Connect with us

Bulgária

IDENTITÁSVITA: A bolgár és a macedón nacionalisták tobzódása, hol ez, hol az

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Voltak, akik pisztollyal mentek tüntetni
Olvasási idő: 3 perc

Szkopjéban már napok óta tartanak a zavargások és tüntetések. A macedón főváros ugyan már hozzászokhatott az ilyesmihez: 2015 elején a kormányzati lehallgatási botrány miatt mentek az utcára az emberek, 2016 tavaszán pedig amiatt, mert az államfő leállította az eljárást Nikola Gruevszki, akkor még hatalmon lévő miniszterelnök ellen, 2017-ben a baloldali kormányalakítás, most pedig az uniós csatlakozással kapcsolatos engedmények miatt. Ez annak függvényében különösen izgalmas, hogy az észak-macedón vezetés mindent megtett ez utóbbi előmozdítása érdekében.

Kellett a nacionalista szavazat

A mostani tüntetések oka a „francia javaslat” lehetséges elfogadása – miután Dimitar Kovacsekvszki jelezte Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, hogy hajlik az elfogadásra, s azt a parlament elé is terjeszti.

A francia uniós elnökség végén Párizs úgy látta, tesz még egy próbálkozást annak érdekében, hogy előbbre vigye a balkáni kisállam törökösödő (értsd: #sohavégetnemérős) uniós csatlakozásának ügyét, különösen annak a fényében, hogy pár hete az EU oly nagy elánnal megadta a tagjelölt státuszt Ukrajnának és Moldovának, miközben a balkáni államok szemlátomást hoppon maradnak az elrobogóuniós csatlakozási gyorsvasút mellett.

Persze, a Kijevnek és Kisinyovnak tett gesztust ne értékeljük túl, ez sokkal inkább volt egy geopolitikai kötelezettségvállalás, mint a gyors uniós csatlakozás ígérete, de ahhoz így is elég volt, hogy felpaprikázza a balkániakat, különösen Észak-Macedóniát és a vele sorsközösségbe kényszerített Albániát, mivel az ő ügyük sem lépett/léphetett semmit sem előre.

Ráadásul Észak-Macedónia tényleg nagyon igyekszik már évek óta, még a nevét is megváltoztatta 2018-ban, azonban ezután az „uniós blokkoló” szerepét Bulgária vette át, amely több szempontból is nehezményezi Szkopje viselkedését.

Ide tartozik a bolgár kisebbség elismerése, a történelmi kérdések tisztázása, a macedón sajtóban megjelenő bolgárellenes gyűlöletbeszéd vagy a Bulgáriában élő macedón kisebbség felemlegetésének ügye, hogy csak néhány izgalmasabbat említsünk a listából.

Bulgária ugyan nem akadályozta meg Észak-Macedónia NATO-csatlakozását 2020-ban, s bár úgy tűnt, az európai integráció is menedzselhető lesz, később azonban behúzta a kéziféket, és megvétózta az uniós csatlakozási tárgyalások elkezdését. Persze, e mögött a bolgár belpolitika húzódott meg: 2020 második fele igencsak tüntetésdús volt a kormánypártok számára, 2021 áprilisában választás, kellett a nacionalista szavazat.

Szkopje szempontjából a gond az, hogy 2021 választási üzemmódban telt a szomszédos államban: júliusban és novemberben is az urnákhoz kellett járulniuk a választópolgároknak, s addig szóba se jöhetett a bolgár vétó feloldása. Nehezen, tavaly év decemberében felállt egy négypárti kormány, ami a Harvardon végzett Kiril Petkov miniszterelnök vezetésével megpróbált modus vivendit találni, de június végén az is megbukott. Bulgária tehát újra kormányalakításra, s az is lehet, hogy választásra fog készülni, így a vétót illetően aligha nem lesz változás.

Végzetes jóindulat

A franciák ezt akarták elkerülni egy olyan javaslattal, ami megnyugtatja – legalábbis időlegesen – a bolgárokat, és legalább elkezdődhetnek a 33 fejezetből álló csatlakozási tárgyalások.

A fő kérés, amire a macedón vezetés igent mondott, hogy a bolgár kisebbség bekerüljön az alkotmányba, illetve elismerjék, hogy a macedón nyelvnek bolgár gyökerei vannak. A bolgár parlament minden esetre már június 24-én megszavazta a javaslatot – 170 igen és 37 nem mellett a 240 fős törvényhozásban.

A macedón miniszterelnök, Dimitar Kovacsevszki úgy döntött, hogy támogatja a javaslatot, amely a hétvégén már több tízezer ember utcára vonulását jelentette. A tüntetők mögött ott volt persze, a VMRO-DPMNE, a legnagyobb jobbközép ellenzéki párt, amely már a névvitában a görögöknek tett engedményeket is nehezményezte, ezúttal viszont kiváló lehetőség látott arra, hogy újra a macedón nemzeti identitás védelmezőjeként lépjen fel.

Hrisztijan Mickoszki, a párt vezetője kijelentette, hogy ilyen áron nem kell Európa. Aztán pedig azt, hogy tegnap rálőttek a tömegben.

Az eszkaláció már csak azért sem túl szerencsés, mert a baloldali kormánynak szüksége lenne a VMRO támogatására is az alkotmánymódostáshoz.

Hogy még felfokozottabb legyen a helyzet, július 5-én a tüntetések valóban erőszakossá váltak. Sajtójelentések szerint már 50 rendőr megsérült az összecsapásokban, s a parlament épületét is változatos tárgyakkal – többek között kövekkel és tojásokkal – dobálták meg a tüntetők. A bolgár követelések tehát egy újabb válságot indukáltak az országban, és kérdés, hogy mikor, s hogyan csendesednek el az indulatok.

A csatlakozás kérdésének becsatornázása az EU részéről a bolgár-macedón viszonyba nem feltétlenül pozitív fordulat, még akkor sem, ha éppen a macedón kormány lenyeli (lenyeleti) a keserű pirulát odahaza.

Egyrészt felkérés keringőre, hogy más országok is bilaterális problémák alapján nehezítsék mások belépését (bár erre pont a régió szolgáltatott példát, amit az azóta sem megoldott Szlovénia és Horvátország közötti területi viták hívtak életre), másrészt még sok munka lesz a bolgár követelések kielégítéséig.

Amennyiben a macedón parlament elfogadja a javaslatot, s Szófia is zöld utat ad, attól még az alkotmánymódosítás kemény dió lesz. Szóval a viták garantáltak, s Bulgáriának bőven lehet még lehetősége blokkolni vagy akadályozni a tárgyalásokat.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Bulgária

Politikai patthelyzet, de újabb nekifutás: Bulgária ötödjére választ

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

2022-ben sorban álltak a szavazásra várakozók, összehoztak egy patthelyzetet (Forrás: YouTube, Screenshot)
2022-ben sorban álltak a szavazásra várakozók, összehoztak egy patthelyzetet (Forrás: YouTube, Screenshot)
Olvasási idő: 3 perc

Megint és megint patthelyzet Bulgáriában, ahol a választópolgárok április 2-án két év alatt immár ötödjére járulhatnak az urnákhoz, miután a kormányalakításra felkért harmadik párt vezetője, a szocialista Kornelija Ninova is visszaadta a mandátumot. Mivel a tavaly októberi parlamenti választás után sem sikerült működőképes kormánykoalíciót összekovácsolni a különböző pártoknak, Rumen Radev államfő bejelentette, hogy február 3-án feloszlatja a parlamentet, ügyvezető kormányfőt nevez ki, s új választásokat ír ki. Ez lényegében az előző voksolások forgatókönyvének megismétlése, és az erőviszonyok tekintetében – bár addig még sok víz lefolyik a Maricán – a politikai patthelyzet konzerválódását jelenti.

Politikai patthelyzet

Az elmúlt négy választás trendje azt mutatja, hogy a 2010-es éveket kormányzati szempontból domináló Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt továbbra is képes a legtöbb szavazatot megszerezve a legnagyobb parlamenti frakciót alakítani a 240 fős törvényhozásban, azonban nem talál megfelelő partnert a koalícióalakításhoz.

A Bojko Boriszov vezette párt rengeteg kritikát kapott az ország rákfenéjének tekintett rendszerszintű korrupció miatt, emiatt középről és baloldalról egyik pártnak sem akaródzik összeállni vele.

Persze lehetséges szövetséges épp akadna. A hivatalosan liberális, valójában a török kisebbség pártjaként működő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) adná magát, de a rendszerint megbízható, 10-15 százalék körüli szavazati arányt megszerző párt frakciója se elegendő, ráadásul maga sem túl szalonképes a korábbi korrupciós botrányai miatt – ráadásul ideológiailag sem lenne túl szerencsés az összebútorozás.

A második legnagyobb frakcióval rendelkező Folytatjuk a Változást (PP) párt ezúttal nem tudott megfelelő többséget összekovácsolni, noha 2021 vége és 2022 közepe között egy viszonylag stabil koalíciót sorakoztatott fel maga mögött.

Az Európai Néppárt 2022 októberében azzal gratulált a GERB győzelméhez, hogy Boriszov pártja "kritikus fontosságú Bulgária politikai stabilitása szempontjából". Pedig sejthették, hogy patthelyzet van (Forrás_ EPP)

Az Európai Néppárt 2022 októberében azzal gratulált a GERB győzelméhez, hogy Boriszov pártja „kritikus fontosságú Bulgária politikai stabilitása szempontjából”. Pedig sejthették, hogy patthelyzet van (Forrás: EPP)

A kormány nemezise végül a macedón identitásvita lett: miután Bulgária visszavonta vétóját a macedón csatlakozási tárgyalások előtt, az egyik koalíciós partner, a Van Ilyen Nép (ITN) kilépett a kormányból.

Néhány képviselője ugyan Kiril Petkov miniszterelnökkel tartott, de egy, pontosan az ITN által beadott bizalmatlansági indítvány végül a kormány bukásához vezetett, a költségvetés és a macedón csatlakozást illető engedékenység miatt.

S persze itt is meg lehet említeni az ukrajnai háborút, mivel komoly töréseket jelentett az Oroszország iránt nagyobb megértéssel lévő csoportok és az abszolút nyugatos Petkov vezette irányvonallal szemben.

Minden esetre a patthelyzetet valószínűleg nem élvező bolgár állampolgárok állhatatossága értékelendő: még 2021 áprilisában 49 százalékos volt a részvétel, a pár hónappal később, 2021 júliusában már 40 százalékra csökkent, a többi választásnál is 39 százalék környékén maradt.

Tehát az ország durván 6,6 millió választópolgárából úgy 2,6-2,8 millió próbálkozik egy olyan parlamenti felállást összeszavazni, amely végre egy hosszú távon is működőképes kormányhoz vezet.

Gyengülnek a korrupcióellenes pártok

Noha ezek a számok változatlannak tűnnek, volt elmozdulás két év alatt: a korrupcióellenes pártok, vagyis a „progresszívek” mandátuma csökkent, s noha most is a képviselői helyek harmadára-negyedére számíthatnak, ellenállásuk egy koalíció létrehozására megbosszulhatja magát.

Nekik már a patthelyzet sem segít, az ITN kivezette magát a történelemből

A választók már tavaly ősszel kiszavazták a parlamentből a médiasztár Szlavi Trifonov által alapított ITN-t, noha 2021 folyamán sokan még tőle várták a megoldást és a korrupcióellenes harc beindítását.

A párt nem volt képes megszolgálni a választói bizalmat, különösen azután, hogy a maffia felszámolását ígérő Petkov-kormányból kihátrált.

A sokat kárhoztatott GERB ugyanakkor folyamatosan erősödik, miközben a korábbi nagy ellenfél, a szocialisták gyengülnek vagy éppen stagnálnak – ami az utóbbiak koalícióalapítási hajlandóságát növelheti.

A DPS a török szavazói miatt viszonylag stabil helyet tudhat magának, kérdés, de ki lesz vele hajlandó koalíciót kötni?

Az utóbbi választások további fejleménye, hogy a radikális pártok újra megerősödtek; az oroszpárti Sztefan Janev volt miniszterelnök/hadügyminiszter a tavaly őszi választásra sikeresen összegrundolt egy pártot, amely támogatottsága ugyan most nem elegendő a négyszázalékos küszöb eléréséhez, de messze vagyunk még a választástól.

Nagy tornamutatvány lenne, ha a patthelyzetet követően Kiril Petkov ismét kormányt alakíthatna (Forrás: YouTube)

Nagy tornamutatvány lenne, ha a patthelyzetet követően Kiril Petkov ismét kormányt alakíthatna (Forrás: YouTube)

Ám van a parlamentben jelenleg egy jóval nagyobb radikális frakció is, a Vazrazsdane. Minden esetre nem zárható ki egy GERB-radikális pártok közötti koalíció sem, ami 2021 előtt relatíve jól működött, vagy legalábbis stabil kormányt jelentett.

A patthelyzet így is valószínű, de többen arra spekulálnak, hogy az államfő által január 20-ára összehívott kormányalakítási – mint kiderült, sikertelen – tárgyalásokon megjelenő négy párt, a GERB, a DPS, a Szocialista Párt és a Janev-féle Felemelkedő Bulgária a következő alkalommal akár egy szakértői kormányt, vagy esetleg egy kisebbségi kormányt is létrehozhat külső támogatással, amivel esetleg feloldható a patthelyzet.

Erre az utóbbi évtizedben már volt példa Bulgáriában, igaz, az sem bizonyult túl tartósnak, szóval a kilátások továbbra sem túl bíztatók a nyugatos és oroszpárti, korrupcióellenes és „tradicionális” csoportok között.

Márpedig az ukrajnai háború árnyékában, ambiciózus célok eléréséhez (Schengen csatlakozás, euró bevezetése) jót tenne egy stabilan működő kormány, vagyis a patthelyzet feloldása.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

Vámos Miklós: Visz a vonat

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: