Connect with us

A Háború

VÉDEKEZŐ BESZÉD: Mi az, amit Putyin nem mondott, például nem jelentette be a háború végét

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

venek putyink
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Sokkal fontosabb, hogy mi nem volt benne Putyin győzelemnapi beszédében, mint ami benne volt. Ezt a Times kommentárja állapította meg. Említsük itt meg, hogy nem volt benne az a kijelentés sem, amit Ferenc pápa a magyar miniszterelnöknek tulajdonított: az oroszok május 9-én nem fejezték be a háborút, és még sokáig nem is vetnek neki véget. De lássuk, hogy mit írt a Times Putyin monológjáról, miközben mi kitartunk korábbi véleményünk mellett, hogy a május 9-i felvonulás éppen a Putyin-beszéd miatt dísz- és gyászszemle volt.

Győzelemről nem beszélt

Putyin elnök beszédében az a legszembetűnőbb, ami nem volt benne. Szó sem volt benne Ukrajnában elért győzelemről, sem a háború alakulásáról. Nem jelentett be általános mozgósítást sem Oroszországban, ahogy azt sokan várták, és azt sem mondta, hogy a “különleges hadművelet” háborúvá avanzsált. Sőt, név szerint egyáltalán meg sem említette Ukrajnát.

Ehelyett a beszédében – amely viszonylag rövid, mindössze 11 perces volt – ismételten ahhoz ragaszkodott, hogy Oroszország a NATO és a Nyugat agressziója ellen harcol. Kitartott amellett is, hogy a Nyugat “újabb büntető hadműveletet készít elő a Donyec-medencében”, és invázióra készült Oroszország történelmi területei, köztük a Krím ellen.

Elmondta azt is, hogy a NATO orosz szempontból szisztematikusan “teljesen elfogadhatatlan fenyegetést” teremtett, és közvetlenül Oroszország határainál van, egyúttal abszolút párhuzamot vont a náci Németország Oroszország elleni agressziójával, és arra a hazaszeretetre, hősiességre és áldozatvállalásra apellált, amelyet az oroszok a második világháború alatt tanúsítottak, hogy megnyerje honfitársait mindannak, ami most igencsak hosszúnak tűnik a Dombászban.

Putyin sokat foglalkozott Oroszország történelmével, kultúrájával, szokásaival és hagyományos értékeivel – és úgy tűnt, hogy az ortodox hitére is hivatkozik. Miután megkapta az orosz ortodox pátriárka áldását, egyértelműen megpróbálta összekapcsolni ezt a háborút azokkal a küzdelmekkel, amelyek a korábbi korok szabadságáért és a lelkekért folytak az anyaország védelmében – ez most éppoly erőteljes üzenet, mint a második világháborúban volt.

Putyin tisztában van azzal, hogy ez millióknak különösen tetszeni fog a vidéki Oroszországban, de bejön a nagyvárosi fiatalabb generációknak is, akik nem kevésbé nacionalisták.

Nem közölt friss hírt az orosz áldozatokról, amelyeket korábban hivatalosan ezer körülire tettek, miközben a nyugati hírszerzés becslése szerint jóval több mint tizenötezer felett vannak az orosz veszteségek. Beszélt viszont a “közös gyászáról” minden elesett katona és tiszt halálált illetően, amivel egyértelműen csillapítani szerette volna a közvélemény növekvő aggodalmát, miközben megígérte, hogy az állam külön gondoskodni fog az elesettek családjairól. Ebből egyértelmű következett, hogy az orosz elnök sokkal több áldozatra számít, mivel hogy a háború sokáig elhúzódik.

Beszéd belföldi használatra

Az egész beszédet a hazai közönségnek címezték. Putyin nyilvánvalóan egy olyan katonai akció igazolására tett kísérletet, amely Oroszországot elszigetelte a világban, és oroszok millióit zavarta össze.

Kevés utalás hangzott el viszont azzal kapcsolatban, hogy valójában mik is Oroszország valódi céljai a háborúval, illetve hogy mivel tudja a Kreml megmagyarázni a csapongó stratégiát és a megalázó katonai kudarcokat, vagy hogy miként kívánja Oroszország pótolni a rengeteg odaveszett fegyvert.

Ezzel a beszéddel az orosz elnök nem figyelmeztette a Nyugatot arra, hogy Oroszország mit kíván tenni. Sem Mariupolról, sem az ukrajnai csataterekről nem esett szó, kivéve a Donbászt, amelyet a történelmi orosz területek közé sorolt be.

Sok tekintetben ez egy védekező beszéd volt, amely arra utalt, hogy a Kremlben nem merültek fel új gondolatok, és nagyon úgy lett kialakítva, hogy igazolja azokat a kihívásokat, amelyeket Putyin korábban a NATO-val szemben megfogalmazott.

A beszéd nem vetített előre semmilyen jövőbeli eszkalációt. Az ugyan tény, hogy mozgósításról ugyan nem esett szó benne, de ez nem jelenti azt, hogy nem tervezik, vagy nem fogják hamarosan végrehajtani, ha a frontokon hiány lesz emberből.

Megfigyelők megjegyzik, hogy az elmúlt 22 évben Putyin soha nem használta fel a győzelem napját semmilyen fontos politikai nyilatkozat közzétételére, hanem inkább könyörtelenül a hazafias és nacionalista témákra összpontosított, amelyek mára már túlnyomórészben vezetési attitűdjének ideológiai alapjait képezik.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Bulgária

CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

elobujt a bokorbol
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 1 perc

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.

A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.

Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.

Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérést, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.

– Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik

– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.

A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.

Bulgária a napokban szólította fel állampolgárait Oroszország elhagyására.

Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava