Connect with us

Szerbia

A BARIKÁD TÚLSÓ OLDALÁN: A bűnözés és a politikai elit kapcsolata Szerbiában

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

JUŽNI VETAR: Az első szerb akciófilm & sorozat
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Úgy tűnik, hogy az ukrajnai háború ismét érintette Szerbiát, de ezúttal nem a politika vagy az energia terén. Az Orosz Föderáció külügyminisztériumának szóvivője, Marija Zaharova ugyanis június 8-án tartott szokásos sajtókonferenciája során kijelentette, hogy a NATO-országok, vagyis az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szövetségesei által Ukrajnának adományozott vagy eladott fegyverek nagy része a feketepiacra kerül. Konkrétan Bosznia-Hercegovinát, Albániát és Koszovót emelte ki célpontként, ahová a fegyverek már érkeznek is, ami felveti a kérdést, hogy milyen jövőre számíthat a Balkán a NATO égisze alatt, amikor a nyugati katonai szövetség tagállamai fegyverekkel látják el a bűnözőket és a potenciális terroristákat.

Szerbiában van fegyver elég

Szerbia azonban (ahogy a volt Jugoszlávia többi része is) a világ számos pontjára szállító komoly fegyverexportőrként hosszú ideje a „barikád másik oldalán” áll. Azok a fegyverek és más katonai felszerelések, amelyeket Ukrajnába, Grúziába és Szaúd-Arábiába exportáltak közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül, általában az Iszlám Állam terroristáihoz és más hasonló szervezetekhez kerültek.

A szocialista Jugoszlávia sok évtizeden át a különféle forradalmi és gerillamozgalmak fegyverszállítója volt az egész ún. Harmadik Világ területén, amelyek közül sok terrorista csoportként jellemezhető, ugyanakkor az ország 1991-es összeomlásával gyalogsági fegyverek százezrei kerültek a civilek kezébe magában az országban is.

Ami a szerbiai szervezett bűnözést illeti, egészen biztos, hogy a hazai feketepiacnak nincs szüksége jelentősebb fegyverimportra. A szerbiai bűnkartellek régóta foglalkoznak fegyverek, kábítószer, emberek, cigaretta és egyéb áruk csempészésével. A szerbiai (és montenegrói) bűnözői klánok hálózata mára már kiterjed a Balkán-félszigeten kívülre is, a kábítószer-kereskedelem terén pedig eljutottak Dél-Afrikába és Dél-Amerikába is.

A szerb maffiának a fegyvervásárlás helyett sokkal inkább van szüksége olyan csatornákra, amelyeken keresztül a megszerzett tőkét tisztára mossa. Eközben Belgrádban és Montenegróban, de más európai városokban is aktuálisak a Szerbiával összefüggésbe hozható „maffiagyilkosságok”.

Az elmúlt hónapokat egy erőszakkal, zsarolással és kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított fiatal belgrádi férfi kegyetlen és szakszerű likvidálása jellemezte, mindeközben pedig több előkelő étterem égett le a szerb fővárosban. Olyan éttermekről van szó, amelyek az utóbbi néhány évben nyíltak meg, és ez gyanakvást vált ki sokakban, még az egyszerű emberekben is.

A Belivuk-ügy

A szerb kormány több mint egy éve próbál politikai hasznot húzni Veljko Belivuk (Velja Nevolja, Bajkeverő Velja) és társai letartóztatásából, akiket a legszörnyűbb bűnökkel – köztük gyilkossággal és nemzetközi kábítószer-kereskedelemmel – vádolnak a montenegrói bűnözői klánokkal együtt.

A kormánynarratívának az a fő pillére, hogy Belivuk csoportjának őrizetbe vételével sikerült megtörni a szerbiai drogmaffia gerincét. Nem sokkal a tavaly év eleji letartóztatásokat követően azonban már lábra kaptak a hírek arról az új csapatról, amely a rendőrkézre került bűnözők helyébe lép, megemlítve néhány szerbiai és montenegrói állampolgárt, akiket egy latin-amerikai országban tartottak fogva.

A kihallgatások során Belivuk nyilatkozataiban azzal vádolta meg az állam és a rendőrség vezetését, hogy valójában ők a névlegesen általa irányított bűnkartell parancsnokai, amit a kormány kategorikusan tagad.

Ezzel párhuzamosan a szerbiai hatóságok eltusolják az úgynevezett Jovanjica-ügyet, amely során a rendőrség, valamint a polgári és a katonai titkosszolgálatok működtek közre a Balkán legnagyobb marihuánaültetvényének biztosításában.

Az ültetvény tulajdonosát, Predrag Koluviját szabadlábra helyezték, a felelősség pedig a médiában lassan arra az emberre hárul, aki az elmúlt két év során az „ügyeletes bűnbakká” vált. Nebojša Stefanović korábbi belügyminiszterről van szó, aki jelenleg a védelmi tárcát vezeti, és ebben a pozíciójában gyakran tűnt és tűnik fel Alaksandar Vučić társaságában.

Egy másik bűnöző, Darko Šarić szabadon bocsátása és újbóli letartóztatása csak megerősíti, hogy nagy valószínűséggel konfliktus alakult ki az állami struktúrákon belüli különböző frakciók között, de a kábítószer-csempészetet irányító globális szereplők között is. A kilencvenes években az állam generálta a bűnözést Szerbiában, és vannak olyan baljós jelek, hogy most ugyanez megismétlődhet.

A fiatalabb generációkat lenyűgözi a „Déli szél” (Južni vetar) című film és sorozat, amelynek főszereplője egy autótolvaj, aki a katonai biztonsági szolgálat segítségével az ország fő drogbárójává válik, és ezáltal ő a felelős a Dél-Amerikából és Afganisztánból származó kábítószer importjáért. Az itt mellékelt trailert (filmelőzetest) több mint ötmillió ember látta a YouTube-on 2018 augusztusa óta, ami igencsak nagy szám egy alig hétmilliós ország esetében.

Az ukrán háború okozta globális folyamatok Szerbia tekintetében egyre inkább a kilencvenes évekhez történő visszatérésre utalnak: ami belpolitikai értelemben a társadalom és a gazdaság összeomlását és a lakosság jelentős részének hirtelen elszegényedését jelenti, külpolitikai téren pedig az ország nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. Ha ez valóban megtörténik, akkor érdemes lenne megnézni egy másik filmet, az 1994-ben készült kultikus dokumentumfilmet is, amely a „Találkozunk a gyászjelentésekben” címet viseli.

Az ilyen „végkifejletnek” a gazdasági feltételei most vannak kialakulóban. A fegyver már megvan.
________________________
Melléklet: Találkozunk a gyászjelentésekben (Vidimo se u čitulji, angolul Crime that Changed Serbia vagy See You in the Obituary). A film angol feliratos, a felirat teljes képernyőre nyitva jól olvasható.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi




Szerbia

Mégsem Szerbiában a legnagyobb a kereset a régióban, ahogy a szerb elnök állítja

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Szerb kereset
Szerbiában januárban csökkent az átlagkereset decemberhez képest
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

A szerbiai statisztikai hivatal szerint januárban a keresetek alacsonyabbak voltak Szerbiában, mint decemberben. A fizetések tekintetében az ország nem az első helyen áll a régióban, mint ahogy azt Aleksandar Vučić állította egyik, múlt havi médiaszereplése alkalmával, és miután a szerb államfő csak 2025-re jósolja az ezer eurós átlagfizetés elérését, Szerbia így csak akkor hozza azokat a számokat, amelyeket Horvátország és Szlovénia már megugrott.

Mégsem annyira jó a kereset

A belgrádi Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) közlése szerint az emberek Szerbiában átlagosan 82 769 dinárt kerestek az idei év első hónapjában. Ez mintegy 268 ezer forintnak, azaz 705 eurónak felel meg, ez a nettó
bér.

A szorgos szerb statisztikusok azt is kiszámolták, hogy az előző év azonos hónapjához képest 2023 januárjában a bruttó átlagkereset és a nettó átlagkereset nominálisan 16,7%-kal, reálértéken pedig 0,8%-kal volt magasabb.

Ebből viszont logikusan következik, hogy az éves infláció januárban 15,9% volt.

A közzétett számokból az is kiderült, 2022 decemberéhez képest a 2023. januárra számított bruttó átlagkereset nominálisan 0,9%-kal, reálértéken pedig 2,3%-kal alacsonyabbnak bizonyult, míg a nettó átlagkereset nominálisan 1,7%-kal, reálértéken pedig 3,1%-kal volt kisebb havi szinten.

A nettó medián kereset 2023. januárjában Szerbiában 62 964 dinár volt, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók 50%-a keresett ennyit, vagy ennél kevesebbet, vagyis fél országnak legfeljebb 536 eurónak megfelelő fizetéssel kellett beérnie.

Büszke a kínai táblájára

A szerb elnök televíziós szereplései alkalmával általában hatalmas gazdasági sikerekről számol be, amelyeket állítása szerint követ a bérek emelkedése is.

Szerb kereset

Vučić egy hónappal ezelőtt arról tájékoztatta az ország apraját és nagyját a közszolgálati televízióban tartott „vendégszereplése” alkalmával, hogy Szerbiában gyorsabban nőnek a fizetések, mint a régió összes országában, és – mint mondta – ma már ők az elsők, amit a kínaiaktól kapott digitális tábláján le is vezetett.

A szerb elnök a digitális tábláját legutóbb már az élőben közvetített „nemzeti sajtótájékoztatójára” is bevitte, de nem használta, pedig „fenyegetődzött vele”.

Vučić tavaly még a prezentációkat papíralapú flipchartok segítségével tartotta a Good Will Hunting főszereplőjét megszégyenítő gyorsasággal, a gondos kínaiak azonban látván, hogy a szerb elnök született matematikai zseni, ajándékoztak neki egy-két digitális táblát.

Azon mégis csak jobban festenek a számok a gazdasági jólétről, mellékesen szólva Vučić büszke is a tábláira, szinte gyermeki infantilizmussal ragaszkodik hozzájuk, amivel jó reklámot csinál a kínai IT-iparnak, bár név szerint egyik céget sem említette meg eddig.

Parasztvakítás elnöki szinten

A belgrádi Vreme című hetilap közben vette a fáradságot, hogy összehasonlítsa a szerbiai statisztikai hivatal számait a hasonló régiós közlésekkel.

Mondani sem kellene, hogy a számok egyáltalán nem azt mutatták, amit a szerb elnök állít, mert Montenegróban az átlagkereset 757 euró, Észak-Macedóniában 560 euró, Bosznia-Hercegovinában 616 euró, Horvátországban 1094, Szlovéniában pedig 1399 euró.

A belgrádi hetilap Koszovót külön nem említette, hiszen Szerbiában azt nem tekintik ország, de mi tagadás Koszovó a maga 432 eurós nettó keresetével (2021-es adat) aligha veszélyezteti a „szerb elsőséget”.

Szlovénia, Horvátország és Montenegró viszont igen, így Szerbia csak a negyedik helyen kullog a volt Jugoszlávia területén létrejött országok „versenyében”.

A szerb elnök táblája

SZERB GOOD WILL HUNTING: A szerb elnök a kínai tábláján bizonyítja, hogy 718 nagyobb 726-nál (Forrás: Screenshot)

A szerb elnök az említett táblára Horvátországot és Szlovéniát azonban nem vitte fel, pedig a horvátokkal történő rivalizálás gyakran előkerül, ezért csak négy ország maradt a keresetekkel kapcsolatos nyugat-balkáni selejtező csoportban.

Ahhoz viszont kicsit csalni kellet, hogy Szerbia ebben a csoportban megszerezze az első helyet, így fordulhatott elő, hogy 718 nagyobb 726-nál.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Szerbia

Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Homokvihar
Totálkárosra tört autók Szabadka környéken (Forrás: Subotica.com)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 1 perc

Homokvihar idézett elő tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között, mindössze 20-30 kilométerre a magyar határtól. A Vajdaságban szokatlan természeti jelenség következtében 14 autó szaladt egymásba, miután a sofőrök semmit sem láttak.

Homokvihar miatt ütköztek össze

A járművek egy pillanat alatt eltűntek a viharban a Szabadkáról Nagyfény (Žednik) felé vezető „régi úton”, amikor a szél a környező földeken felkavarta a homokot.

Az ütközések következtében több jármű totálkárosra tört, de a tömegszerencsétlenség – valami csoda folytán – emberéleteket nem követelt.

Az ütközések következtében tizenegy ember került a szabadkai kórházban, de egyikük sincs életveszélyben, ketten szenvedtek súlyosabb, kilencen pedig könnyebb sérüléseket.

A videóban látható autó utasai megpróbálták kikerülni az egymásba szaladt autókat, amikor nagy valószínűséggel valaki nekik ütközött.

Ekkor kiszálltak az autóból, hogy megállítsák az újonnan érkezők autókat a nagyobb a baj elkerülése érdekében.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: