mickoszki, aki egyetlenegy alkalommal sem használta az “Észak- Macedónia” elnevezést, miután a VMRO annak idején a görögökkel kötött alkut is elutasította, amit egy suta hasonlattal úgy lehetne leginkább illusztrálni, mintha az uniós csatlakozás érdekében Magyarországnak a Nyugat- Transzszilvánia nevet kellett volna felvennie.

A macedón ellenzéki vezető az interjú során arra is emlékeztetett, hogy hazája már 2000-ben aláírta a társulási szerződést, vagyis jóval korábban, mint Horvátország, így ez a golgota nem 17, hanem 22 éve tart. (Horvátország 2003-ban nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. A kérelmet az Európai Bizottság 2004 elején el is fogadta, és hivatalosan is megadta a tagjelölt státuszt Horvátországnak.)

Mickoszki hozzátette, hogy egyetemi tanárként nem tudja arra biztatni a diákjait, hogy valami olyasmiben higgyenek, ami 22 év alatta sem valósul meg.

– Ezek a fiatalok az egyetem befejezése után mind elmennek nyugatra, vagy bárhova, mondjuk az Egyesült Államokba, Kanadába vagy Ausztráliába, csak ne kelljen elviselniük azt, ami itt történik

– világított rá a jövőbeli kilátásokra a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért Macedónia elnevezésű ellenzéki párt vezetője, aki szerint a francia javaslat sem jelenti a tárgyalások valódi megkezdését, hanem csak azt szolgálja, hogy “családi fotók” készülhessenek Brüsszelben.

A BALK Hírlevele


Meteorológia

B.A. Balkanac

Balkanac

IN ENGLISH

Egy hét legjava