Connect with us

Balkán

TÖRÖK ÜZENET: Mindenki nyugodjon meg, Törökország stabilitást hoz

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Törökország kiállt Bosznia-Hercegovina mellett
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

A török külügyminiszter, Mevlüt Çavuşoğlu június 15-19-e között nagy balkáni körutat tett. A Törökország érdekszférájába tartozó régiónak ezúttal öt államát kereste fel: az utazás Szerbiával vette kezdetét, majd következett Horvátország, Bosznia- Hercegovina és végül Koszovóval ért véget. Eközben pedig beugrott június 16-án az észak-macedóniai (második) Preszpa Dialógus Fórumra, így a körútból csak Albánia és Montenegró maradt ki, illetve Szlovénia, bár az az ország inkább (Közép-)Európához húzna, mivelhogy eléggé a Balkán nyugati mezsgyéjén van.

Török üzenetek

A látogatásokra az háború árnyékában, növekvő geopolitikai feszültségek között került sor: itt volt az ideje demonstrálni a régió iránti török elkötelezettséget. Annál is inkább, mert komolyabb látogatásra legutóbb az év elején, Aleksandar Vučić szerb államfő ankarai útjának alkalmával került sor, amely a kétoldalú kapcsolatok megerősítése mellett alapvetően arról szólt, hogy a szerb választások után rendezik a boszniai feszültségeket Ankara, Belgrád és Zágráb bevonásával, a helyi erők asszisztálása mellett. Bár akkor az áprilisi választásokra gondoltak, közben kiderült, hogy a szerb kormányalakítás nehézkes lesz és hosszan elhúzódik, Bosznia viszont nem várhat.

A legnagyobb nyugat-balkáni államba tett látogatás nemcsak Szerbia fontosságát jelezte. Ankara Vučićot tartja a boszniai viszonyok rendezésének és a régió stabilitásának egyik kulcsfigurájának, így Belgrád felkeresése Erdoğan látogatásának előkészítését is szolgálta, a török államfő ugyanis menne; pár héten belül várhatóan el is látogat Belgrádba, bár ez egyelőre még nem biztos.

A folyamatosan bővülő kétoldalú kapcsolatok és együttműködés keretében a szerbek ráadásul megint megerősítették, hogy hajlandóak Bayraktar TB2-es drónokat vásárolni.

A magas rangú találkozásokból is kijutott a külügyminiszter számára. A szerb vezetés – államfő, miniszterelnök, külügyminiszter – felkeresése után Horvátországban Andrej Plenković miniszterelnökkel ült le tárgyalóasztalhoz.

Boszniában a főképviselővel, Christian Schmidttel is találkozott, akivel megállapodtak, hogy az ország területi integritását és stabilitását mindenképp fenn kell tartani; rajta kívül az államelnökség tagjaival – kivéve a Szentpétervárra látogató Dodikot, igaz, ő pont a napokban tette tiszteletét Törökországban – és a külügyminiszterrel, illetve a legfőbb országos szövetségessel, Bakir Izetbegovićtyal találkozott.

Boszniában a bosnyák szövetségesek ugyan nehezményezték, hogy Dodikot fogadták; erre Çavuşoğlu úgy reagált, hogy ő is az elnökség tagja, vele is le kell ülni tárgyalni. Ankarának minden esetre megfelel, ha Dodik oda (is) jár, mert könnyebben tudja befolyásolni a boszniai folyamatokat, igaz, ennek a közeledésnek még meglehet az ára.

A török külügyminiszter azért nem volt rest meglátogatni Alija Izetbegović sírját sem. Az észak-macedóniai fórum örve alatt kétoldalú megbeszélést folytatott Zoran Milanović horvát elnökkel, sőt még az EP-képviselő (bulgáriai török) Ilhan Küçükkel is. Çavuşoğlunak arra is jutott ideje, hogy az osztrák külügyminiszterrel, Alexander Schallenberggel is áttekintse a régiós ügyeket és az ukrán háború kihívásait.

Koszovóban fogadta Vjosa Osmani- Sadriu államfő és Albin Kurti miniszterelnök, de találkozott kollégájával Donika Gërvalla- Schwarz-cal is. A török külügyér hangsúlyozta, hogy támogatja Koszovó euroatlanti integrációját – ami a beígért finn-svéd NATO-csatlakozási vétó függvényében érdekesen hangzik. Persze, a koszovói realitások tükrében inkább hangzatos „bon mot”: az országot számos NATO- és EU-tagállam sem ismeri el (Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, az uniós fronton pluszban Ciprus), de Pristinában mindenképp értékelték a gesztust.

Török ékszerdobozok a Balkánon

A gazdaságról se feledkezzünk meg. A török külügyminiszter büszkén nyugtázta, hogy Koszovóban tavaly 53%-kal nőtt a kétoldalú kereskedelem, ami ebben az évben is szépen bővült. A török cégek pedig nagyon aktívak, mintegy 10 ezer koszovóinak adnak munkát, a befektetéseik elérik a 410 millió dollárt.

Persze, a török külkereskedelem főleg Szeribába irányul, itt nagyjából 2 milliárdos a forgalom (de 5 milliárd a cél), míg Boszniában 1 milliárd környékén alakul. A gazdasági kapcsolatokban a szerbek dominálnak persze,: miközben onnan 300 ezer turistát vár az ország, ráadásul úgy tervezik, hogy a közeljövőben a törökök útlevél nélkül utazhatnak majd Szerbiába, elég lesz a személyi igazolvány (Azerbajdzsánhoz, Georgiához, Moldovához, Ukrajnához és az Észak- Ciprusi Török Köztársasághoz hasonlóan).

A körút során a külügyminiszter még a hazai közösségnek (nem mintha a törökországi bosnyák diaszpóra nem lenne érdeklődő Bosznia sorsa iránt) is demonstrálta, hogy a török állam gondját viseli a török „kényszerkisebbségeknek”: Koszovóban ellátogatott Mamuşába, a török többségű településre, illetve a szintén pár ezer fős török közösségnek otthont adó Prizrenbe, amely egyfajta oszmán ékszerdobozként őrzi történelmét az ország délnyugati csücskében.

Észak- Macedóniában találkozott a török kisebbségi politikusokkal. Egyúttal nyugtázta, hogy a török „softpower” intézményrendszer, így a Török Fejlesztési és Segélyezési Ügynökség (TİKA), a Yunus Emre Kulturális Intézetek, a vallási ügyekért felelős Diyanet, az okatásban utazó Maarif Vakfi továbbra is nagyon aktív a régióban, ahova a török légitársaság, egyre több járatot indít.

A nagy egymásra borulás mellett kijutott a bírálatból is: Ankara nincs megelégedve azzal, hogy minden országban többszöri kérése ellenére továbbra is működnek gülenista iskolák és hálózatok, még akkor is, ha az előző években voltak olyan országok (pl. Koszovó), amely „konstruktívan” állt egyes gülenisták kiadatásához.

A török külügyminiszter pár nap alatt végiglátogatta a Nyugat- Balkánt, és találkozott a legfontosabb vezetőkkel. A fő üzenet az, mint korábban: Törökország a béke és stabilitás mellett kötelezi el magát. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy országa nem fogja engedni, hogy a régióba visszatérjenek a kilencvenes évek sötét napjai. A koszovói külügyminiszter nem is felejtette el megjegyezni, hogy Ankara egy semleges közvetítő az ukrajnai konfliktusban és a Balkánon is, Bosznia kapcsán.

– Bosznia pedig kulcsfontosságú ország a régió szempontjából

– tette hozzá Çavuşoğlu.

Persze, arról már megoszlanak a vélemények, hogy Törökország mennyire semleges, hiszen rendre a bosnyákokat veszi védelmébe, és a leszorosabb kapcsolatok a Boszniában a bosnyák közösséggel vannak.

Balkán

SZUPERKARTELL: Világszerte 49 bűnözőt kaptak el, sokan közülük a Balkánról származnak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Europol e1669721700687
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A belgrádi Blic úgy tudja, hogy 115 kilogramm kokain csempészésével összefüggésben tartóztattak le két szerb férfit Amsterdamban. Mindketten „ismert” szülőktől származnak, illetve maguk is ismeretségre tettek szert, egyikük válogatott focista volt, a másik pedig neves alvilági szereplő. Sok szálat próbálunk itt felgöngyölíteni, és a cikk végére az derül ki, hogy a napokban Európa-, illetve világszerte 49 bűnöző került rendőrkézre, akik állítólag Titónak dolgoztak, és az Európába érkező kokain egyharmadát mozgatták. A „Sivatagi fény” műveleti nevet viselő akcióban 30 tonna kokaint foglaltak le a rendőrök.

Hogyan működött?

Nyolc embert kaptak el a szerbiai szervezett elleni ügyészség, a szerb titkosszolgálat, a BIA és a szerb rendőrség, valamint Belgium, Hollandia, az Europol és az Eurojust együttműködése révén, ennek során 115 kilogramm kokaint foglaltak le.

A gyanú szerint a bűnözői csoport tagjai nagy mennyiségű, dél-amerikai eredetű kokain szállítását szervezték meg Rotterdam kikötőjébe, ahonnan a belgiumi Arlon városába vitték tovább a drogot.

A bűnözők fedőtevékenységet is folytattak egy bejegyzett betonlap viszonteladó cégen keresztül, amely Luxemburgban vásárolta a lapokat. Ezeket egy arloni raktárban cseréltek le olyan lapokra, amelyekbe a kábítószert rejtették.

A belga rendőrők összesen 22 betonlapot találtak, amelyek mindegyike három, egyenként 1120 gramm súlyú kokaint tartalmazott, a hangárban összesen 103 ilyen csomag volt.

A szerbiai ügyészség közlése szerint az Arlonban talált kábítószer következő állomása a németországi Trier lett volna, majd a betonlapokat árusító cég londoni raktára, ahonnan a kábítószer piacra dobását szervezték.

A montenegrói kapcsolat

A nyolc letartóztatott személy közül kettő a belgrádi Vračarci csoport tagja, a többiek közvetlenül a kavači klánnak „dolgoztak”.

A bűnözői csoport valójában a montenegrói kavači klán nyugati nyúlványa, a nyolc őrizetbe vett személy közül kettőnek felmenői is ismertek voltak, így vagy úgy.

Az egyik Dušan Petković, aki a Kis- Jugoszlávia focicsapatában vett részt a 2006-os világbajnokságon, a csapat szövetségi kapitánya édesapja, Ilija Petković volt.

A másik őrizetbe vett személy Damjan Roganović, akinek az apja, Milan Roganović az alvilágból „emelkedett ki”, és Rogo néven tevékenykedett az Amerika nevet viselő bűnözői csoportban, amíg 1997-ben nem ölték meg Belgrádban.

Ez a gyilkosság része volt a 1997-ben dúló bandaháborúnak, a most őrizetbe vett Damjan Roganović mindössze három éves volt, amikor a két támadó több tucat golyót röpített az apjába.

Petković – aki évek óta Roganović anyjával élt együtt – korábban az OFK Beograd labdarúgó csapat vezetésével működött együtt, de már régen nincs a klubban.

Belgrád és Dubaj

Szombaton Belgrádban kapták el a szerb sajtóban Vuk V. néven emlegetett férfit, aki a fent említett nyolc személy egyike.

Vuk V. szerb állampolgár, de életvitelszerűen régóta Luxemburgban tartózkodott, Belgrádban bérelt lakása volt, amelyben elfogták. A lakásban több laptopot és telefont találtak, amelyek titkos kódokat használtak, ezek megfejtése folyamatban van.

A holland rendőrség és az Europol együttműködésének köszönhetően közben őrizetbe vettek egy boszniai számazású férfit, aki a volt jugoszláv diktátor, Tito nevét használta fedőnévként.

Az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (Drug Enforcement Administration, DEA) már tavaly azt állította, hogy egy titokzatos balkáni férfi, aki a Tito nevet viselte, szervezi Közép- Európa kábítószerrel történő ellátását. Egy nagy nemzetközi akció során tavaly szeptemberben 2,6 tonna kokaint zsákmányoltak a rendőrök, és 61 embert vettek őrizetbe, állítólag ennek a kábítószernek a beszerzése is Tito nevéhez köthető.

Balkáni sajtóértesülések szerint a Tito név mögött a boszniai származású Edin Gačanin bújik meg, aki ugyan holland állampolgár, de Dubajban élt mindezidáig, és onnan szervezte a nagy szállítmányok célba juttatását, alakját a mexikói El Chapóhoz, vagyis a Köpcöshöz hasonlították.

Állítólag ő áll annak a piramisnak a csúcsán is, amely a kavači klánt és Vračarci bűnözői csoportot is magában foglalja, és „Tito és Dino”, vagy egyszerűen csak „Szuperkartell” néven vált ismertté.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava