MINDEN VAN: Albán “Alpok”, albán “Bora-Bora”, albán “Thaiföld”, “Mini Dubai”

Európában, a kicsi nyugat-balkáni ország, Albánia hatalmas lendülettel fejlődik a turisztikai ágazatban! A kommunizmus sötét bugyrából a ’90-es években lassan kilábaló, majd az évezred utolsó éveiben belső fegyveres anarchiával küzdő Albánia a 2000-es évek elején kezdett magához térni igazából, így a turizmus területén is.

Délelőtt nyaralás, délután telelés

Hirtelen megindultak a társasház- és hotel építések, kihasználva, hogy Albániában a közigazgatási anarchia csak nagyon lassan, szinte csak napjainkban szűnik meg. Albánul azt a jelenséget, hogy mindenhol minden épül állami vagy önkormányzati koncepció nélkül, “golemizációnak” aposztrofálják immár (Golem egy tengerparti üdülőfalu a Durres-öbölben, ahol a probléma leginkább kikristályosodott).

A Magyarországhoz képest éppen egyharmadnyi területű és lakosságszámú Albánia zseniális adottságokkal rendelkezik. A közel 400 kilométeres tengerpart, két tenger, az Adria homokos tengerpartját, a köves, apró kavicsos, kristálytiszta Jón-tenger egyensúlyozza, amely mellett 2000 méter magas hegyek, csodás zöld völgyek, rengeteg víz, patak, folyó, vízesés és kisebb-nagyobb tavak jellennek meg.

Itt megteheted, hogy délelőtt úszol a csodás tengerben, délután pedig hóembert építesz a hegyekben.

Mirela Kumbaro albán turisztikai és környezetvédelmi miniszter a Turisztikai Világszervezet New York-i székhelyén tartott beszédében Albániát egyedülálló, a “fenntartható fejlődésre orientált” turisztikai célpontként mutatta be a világnak, jól igazodva a kor elvárásaihoz, elvégre most mindenkinek a fenntarthatóság a dilije.

Ismertette az elmúlt évek turisztikai számait is, mondván, hogy a pandémiás időszak Albániában is pozitív hatással volt a belföldi turizmusra.

-2019-ben az utolsó pandémia előtti évben 5,6 millió turista látogatta meg országunkat, 2021-ben ezt a számot újra elértük, ebben az évben pedig 6,5 millió turistára számítunk. Az elmúlt évek kihívásai azonban azt mutatják, hogy a harcot egy jobb világért nem a számok nyerik meg, hanem a társadalmi szolidaritás, a fenntarthatóság és az előrelátás

– mondta Kumbaro, aki hangsúlyozta, hogy a tekintélyes The Guardian Travel szerint “Albánia a kíváncsiskodók kedvenc úti célja, egy olyan cél, ahol a havas hegycsúcs félórányi autóútra van a világ legszebb strandjaitól.”

A turisztikai miniszter bemutatta a stratégiai befektetések ösztönző csomagját is, egyúttal hozzátette, hogy az albán turizmusra pozitív tendenciákat mutat a szezon meghosszabbítása, a turisztikai térkép bővítése és az agroturizmus, mint a fenntartható fejlődés modellje.

Minden van

Az ország északi részén fekvő, 2000 méter feletti magas hegyek abszolút párhuzamban állnak az Alpok hegyeivel, ugyanolyan turisztikai élményt nyújtanak, Magyarországhoz pedig közelebb vannak, mint Svájc. Ezt a hasonlóságot kihasználva ma már a bel- és külföldi turisztikai értelemben “Albán Alpokként” emlegetik az albán hegyeket.

A hegyekben még az 1950-es években vízerőművet építettek, ami komoly méretű folyóduzzasztással is járt. A hegyek völgyeibe ékelődött kisebb folyókat ugyanakkor csodálatos és dús, élénk zöld növényzet borítja. Ezt a látványosságot néhány éve fedezték fel a bel- és külföldi turisták, ezért aztán hajós túrák épülnek a folyókba történő behajózással, a hajók azonban a távol-keleten ismert hosszú, keskeny formájúak lettek, ami látványában, háttérben a csodás tájjal valóban Thaiföldre hajaz, így kézenfekvővé vált ezt “Albán Thaiföld” néven “eladni”, és ez be is vált.

Délen, a görög határ mellett, szemben Korfuval fekszik a kis Ksamil falu, apró strandokkal szabdalt partvonallal, amelyet az albánok trükkösen feltöltöttek hegyi, fehér színű kőporral (a kőpor, mint Magyarországon a szocializmusban a “Kádár-kockák”, családi házak külső burkolata), és “eladták” jó PR-munkával, mint a hófehér homokos strandokkal rendelkező “albán Bora-borát”.

A turizmus “dübörgő fejlődésének” példája a hirtelen, egyik napról a másikra, a rendszerváltás után 30 évvel megindult, turisztikai célú jachtkikötő-építés is, és egyből négy! Shengjin, Vlora és Saranda mellett Durresben épül több milliárd dollárból kikötő Dubai befektetésből közösen az albán állammal. A Dubai építő-beruházó kijelentette, hogy Durresben építi meg a Földközi tenger legszebb és legnagyobb turisztikai kikötőjét, amelyet “Mini Dubai” néven nevezett meg, és immár mindenki így is emlegeti.

Lungomare, reptér, autópálya

A kikötő-projekt mellett minden nagyobb városban hatalmas pénzösszegekkel lecserélték, illetve folyamatosan cserélik le a szocialista időkből származó “szocreál sétányokat”, modern, a mai kor építészeti igényeihez igazított szakmai vívmányokat alkalmazva.

A tiranai Teréz anya Nemzetközi Repülőtér kiegészítéseként elkészült az északi hegyekben, a koszovói határ mellett lévő Kukes Nemzetközi Repülőtér, jelenleg épül a Vlora Nemzetközi Repülőtér (a kifutópálya lényegében már készen van), és tervezési szakaszban van a sarandai reptér is. A kis Albániának így 4 nemzetközi repülőtere lesz, kielégítve a több milliós turista forgalom igényeit.

Akik már jártak Albániában, láthatták, hogy az autópályák minősége kiváló. És láthatják azt is, hogy mindenhol folyik a főút- és autópályaépítés, több helyszínen, ahol a földrajzi adottságok miatt rengeteg a viadukt, az építkezéseken hidak és alagutak kialakítása folyik.

A nagy állami beruházások, fejlesztések mellett a kisemberek, kisvállalkozások is fejlesztenek az ágazatban.

Tipikus példa a Durres Plazh-on működő kis családi hotel, amelyet férj-feleség tulajdonol és üzemeltet. Kis takaros, három ágyas szobákat adnak ki a parton, korábban 20, szezonban 30 € árban per éjszaka, idén már emelnek, 30, szezonban 40 € összeget kérnek majd, ősszel azonban az igények komoly növekedése miatt az egész hotelt átépítik, felújítják, modernizálják nem kevés összegből.

Lesz lift, a korábbi reggeliztető helyén étterem, megújult szobák, kerti grillház, terasz stb.

Mindez miből?

Albánia Európa és a Nyugat- Balkán legszegényebb országai közé tartozik, így hát a kérdés jogos: honnan ez a rengeteg, sok milliárdnyi pénz?

Nos, a titok nem is titok, mert eléggé kézenfekvő a megoldás. Albánia lakosságának jelentős része muszlim, így a tehetős arab világ szívesen segíti a szegény testvért, főleg, hogy a tesó be van ékelődve Európa Achilles-sarkába.

Emellett az EU is igen tekintélyes összegekkel támogatja Albániát azért, hogy segítse a szegény kis ország felzárkózását, de rossz nyelvek szerint azért is, hogy le ne maradjon az arabok mögött…

És a gazdaság nagyon sok ágazatába sok milliárdnyi pénz érkezik a Világbanktól is, hogy a Világbank le ne maradjon Európától.

A turizmusban azonban vannak buktatók is, sok itteni vállalkozó jelentős veszteséget szenved el, mert már tavaly ősszel – akkori áron – lekötötte kapacitásait az idei nyárra skandináv, német, lengyel stb. utazási irodákkal. Akkor senki sem számított európai háborúra, és globális válságra. Az albánok most azon törik a fejüket, hogy miként lehetne “nullszaldósra” kijönni az idei szezonból.

Emellett komoly munkaerőhiánnyal is küzd az ágazat, amit itt is csak távol keletről behozott vendégmunkásokkal tudnak pótolni, nem csak a szomszédos országokban.