Szerbia
TEHETETLENSÉGI ERŐLKÖDÉS: A Fiat szerbiai dolgozói egyelőre nem tüntetnek, de ettől nem lesz jobb nekik

A Fiat dolgozóit délelőtt fogadta Ana Brnabić szerb miniszterelnök, de nem jött létre semmiféle megállapodás a sorsukat illetően, így továbbra is az a két opció áll fenn, hogy vagy elmennek külföldre dolgozni a tulajdonos, vagyis a Stellantis szervezésében, vagy ellenkező esetben beérik a „szerény végkielégítéssel”. A dolgozók a mai találkozóra várva a hétvégén már nem tüntettek, az állam azonban nincs döntéshozatali pozícióban, ráadásul az sem világos, hogy pontosan mit is akarnak a munkások, ezt a kormány kérése két napon belül vetik papírra.
Rövid lejáratú jószándék
Az egykori Zastava autógyár munkásai és a szakszervezetek képviselői ígéretet tettek arra, hogy június 10-ig nem lesznek újabb tüntetések, vagyis nem tartják meg az eddig bejelentett demonstrációkat sem. Szerb médiajelentések szerint azt is megígérték, hogy 48 órán belül eljuttatják a szerb kormányhoz azoknak a követeléseknek a listáját, amelyekről tárgyalni szeretnének.
Lassacskán kirajzolódó álláspontjuk szerint a dolgozók azt követelik, hogy külföldön történő elhelyezésük „önkéntes alapon” történjen, és hogy emeljék meg azoknak a végkielégítését, akik nem akarják elfogadni a külföldi munkát, és inkább otthon maradnak, ezzel azonban elveszítik az állásukat.
A ma született elvi megállapodás alapján – tehát még ez sem teljesen biztos – a következő napokban az állami vezetés részéről valaki Kragujevacba utazik, hogy a helyszínen találkozzon a dolgozókkal.
A munkáltató, vagyis a Stellantis, illetve a Fiat kragujevaci gyárának képviselői nem vettek részt a találkozón, így az ő véleményükkel nem ismerkedhetett meg a szerb miniszterelnök, valamint a munkaügyi és a gazdasági miniszter, így igencsak lejtett a pálya, illetve a tárgyalóasztal.
A munkások hetek óta tüntetnek, mert a nagy múltú kragujevaci autógyárból, amelynek valamikor réges-régen sikerült elárasztania a volt Jugoszláviát nem túl jó minőségű, de drága termékeivel, több mint 1500 embert, vagyis a dolgozók mintegy háromnegyedét elbocsátják. A gyár vezetése kétéves külföldi munkát vagy képzést, még ez sem teljesen világos, vagy minimális végkielégítést ajánlott fel nekik.
A Stellantis, amely a Fiat kragujevaci gyárát birtokolja, április végén jelentette be, hogy 2024 közepétől elektromos autók gyártásába kezd Kragujevacon, és hogy a FIAT 500L is ott készül majd.
Ez már nem a szocializmus
A Szerb Haladó Párttól is jobbra lévő Dveri mozgalom az esettel kapcsolatban azt javasolta, hogy Szerbia államosítsa a kragujevaci Fiatot, védje meg a dolgozókat, és Szerbia kezdje meg saját autók gyártását.
A haladóktól és néha még az önmagától is jobbra lévő párt leszögezte: nem szabad megengedni, hogy a Fiat elvigye a Kragujevacra telepített gépeket és berendezéseket, mert ezeket az állam átállíthatja az új modell gyártásához.
A Dveri hagymázas elképzelései szerint egy kicsi, kompakt, városi autót gyárthatnának Kragujevacban a délkelet-európai piacra, ami elhozná nemcsak a város, hanem a beszállítók által sok más környező település felemelkedését is.
A szerb ellenzéki párt szerint a többségi szerb tulajdonba kerülő cég vámmentesen szállíthatná az autókat Oroszországba – hova máshova? – ami lehetőséget teremtene arra, hogy a jármű meghódítsa a hatalmas Eurázsiai Unió piacát, ahol a szerb középkategóriás autók széles vásárlótömegekre találnának.
A Dveri szerint a kragujevaci „tulajdonosváltáshoz” a Renault oroszországi üzemének államosítása szolgálhatna példaként, ami által a szerb nemzeti autóipar tulajdonjoga az állam mellett a városra és a dolgozókra, mint kisbefektetőkre szállna át.
Mindez de facto egyenlő a nemzeti vagy más alapon történő intézményesített lopással, aminek az utóbbi időben a világ számos részén lehetünk szemtanúi pro és kontra.
A fenti elképzelés azt követően látott napvilágot, miután Aleksandar Vučić többször is elmondta, hogy nem konfiszkálják a külföldi vagyont, igaz ő ezt általában és leginkább az orosz többségi tulajdonban lévő szerb olajipari vállalatra, a NIS-re értette, de reménykedjünk abba, hogy az elnöki gondolatmenet a nyugati tulajdonra is vonatkozik.
– Ami a Fiat dolgozóit illeti, meg kell érteniük, hogy ez nem a szocializmus, és nem az állam irányítja a Fiatot. Ma a céget a Stellantis vezeti, és ők hozzák a döntéseket. Elektromos autót akarnak gyártani, ehhez pedig külföldön kell kiképezni néhány embert
– jelentette ki a szerb elnök, aki további részletekbe nem akart belemenni, amíg nem tárgyal a tulajdonossal. Ugyanakkor megemlítette, hogy nem tartja fair eljárásnak, amit a terhes nők elbocsátásával kapcsolatban hallott, őket ugyanis nem lehetne elküldeni.
Vučić beszélt arról is, hogy az állam munkát biztosít a Fiat elbocsátott dolgozóinak – legalábbis azok egy részének, egy Kragujevacba települő német cégnél, ami eklatáns példa arra, hogy ha egy autó ajtaja bezárul, a megoldás kulcsát mindig kívül keresni, vagy szerelőt kell hívni.

Koszovó
Az EU-nak három kívánsága van, különben „súlyos következmények” lesznek

Brüsszelnek három kívánsága van, vajon melyik teljesül ezek közül? Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai és biztonsági főképviselője új helyhatósági választások kiírását kérte a szerbek lakta észak-koszovói településeken. Egyúttal azt is szorgalmazta, hogy a szerbek vegyenek részt a választási folyamatban, és hogy a koszovói hatóságok biztosítsák a szerb többségű települések szövetségének létrehozását.
Három kívánság
Borrell csütörtökön este azt írta a Twitteren, hogy Aleksandar Vučić szerb államfővel és Vljosa Osmani koszovói elnökkel is megbeszélést folytatott az Észak-Koszovóban kialakult „veszélyes helyzetről”.
A bejegyzésben továbbá közölte, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral közösen tárgyalt a vezető szerbiai és koszovói politikussal, de külön-külön is megbeszélést folytatott mind Vučićtyal, mind Osmanival.

ÉDES NÉGYES: Macron Vučić, Scholz pedig Osmani ügyvédje (Forrás: Twitter, Josep Borrell)
Ez azt jelenti, hogy Osmani ugyan elutasította a luxemburgi miniszterelnök kezdeményezését, hogy találkozzon a szerb államfővel, viszont ezt már Macron és Scholz esetében valamilyen, számunkra ismeretlen okból nem kívánta megtenni.
– Három egyértelmű követelésünk van: azonnali új helyhatósági választások, a koszovói szerbek részvételének biztosítása a választási folyamatban, valamint a a szerb többségű önkormányzatok közösségének létrehozása az EU égisze alatt zajló párbeszéden belül
– írta Borrell, ez azonban valószínűleg nem lesz ínyére egyik félnek sem.
Itt a legkritikusabb pont az, hogy ezeket az önkormányzatokat a 2013-ban elfogadott megállapodás alapján hozzák-e létre, a pristinai (albán) vezetés ugyanis ezt egyértelműen elutasítja, a szerbek viszont ragaszkodnak hozzá, hogy a tíz évvel ezelőtt elfogadott dokumentum betűje szerint jöjjön létre a Szerb Községek Közössége.
Borrell befenyített
Az Európai Unió külpolitikai és biztonsági főképviselője azt írta, hogy ha a három kívánságot nem teljesítik az érintett felek, annak súlyos következményei lesznek a további kapcsolatok tekintetében.
Borrellt megelőzően szinte azonos kezdeményezést terjesztett elő Franciaország és Németország nevében Emmanuel Macron francia elnök.
Macron tegnap este Moldovában bejelentette, hogy Párizs és Berlin felhívást intézett Szerbiához és Koszovóhoz, hogy mielőbb új helyhatósági választásokat szervezzenek a négy, szerb többségű észak-koszovói önkormányzat területén, amelyen a közös javaslat szerint részt kellene venniük a koszovói szerbeknek is.
A szerb elnök némileg kényelmetlen helyzetbe került, mert éppen a napokban „dicsérte meg” a mostani javaslatot előterjesztő Macront a Koszovót elmarasztaló állásfoglalásáért.
A szerbiai politikai elit egy részének ugyanakkor vannak ellenérzései Németországgal szemben, pedig sok szerb dolgozik ott, és kiemelkedően magas a német beruházások száma Szerbiában.
-
Koszovó2 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18