OROSZELLENES INTERJÚ: Szerbia könnyedén bevezethetné a szankciókat Oroszország ellen

Egyre gyakrabban fordul elő, hogy oroszellenes hírek jelennek meg a belgrádi sajtóban, sőt maga Aleksandar Vučić szerb elnök is tesz néha hasonló nyilatkozatokat. A szerb elnök a napokban Berlinben azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő kijelentései „tovább bonyolítják a helyzetet”. Most a Szerb Haladó Párt egyik vezetőségi tagja eresztett el több olyan megjegyzést Oroszországgal kapcsolatban, amelyeknek biztosan nem örülnek Moszkvában.

Orosz befolyás

Dragan Šormaz, a Szerb Haladó Párt főbizottságának tagja a belgrádi Danas című napilapnak/hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a „gombnyomásra rendezett” 2020-as kormányellenes tüntetéseken részt vettek a hírhedt orosz félkatonai csoport, a Wagner tagjai is.

– A Wagner tagjai részt vettek rajta, ami tény, mert letartóztattuk őket

– mondta Šormaz, aki szerint önmagában az, hogy Oroszország soha nem bombázta Szerbiát (mint a NATO, illetve az amerikaiak), még nem jelenti azt, hogy át kell adni nekik az országot.

– Én politikus vagyok, előre tekintek, a történészek meg hátra. A múltban voltak jó és nagyon rossz pillanatok is a Moszkvával fenntartott kapcsolatainkban, de az ország vezetése során a történelem nem lehet döntéshozatali szempont, az ország és az állampolgárok érdekeit kell ugyanis szem előtt tartani

– nyilatkozta Šormaz, aki kitért a szerb jobboldalon általában „szent tehénnek” számító orosz humanitárius központra is, amelynek székhelye a dél-szerbiai Nišben van. A Szerb Haladó Párt főbizottságának tagja ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy „a niši humanitárius központ nem igazolta jogát a létezésre”. Ezt követően tett egy nem éppen hízelgő megjegyzést Oroszország belgrádi nagykövetségére is.

Az orosz nagykövetségen sok diplomata van, aki részt vesz a Szerbia érdekei ellen irányuló akciókban. A hazai szolgálatok rendelkeznek erre vonatkozó adatokkal, és ebben a kérdésben könnyű lenne reagálni

– jegyezte meg Šormaz az ellenzéki Danasnak adott terjedelmes interjúban, amelyben arról is beszélt, hogy be kellene vezetni a szankciókat Oroszország ellen.

A vezető vezessen!

A kormánypárti politikus szerint a bevezetés módja sem okozna gondot Belgrádnak, az ellenzéki lap ugyanis felvetette, hogy a Moszkvával való szembefordulás esetleg destabilizálná az országot. Felmerült a kérdés, hogy ilyen körülmények között miként lehetne mégis „megbüntetni” Oroszországot.

– Könnyedén, a kormány az, amely meghozza a döntést. Meghozza a döntést, és megindokolja a polgároknak. Szerbia érdeke, hogy ezt megtegye. Szerbiának a modern, szabad, demokratikus, és a technológiailag fejlett euro-atlanti világ részévé kell válnia. Minden más hazugság és megtévesztés: az emberek ezt megértik

– fogalmazott Šormaz, aki szerint mostanában fontos, hogy „a vezető vezető legyen, és ne követő”, és hogy helyes cselekedetekkel operáljon, és ne a közvéleménykutatások alapján ténykedjen.

– Szerbia az 1990-es években nagy hibákat követett el, manapság erre nincs joga, mert Európa és az ázsiai despota rendszer között kell választunk, amelyet az elmaradottság és a szegénység jellemez. Ezért úgy gondolom, hogy a következő kormánynak európai orientáltságúnak kell lennie

– fogalmazott a haladó politikus, aki szerint Szerbia minden téren késésben van, és az ország számára az egyetlen „normális politika” a gyors euro-atlanti integráció, ami azt is jelenti, hogy az Ivica Dačić vezette Szerbiai Szocialista Pártnak és Aleksandar Vulin eddigi belügyminiszter Szocialista Mozgalmának nincs helye a kormányban.

A szerbiai szocialistákkal kapcsolatban Šormaz elengedett egy igencsak dehonesztáló megjegyzést is, amely szerint Ivica Dačić pártja megszavazná akár a szankciókat is, csakhogy a kormányban ülhessen.

– Ettől azonban nem lesz Európa-barát egy kormány, ahhoz elkötelezett munkára van szükség azoknak a társadalmi változásoknak az elérése érdekében, amelyek gyorsan elvezetnek bennünket az EU-tagsághoz

– mondta Šormaz, aki ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Dragan Đilas vezette ellenzéki Szabadság és Igazság Pártja sem szolgált rá a kormányzásban történő részvételre.

Nem árt az óvatosság!

Még mielőtt arra a megállapításra jutnánk, hogy a jelentős fordulat következhet be a szerbiai politikában, érdemes megjegyezni, hogy Šormaz a Szerb Haladó Párt főbizottságának ugyan (még) tagja, de pártja választási listáján olyan alacsony helyen szerepelt, hogy nem jutott be ismét a parlamentbe.

Az sem mellékes, hogy Šormaz nyilatkozata fél nappal azt megelőzően jelent meg, hogy Aleksandar Vučić estére ismételten a nemzethez fordul, miután Németországban járt, illetve mielőtt megkezdődnek Oroszországgal az újabb gáztárgyalások.

Ez ugyan a sokadik Vučić-interjú lesz, de a jelenlegi helyzetben fontosabbnak tűnik, mint bármelyik az utóbbi időben, és nem kizárt, hogy egy ilyen erőteljesen oroszellenes megnyilvánulásnak az a célja, hogy „helyzetbe hozza” a szerb elnököt, aki eldöntheti, hogy elhatárolódik ezektől a nézetektől, vagy támogatja azokat. Az utóbbi esetben Šormaz nyilatkozata szolgálhatja a „közvélemény megpuhítását”.

Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a Szerb Haladó Párt főbizottságának tagja gyakran megfordul az amerikai nagykövetségen, és a választásokat követően már találkozott Christopher Hill nagykövettel is, aki részt vett egy Šormaz által szervezett rendezvényen is, de a haladó politikus nem várja, hogy ez „ugródeszka” lehet számára a kormányba, bár véleménye szerint ideje lenne, hogy valamilye formában bekapcsolódjon a végrehajtó hatalom munkájába.

Šormaz jelenleg a Szerbiai Euro-atlanti Tanács elnöke, ami egy új civil szervezet Szerbiában, és a mostani interjú után könnyen elképzelhető, hogy be kell érnie ezzel a tisztséggel, mert hogy a most kifejtett álláspontja miatt esetleg még hátrébb sorolják a Szerb Haladó Pártban, vagy ő maga lép ki, ha a haladók már nem akarnak Európa felé haladni.