TÖRÖK ÜZENET: Mindenki nyugodjon meg, Törökország stabilitást hoz

A török külügyminiszter, Mevlüt Çavuşoğlu június 15-19-e között nagy balkáni körutat tett. A Törökország érdekszférájába tartozó régiónak ezúttal öt államát kereste fel: az utazás Szerbiával vette kezdetét, majd következett Horvátország, Bosznia- Hercegovina és végül Koszovóval ért véget. Eközben pedig beugrott június 16-án az észak-macedóniai (második) Preszpa Dialógus Fórumra, így a körútból csak Albánia és Montenegró maradt ki, illetve Szlovénia, bár az az ország inkább (Közép-)Európához húzna, mivelhogy eléggé a Balkán nyugati mezsgyéjén van.

Török üzenetek

A látogatásokra az ukrán háború árnyékában, növekvő geopolitikai feszültségek között került sor: itt volt az ideje demonstrálni a régió iránti török elkötelezettséget. Annál is inkább, mert komolyabb látogatásra legutóbb az év elején, Aleksandar Vučić szerb államfő ankarai útjának alkalmával került sor, amely a kétoldalú kapcsolatok megerősítése mellett alapvetően arról szólt, hogy a szerb választások után rendezik a boszniai feszültségeket Ankara, Belgrád és Zágráb bevonásával, a helyi erők asszisztálása mellett. Bár akkor az áprilisi választásokra gondoltak, közben kiderült, hogy a szerb kormányalakítás nehézkes lesz és hosszan elhúzódik, Bosznia viszont nem várhat.

A legnagyobb nyugat-balkáni államba tett látogatás nemcsak Szerbia fontosságát jelezte. Ankara Vučićot tartja a boszniai viszonyok rendezésének és a régió stabilitásának egyik kulcsfigurájának, így Belgrád felkeresése Erdoğan látogatásának előkészítését is szolgálta, a török államfő ugyanis menne; pár héten belül várhatóan el is látogat Belgrádba, bár ez egyelőre még nem biztos.

A folyamatosan bővülő kétoldalú kapcsolatok és együttműködés keretében a szerbek ráadásul megint megerősítették, hogy hajlandóak Bayraktar TB2-es drónokat vásárolni.

A magas rangú találkozásokból is kijutott a külügyminiszter számára. A szerb vezetés – államfő, miniszterelnök, külügyminiszter – felkeresése után Horvátországban Andrej Plenković miniszterelnökkel ült le tárgyalóasztalhoz.

Boszniában a főképviselővel, Christian Schmidttel is találkozott, akivel megállapodtak, hogy az ország területi integritását és stabilitását mindenképp fenn kell tartani; rajta kívül az államelnökség tagjaival – kivéve a Szentpétervárra látogató Dodikot, igaz, ő pont a napokban tette tiszteletét Törökországban – és a külügyminiszterrel, illetve a legfőbb országos szövetségessel, Bakir Izetbegovićtyal találkozott.

Boszniában a bosnyák szövetségesek ugyan nehezményezték, hogy Dodikot fogadták; erre Çavuşoğlu úgy reagált, hogy ő is az elnökség tagja, vele is le kell ülni tárgyalni. Ankarának minden esetre megfelel, ha Dodik oda (is) jár, mert könnyebben tudja befolyásolni a boszniai folyamatokat, igaz, ennek a közeledésnek még meglehet az ára.

A török külügyminiszter azért nem volt rest meglátogatni Alija Izetbegović sírját sem. Az észak-macedóniai fórum örve alatt kétoldalú megbeszélést folytatott Zoran Milanović horvát elnökkel, sőt még az EP-képviselő (bulgáriai török) Ilhan Küçükkel is. Çavuşoğlunak arra is jutott ideje, hogy az osztrák külügyminiszterrel, Alexander Schallenberggel is áttekintse a régiós ügyeket és az ukrán háború kihívásait.

Koszovóban fogadta Vjosa Osmani- Sadriu államfő és Albin Kurti miniszterelnök, de találkozott kollégájával Donika Gërvalla- Schwarz-cal is. A török külügyér hangsúlyozta, hogy támogatja Koszovó euroatlanti integrációját – ami a beígért finn-svéd NATO-csatlakozási vétó függvényében érdekesen hangzik. Persze, a koszovói realitások tükrében inkább hangzatos “bon mot”: az országot számos NATO- és EU-tagállam sem ismeri el (Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, az uniós fronton pluszban Ciprus), de Pristinában mindenképp értékelték a gesztust.

Török ékszerdobozok a Balkánon

A gazdaságról se feledkezzünk meg. A török külügyminiszter büszkén nyugtázta, hogy Koszovóban tavaly 53%-kal nőtt a kétoldalú kereskedelem, ami ebben az évben is szépen bővült. A török cégek pedig nagyon aktívak, mintegy 10 ezer koszovóinak adnak munkát, a befektetéseik elérik a 410 millió dollárt.

Persze, a török külkereskedelem főleg Szeribába irányul, itt nagyjából 2 milliárdos a forgalom (de 5 milliárd a cél), míg Boszniában 1 milliárd környékén alakul. A gazdasági kapcsolatokban a szerbek dominálnak persze,: miközben onnan 300 ezer turistát vár az ország, ráadásul úgy tervezik, hogy a közeljövőben a törökök útlevél nélkül utazhatnak majd Szerbiába, elég lesz a személyi igazolvány (Azerbajdzsánhoz, Georgiához, Moldovához, Ukrajnához és az Észak- Ciprusi Török Köztársasághoz hasonlóan).

A körút során a külügyminiszter még a hazai közösségnek (nem mintha a törökországi bosnyák diaszpóra nem lenne érdeklődő Bosznia sorsa iránt) is demonstrálta, hogy a török állam gondját viseli a török “kényszerkisebbségeknek”: Koszovóban ellátogatott Mamuşába, a török többségű településre, illetve a szintén pár ezer fős török közösségnek otthont adó Prizrenbe, amely egyfajta oszmán ékszerdobozként őrzi történelmét az ország délnyugati csücskében.

Észak- Macedóniában találkozott a török kisebbségi politikusokkal. Egyúttal nyugtázta, hogy a török “softpower” intézményrendszer, így a Török Fejlesztési és Segélyezési Ügynökség (TİKA), a Yunus Emre Kulturális Intézetek, a vallási ügyekért felelős Diyanet, az okatásban utazó Maarif Vakfi továbbra is nagyon aktív a régióban, ahova a török légitársaság, egyre több járatot indít.

A nagy egymásra borulás mellett kijutott a bírálatból is: Ankara nincs megelégedve azzal, hogy minden országban többszöri kérése ellenére továbbra is működnek gülenista iskolák és hálózatok, még akkor is, ha az előző években voltak olyan országok (pl. Koszovó), amely “konstruktívan” állt egyes gülenisták kiadatásához.

A török külügyminiszter pár nap alatt végiglátogatta a Nyugat- Balkánt, és találkozott a legfontosabb vezetőkkel. A fő üzenet az, mint korábban: Törökország a béke és stabilitás mellett kötelezi el magát. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy országa nem fogja engedni, hogy a régióba visszatérjenek a kilencvenes évek sötét napjai. A koszovói külügyminiszter nem is felejtette el megjegyezni, hogy Ankara egy semleges közvetítő az ukrajnai konfliktusban és a Balkánon is, Bosznia kapcsán.

– Bosznia pedig kulcsfontosságú ország a régió szempontjából

– tette hozzá Çavuşoğlu.

Persze, arról már megoszlanak a vélemények, hogy Törökország mennyire semleges, hiszen rendre a bosnyákokat veszi védelmébe, és a leszorosabb kapcsolatok a Boszniában a bosnyák közösséggel vannak.