TELJES MÉDIASÖTÉTSÉG: Problematikus országnak számít Szerbia a sajtószabadság szempontjából (is), Magyarország mögötte van

Aggasztó adatok és nyilatkozatok hangzottak el Szerbiában a sajtószabadság világnapján. A felmérések szerint Szerbia problematikus országnak számít, a volt jugoszláv tagállamok közül a legrosszabb helyen szerepel, de nincs mivel dicsekednie Magyarországnak sem. Az elmúlt évre világszerte jellemző a kontroll nélküli propaganda és az álhírek terjedése, de már most kíváncsian várjuk, hogy jövőre milyen lesz az idei év summázata, tekintettel arra, hogy voltak választások bőven, és még háború is van.

Balkáni sajtó

A Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Frontières – RSF) sajtószabadság-indexe szerint Szerbia ugyan a 2021-es évhez viszonyítva 14 helyet javított a ranglistán, de még mindig a 79. helyen szerepel, és így a problematikus országokhoz sorolódik.

A szabadságindex egyébként „jó”, „többé-kevésbé jó”, „problémás”, „rossz” vagy „nagyon rossz” országokat megkülönböztet meg.

Horvátország sokkal jobb helyezést ért el ezen a listán, mint Szerbia, a 48. helyet foglalta el, és ezzel a kielégítő, vagyis a többé-kevésbé jó kategóriába tartozik.

Érdekes, hogy Szlovénia, 54. helyével szintén a problémás országok között találta magát, akárcsak az 57. helyen szereplő Észak- Macedónia, a 63. Montenegró és a 67. helyen lévő Bosznia- Hercegovina is.

Albánia a fentieknél jóval rosszabb, mivel a 103. helyre esett vissza, tavaly még a 83. helyet foglalta el, a tavaly a 78. helyen tanyázó Koszovó viszont előre lépett, idén a 61. helyet lőtte be magának.

Szerbiai médiasötétség

A szerbiai újságíró egyesületek a sajtószabadság napja alkalmából azt mondták, hogy Szerbia ebben az évben is teljes médiasötétségben várta ezt a napot. Egyre több az újságírókat érő fenyegetés, az állam pedig nem göngyölíti fel az ügyeket.

Sajtószabadság nélkül nem válik láthatóvá és hallhatóvá azoknak a hangja, akik nem tudják érvényesíteni a jogaikat. Ha nincs sajtószabadság, akkor az alapvető emberi jogok sem tudnak érvényesülni.

A Szerbiai Független Újságíró Egyesület rámutatott, hogy Szerbiában is az álhírek dominálnak, a gyűlöletbeszéd pedig teljesen elfogadottá vált a politikai színtéren. Az információk elhallgatása lehetővé teszi, hogy a kritikus gondolkodásmód elhaljon.

Az újságíró egyesület szerint a közvélemény manipulálása a cél, és a híreket is ennek a célnak az elérésére használják fel. Demokratikus társadalmat csakis a bátor polgárok és bátor újságírók teremthetik meg. Enélkül nincs szabad társadalom sem.

Európa két véglet között

Ami a világ többi részét illeti, Norvégia továbbra is az élen áll. Meglepetésnek számít a negyedik helyen szereplő Észtország és a kilencediken lévő Litvánia is – két kommunista múlttal rendelkező országról van ugyanis szó.

Míg Hollandia éveken át a top-tízben szerepelt, mára a 28. helyre csúszott vissza. Ami az európai uniós országokat illeti, az eddig legrosszabb helyen szereplő Bulgáriát felváltotta Görögország, amely a 108. helyen végzett.

De ne higgyük azt, hogy az Egyesült Államok a szabadság bajnoka, az USA a sajtószabadság terén ugyanis a 42. helyen áll, Joe Biden ide, vagy oda.

Ugyanakkor Magyarországnak sincs mivel dicsekednie a maga 85. helyezésével, bár önmagához képest 7 helyezést javított, de így is Szerbia mögé került.

A legrosszabb helyzetben, vagyis a nagyon komoly kihívásokkal szembenéző országok közé tartozik Oroszország, Fehéroroszország, Kína, Irán, Afganisztán, Pakisztán, amelyek a lista utolsó húsz helyén találhatók.

A kimutatás egyébként 180 országot ölel fel, és általánosságban megállapítja, hogy az elmúlt egy évre az információs káosz a jellemző, ami egyértelműen a globalizáció és a nagyon gyengén szabályozott online információs tér következménye, ennek eredménye pedig a kontroll nélküli propaganda és álhírek terjedése.