UKRAJNA ÉS BOSZNIA: A brit külügyminiszter Ukrajna további felfegyverzését sürgette

A cikk meghallgatása

Barátok és ellenségek közé keveredett a brit külügyminiszter, aki Szarajevóba látogatott. Liz (Elizabeth) Truss először az echte bosnyák Bisera Turković külügyminiszterrel találkozott, akivel nagy volt az egyetértés. Az igazi veszély csak ezt követően leselkedett rá, amikor az államelnökség tagjaival, köztük a tetőtől talpig szerb Milorad Dodikkal “eresztették össze”, akit a britek korábban “megszankcionáltak”.

Az előzmények

Arról nemrég írtunk, hogy a BREXIT lezárulását követően Nagy- Britannia növelte külpolitikai aktivitását a Nyugat- Balkánon, hiszen az unió elhagyását követően saját külpolitikai arculatot kell kialakítania a sehova sem vezető uniós külpolitikai helyett.

Boris Johnson tavaly decemberben Annabel Goldie védelmi minisztert küldte több napos boszniai útra, sir Stuart Peachet, a királyi légierő nyugállományú tábornokát pedig kinevezte az újonnan létrehozott nyugat-balkáni különmegbízotti pozícióba, Peach nem sokkal később el is látogatott a térségbe.

Ezt a hagyományt követte most Liz Truss, aki most kereste fel Szarajevót, hogy a helyszínen ismerkedjen meg a helyzettel, neki azonban már sokkal nehezebb dolga volt, mert áprilisban a britek “megszankcionálták” Milorad Dodikot és egyik közeli munkatársát, amiért a boszniai szerb vezető Nagy- Britannia mellett személyesen a brit nagykövetet tette felelőssé.

– Ami ezt a büdös alakot, a brit nagykövetet illeti, annyit dolgozott ezen, hogy ezek az ő szankciói. Nem akarok Londonba menni, nem is voltam ott már vagy tíz-tizenöt éve, meg nincs is ott keresnivalóm, meg fáj a…

– mondta akkor Dodik, aki szerint a britek képtelenek leszámolni Vlagyimir Putyinnal, ezért a szerbeken töltik ki a dühüket.

Liz Truss tehát az első brit politikus, aki személyesen is találkozott a kormánya által megbüntetett Dodikkal, szikrázott is a levegő jócskán, de mielőtt ez bekövetkezett volna, Truss megbeszélést folytatott Bisera Turković bosnyák származású külügyminiszterrel.

Barátok közt

Bosznia- Hercegovina esetében három nemzetről beszélünk ugyan, de karakteres politikájuk, és ezen belül igazi külpolitikájuk csak a bosnyákoknak és a szerbeknek van, a horvátokat képviselő kvázi horvát Željko Komšić ugyanis kiszolgálja a bosnyák érdekeket: így fordulhat elő, hogy a boszniai horvátok nemzetközi képviseletét a zágrábi politikai elit igyekszik átvenni, illetve uzurpálni.

Liz Truss így Szarajevóban csak a bosnyák és szerb véleményekkel ismerkedhetett meg, a boszniai horvát álláspontért el kellenbe mennie Zágrábba.

Általánosságban véve a boszniai szerbek orosz támogatást élveznek, a bosnyákok az amerikai politika kiszolgálói, ennek történelmi konnotációit most egyik esetben sem feszegetnénk, de elugrani sem tudunk teljesen előle, mint az majd később kiderül.

Truss számára jól indult a nap, mivel Bisera Turkovićtyal találkozott, aki külügyminiszterként a bosnyák politika eminens képviselője, aki ebben a szerepkörben nagy megelégedéssel nyugtázta, hogy öt év után először ismét brit külügyminiszter látogatott Bosznia- Hercegovinában, és háláját fejezte ki Stuarta Peach balkáni megbízott korábbi látogatásáért is.

– Nagyon nyíltan kijelenthetem, hogy Nagy- Britannia erős és folyamatos elkötelezettséget és érdeklődést mutat a Bosznia- Hercegovinával fenntartott kapcsolatok iránt. Hangsúlyoznunk kell Matt Field nagykövet fontos szerepét is, akinek megköszönjük mindazt, amit hivatali ideje alatt tett

– mondta Turković, aki tehát szintén vázolta a brit nagykövettel kapcsolatos véleményét, az összefüggések így már teljesen világosak, akiket a bosnyákok szeretnek, azokat a szerbek utálják, és ez fordítva is igaz.

A bosznia-hercegovinai, de akkor sem tévednénk, ha azt mondanánk, hogy a bosnyák külügyminiszter a találkozót követően arra figyelmeztetett, hogy a szerbek által dédelgetett elszakadási törekvések következtében tovább romlik a helyzet a balkáni országban, amelynek utolsó reménye az, hogy a barátai megértik, miért is létfontosságú az általuk nyújtott támogatás.

– Az uniós tagjelölti státus odaítélése Bosznia- Hercegovina számára az egyik pozitív üzenet lehetne

– mondta, illetve olvasta fel a számára előre megírt szöveget a bosnyák külügyminiszter. A Turković által előadott bosnyák propagandaszöveg szerzője megfeledkezett arról, hogy Nagy- Britannia már nem tagja az Európai Uniónak, és ebben az ügyben nem Liz Trussnál kell kilincselni. A bosnyákok ugyan eltévesztették a házszámot, viszont ismételten megerősítették azt a szándékukat, hogy Ukrajna farvizén ők is közelebb szeretnék vinni a hajójukat az Európai Unióhoz.

Turković felolvasós produkciójához képest felüdülés volt, hogy a brit külügyminiszter már fejből mondta fel a szöveget, amiben szintén nem volt semmi kreatív, de legalább ő már kívülről fújta az ismert nyugati rigmusokat.

– Folytatnunk kell Ukrajna felfegyverzését. Meg kell tanulnunk a történelmi leckét, a demokráciának és a szabadságnak érvényt kell szerezni. El kell érnünk, hogy Putyin veszítsen, és az orosz agresszió soha többé ne válhasson destabilizáló tényezővé

– mondta Truss, aki pedig mintha azt tévesztette volna szem elől, hogy nem Ukrajnában, hanem Bosznia- Hercegovinában van.

Kevésbé baráti találkozó

Liz (Elizabeth) Truss dél körül találkozott a bosznia-hercegovinai elnökség tagjaival, de ez nem nyolcszemközti találkozó volt, mert az eszmecserén részt vett a brit balkáni megbízott és a brit nagykövet is, aki éppen Dodikkal szemben ült, jó kis utálkozás folyhatott szemtől szembe. Az elnökségi delegációban is voltak másodhegedűsök, ezért ez valójában egy tanácsülés volt, amelyet követően nem csökkent a tanácstalanság.

– A brit külügyminiszter is tapasztalhatta, hogy ez egy teljesen megosztott elnökség, amelyben Džaferović úr mindenki nevében próbálja előadni a saját véleményét

– mondta Dodik, aki a maga nevében arról beszélt, hogy Bosznia- Hercegovina működésképtelen és tönkrement állam, viszont nem tapasztalja annak bizonyítékát, hogy Bosznia- Hercegovina Grúziához, Ukrajnához és Moldovához hasonlóan veszélyeztetett ország lenne.

A boszniai szerbek vezetője arra emlékeztette a brit külügyminiszter, hogy 1995-ben brit gépek is részt vettek, sőt vezető szerepet játszottak a Bosznia elleni légicsapásokban, holott nem rendelkeztek ENSZ-felhatalmazással, ráadásul szegényített urániumot tartalmazó bombákat is ledobtak.

Ez ugyan tény, de Dodik megfeledkezett néhány “apróságról”, például arról, hogy a bombázások célja annak idején az etnikai tisztogatás megakadályozása volt. Más kérdés, hogy ugyanezért a NATO most nem bombázza az oroszokat Ukrajnában, pedig a helyzet nagyon hasonló, ha nem is ugyanaz.

Dodik meggyőződése szerint Truss megpróbálja ráeröltetni a maga politikai nézeteit a beszélgetőpartnerekre, és nagyon ideges, amikor valaki más hangot üt meg. Dodik az újságíróknak nyilatkozva alattvalóknak nevezte az elnökség másik két tagját: Željko Komšićot és Šefik Džaferovićot.

Az egyik “alattvaló”

Az elnökség bosnyák tagja máris válaszolt a szerb kollégájának, Šefik Džaferović szerint Dodik az “ilyen találkozókon a hamis harmónia benyomását és a stabilitás illúzióját kelti, hogy továbbra is megszeghesse a daytoni békeszerződést és alkotmányt”.

– Nagy- Britannia Bosznia- Hercegovina egyik legnagyobb barátja és stratégiai szövetségese. Rendkívül fontos, hogy van egy ilyen erős és elszánt barátunk, aki mindenkinek jót akar Bosznia- Hercegovinában, és ezért kész határozottan szembe szállni azokkal, akik rendbontást szítanak és aláássák a békét

– jelentette ki Džaferović, aki szerint “az engedékenység bátorítja a Dodikhoz hasonló erőszakos alakokat, míg a határozott hozzáállás elriasztja őket”.

– Ezért nagyon fontosak a Nagy- Britannia által bevezetett szankciók, valamint Bosznia- Hercegovina fegyveres erőinek és az ország NATO felé vezető útjának támogatása, mert ezek az intézkedések elrettentik mindazokat, akiknek veszélyes szándékaik vannak, és arra kényszerítik őket, hogy alaposan gondolják át a következményeket

– mondta a bosnyák államelnökségi tag. Željko Komšić kvázi horvát elnökségi tag & “másik alattvaló” egyelőre nem mondott semmit, de ha mondott is volna valamit, az sem a boszniai horvát álláspont lenne.

Komšić hallgatásának bizonyára nincs köze ahhoz, hogy nemrégiben gerincműtéten esett át, mert ami a politikai gerincét illeti, azon a téren a menthetetlen.