Connect with us

Bulgária

IDENTITÁSVITA: A múlt relativitásának elmélete a bolgár-macedón vita tükrében

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

Január 11-i bejelentés szerint a január 18-ára tervezett bolgár-macedón miniszterelnöki találkozót elnapolják, mivel az új bolgár miniszterelnök, Kiril Petkov karanténba vonult, miután a koronavírus “betette a lábát” a bolgár vezetésbe is, a parlament elnökéről, Nikola Mincsevről ugyanis kiderült, hogy Covid-19-cel fertőzött. A bolgár miniszterelnök útja a macedóni fővárosba nemcsak a szokásos protokoll-látogatások egyike lenne, hanem a két fél közötti identitásvitának rendezését szolgálta, szolgálhatta volna, vagy legalább annak reményét kelthette volna.

Kinek a nyelve?

A két fél közötti vita komoly tehertételt jelent Észak- Macedónia számára: Bulgáriában még 2020 novemberében jelentette be az akkor még a Bojko Boriszov vezetése alatti Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) és a nemzeti radikális pártokból álló kormánykoalíció, hogy blokkolja Észak- Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásait (s ezáltal Albániát is, amely csatlakozását az EU együtt kezeli a szomszédos balkáni állammal).

A nagy macedón felháborodást kiváltó döntés komoly fennakadást okozott Szkopjéban, amely megpróbálta uniós szövetségeseit is mozgósítani a bolgár vétó feloldása érdekében – ebben a legmeglepőbb az volt, hogy Görögország, a korábbi nagy ellenfél támogatólag lépett fel Észak- Macedónia érdekében, végeredményben azonban ezen erőfeszítéseket nem koronázta siker, már csak azért sem, mert Bulgária gyakorlatilag kampányüzemmódban töltötte 2021-et.

Ez utóbbi végül a novemberi választással ért véget, ami után – az áprilisi és júliusi próbálkozásokat követően – sikerült egy négypárti koalíciót alakítani Kiril Petkov vezetésével, aki pártját szeptemberben eszkábálta össze.

Az új kormány, amely a korrupció elleni harcot, a GERB nomenklatúrájának visszaszorítását és egyúttal a macedón-bolgár identitásvita rendezését is vállalta.

Az ambiciózus bolgár vezető hat hónapot ígért a vita rendezésére, ami vegyes érzelmeket váltott ki a parkolópályára küldött macedónok körében, maga az államfő, Pendarovszki is inkább szkepticizmusának adott hangot a nagyratörő bolgár nyilatkozatok tükrében, egyúttal jelezte, hogy a történelmi kérdéseket a történészekre kell hagyni, s nem szabad engedni, hogy politikai döntéseket írjanak felül.

A bolgárok a macedón nyelvet a bolgár dialektusának tartja, Macedóniát és a macedón identitást pedig jugoszláv machinációnak, hogy eltávolítsa az ott élő embereket (bolgár) nemzettársaiktól, ha már azt nem lehetett beléjük nevelni, hogy szerbek.

Vita Macedóniáért

A vita Macedóniáért – hol a területekért, hol az ott élők identitásáért nem újkeletű.

A területért folyó harcok a szerbek, bolgárok és görögök között még a 20. század elején vettek véres fordulatot: az 1. és 2. balkáni háború (1912-13, 1913) eredményeképp a történelmi macedón területek döntő része görög fennhatóság alá került (Thesszaloniki központtal), a mai Észak- Macedónia szerb terület lett, s pusztán a terület keleti töredéke jutott a bolgároknak.

Szófia ezért is támogatta Németországot a 2. világháborúban: Észak- Macedónia Jugoszlávia lerohanása után pár évre Bulgáriához került.

A titói Jugoszláviában ezek után a pártvezetés igyekezett mindent megtenni, hogy valóban önálló identitást adjon a macedónoknak, azonban az már más kérdés, hogy milyen alapokon állt ez az identitásépítés, hiszen regionális öntudat – még a modern nemzettudatok előtt – létezett már az oszmán időkben is.

Visszatérve a jelenre: a Petkov-kormány felállása után nem sokkal, december közepén azért a bolgár államfő megvétózta a macedón csatlakozás megnyitását, a kormány pedig jelezte, hogy az előző években megfogalmazott 5+1 pontoskövetelést továbbra is irányadónak tekinti.

Ezek a kérések Észak- Macedónia nevének rövid és hosszú verziójára, a kommunizmus áldozatainak rehabilitációjára, a közös történelmi bizottság munkájának nagyobb támogatására, a gyűlöletbeszéd megelőzésére, a másik ország ügyeibe való beavatkozás elkerülésére és a bolgárok Észak- Macedónia alkotmányában való megnevezésére vonatkoznak.

Első pillantásra a hat pont nem tűnik annyira bonyolultnak, azonban a kérések sokkal komplexebb, és komoly problémákat jelent Szkopje számára.

A múlt relativitásának elmélete

Az első kérés, Észak- Macedónia neve azért okoz konfliktust, mivel Bulgária úgy véli, hogy a rövidebb verzió (Észak- Macedónia) területi követelést jelent a hosszabbal szemben (Észak- Macedón Köztársaság), ami nemcsak azért pikáns, mivel a két ország NATO-tag és az alig 2 milliós állam vajmi kevés veszélyt jelenthet Bulgáriára, de azért is, mert több évtizedbe telt, mire sikerült Görögországgal megállapodni hosszas huzavona után 2018-ban az ország nevéről. Szkopje jelezte, hogy diplomáciai jegyzékekbe hajlandó foglalni, hogy nincs különbség a két megnevezés között, de eddig a bolgár kormányok hajthatatlanok maradtak.

A kommunizmus áldozatainak rehabilitációja azért okoz nehézségeket, mert a lusztrációra nem került sor az országban – a levéltári anyag döntő része ráadásul Belgrádban van –, így a kommunizmus idején a macedón (bolgár) függetlenségért tevékenykedők ellehetetlenítése, megkínzása, meggyilkolása jogorvoslat nélkül maradt. Kérdés, hogy ezt sikerül-e megoldani a kis balkáni országnak, ha eddig nem sikerült.

A történelmi és oktatási ügyek kezelésére hivatott multidiszciplináris szakértői bizottság felállítását még a 2017-ben aláírt barátsági szerződést mondta ki. A bizottság lett volna felelős a történelmi események autentikus és bizonyítékokon alapuló, tudományos interpretációjáért. Az elviekben működőképes konstrukció azonban az ellentétes nemzetépítések és identitások összefeszülésekor vajmi keveset ért, s eddig nem sokra jutott.

A gond az, hogy a II. világháború előtt Macedónia területén tevékenykedő hősöket, történelmi személyiségeket mindkét fél magának vindikálja – a bolgárok azon az alapon, hogy azok bolgárok, miközben a macedónok a saját nagyjaikként állítják be őket. Ebben a helyzetben nehéz megállapodni, hogy ki mondjon le a saját történelmi alakjairól – noha a jelen felállásban inkább a macedónoknak kellene engedni, bár a múlt és a jövő viszonya általában igencsak relatív, amikor a kormányok vagy népek keresik a maguk identitását.

A gyűlöletbeszéd passzusa alatt is inkább történelmi kérdéseket feszegetnek a bolgárok: a II. világháború idején a német szövetség fejében Észak- Macedónia bolgár terület lett, amit a macedón történelemkönyvek fasiszta megszállásként mutatnak be, ami sérti a bolgárokat, akik pusztán a nemzettestvérek hazatéréseként látják ezt a pár évet.

A másik állam belügyeibe való be nem avatkozás a bolgár követelések többségét tenné zárójelbe, de ettől tekintsünk el: Szófia azt szeretné elérni, hogy lekerüljön a napirendről a bulgáriai macedón kisebbség kérdése. Mivel a történelmi régió keleti része Szófiához került, ott még a 2. világháború után is több mint 150 ezer ember vallotta magát macedónnak – napjainkban legfeljebb pár ezer, mivel a bolgár állam nem ismeri el a macedón kisebbséget. Ebben a kérdésben pedig nem akar változást.

Végezetül a bolgár kisebbség szerepeltetése a macedón alkotmányban. Ugyan ez nem tűnik oly nagy kérésnek, az alkotmánymódosításhoz megfelelő parlamenti többség kell, amivel a jelenlegi – éppen vezetőt váltó – kormány nem rendelkezik. Ráadásul a bolgár államfő jelezte, hogy nemcsak a bolgárokat kell megnevezni, hanem az esedékes népszámlálás során a bolgárok számának reflektálni kell a “valós” számukra.

Miért gond ez? A korábbi adatok szerint pár ezer fős bolgár közösség él az országban, nagyon sok macedón azonban felvette a bolgár állampolgárságot, hogy könnyebben utazhasson az EU-ban. Ezt a bolgár állam azzal a feltétellel tette lehetővé, ha bolgárnak vallják magukat (a két nyelv közelsége és a jelentkezők pragmatizmusa nem okozott gondot), így Szófia 120 ezer főre teszi a macedóniai bolgár kisebbség számát, amit effektíve lehetetlen kimutatni a népszámláláson.

A bolgár kormány bizakodónak tűnik, a tárgyalásokon azonban komoly visszatartó erőt jelent a novemberben újraválasztott államfő, Rumen Radev – aki ráadásul jelentős szerepet játszott Petkovék hatalomra jutásában. Radev január 10-én jelezte, hogy Bulgária nem kíván engedményeket tenni Észak- Macedóniának.

Nagy a valószínősége, hogy a kérdést most sem fogják a politika érdekellentétek miatt rendezni, így hosszú hónapok várnak a macedón csatlakozásra, több mint a Petkovék által beharangozott fél év. A bolgár vezetés ráér.

Ezt az amúgy belpolitikailag könnyen használható, hálás témát nem könnyű feladni, ráadásul a bolgár közvélemény jelentős része is ezzel azonosul. Ahogy Görögországnak azonban sikerült megegyezni a macedónokkal, talán a bolgároknak is sikerül, különösen ha néhány uniós hatalom nyomást gyakorol rájuk. Volt erre is példa: a NATO-bővítés kapcsán a bolgár vezetés az Egyesült Államokkal nem mert szembe menni.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva
Bosznia7 óra telt el azóta

Az orosz hírszerzés Orbán és Vučić elleni merénylet lehetőségével riogat, a boszniai szerbek átvették

Az Oroszországi Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának (Служба внешней разведки Российской Федерации, SVR) információi szerint a „kollektív nyugat” két újabb célpontja...

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország2 nap telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia5 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava