Connect with us

Balkán

MÉG MINDIG TISZTOGATNAK: Erdoğan harca a gülenistákkal a Balkánon (és Magyarországon)

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

 
Törökország nemrég emlékezett a 2016-os puccskísérletre. A 252 halálos áldozatot követelő, sikertelenül végződő katonai hatalomátvétel a Fethullah Gülen által létrehozott vallási mozgalom szinte teljes felszámolását hozta magával: a korábban kiterjedt oktatási struktúrával, média- és cégbirodalommal rendelkező szekta ezeket egyik pillanatról a másikra elveszítette, s több tízezer tagját zárták börtönbe. Jóval kisebb lendülettel, de még napjainkban is folynak a tisztogatások az államigazgatásban és a hadseregben.

A külföldi hadszíntér

A küzdelem súlypontja a törökországi pozíciók jó részének felszámolása után azonnal külföldre került. Egyrészt a Gülen-mozgalom több évtizedes története alatt jelentős struktúrákat hozott létre külföldön Kirgizisztántól az Egyesült Államokig, oktatási intézményeiken keresztül sok országban a török kultúra első nagyköveteinek számítottak (lényegében az állam “softpower” képességeit erősítették).

A vezető, Fethullah Gülen is az Egyesült Államokban, Pennsylvaniában él jelenleg is – kiadatását hiába kérte Törökország, egyelőre erre nem került sor.

Ugyanígy feszültté vált a viszony Németországgal, ahol nemcsak eleve népes közösség élt, de sokan oda is menekültek Törökországból a puccskísérlet után, akiknek a kiadatása szintén elmaradt, Ankara rosszallását kiváltva.

A török imámok gülenista közösségek utáni kutakodásai viszont a német hatóságokat háborították fel, s kérték Törökországot, hogy ne avatkozzanak az ország belügyeibe.

A külföldi hadszíntér a Balkánt is elérte, ahol már az 1990-es évek óta szinte minden országban megjelentek a gülenista alapítványok, szervezetek, oktatási intézmények – tehát legalább két-másfél évtized állt rendelkezésre, hogy felépítsék hálózataikat, és bizonyos elismerésre tegyenek szert a befogadó országokban.

Gülenisták a Balkánon

A gülenisták különösen Albániában játszottak fontos szerepet, ahol a kommunista idők után ők voltak azok, akik megszervezték a hitoktatást és két egyetemet is alapítottak.

De ezen kívül számos iskolát nyitottak Albániánan (Turgut Özal iskolák), Boszniában (Sema Alapítvány keretében az International Burch University és 2017-től Richmond Park nemzetközi iskolák alap- és középfokon), Koszovóban (Mehmet Akif Ersoy iskolák), Észak- Macedóniában (Yahya Kemal iskolák), de még Romániában is (Lumina Egyetem és további iskolák).

A 2016-os puccskísérlet után a helyi (jellemzően kis létszámú) török diaszpóra jelentős része visszavonult ezektől a szervezetektől, a török kormánnyal jó viszonyt ápoló kisebbségi törökség (Koszovó, Észak- Macedónia) is szimpátiájáról biztosította Ankarát a gülenisták elleni háborúban.

A török vezetés eltökéltségét jelzi, hogy Recep Tayyip Erdoğan államfő 2017-es szerbiai látogatása során Aleksandar Vučić mellett állva Novi Pazarban kijelentette:

– Úgy fogjuk kiebrudalni a Balkánról ezt az áruló társaságot, ahogy tettük ezt Törökországban.


Ennek a küzdelemnek legfontosabb része a gülenisták hazavitele volt.

A török hatóságok a puccskísérlet után kérték a partneri országokat, hogy tegyenek meg mindent a terrorista szervezetnek tekintett mozgalom (törökül Fethullahçı Terrör Örgütü, avagy FETÖ) felszámolására, egyúttal adják ki a körözött személyeket.

A Recep Tayyip Erdoğan török államfővel jó viszonyt ápoló bolgár vezetés még 2016-ban kiadott több személyt a török hatóságoknak – az uniós tagállamok közül egyedüliként.

Noha a döntés kritizálták a bolgár civilek, ennél jóval nagyobb port kavart viszont Koszovó esete, ahol 2018 márciusában több tanárt is kiadtak Törökországnak – az akkori miniszterelnök, Ramush Haradinaj tudta nélkül, aki felháborodásában lemondatta a belügyminisztert és a nemzetbiztonsági főnököt.

De a sort még folytathatnánk: Albánia is kiadott személyeket a török hatóságoknak, ahogy erről Montenegróban is folynak a bírósági tárgyalások.

Korlátozott sikerek

Azon túlmenően, hogy a balkáni országok közvéleménye nem nézi jó szemmel a török állami beavatkozását, különösen úgy, hogy nemzetközi iskolákként elég jó reputációja van a gülenista oktatási intézményeknek, iskolabezárásokra eddig nem került sor.

Még a puccskísérlet előtt megalapított Maarif Alapítvány kapta azt a célt, hogy ahol lehet, ott vegye át a gülenista iskolákat, vagy ahol nem lehet, ott építsen ki egy párhuzamos, ezentúl Ankarából irányított struktúrát.

Az említett alapítvány az utóbbi öt évben dinamikusan fejlődött –  Magyarországon is nyitott iskolát  – és a Balkánon is megjelent.

Maarif iskola Budapesten

Az Erdoğan török elnökhöz közeli Maarif Alapítvány a Maarif Hungary Nonprofit kft. által 2019-ben alapította meg Budapesten a Maarif Általános Iskolát és Gimnáziumot, amely saját bevallássa szerint  2020. szeptember elseje óta folytat sokrétű és színes tevékenységet .

Az említett tanintézmény “a nevelő-oktató munka során figyelembe vesszi a Török Maarif Alapítvány oktatási filozófiáját is”, ami nyilván FETÖ-ellenességet jelent.

MÉG MINDIG TISZTOGATNAK: Erdoğan harca a gülenistákkal a Balkánon (és Magyarországon)

Az Alapítvány 44 országban folytat oktatási tevékenységet, 67 országban van jelen különböző tevékenységekkel, 357 oktatási intézménye van és 41 968 tanuló jár az intézményekbe.

– Magyarországon a mi intézményünk az, mely ehhez a nemzetközi hálózathoz csatlakozik, így lehetőségünk van részt venni az alapítvány által szervezett nemzetközi versenyeken, táborokban. Tanulóink büszkén viselik a Maarif Iskolákban egységes egyenruhát a mindennapi tevékenységeik során, ami ehhez a nagy, nemzetközi közösséghez való tartozásukat is kifejezi


– olvasható a budapesti a Maarif Általános Iskola és Gimnázium honlapján.

A Maarif Alapítvány a Balkánon az oktatási intézmények átruházásának elmaradása miatt önálló intézményrendszer építésébe kezdett, aminek keretében számos, már létező intézményt szerzett meg.

Az általános és középiskolák megnyitása mellett az egyetemek megszerzése volt a legnagyobb eredmény, így például 2018-ban megvásárolták az University of New York Tiranát, amely korábban magánegyetemként működött.

A török rendszer állhatatosságából kiindulva a gülenista hálózatok elleni küzdelem (vagy annak elmaradása) a következő években is a balkáni-török kapcsolatok integráns részét képezi.

Ez részben azt jelenti, hogy egy-egy vezetés a török kapcsolatok javítása érdekében akár gesztusokat is tehet Ankarának, még akkor is, ha ezzel nagy valószínűséggel hazai és uniós kritikákat vált ki.

A gülenisták helyzete ezáltal a török diplomácia erősségének egyedülálló lakmuszpapírjává vált.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva
Bosznia1 óra telt el azóta

Az orosz hírszerzés Orbán és Vučić elleni merénylet lehetőségével riogat, a boszniai szerbek átvették

Az Oroszországi Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának (Служба внешней разведки Российской Федерации, SVR) információi szerint a „kollektív nyugat” két újabb célpontja...

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország2 nap telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia5 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava