Albánia
ALBÁN DUBAJ: Pálma-sziget helyett albán sas lesz a tengerben

Albánia jelenleg Európában a legígéretesebb, legfeltörekvőbb ország a turizmus terén, elsősorban mintegy 400 kilométeres mediterrán tengerpartjának köszönhetően. Az ország partjait két tenger mossa, északon az Adria, délen pedig a Jón-tenger, amely alapvetően sziklás vagy apró kavicsos a homokos Adriával szemben. Másodsorban pedig hatalmas hegyei miatt, amelyeket „Albán-Alpoknak” is neveznek, de ne becsüljük le tradicionális gasztro- és agrokultúráját sem.
Az albán Dubaj
Ez mind szép, de Európa egyik legszegényebb országa hogyan lesz Dubaj?
Erre az a kézenfekvő magyarázat, hogy az albán kormány stratégiai beruházási szerződést kötött a durrësi nemzetközi kikötő turisztikai kikötővé történő átalakításáról a dubaj székhelyű Emaar Group multinacionális ingatlanfejlesztő céggel mintegy 21 milliárd dollár értékben.
Mohamed El Alabbar cégvezető nyilatkozata szerint Albániában, Durrësben megépítik a Földközi-tenger legszebb turisztikai és jachtkikötőjét, ez lesz a „Mini Dubaj”.
Hírfolyamok
A munkálatok már folynak, és ennek köszönhetően a városban felértékelődnek az ingatlanok, és nem is kicsit.
Ám ha valaki most sétál végig a „durrësi plázson”, akkor ebből még nem sokat lát, egyelőre még mindig csak bunkerek merednek rá.
Az észak-koreai „nettó kommunista” rezsimhez hasonlítható „albán proletár diktatúra” is „mély és rettentően koszos” örökséget hagyott az utódokra, amit 30 év alatt sem nőtt ki az albán nemzet.

A szombati tavaszi napsütésben sétálgatva még ma is ezekkel a 40-50 évvel ezelőtt épített katonai bunkerekkel találkoztam, amelyek ma már csak szeméttelepek az omladozó proletárlakások szomszédságában.
Ezeket a bunkereket ember már csak akkor keresi fel, ha a szükség hajtja, a munkáslakásokban azonban még mindig élnek „albán proletárok” a 4-5 csillagos hotelektől alig néhány lépésre.
És mily véletlen, hogy épp ezen a szombati napon „tették közkinccsé a durrësi önkormányzat városrendezési irodájának pénteki ülésén bemutatott fejlesztési tervet.
Az ülésen megjelent Edi Rama albán miniszterelnök is, akit errefelé csak Baba Kombitarnak, vagyis a Nemzet Atyjának neveznek, és jól átvizsgálta a terveket, amelyek szerint a turista szezon végén az egész plázst a földig rombolják, és a nulláról egy új, modern strandszakaszt építenek fel.
Lesz albán sast formázó sziget is
A legnagyobb bejelentés azonban minden várakozáson túl tett, Edi Baba ugyanis közölte, hogy a „turisztikai potencia” növelése érdekében egy hatalmas szigetet építenek, ahhoz hasonlót, mint Dubajban a „Pálma-sziget”, csak Durrësben nem pálma formájú lesz, merthogy az albán sast jeleníti majd meg madártávlatból nézve!
Az albán miniszterelnök azt is elrendelte, hogy Vlora után Durrësben is épüljön fel a csodálatos Lungomare, vagyis a tengerparti sétány.
– mondta a sajtónak Edi Baba viccesen, aki szerint ezt a projektet még a Mini Dubaj turisztikai kikötőhöz csapják.
Az albán miniszterelnök szerint a megvalósításba már ősszel belevágnak, aztán ámulhat a világ.
Az Arab Emírségekből származó Emaar Properties Groupnak van már tapasztalata a nagyszabású projektek kivitelezésében, és már korábban megjelentek a Balkánon.
A szerb fővárosban ők építették meg azt a városrészt, amelyet a köznyelv csak „Beograd na vodi”, vagyis „Belgrád a vízen” néven emleget, és amelynek létrehozását Aleksandar Vučić szerb elnök, vagyis Aleksandar Baba a saját érdemének tekint.
Végezetül gondoljunk csak bele, hogy micsoda építkezés várható Durrësben, az ottani projekt költségvetése ugyanis a belgrádi négyszerese: a „Beograd na vodi” kivitelezésével kapcsoltban mindössze csekély 5,4 milliárd dollárt emlegettek.

Albánia
Csökkentenék az albániai állampolgárok illegális bevándorlását Nagy-Britanniában

Az illegális albániai bevándorlók miatt hetekig tartó szóváltás folyt Edi Rama albán és Rishi Sunak brit miniszterelnök között, akik végül megállapodtak abban, hogy együttműködnek a probléma megoldásán. Erre Edi Rama most befejeződött két napos londoni látogatása alkalmával került sor. Becslések szerint az év eleje óta több mint 11 000 albán kelt át a La Manche-csatornán, amely elválasztja Franciaországot az Egyesült Királyságtól.
Néhány romlott alma
A kérdés feszültté tette az Egyesült Királyság és Albánia viszonyát; miközben Sunakra különösen nagy nyomást gyakorol a brit bulvársajtó, és ennek következtében sokan követelik tőle, hogy tegyen többet az illegális migráció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozása érdekében.
Albán kollégája, Edi Rama ugyanakkor bírálta egyes brit politikusok riasztó és gyakran lázító retorikáját. A BBC-nek nyilatkozva Rama megvádolta Suella Braverman brit belügyminisztert, hogy „gyalázatos” megjegyzéseket tett az albánokra, amivel mélypontra taszította a két ország közötti kapcsolatokat.
Kapcsolódó cikk
Braverman tavaly novemberben „sok albánt” azzal vádolt meg, hogy „visszaélnek Nagy-Britannia modern rabszolgatörvényeivel”, és „inváziónak” minősítette az albánok rekordokat döntő tavalyi bevándorlási hullámát.
Rama azt mondta, hogy a Braverman és más miniszterek által használt nyelvezet azt a benyomást keltette, hogy minden albán bűnöző, és hozzátette, hogy „néhány romlott alma”” nem határozza meg egy nemzet jellemét.
A higgadt modoráról ismert Sunak figyelmen kívül hagyta az albán kötekedési szándékot, és azokra a területekre összpontosított, amelyekben egyetértenek, a Twitteren pedig közzétett egy képet, amelyen Ramával együtt „mosolyparádét tartanak”, kiemelve, hogy közösen sürgetik a két ország közötti kapcsolatok kiszélesítését és elmélyítését.
Együttműködés az albán migráció visszaszorítására
Az albán miniszterelnök és kollégája ennek szellemében ígéretet tett arra, hogy az általuk képviselt két ország a továbbiakban együttműködik a Nagy-Britanniába irányuló albán migráció kérdésében.
A brit kormány közleménye szerint a két vezető üdvözölte az eddigi előrehaladást, december óta ugyanis körülbelül 800 illegális migráns tért vissza Albániába, és elégedetten nyilatkozott a szervezett bűnözés elleni fellépésről, valamint arról az új brit iránymutatásról, amely Albániát „biztonságos országnak” minősítette.
Ezzel párhuzamosan egy most kötött albán-brit megállapodás értelmében hazaküldik az Egyesült Királyságban fogvatartott összes albán bűnözőt, ha ennek nincsenek jogi akadályai.
Kiutasításra csak azok „jogosultak”, akiket legalább 12 hónapos börtönbüntetésre ítéltek, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az albánok tízszer nagyobb valószínűséggel kapnak szabadságvesztést a szigetországban, mint egy brit átlagember.
A brit kormány bejelentette, hogy a jövő hónap végéig közös munkacsoportot alakítanak, amely felméri az albániai börtönkapacitásokat annak érdekében, hogy mindenkit „hazapateroljanak”, akit csak lehet.
Tavaly év végén Angliában és Walesben 1336 albán volt börtönben, ők alkotják a legnagyobb külföldi börtönpopulációt Nagy-Britanniában.
Megállítanák a csónakázást a csatornán
A brit kormány már a parlament elé terjesztette a „„Stop the Boats”” törvényjavaslatot az illegális migráció visszaszorítására, amely sok esetben az albánokat is érinti, akik kishajókkal és csónakokkal kelnek át a csatornán.
Az új törvényjavaslat megkönnyítené a brit hatóságok számára az illegálisan érkező személyek őrizetbe vételét és kitoloncolását.

A brit miniszterelnök ezzel a kreatív megoldással utalt a franciákkal kötött megállapodásra (Forrás: Facebook, Rishi Sunak)
A migráció megállítása érdekében a brit miniszterelnök március első felében Párizsba utazott, és találkozott Emmanuel Macron francia államfővel, akivel megállapodott, hogy közösen lépnek fel a csatornán keresztük Nagy-Britannia felé tartó, és bevándorlási céllal történő hajókázásokkal szemben.
Sunak a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy sikerült egy nagy lépést tenniük előre abban, hogy „francia szövetségeseikkel és barátaikkal” együttműködjenek ebben a kérdésben.
Az Egyesült Királyság belügyminisztériuma közben közölte, hogy a „Stop the Boats” kampányt szabályozó jogi dokumentum tartalmaz egy új kitételt, amely alapján felgyorsítják az albánokkal, illetve az albán állampolgárokkal kapcsolatos ügyek feldolgozását.
A tárca szóvivője ugyanakkor elmondta, hogy a brit kormány nagyra értékeli az Egyesült Királyságban élő albán közösséget, és továbbra is üdvözli azt a sok albánt, akik legálisan utaznak az Egyesült Királyságba, és jelentősen hozzájárulnak a brit társadalom felvirágoztatásához.
A brit belügyminisztérium megjegyezte, hogy Albánia biztonságos ország, ezzel szemben azt tapasztalják, hogy sok albán állampolgár az életét kockáztatja azzal, hogy veszélyes és szükségtelen illegális utazásokat tesz az Egyesült Királyságba, ami jelentős terhet jelent a brit menekültügyi rendszerre.
Koszovó
Mi érezhető Prizren levegőjében az albán kormányfő és a szerb külügyminiszter szerint?

Ivica Dačić szerb külügyminiszter kimondottan dühösen reagált Edi Rama albán miniszterelnöknek internetes megnyilvánulására, miszerint „Prizren kevegőjében érezhető az albán történelem”. Rama ezt a Facebookon állapította meg, miután a hétvégén a feleségével és a fiával felkereste a koszovói várost.
Vajon milyen Prizren levegője?
Dačić a belgrádi Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva azt kérdezte, hogy „meddig engedhető meg az albán politikusoknak a történelemhamisítás”.
A szerb külügyminiszter nyilván azért lett dühös, mert ő maga is prizreni születésű, így a kijelentés szíven találta.
Dačić a Tanjugnak azt mondta, hogy Rama elfelejti, figyelmen kívül hagyja vagy szándékosan elhallgatja, hogy Prizren Szerbia fővárosa volt Dušan és Uroš szerb fejedelmek idejében, a 14. században, és emiatt Prizrent évszázadokon át császári városnak, vagy szerb Konstantinápolynak is nevezték.
– jegyezte meg a szerb külügyminiszter, aki szerint „ma Prizrenben csak a szerb nép elleni etnikai tisztogatás és népirtás, valamint Nagy-Albánia gondolata érezhető a levegőben”.
-
Oroszország3 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Montenegró5 nap telt el azóta
Nincs, aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is