Bosznia
UKRAJNA ÉS BOSZNIA: A brit külügyminiszter Ukrajna további felfegyverzését sürgette

Barátok és ellenségek közé keveredett a brit külügyminiszter, aki Szarajevóba látogatott. Liz (Elizabeth) Truss először az echte bosnyák Bisera Turković külügyminiszterrel találkozott, akivel nagy volt az egyetértés. Az igazi veszély csak ezt követően leselkedett rá, amikor az államelnökség tagjaival, köztük a tetőtől talpig szerb Milorad Dodikkal „eresztették össze”, akit a britek korábban „megszankcionáltak”.
Az előzmények
Arról nemrég írtunk, hogy a BREXIT lezárulását követően Nagy- Britannia növelte külpolitikai aktivitását a Nyugat- Balkánon, hiszen az unió elhagyását követően saját külpolitikai arculatot kell kialakítania a sehova sem vezető uniós külpolitikai helyett.
Boris Johnson tavaly decemberben Annabel Goldie védelmi minisztert küldte több napos boszniai útra, sir Stuart Peachet, a királyi légierő nyugállományú tábornokát pedig kinevezte az újonnan létrehozott nyugat-balkáni különmegbízotti pozícióba, Peach nem sokkal később el is látogatott a térségbe.
Ezt a hagyományt követte most Liz Truss, aki most kereste fel Szarajevót, hogy a helyszínen ismerkedjen meg a helyzettel, neki azonban már sokkal nehezebb dolga volt, mert áprilisban a britek „megszankcionálták” Milorad Dodikot és egyik közeli munkatársát, amiért a boszniai szerb vezető Nagy- Britannia mellett személyesen a brit nagykövetet tette felelőssé.
– Ami ezt a büdös alakot, a brit nagykövetet illeti, annyit dolgozott ezen, hogy ezek az ő szankciói. Nem akarok Londonba menni, nem is voltam ott már vagy tíz-tizenöt éve, meg nincs is ott keresnivalóm, meg fáj a…
– mondta akkor Dodik, aki szerint a britek képtelenek leszámolni Vlagyimir Putyinnal, ezért a szerbeken töltik ki a dühüket.
Liz Truss tehát az első brit politikus, aki személyesen is találkozott a kormánya által megbüntetett Dodikkal, szikrázott is a levegő jócskán, de mielőtt ez bekövetkezett volna, Truss megbeszélést folytatott Bisera Turković bosnyák származású külügyminiszterrel.
Barátok közt
Bosznia- Hercegovina esetében három nemzetről beszélünk ugyan, de karakteres politikájuk, és ezen belül igazi külpolitikájuk csak a bosnyákoknak és a szerbeknek van, a horvátokat képviselő kvázi horvát Željko Komšić ugyanis kiszolgálja a bosnyák érdekeket: így fordulhat elő, hogy a boszniai horvátok nemzetközi képviseletét a zágrábi politikai elit igyekszik átvenni, illetve uzurpálni.
Liz Truss így Szarajevóban csak a bosnyák és szerb véleményekkel ismerkedhetett meg, a boszniai horvát álláspontért el kellenbe mennie Zágrábba.
Általánosságban véve a boszniai szerbek orosz támogatást élveznek, a bosnyákok az amerikai politika kiszolgálói, ennek történelmi konnotációit most egyik esetben sem feszegetnénk, de elugrani sem tudunk teljesen előle, mint az majd később kiderül.
Truss számára jól indult a nap, mivel Bisera Turkovićtyal találkozott, aki külügyminiszterként a bosnyák politika eminens képviselője, aki ebben a szerepkörben nagy megelégedéssel nyugtázta, hogy öt év után először ismét brit külügyminiszter látogatott Bosznia- Hercegovinában, és háláját fejezte ki Stuarta Peach balkáni megbízott korábbi látogatásáért is.
– Nagyon nyíltan kijelenthetem, hogy Nagy- Britannia erős és folyamatos elkötelezettséget és érdeklődést mutat a Bosznia- Hercegovinával fenntartott kapcsolatok iránt. Hangsúlyoznunk kell Matt Field nagykövet fontos szerepét is, akinek megköszönjük mindazt, amit hivatali ideje alatt tett
– mondta Turković, aki tehát szintén vázolta a brit nagykövettel kapcsolatos véleményét, az összefüggések így már teljesen világosak, akiket a bosnyákok szeretnek, azokat a szerbek utálják, és ez fordítva is igaz.
A bosznia-hercegovinai, de akkor sem tévednénk, ha azt mondanánk, hogy a bosnyák külügyminiszter a találkozót követően arra figyelmeztetett, hogy a szerbek által dédelgetett elszakadási törekvések következtében tovább romlik a helyzet a balkáni országban, amelynek utolsó reménye az, hogy a barátai megértik, miért is létfontosságú az általuk nyújtott támogatás.
– Az uniós tagjelölti státus odaítélése Bosznia- Hercegovina számára az egyik pozitív üzenet lehetne
– mondta, illetve olvasta fel a számára előre megírt szöveget a bosnyák külügyminiszter. A Turković által előadott bosnyák propagandaszöveg szerzője megfeledkezett arról, hogy Nagy- Britannia már nem tagja az Európai Uniónak, és ebben az ügyben nem Liz Trussnál kell kilincselni. A bosnyákok ugyan eltévesztették a házszámot, viszont ismételten megerősítették azt a szándékukat, hogy Ukrajna farvizén ők is közelebb szeretnék vinni a hajójukat az Európai Unióhoz.
Turković felolvasós produkciójához képest felüdülés volt, hogy a brit külügyminiszter már fejből mondta fel a szöveget, amiben szintén nem volt semmi kreatív, de legalább ő már kívülről fújta az ismert nyugati rigmusokat.
– Folytatnunk kell Ukrajna felfegyverzését. Meg kell tanulnunk a történelmi leckét, a demokráciának és a szabadságnak érvényt kell szerezni. El kell érnünk, hogy Putyin veszítsen, és az orosz agresszió soha többé ne válhasson destabilizáló tényezővé
– mondta Truss, aki pedig mintha azt tévesztette volna szem elől, hogy nem Ukrajnában, hanem Bosznia- Hercegovinában van.
Kevésbé baráti találkozó
Liz (Elizabeth) Truss dél körül találkozott a bosznia-hercegovinai elnökség tagjaival, de ez nem nyolcszemközti találkozó volt, mert az eszmecserén részt vett a brit balkáni megbízott és a brit nagykövet is, aki éppen Dodikkal szemben ült, jó kis utálkozás folyhatott szemtől szembe. Az elnökségi delegációban is voltak másodhegedűsök, ezért ez valójában egy tanácsülés volt, amelyet követően nem csökkent a tanácstalanság.
– A brit külügyminiszter is tapasztalhatta, hogy ez egy teljesen megosztott elnökség, amelyben Džaferović úr mindenki nevében próbálja előadni a saját véleményét
– mondta Dodik, aki a maga nevében arról beszélt, hogy Bosznia- Hercegovina működésképtelen és tönkrement állam, viszont nem tapasztalja annak bizonyítékát, hogy Bosznia- Hercegovina Grúziához, Ukrajnához és Moldovához hasonlóan veszélyeztetett ország lenne.
A boszniai szerbek vezetője arra emlékeztette a brit külügyminiszter, hogy 1995-ben brit gépek is részt vettek, sőt vezető szerepet játszottak a Bosznia elleni légicsapásokban, holott nem rendelkeztek ENSZ-felhatalmazással, ráadásul szegényített urániumot tartalmazó bombákat is ledobtak.
Ez ugyan tény, de Dodik megfeledkezett néhány „apróságról”, például arról, hogy a bombázások célja annak idején az etnikai tisztogatás megakadályozása volt. Más kérdés, hogy ugyanezért a NATO most nem bombázza az oroszokat Ukrajnában, pedig a helyzet nagyon hasonló, ha nem is ugyanaz.
Dodik meggyőződése szerint Truss megpróbálja ráeröltetni a maga politikai nézeteit a beszélgetőpartnerekre, és nagyon ideges, amikor valaki más hangot üt meg. Dodik az újságíróknak nyilatkozva alattvalóknak nevezte az elnökség másik két tagját: Željko Komšićot és Šefik Džaferovićot.
Az egyik „alattvaló”
Az elnökség bosnyák tagja máris válaszolt a szerb kollégájának, Šefik Džaferović szerint Dodik az „ilyen találkozókon a hamis harmónia benyomását és a stabilitás illúzióját kelti, hogy továbbra is megszeghesse a daytoni békeszerződést és alkotmányt”.
– Nagy- Britannia Bosznia- Hercegovina egyik legnagyobb barátja és stratégiai szövetségese. Rendkívül fontos, hogy van egy ilyen erős és elszánt barátunk, aki mindenkinek jót akar Bosznia- Hercegovinában, és ezért kész határozottan szembe szállni azokkal, akik rendbontást szítanak és aláássák a békét
– jelentette ki Džaferović, aki szerint „az engedékenység bátorítja a Dodikhoz hasonló erőszakos alakokat, míg a határozott hozzáállás elriasztja őket”.
– Ezért nagyon fontosak a Nagy- Britannia által bevezetett szankciók, valamint Bosznia- Hercegovina fegyveres erőinek és az ország NATO felé vezető útjának támogatása, mert ezek az intézkedések elrettentik mindazokat, akiknek veszélyes szándékaik vannak, és arra kényszerítik őket, hogy alaposan gondolják át a következményeket
– mondta a bosnyák államelnökségi tag. Željko Komšić kvázi horvát elnökségi tag & „másik alattvaló” egyelőre nem mondott semmit, de ha mondott is volna valamit, az sem a boszniai horvát álláspont lenne.
Komšić hallgatásának bizonyára nincs köze ahhoz, hogy nemrégiben gerincműtéten esett át, mert ami a politikai gerincét illeti, azon a téren a menthetetlen.

Bosznia
ERŐDEMONSTRÁCIÓ: Az USA stratégiai bombázókkal gyakorlatozik a boszniai légtérben

Felrázta a boszniai szerb politikai elitet az USA szarajevói nagykövetségének azon közleménye, amely szerint a holnapi napon két stratégiai bombázó gyakorlatozik a bosznia-hercegovinai légtérben. A kilencvenes években a Jugoszláv Néphadsereg ellen is bevetett típus megjelenését az USA külügyi vezetése vélhetően erődemonstrációnak szánja a nyugat-balkáni térségben egyre fokozódó feszültség csökkentésére. Kérdés azonban, hogy a B-1B bombázók megjelenése nem lesz-e olaj a (soha nem) szunnyadó parázsra.
Amerikai erődemonstráció
A szarajevói lakosok körében futótűzként terjedt a helyi média egyes felületein megjelent hír, hogy a holnapi napon, azaz május 30-án az amerikai légierő két B-1B Lancer típusú stratégiai nehézbombázója hajt végre alacsony átrepülést a boszniai főváros és más települések légterében.
Az USA szarajevói nagykövetségének közleménye alapján az átrepülés egy gyakorlat keretében valósul meg, amelyben az amerikai légierő és a boszniai hadsereg működik közre.
A gyakorlat célja egyes manőverek végrehajtásán túl, hogy demonstrálják a két ország hadereje közti tartós és stabil együttműködést.
A nyíltan vállalt politikai célzat pedig az, hogy az USA ez úton is kifejezze: „továbbra is kiáll Bosznia-Hercegovina szuverenitása, területi integritása és multietnikai karaktere mellett.”
James Hecker tábornok, az amerikailégierő európai és afrikai egységeinek parancsnoka elmondta, hogy a közös gyakorlattal az amerikai fél és a boszniai haderő együttesen kíván hozzájárulni a nyugat-balkáni térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez.
A végrehajtandó manőverek kapcsán annyi vált ismertté, hogy az USA Bosznia-Hercegovinában állomásozó speciális alakulata működik majd együtt a boszniai szárazföldi erőkkel.
Ennek a légi támogatásában vesz részt a két stratégiai bombázóból álló kötelék. Az amerikai gépek a brit királyi légierő Fairfordban lévő bázisáról érkeznek. A gyakorlat pedig Tuzla környékén kerül végrehajtásra, azonban a két gép lényegében egész Bosznia-Hercegovina felett köröz majd, így indokolt volt felhívni a lakosság figyelmét az alacsonyan szálló monstrumokra.

Nem is egy, hanem kettő jön belőle (Forrás: Twitter)
Az egyenként 23 tonnányi bombateher hordozására alkalmas gépek berepülése amiatt került a boszniai közbeszéd középpontjába, mert az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége a fentieken túl azt is jelezte: a gyakorlat azt szolgálja, hogy „az USA képes legyen kellően rövid idő alatt beavatkozni a régióban, amennyiben az a béke és biztonság fenntartása miatt indokolt lenne.”
A gépek kapcsán pedig jelezték, hogy „azok nagy mennyiségben képesek bármely ellenséggel szemben bevetni precíziós és más hagyományos robbanófejeket.”
Az amerikai külügy bekeményít
A géppár átrepülésével kapcsolatban irdatlan mennyiségű elmélet született a boszniai közírók tollából. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a gyakorlat mindenképpen erődemonstráció az USA részéről, amivel azt akarja az amerikai külügyi vezetés artikulálni a régió vezetői felé, hogy
- lehet irdatlan sok kínai hitelt felvenni, ahogy azt tette a korábbi években Montenegró,
- lehet hintapolitikát színlelni, mint Aleksandar Vučić szerbiai elnök,
- lehet Moszkvába utazni, mint a múlt héten Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
- lehet rendőri akciókkal nemzetiségi összetűzést provokálni, mint pár napja Albin Kurti koszovói miniszterelnök,
az USA azonban az egyetlen nagyhatalom jelenleg, amely a hagyományos diplomáciai és gazdasági eszközökön túl, katonai erővel is meg tud jelenni a nyugat-balkáni régióban.
Az amerikai vezetés pedig ezt meg is teszi, ha kell.
A katonai gyakorlat vélhetően amiatt kerül Bosznia-Hercegovinában megtartásra, mert a NATO-hoz való csatlakozás kérdése komolyan megosztja ugyan a társadalmat, a hadsereg azonban már megkezdte a felkészülési folyamatot, így be lehetett vonni egy közös gyakorlatba.
Bármilyen katonapolitikai indok is áll a most megrendezett gyakorlat mögött, annyi biztosan kijelenthető, hogy az USA szarajevói nagykövetsége nem véletlenül kürtölte világgá a legnépszerűbb boszniai internetes hírportálok által a közös gyakorlatot.
Ennek pedig az állhat a hátterében, hogy az elhúzódó ukrajnai háború miatt a washingtoni külügy egyre inkább elvárná a nyugat-balkáni szövetségesektől, hogy egységesen álljanak ki az amerikai külpolitikai álláspont mellett, és haladjanak az USA és az EU által kijelölt úton.
Ezzel szemben a valóság az, hogy Koszovóban a helyzet egyre feszültebb, a boszniai politikai viszonyokban is egyfajta látszat egyetértés uralkodik a felszínen a januárban megalakult koalíciós kormány munkája kapcsán, a felszín alatt azonban a napi politikai döntések folyamatos gyanakvás mellett születnek meg.
De a parázsló balkáni konfliktusok mellett nem felejthetjük el, hogy folyamatosan napirenden van a görög-török szembenállás a török részről egyre nyilvánvalóbb területi igényekkel, és ezen a mostani törökországi választások nem változtattak.
A balkáni sort bezárva Bulgária, Észak-Macedónia, valamint Montenegró politikai stabilitása és gazdasági helyzete sem egy „geopolitikai matyóhímzés”.
Mindez vélhetően elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az amerikai vezetés, látva a balkáni arcvonalban az elmúlt 25 évben leharcolódott diplomatáinak a tehetetlenségét, arra vetemedett, hogy stratégiai bombázók átrepülésével kommunikálja a politikai realitást a kereteket folyamatosan feszegetni próbáló helyi vezetőknek.
Összecsaptak a szerbek a gyakorlat miatt
A boszniai szerb politikai kurzus tagjai közül a szebb napokat megért, ellenzéki Demokratikus Fejlődés Platformjának (Platform Demokratskog Progresa, PDP) alelnöke, Igor Crnadak kísérelte meg politikai haszonszerzésre felhasználni a gépek érkezését.
Crnadak a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) koalíciós partnerének számító Egyesült Szerbség (Ujedinjena Srpska, US) elnökébe, Nenad Stevandićba szállt először bele, aki a boszniai szerb törvényhozás házelnöke.
Crnadak a házelnökhöz intézett kérdései között szerepelt ugyanis, hogy miért nem tudott a boszniai szerb vezetés az amerikai légierő tervezett manővereiről?

RÖGTÖN INDULNAK: A B-1B a fairfordi reptéren (Forrás: Twitter)
Stevandić sajátosan válaszolt Crnadak kérdésére, amikor megjegyezte, hogy a két amerikai gép átrepülésének ténye már korábban is ismert volt számára, és amiatt jön két repülő, hogy „az egyik ráijesszen a szerbekre, a másik meg megörvedeztesse őket”.
Az amerikai légierő megjelenése kapcsán kifejtett elmés választ Crnadak a magyarral leginkább a „felszínes fecsegés” fogalmára lefordítható boszniai szleng „tuc-muc” jelzővel illette, majd indulatosan kifejtette, hogy a boszniai államelnökségnek kellett engedélyezni egy ilyen gyakorlatot, ergo a szerb államelnökségi tag pozícióját betöltő Željka Cvijanović is megszavazta azt.
A kérdéses gépek kapcsán pedig Crnadak kijelentette, hogy ezek ahhoz a típushoz tartoznak, amellyel a NATO a volt Jugoszláviát, illetve annak főleg szerb részét bombázta a kilencvenes években.
Crnadak Cvijanović szerepének kidomborításával közvetetten arra akarta felhívni a boszniai szerb szavazók figyelmét, hogy a szerb elnökségi tag annak ellenére kellett, hogy megszavazza a NATO gyakorlatot, hogy az őt a tagjai között tudó SNSD élesen ellenzi Bosznia-Hercegovina NATO csatlakozását.
Végül Crnadak azzal a felvetéssel akarta Stevandićot is belerángatni a boszniai szerbeket komolyan megmozgató témába, hogy talán ő maga is hozzájárult a legutóbbi moszkvai útja során az amerikai bombázók boszniai átrepüléséhez.
Az eset kapcsán érdemes felidézni, hogy a nyíltan oroszpárti politikát folytató Stevandić idén február 22-én utazott a boszniai szerb törvényhozás vezetőjeként hivatalos látogatásra Oroszországba, ahol az állami Duma vezetőivel tárgyalt.
Crnadakot és a boszniai szerb ellenzék vezetőit amiatt érdekli kiemelten a moszkvai út, mert az ott történtekről Stevandić csak röviden és homályosan nyilatkozott.
A Crnadak által kora délután adott interjú „nagyot ment” a helyi médiában, így az SNSD válaszára sem kellett sokat várni.
Željka Cvijanović a Crnadak által tett kijelentést, miszerint megszavazta a gépek berepülését, hazugságnak minősítette, majd közölte, hogy az ügyben nem a boszniai Államelnökség döntött, és ő maga nem is tudott arról, hogy ilyen gyakorlatra kerül sor.
Crnadakot pedig felszólította a vádaskodása kapcsán, hogy legközelebb tájékozódjon alaposabban, mielőtt valótlan kijelentéseket tesz.
Végül jelezte, hogy ő maga az államelnökség tagjaként, illetve más pozícióban sem adna engedélyt egy NATO-hadgyakorlat megtartására.
Főleg azok után, hogy a főnök, Milorad Dodik boszniai szerb elnök a belgrádi nagygyűlésen Oroszország éltetésével zárta a beszédét.
-
English5 nap telt el azóta
Hungary to participate in 11 Serbian hydroelectric power plants, causing a significant uproar in Serbia
-
B A Balkanac5 nap telt el azóta
Lábakelt Piroska és az ő színes társasága
-
Szerb Köztársaság6 nap telt el azóta
Dodik szerint Putyin nem a háború barátja, a szerbeknek ad templomot és konzulátust
-
Szerbia3 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát