Balkán
MÉG MINDIG TISZTOGATNAK: Erdoğan harca a gülenistákkal a Balkánon (és Magyarországon)
Törökország nemrég emlékezett a 2016-os puccskísérletre. A 252 halálos áldozatot követelő, sikertelenül végződő katonai hatalomátvétel a Fethullah Gülen által létrehozott vallási mozgalom szinte teljes felszámolását hozta magával: a korábban kiterjedt oktatási struktúrával, média- és cégbirodalommal rendelkező szekta ezeket egyik pillanatról a másikra elveszítette, s több tízezer tagját zárták börtönbe. Jóval kisebb lendülettel, de még napjainkban is folynak a tisztogatások az államigazgatásban és a hadseregben.
A külföldi hadszíntér
A küzdelem súlypontja a törökországi pozíciók jó részének felszámolása után azonnal külföldre került. Egyrészt a Gülen-mozgalom több évtizedes története alatt jelentős struktúrákat hozott létre külföldön Kirgizisztántól az Egyesült Államokig, oktatási intézményeiken keresztül sok országban a török kultúra első nagyköveteinek számítottak (lényegében az állam “softpower” képességeit erősítették).
A vezető, Fethullah Gülen is az Egyesült Államokban, Pennsylvaniában él jelenleg is – kiadatását hiába kérte Törökország, egyelőre erre nem került sor.
Ugyanígy feszültté vált a viszony Németországgal, ahol nemcsak eleve népes közösség élt, de sokan oda is menekültek Törökországból a puccskísérlet után, akiknek a kiadatása szintén elmaradt, Ankara rosszallását kiváltva.
A török imámok gülenista közösségek utáni kutakodásai viszont a német hatóságokat háborították fel, s kérték Törökországot, hogy ne avatkozzanak az ország belügyeibe.
A külföldi hadszíntér a Balkánt is elérte, ahol már az 1990-es évek óta szinte minden országban megjelentek a gülenista alapítványok, szervezetek, oktatási intézmények – tehát legalább két-másfél évtized állt rendelkezésre, hogy felépítsék hálózataikat, és bizonyos elismerésre tegyenek szert a befogadó országokban.
Gülenisták a Balkánon
A gülenisták különösen Albániában játszottak fontos szerepet, ahol a kommunista idők után ők voltak azok, akik megszervezték a hitoktatást és két egyetemet is alapítottak.
De ezen kívül számos iskolát nyitottak Albániánan (Turgut Özal iskolák), Boszniában (Sema Alapítvány keretében az International Burch University és 2017-től Richmond Park nemzetközi iskolák alap- és középfokon), Koszovóban (Mehmet Akif Ersoy iskolák), Észak- Macedóniában (Yahya Kemal iskolák), de még Romániában is (Lumina Egyetem és további iskolák).
A 2016-os puccskísérlet után a helyi (jellemzően kis létszámú) török diaszpóra jelentős része visszavonult ezektől a szervezetektől, a török kormánnyal jó viszonyt ápoló kisebbségi törökség (Koszovó, Észak- Macedónia) is szimpátiájáról biztosította Ankarát a gülenisták elleni háborúban.
A török vezetés eltökéltségét jelzi, hogy Recep Tayyip Erdoğan államfő 2017-es szerbiai látogatása során Aleksandar Vučić mellett állva Novi Pazarban kijelentette:
– Úgy fogjuk kiebrudalni a Balkánról ezt az áruló társaságot, ahogy tettük ezt Törökországban.
Ennek a küzdelemnek legfontosabb része a gülenisták hazavitele volt.
A török hatóságok a puccskísérlet után kérték a partneri országokat, hogy tegyenek meg mindent a terrorista szervezetnek tekintett mozgalom (törökül Fethullahçı Terrör Örgütü, avagy FETÖ) felszámolására, egyúttal adják ki a körözött személyeket.
A Recep Tayyip Erdoğan török államfővel jó viszonyt ápoló bolgár vezetés még 2016-ban kiadott több személyt a török hatóságoknak – az uniós tagállamok közül egyedüliként.
Noha a döntés kritizálták a bolgár civilek, ennél jóval nagyobb port kavart viszont Koszovó esete, ahol 2018 márciusában több tanárt is kiadtak Törökországnak – az akkori miniszterelnök, Ramush Haradinaj tudta nélkül, aki felháborodásában lemondatta a belügyminisztert és a nemzetbiztonsági főnököt.
De a sort még folytathatnánk: Albánia is kiadott személyeket a török hatóságoknak, ahogy erről Montenegróban is folynak a bírósági tárgyalások.
Korlátozott sikerek
Azon túlmenően, hogy a balkáni országok közvéleménye nem nézi jó szemmel a török állami beavatkozását, különösen úgy, hogy nemzetközi iskolákként elég jó reputációja van a gülenista oktatási intézményeknek, iskolabezárásokra eddig nem került sor.
Még a puccskísérlet előtt megalapított Maarif Alapítvány kapta azt a célt, hogy ahol lehet, ott vegye át a gülenista iskolákat, vagy ahol nem lehet, ott építsen ki egy párhuzamos, ezentúl Ankarából irányított struktúrát.
Az említett alapítvány az utóbbi öt évben dinamikusan fejlődött – Magyarországon is nyitott iskolát – és a Balkánon is megjelent.
Maarif iskola Budapesten
Az Erdoğan török elnökhöz közeli Maarif Alapítvány a Maarif Hungary Nonprofit kft. által 2019-ben alapította meg Budapesten a Maarif Általános Iskolát és Gimnáziumot, amely saját bevallássa szerint 2020. szeptember elseje óta folytat sokrétű és színes tevékenységet .
Az említett tanintézmény “a nevelő-oktató munka során figyelembe vesszi a Török Maarif Alapítvány oktatási filozófiáját is”, ami nyilván FETÖ-ellenességet jelent.
Az Alapítvány 44 országban folytat oktatási tevékenységet, 67 országban van jelen különböző tevékenységekkel, 357 oktatási intézménye van és 41 968 tanuló jár az intézményekbe.
– Magyarországon a mi intézményünk az, mely ehhez a nemzetközi hálózathoz csatlakozik, így lehetőségünk van részt venni az alapítvány által szervezett nemzetközi versenyeken, táborokban. Tanulóink büszkén viselik a Maarif Iskolákban egységes egyenruhát a mindennapi tevékenységeik során, ami ehhez a nagy, nemzetközi közösséghez való tartozásukat is kifejezi
– olvasható a budapesti a Maarif Általános Iskola és Gimnázium honlapján.
A Maarif Alapítvány a Balkánon az oktatási intézmények átruházásának elmaradása miatt önálló intézményrendszer építésébe kezdett, aminek keretében számos, már létező intézményt szerzett meg.
Az általános és középiskolák megnyitása mellett az egyetemek megszerzése volt a legnagyobb eredmény, így például 2018-ban megvásárolták az University of New York Tiranát, amely korábban magánegyetemként működött.
A török rendszer állhatatosságából kiindulva a gülenista hálózatok elleni küzdelem (vagy annak elmaradása) a következő években is a balkáni-török kapcsolatok integráns részét képezi.
Ez részben azt jelenti, hogy egy-egy vezetés a török kapcsolatok javítása érdekében akár gesztusokat is tehet Ankarának, még akkor is, ha ezzel nagy valószínűséggel hazai és uniós kritikákat vált ki.
A gülenisták helyzete ezáltal a török diplomácia erősségének egyedülálló lakmuszpapírjává vált.
Balkán
SZUPERKARTELL: Világszerte 49 bűnözőt kaptak el, sokan közülük a Balkánról származnak
A belgrádi Blic úgy tudja, hogy 115 kilogramm kokain csempészésével összefüggésben tartóztattak le két szerb férfit Amsterdamban. Mindketten “ismert” szülőktől származnak, illetve maguk is ismeretségre tettek szert, egyikük válogatott focista volt, a másik pedig neves alvilági szereplő. Sok szálat próbálunk itt felgöngyölíteni, és a cikk végére az derül ki, hogy a napokban Európa-, illetve világszerte 49 bűnöző került rendőrkézre, akik állítólag Titónak dolgoztak, és az Európába érkező kokain egyharmadát mozgatták. A “Sivatagi fény” műveleti nevet viselő akcióban 30 tonna kokaint foglaltak le a rendőrök.
Hogyan működött?
Nyolc embert kaptak el a szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség, a szerb titkosszolgálat, a BIA és a szerb rendőrség, valamint Belgium, Hollandia, az Europol és az Eurojust együttműködése révén, ennek során 115 kilogramm kokaint foglaltak le.
A gyanú szerint a bűnözői csoport tagjai nagy mennyiségű, dél-amerikai eredetű kokain szállítását szervezték meg Rotterdam kikötőjébe, ahonnan a belgiumi Arlon városába vitték tovább a drogot.
A bűnözők fedőtevékenységet is folytattak egy bejegyzett betonlap viszonteladó cégen keresztül, amely Luxemburgban vásárolta a lapokat. Ezeket egy arloni raktárban cseréltek le olyan lapokra, amelyekbe a kábítószert rejtették.
A belga rendőrők összesen 22 betonlapot találtak, amelyek mindegyike három, egyenként 1120 gramm súlyú kokaint tartalmazott, a hangárban összesen 103 ilyen csomag volt.
A szerbiai ügyészség közlése szerint az Arlonban talált kábítószer következő állomása a németországi Trier lett volna, majd a betonlapokat árusító cég londoni raktára, ahonnan a kábítószer piacra dobását szervezték.
A montenegrói kapcsolat
A nyolc letartóztatott személy közül kettő a belgrádi Vračarci csoport tagja, a többiek közvetlenül a kavači klánnak “dolgoztak”.
A bűnözői csoport valójában a montenegrói kavači klán nyugati nyúlványa, a nyolc őrizetbe vett személy közül kettőnek felmenői is ismertek voltak, így vagy úgy.
Az egyik Dušan Petković, aki a Kis- Jugoszlávia focicsapatában vett részt a 2006-os világbajnokságon, a csapat szövetségi kapitánya édesapja, Ilija Petković volt.
A másik őrizetbe vett személy Damjan Roganović, akinek az apja, Milan Roganović az alvilágból “emelkedett ki”, és Rogo néven tevékenykedett az Amerika nevet viselő bűnözői csoportban, amíg 1997-ben nem ölték meg Belgrádban.
Ez a gyilkosság része volt a 1997-ben dúló bandaháborúnak, a most őrizetbe vett Damjan Roganović mindössze három éves volt, amikor a két támadó több tucat golyót röpített az apjába.
Petković – aki évek óta Roganović anyjával élt együtt – korábban az OFK Beograd labdarúgó csapat vezetésével működött együtt, de már régen nincs a klubban.
Belgrád és Dubaj
Szombaton Belgrádban kapták el a szerb sajtóban Vuk V. néven emlegetett férfit, aki a fent említett nyolc személy egyike.
Vuk V. szerb állampolgár, de életvitelszerűen régóta Luxemburgban tartózkodott, Belgrádban bérelt lakása volt, amelyben elfogták. A lakásban több laptopot és telefont találtak, amelyek titkos kódokat használtak, ezek megfejtése folyamatban van.
A holland rendőrség és az Europol együttműködésének köszönhetően közben őrizetbe vettek egy boszniai számazású férfit, aki a volt jugoszláv diktátor, Tito nevét használta fedőnévként.
Az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (Drug Enforcement Administration, DEA) már tavaly azt állította, hogy egy titokzatos balkáni férfi, aki a Tito nevet viselte, szervezi Közép- Európa kábítószerrel történő ellátását. Egy nagy nemzetközi akció során tavaly szeptemberben 2,6 tonna kokaint zsákmányoltak a rendőrök, és 61 embert vettek őrizetbe, állítólag ennek a kábítószernek a beszerzése is Tito nevéhez köthető.
Balkáni sajtóértesülések szerint a Tito név mögött a boszniai származású Edin Gačanin bújik meg, aki ugyan holland állampolgár, de Dubajban élt mindezidáig, és onnan szervezte a nagy szállítmányok célba juttatását, alakját a mexikói El Chapóhoz, vagyis a Köpcöshöz hasonlították.
Állítólag ő áll annak a piramisnak a csúcsán is, amely a kavači klánt és Vračarci bűnözői csoportot is magában foglalja, és “Tito és Dino”, vagy egyszerűen csak “Szuperkartell” néven vált ismertté.
-
Koszovó18 óra telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia5 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?