Bosznia
OLCSÓ GÁZ: A boszniai szerbek is olcsón kapják a gázt, új vezeték is épül, ha épül

A bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja, Milorad Dodik Szentpéterváron találkozott Alekszej Millerrel, a Gazprom igazgatótanácsának elnökével, akivel megállapodott abban, hogy a boszniai Szerb Köztársaság az év végéig változatlan áron kapja a gázt. A boszniai szerb vezető korábban azt híresztelte, hogy ma találkozik Vlagyimir Putyinnal is, amire a jelek szerint nem került sor, de azért ezzel kapcsolatban nem árt óvatosnak lenni.
Az említett Miller- Dodik találkozón abban is megállapodtak, hogy két hónapon belül elkészül a Drina alatt áthaladó új gázvezeték ütemterve. Az építkezés akkor kezdődhetne meg, amikor ehhez megkapnák a szükséges hazai engedélyeket, ami azonban a boszniai erőviszonyokat ismerve, minden bizonnyal azt jelenti, hogy körülbelül sohanapján, vagy egy nappal utána. Dodik ezzel kapcsolatban azzal fenyegetődzött, hogy a boszniai szerbek minden külföldi projektet leállítanak Bosznia- Hercegovinában, ha a többiek (értsd: bosnyákok) továbbra is blokkolják a Gazprommal kapcsolatos tervet.
A boszniai szerb vezető korábbi előrejelzései szerint találkoznia kellett volna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ebből azonban nem lett semmi, vagy ha lett is, akkor azt egyelőre jól titkolják.
Nem kizárt, hogy Putyinnak derogál egy légyott egy olyan szintű politikussal, mint Dodik, de hát a háború megtette a magáét, neki egyelőre ez maradt, legalább is Európából.
Tavaly decemberben Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő utólag ismerete be, hogy a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjét fogadta Putyin, és a négyszemközti találkozón „nagyon hasznos és részletes megbeszélést” folytatott vele.
Peszkov úgy fogalmazott, hogy a Putyin- Dodik szeánszról azért nem közöltek semmit, mert a találkozó napján “fontosabb dologok is történtek”, mint például a szénipar helyzetéről szóló „kiterjedt konferencia”.
Ezt akár úgy is felfoghatjuk, hogy „helyén kezelték” Dodikot, akivel lenyelették a békát, miszerint nála fontos dolgok is vannak. Mint Moszkvában akkor fogalmaztak, a „szénipari konferencia prioritást élvezett”. Mivel Dodik nem bányász, legfeljebb aknamunkás, így orosz részről nem akarták felesleges információkat terhelni az orosz közvéleményt.
Разговор са директором @Gazprom Алексејем Милером о енергетским пројектима битним за Републику Српску #StPetersburg pic.twitter.com/zwpy1PvIuq
— Милорад Додик (@MiloradDodik) June 17, 2022
Azért sem tudjuk teljesen kizárni, hogy most is valami hasonló forgatókönyv érvényesült, mert tavaly decemberben Dodik azt követően tárgyalt a Gazprom igazgatótanácsának elnökével, hogy találkozott Putyinnal, aki megszabta a boszniai szerbeknek szánt gáz árát. Csak ezt követően került tehát képbe Miller, mint végrehajtó ember, aki most szinte csüngött Dodik nyakán, mint a mellékelt Twitter-videóból kiderül.
Mivel már megtartották a Dodik- Miller találkozót, elképzelhetőnek tartjuk, hogy Dodikot netalán fogadta Putyin, persze, az is lehet, hogy nem, és anélkül közölte Millerrel a régi-új árat, hogy Dodik a „színe elé sem járult”. Putyinnak délután elvileg készülnie kell az orosz média által világraszólónak minősített beszédére, amelyből egyetlen mondatot felejtett ki: „történjen bármi is, embert nem ölünk!”

Bosznia
Dodik moszkvai útja kicsapta a biztosítékot, még Várhelyinek sem tetszett

Biztosítékot kell cserélni a Szarajevóba látogató Várhelyi Olivérnél is, de nem Borjana Krišto, hanem Milorad Dodik miatt. Az uniós bővítési biztos dicsérte a Krišto által vezetett bosznia-hercegovinai kormány munkáját, de a látogatása nem ezért marad emlékezetes, hanem inkább azért, ahogy a Milorad Dodik boszniai szerb elnök tervezett moszkvai útjával kapcsolatos kérdésre reagált, közölve, hogy az Európai Unió szövetségesei nem utaznak Oroszországba. Várhelyi nyilatkozata nagyot szólt nem csak Bosznia-Hercegovinában, hanem az egész Balkánon.
Dodik moszkvai útja is előkerült
A sajtótájékoztatókat általában a végéről kellene kezdeni, mert ott merülhetnek fel olyan kérdések, amelyek megérdemlik a figyelmet. Nem volt ez másképp Borjana Krišto (horvát származású) boszniai miniszterelnök és Várhelyi Olivér (magyar származású) uniós szomszédsági és bővítési biztos esetében sem, akik a négyszemközti megbeszélést követően álltak az újságírók elé.
A bosznia-hercegovinai uniós csatlakozásról szóló „stáj”, vagyis sajtótájékoztató központi témájától eltérve az N1 hírcsatorna tudósítója rákérdezett Várhelyinél arra, hogy mit gondol Dodik tervezett moszkvai látogatásáról.
– A mi szövetségeseink nem mennek Oroszországba! Aki pedig a mi szövetségesünk akar lenni, az sem megy Oroszországba
– közölte hideg hangon az uniós biztos, aki bizonyára érzékelte, hogy megváltozott a stáj légköre.
A hirtelen megfagyott hangulat oldása érdekében Várhelyi azzal folytatta, hogy a Bosznia-Hercegovinának nyújtandó uniós támogatás biztosított a jövőben, ő maga pedig amiatt érkezett, hogy az uniós támogatásról személyesen tájékoztassa a boszniai közvéleményt.
A sajtóértekezleten nem derült ki, hogy a magyar bővítési biztos vajon tudott-e arról, hogy Milorad Dodik boszniai szerb elnök néhány órával a sajtóértekezlet előtt megbeszélést folytatott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, az orosz-boszniai szerb egyeztetés egyik témája pedig éppen a tervezett moszkvai út volt, amely során Dodiknak „találkoznia kellene” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.
Dodik a Twitteren közölte még, hogy a nagykövettel beszélt „a boszniai Szerb Köztársaság számára fontos politikai kérdésekről, és a prioritást élvező energiaprojektekről is”.
A boszniai szerb elnök ezt követően együtt ebédelt az előbb említett Borjana Krišto bosznia-hercegovinai miniszterelnökkel, és a boszniai horvátok vezetőjével, Dragan Čovićtyal, amivel kapcsolatban azt írta a Twitteren, hogy „a barátaival folytatott ebéd laza légkörben zajlott”.

Milorad Dodik Várhelyi Olivér szarajevói látogatásával egyidőben találkozott Igor Kalabuhov orosz nagykövettel, hogy megbeszélje vele moszkvai látogatásának a részleteit (Forrás: Twitter, Milorad Dodik)
Aligha hihető, hogy a „laza” táplálékfelvétel közben nem került szóba Dodik moszkvai útja, amivel kapcsolatban Borjana Krišto véleménye nem ismert, de valószínűleg nem tiltakozott miatta, legalábbis erre lehet következtetni az ebéd légkörére vonatkozó dodiki jelzőből.
A „keménykedő” Várhelyi végül röviden úgy foglalta össze az EU álláspontját, hogy a csatlakozási követelmények egyértelmű teljesítése vonja maga után az uniós támogatást, csak úgy, mint a múltban, amihez nyilván hozzátartozik az európai külpolitikai célkitűzések elfogadása is.
Mi várható a jövőben?
Az uniós biztos felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós bizottság 2023. októberében készíti el a következő jelentését Boszniáról, mint tagjelölt államról. Ennek kapcsán kifejezte abbéli reményét, hogy minél több olyan témáról számolhat majd be a jövőben, amelyeket eredményesen teljesített a boszniai államapparátus.

Várhelyinek ezt követően újfent meg kellett erősítenie, hogy továbbra sem lesz surranópálya a nyugat-balkáni államok számára, ugyanakkor megjegyezte, hogy kifejezetten elégedett a januárban felállt boszniai kormány munkájával, ezt pedig azzal indokolta, hogy az új kabinet példátlan gyorsasággal elfogadta a költségvetést.
Ehhez kötődően jelezte, hogy az EU sem lesz tétlen, és előre mutatóbb lépéseket tesz a bővítéspolitika terén, mint korábban. Ez pedig nem csak Bosznia-Hercegovinát érinti. Szavai szerint az EU ilyen tárgykörbe tartozó döntései az idei év második felében lesznek aktuálisak.
A csatlakozási folyamat felgyorsulása kapcsán közölte: a reményeit arra alapozza, hogy ebben az évben nem lesznek választások Boszniában, majd egy újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az egyik legfontosabb feladat a jogállamisági kritériumok megteremtése és a választási rendszer reformja.

Kapcsolódó cikk
Az esemény zárásakor Borjana Krišto miniszterelnök azt emelte ki, hogy csakis a párbeszédnek és a kompromisszumnak lesz helye a jövőben az általa vezetett kabinet munkájában, nyilván ezt nem Putyinra értette.
Krišto egyúttal elismételte azt a széltében használt mondókát, hogy Bosznia-Hercegovina az EU-tagállamok által alkotott család tagja, hozzátette azonban, hogy a tavalyi évben elnyert tagjelölti státusz önmagában nem biztosítja a tagságot, így a mostani találkozón azt igyekeztek tisztázni, milyen további feltételeket kell teljesítenie a nyugat-balkáni „csodaországnak” az uniós csatlakozás érdekében.
Krišto kiemelte, hogy megítélése szerint Bosznia-Hercegovina jelentős lépést tett az EU-tagság felé az elmúlt félév során.
Várhelyi Schmidttel is találkozott
Az uniós bővítési biztos a Krištoval folytatott megbeszélést követően Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével is találkozott.
Az egyeztetést követően Schmidt jelezte a sajtónak, hogy annak témáját Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási folyamata kapcsán meghatározott kritériumok képezték.
Schmidt kijelentette, hogy mostanra mind az entitásokban, mind állami szinten felálltak a kormányok a tavalyi választást követően, így Boszniának lehetősége van mielőbb megkezdeni az uniós csatlakozási feltételek teljesítését.
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Magyarország 11 szerbiai vízerőműbe társulna be, Szerbiában nagy a felzúdulás
-
English6 nap telt el azóta
The Wagner Group at the Opposition Protest in Serbia
-
Szerbia6 nap telt el azóta
A Wagner Csoport a szerbiai ellenzéki tüntetésen +18
-
English3 nap telt el azóta
Hungary to participate in 11 Serbian hydroelectric power plants, causing a significant uproar in Serbia