Connect with us

Gazdaság

ALBÁN JACHTKIKÖTŐ: Választási trükk vagy valós gyarapodás?

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

ALBÁN JACHTKIKÖTŐ: Választási trükk vagy valós gyarapodás?
A cikk meghallgatása


Koszovót követően Albániában is parlamenti választásokat tartanak április 25-én. A választási hadjárat során a világon mindenütt jelentősen megnövekszik a kormányok aktivitása saját nagyszerűségük bizonyítására, hogy a választási ígéretek mellett ezzel is igyekezzenek elcsípni maguknak egy újabb ciklust.

Soha nem látott fejlesztések

Albániában az Edi Rama miniszterelnök által vezett szocialisták az elmúlt két évben eddig soha nem látott fejlesztéseket hajtottak és hajtanak végre.

Közutak építése, autópályáktól kezdve az utcák átépítéséig, a Llogarai-hágó alatti alagút projektjének elindítása, tengerparti városok parti sétányainak felújítása (Durrës, Vlora, Saranda), valamint repülőterek (Kukës, Vlora) és jachtkikötő építése.

Albániában még nincsenek jachtkikötők, most Durrës nemzetközi kereskedelmi kikötőjét áttelepítik, és turisztika központtá alakítják át. ALBÁN JACHTKIKÖTŐ: Választási trükk vagy valós gyarapodás?

Ezenkívül folyamatban van a városi és községi közterek átépítése (Gjirokastra, Himara, Saranda, Tirana), kórház- és iskolaépítések, de vannak információs és technológiai fejlesztések is, és nem ez a teljes lista.

Ezek a beruházások hatalmas anyagi ráfordításokkal valósulnak meg, amelyekhez a pénzt a Világbank, az Európai Unió, az Egyesült Államok, Szaúd- Arábia és Törökország biztosítja.

Van-e korrupció?

Az ellenzéki pártok azt szajkózzák, hogy mindez szép, de ezek a beruházások a kormányhoz kötődő klientúra javát szolgálják elsősorban, és nem az albán nemzet gyarapodását.

Az albán emberek álláspontja hasonló, bár örömmel fogadják a fejlesztéseket, de náluk “mindig félig üres a pohár”.

Véleményük szerint a kormány úgy tesz, mintha építene, de alig halad, sőt indokolatlanul elhúzódik a munka. Vannak olyan vélemények is, hogy a kormánytagok megint csak a saját zsebüket tömik a beruházásokkal.

Aztán jön az elégedetlenség, hogy Albániában nincs munka, ha pedig van, akkor ahhoz hihetetlenül alacsony bér társul, és ezért hatalmas méretű a kivándorlás.

2011 óta 600 ezer ember hagyta el Albániát és jelenleg már 1,6 millió albán él és dolgozik külföldön. A kivándorlók 46%-a 40 év alatti.

A Friedrich- Ebert- Stiftung (FES) német intézet tanulmánya szerint a 15 és 29 év közötti korosztályhoz tartozók 60%-a az elvándorlást fontolgatja.

Mindenesetre a tiranai kormány ontja a beruházásokat, és a dunántúlnyi Albánia soha nem látott fejlődésnek indult.

De ki élvezi majd mindezt, ha a fél ország elmegy? Legfeljebb a turisták.
_____________________
Fotók: internet

Gazdaság

A szlovén és a horvát gazdaság egyesüléssel védekezik másokkal szemben

A horvát-szlovén együttműködés egyre szorosabb, jelentős gazdasági előnyöket hoz mindkét országnak. A közös erőfeszítések 2022-ben közel 10 milliárd euró áruforgalmat eredményeztek

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

A szlovén Iskra február végén jelentette be, hogy megvette a főleg energetikai rendszereket gyártó spliti Elmapot. Az Iskrának ez a harmadik jelentős beruházása Horvátországban, miután 2019-ben megvette a Šibenik Hajógyárat, 2021-ben pedig a zágrábi ELKA kábelgyártót
A szlovén Iskra február végén jelentette be, hogy megvette a főleg energetikai rendszereket gyártó spliti Elmapot. Az Iskrának ez a harmadik jelentős beruházása Horvátországban, miután 2019-ben megvette a Šibenik Hajógyárat, 2021-ben pedig a zágrábi ELKA kábelgyártót (Forrás: Elmap)
A cikk meghallgatása

A volt Jugoszlávia óriásai, a horvát Končar – Mérésirányító transzformátorok és a szlovén Iskra bíznak az együttműködés bővítésében; a Končar energiatároló kondenzátorokkal látja el a szlovénokat, ők pedig különféle vizsgálatokhoz használják a Končar laboratóriumát, amelyet kiválónak tartanak. Ez csak egy abból a száz együttműködésből, amelyet a Večernji list vizsgált meg a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadóinak segítségével. A zágrábi lap írásából kiderül, hogy a szlovénok főleg a horvát energiai és ipari cégek iránt érdeklődnek, a horvátok viszont a szlovén élelmiszeriparba és a kiskereskedelembe fektetnek be.

Horvát-szlovén együttműködés

A lap megjegyzi, hogy egyes cégek mára már stratégiailag fontos üzleti rendszerekké nőtték ki magukat, mint például a szlovén Petrol horvát olaj- és gázpiaci előretörése vagy a Fortenova irányító szerepe a szlovén kiskereskedelem terén.

A Croatia osiguranje biztosítónak ugyanakkor nem sikerült megszereznie a vágyott szlovén biztosítót, a Sava Re-t, csak kisebbségi részesedéshez jutott benne. Néhány vállalat viszont már többször cserélt gazdát, mint például a Perutnina Ptuj baromfitenyésztő cég, amely 20 évvel ezelőtt megvásárolta a csáktornyai Pipót, de ma már ukrán tulajdonban van. Itt természetesen Jurij Koszjuk ukrán csirkekirályra kell gondolni, akiről a BALK is írt már, nem is egyszer.

Tizenöt-húsz évvel ezelőtt Horvátországban és Szlovéniában egyaránt erősen támogatták a nemzeti érdekek megőrzését a gazdaságban, ma viszont egyre gyakrabban beszélnek a két kis gazdaság közös érdekéről, amely 2022-ben közel 10 milliárd euró áruforgalmat bonyolított le egymással.

Saša Muminović, a SLO CRO Üzleti Klub elnöke a zágrábi lapnak úgy nyilatkozott, hogy most a két kis gazdaság szinergikus hatásaira összpontosítanak az európai piacon, és megerősítette, hogy ma már másképp tekintenek a határokon átnyúló felvásárlásokra, mint korábban, amikor az Agrokor megvette a Mercatort.

A horvát Pivac húsfeldolgozó vállalat Szlovéniában vásárolt be

A horvát Pivac húsfeldolgozó vállalat Szlovéniában vásárolt be (Forrás: Internet)

A Večernji list beszámolója szerint ez az év még a felénél sem tart, de a fent említett szlovén Iskra eddig három céget szerzett meg a szomszédos országban, a Pivac húsfeldolgozó üzem pedig Szlovéniában vásárolt be, de ezen a téren nem ők az egyetlenek.

A szlovén Advance Capital Partners befektetési alap, amely már rendelkezik egy online bolttal és a Brioni szállítmányozó cég boldog tulajdonosa, most többségi részesedést (60 százalékot) szerez a varasdi napelemgyártó Solvisban, bár erre még várja a versenyhatóságok jóváhagyását.

A szabályozók jóváhagyását várja a horvát Meritus ulaganja befektető cég is, amely bejelentette a szlovén Panvita agrárvállalat többségi csomagjának megvásárlását. Ez egy élelmiszertermelő vállalat, amely kukoricatermesztéssel, valamint sertés- és baromfitenyésztéssel foglalkozik, de van gyümölcs- és zöldségtermesztéssel, illetve borászattal foglalkozó részlege is.

Ezzel nem értünk a sor végére, viszont ennyiből is kiderül, hogy egyre gyorsabb ütemben zajlik a horvát és szlovén gazdaság összekapcsolódása, amit Damir Kecko, a PwC Croatia tanácsadó cég partnere különösen jónak tart, és ezen a téren további javulásra számít.





Muminović, a SLO CRO Üzleti Klub elnöke szintén hisz a szlovén és horvát cégek egyre szorosabb összeolvadásában a harmadik piacokon való közös fellépés érdekében, miközben arra is utalt, hogy folyamatosan növekszik a két ország, mármint a Szlovénia és Horvátország közötti áruforgalom, ami által már mindkét ország a másik első öt legfontosabb gazdasági partnere közé tartozik.

Kecko úgy vélte, hogy a két ország gazdasági együttműködése azóta erősödik, hogy Horvátország és Szlovénia közös erővel megépítette a krškoi atomerőművet.

A tanácsadó szerint a Crodux horvát olajcég Petrol által történt átvételét, vagy számos más tranzakciót stratégiai jelentőségűnek lehet tekinteni, ami túlmutat két vagy több magántulajdonos puszta üzleti döntésén. Korábban ezzel a tranzakcióval is foglalkoztunk, a kapcsolódó cikkünkben további részletek olvashatók az üzletről.

Egyre nagyobb az érdeklődés

Saša Muminović, a fent említett SLO CRO Üzleti Klub elnöke megjegyezte, hogy az ezredfordulót követően a szlovén és horvát cégek egymás ellen védték magukat, most viszont közösen védekeznek a harmadik felekkel szemben.

Muminović szerint fontos, hogy a felvásárlások és az egyesülések ne a konszolidációt szolgálják az eladás érdekében, hanem hogy a növekedés és a fejlődés érdekében történjenek, mert mindkét ország érdeke az élelmiszeripar és a kiskereskedelem megőrzése.

A SLO CRO Üzleti Klub elnöke szerint a gazdasági klíma változását nem csak Horvátország uniós csatlakozása, majd a schengeni és az euróövezetbe történt belépése váltotta ki, hanem a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború kitörése is.

Damir Kecko, a PricewaterhouseCoopers tanácsadója úgy látja, hogy horvát szemszögből jelentősnek tűnik ugyan számos szlovén élelmiszeripari cég felvásárlása, viszont a szlovénok még mindig előnyt élveznek ezen a téren, a tanácsadó véleménye szerint ugyanis még mindig valamivel nagyobb értékűek azok a tranzakciók, amelyek során a szlovén társaságok vásárolják meg a horvát cégeket.

Az olvasás folytatása

Meteorológia



QR Code

A cikk küldése GMail segítségével


Ehhez kattints ide

HIRDETÉS

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

7 X 7

×

Kövess minket a Facebookon!