Magyarság
DÉJA VU MAGYAR MÓDRA: Így tűnnek el a határon túli magyarok

Harminc évvel a délszláv válság kitörése után Magyarország másik szomszédja, Ukrajna is háborúba süllyedt. A két konfliktus között sok a különbség – a volt Jugoszláviában például polgárháború dúlt, míg Ukrajna külső, orosz agresszió áldozata lett – a Vajdaságban és a Kárpátalján élő magyar közösség sorsára hasonló hatással volt a két fegyveres összecsapás: miközben a magyarok száma megfogyatkozott, rengeteg menekült érkezett a térségbe, és véglegesen megváltoztak a nemzetiségi arányok.
Turbófokozat
A Kárpátalján az ezredfordulón végzett utolsó népszámlálás szerint mintegy 150 ezer magyar élt, ám már az Ukrajna elleni orosz agresszió február 24-i kezdete előtt is folyamatos, néha-néha fel-felgyorsuló elvándorlás jellemezte az őshonos nemzeti közösséget.
A távozásnak számtalan oka volt: míg Európa szinte valamennyi országára az a jellemző, hogy a nyugati országrész fejlettebb, mint a keleti vég, Ukrajnában ennek pont az ellenkezője az igaz: a Kárpátontúli rész – ahogy az ukránok hívják Kárpátalját – valahogy mindig mostohagyerek volt, s a Szovjetunió 1991-es széthullása után folyamatosan romlott a gazdasági helyzet.
Az elszegényedés csak az egyik oka volt az elvándorlásnak: a tankötelezett gyerekek a magyarországi iskolák miatt jöttek és jönnek át tömegesen, a sorköteles férfiak nagy része a behívó elől menekül, míg az idősek a sokkal többet érő magyar nyugdíjak miatt költöznek át.
Bármennyire is igazságos az, hogy Magyarország állampolgárságot ad a határon túli magyaroknak, az mindenképpen igaz, hogy a magyar útlevél elérhetővé válása felgyorsította az elvándorlást, és az is egyértelmű, hogy az Ukrajnából távozott magyarok nagy része csak rövid időre állt meg az anyaországban, és szinte egyből indult tovább Nyugatra.
Szórvány, tömb és szórvány
A következmény az lett, hogy évről évre szűkült a magyarokok lakta terület: a szórványban szinte minden magyar eltűnt, a tömbmagyarság lakta terület kiterjedése pedig csökkent, és megjelentek az újabb szórványok.
2020-ra a becslések szerint 120 ezresre olvadt a magyarság, s most, hogy Oroszország megtámadta az országot, tovább 20-40 ezren távozhattak a magyarok közül Kárpátaljáról.
Közben már több mint 400 ezer menekült érkezett a Kárpátaljára, többségük olyan ukrán, aki nem élt együtt magyarokkal, viszont hetek óta azt hallgatja a médiumokból, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és országa nem hajlandó átengedni az Ukrajnának szánt fegyvereket, és még az orosz olaj- és gázimportot sem hajlandó beszüntetni.
Kárpátalján, ahol az utóbbi évtizedekben viszonylag békében éltek együtt az helyi ukránok és a magyarok, most mindenki attól tart, hogy meg fog romlani a két nemzeti csoport közti viszony.
Egyelőre még sejteni sem lehet, hogy a magyarok közül mennyien térnek vissza Kárpátaljára, csak az a biztos, hogy nem mindenki megy majd haza. Minden attól függ, hogy meddig tart még a válság, és mi lesz Ukrajnával a háború után: minél tovább tart a krízis, annál magasabb lesz a vissza nem térők száma.
Ez pedig azt jelenti, hogy súlyos, ha nem halálos csapást kapott az egyébként is meggyengült magyarság: a gyerekek és az aktív felnőttek hagyták el elsősorban Ukrajnát, azaz pont azok, akik tovább tudnák éltetni a kárpátaljai magyarságot.
Vajdasági előtörténet
Hasonló helyzet alakult ki két-három évtizeddel ezelőtt a Szerbiához tartozó Vajdaságban is: a délszláv válság idején magyarok tízezrei menekültek el a háború és a magyarokat ért fenyegetések, valamint a gazdasági válság elől, és a csapást a mai napig nem heverte ki a helyi magyar közösség.
Félő, hogy nem is fogja: ha kisebb ütemben is, de most is tart az elvándorlás, a tisztán magyarok lakta településeken is megszűnőben, vagy csökkenőben van a magyar többség, és hamarosan az egész világ tudni fogja, hogy a Vajdaság is „ősi szerb föld”.
Szabadkán, ahol még az 1990-es évek legelején is a magyar volt a leggyakoribb szó, ma már egyértelműen a szerb a fő nyelv: míg a magyarok nagy része eljött a városból, a horvátországi szerbek ezer számra települtek be.
Még rosszabb a helyzet Újvidéken, ahol az elvándorlás és a menekültek betelepítése miatt ma már alig hallani magyar szót, a magyarok aránya 5 százalék körülire zuhant.
És ahogy az ukrajnai magyarok esetében, úgy a vajdaságiak közül is sokan Magyarországtól nyugatra találtak maguknak új otthont. A Vajdaságban pedig főként a kevésbé aktív korosztályokhoz tartozók maradnak, akik úgy érzik, aligha lennének képesek új életet kezdeni külföldön.
Az egykor több mint négyszázezres magyarság létszáma mostanra megfeleződött, és a vajdasági magyarok politikai képviselete egyre gyengébbé válik.
A Vajdasági Magyar Szövetség, amely valaha bátor és a magyar érdekeket védeni próbáló szervezet volt, ma már ott tart, hogy a pályáját véres szájú nacionalistaként kezdő Aleksandar Vučić szerb államfő egyik megbízható szövetségesévé vált, és valós érdekvédelem helyett az a fő feladata, hogy négyévenként szállítsa a magyarországi választásokra a Fideszt támogató szavazatok tízezreit.
Magyarság
ZÁSZLÓBÍRSÁG: Székelyudvarhely polgármesterének fizetnie kell, mert tavaly március 15-én csak a magyar zászlót tűzte ki

A Hargita megyei törvényszék szerdán kimondott jogerős ítélete értelmében Gálfi Árpádnak, Székelyudvarhely polgármesterének ki kell fizetnie a 2020. március 15-e tiszteletére kitűzött piros-fehér-zöld zászlók, kokárdák miatt kirótt bírságot. A törvényszék elfogadta a bírságot kirovó prefektus fellebbezését, és megváltoztatta a polgármester számára kedvező első fokú ítéletet. A szerdai ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé.
A 85 százalékban magyarok által lakott Hargita megye prefektusa azért szabott ki 5000 lejes (350 ezer forint) bírságot a 96 százalékban magyarok által lakott székelyföldi város polgármesterére, mert a 2020. március 15-i ünnep tiszteletére kitűzött magyar lobogók mellé nem helyeztek ki román zászlókat is.
A román kormány megbízottjaiként működő prefektusok 2018 óta kezdték büntetni azokat a székelyföldi polgármestereket, akik településüket magyar zászlókkal, szalagokkal, kokárdákkal díszítik ki március 15-re vagy október 23-ra. Az elöljárók valamennyi bírság érvénytelenítését kérték a bíróságtól, ám eddig csak részsikereket értek el.
A székelyudvarhelyi perek közül eddig egyben született jogerős ítélet. A 2018. március 15-i magyar zászlók miatt kirótt bírságot a székelyudvarhelyi bíróság még törvényesnek találta, ám a polgármester fellebbezése nyomán a Hargita megyei törvényszék törölte.
Idén az első fokon eljáró székelyudvarhelyi bíróság három zászlóhasználatért kirótt bírságot is érvénytelenített.
A székelyföldi magyar elöljárók a bíróságon a törvény végrehajtási utasításait rögzítő kormányhatározatra hivatkoztak, mely szerint “azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják saját jelképeiket is”.
A perek során a bíróságoknak azt is vizsgálniuk kell, hogy zászlónak minősülnek-e, és a zászlótörvény hatálya alá esnek-e a magyar nemzeti színű szalagok, kokárdák, színek, amelyeket a polgármesterek a városok ünnepi díszítésére használnak.
Horvátország
EMLÉKEZET: Zágrábban március 15-e alkalmából megkoszorúzták a zágrábi Petőfi-táblát

A horvát fővárosban nemzeti ünnepünk alkalmával az idén is megkoszorúzták a zágrábi Petőfi-táblát. A magyar kormány képviseletében Azbej Tristan, államtitkár, a KDNP alelnöke, a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárságának vezetője rótta le tiszteletét a forradalom költőjének emléke előtt.
Zágrábi koszorúzás
Március 12-én, az 1848-as budapesti forradalom emlékét követve a márciusi megemlékezés Zágrábban is az utcán kezdődött, Petőfi Sándor emléktáblája előtti főhajtással és koszorúzással. Az emléktáblát, amely Budapest város ajándéka Zágráb városának, az Ady Endre Magyar Kultúrkör állította 1996-ban.
Azbej Tristan, Magyarország kormánya nevében koszorúzott, míg dr. Demcsák Csaba nagykövet a zágrábi Magyar Nagykövetség koszorúját helyezte el. Ugyancsak koszorúzott Jankovics Róbert, horvátországi magyar kisebbségi parlamenti képviselő, Balázs-Piri Zoltán, Zágráb Város Magyar Kisebbségi tanácsa elnöke, valamint a zágrábi magyar szervezetek képviselői akik a zágrábi magyar közösség nevében helyezték el koszorújukat.
A járványügyi intézkedések miatt idén jóval kevesebben gyűltek össze a Vlaška utcában, a valamikori katonakórház épülete előtt, ahol Petőfit, a Gollner-féle 48. gyalogezred katonáját ápolták.
A hagyományokhoz híven, a jelenlévőket az Ady Endre Magyar Kultúregyesületben vendégelték meg, ahol Azbej Tristan államtitkár megismerkedhetett a zágrábi magyar közösség helyzetével és az Ady Kör munkájával.
Zágrábban a rendszerváltás után a nevezett Petőfi-emléktábla mellett, mellszobrot állítottak Antall József néhai magyar miniszterelnöknek és Jókai Mór írónak is.
Magyar segítség a károsultaknak
Miután Azbej Tristan egyúttal a Hungary Helps Program vezetője, felkereste Sziszeket (Sisak) is, ahol a magyar kormány támogatásával és a Katolikus Karitász közreműködésével öt lakókonténert és tárgyi adományokat adott át a tavalyi földrengés károsultjainak.
– mondta az MTI-nyilatkozva a magyar államtitkár.
Azbej Tristan kiemelte, hogy az állami támogatások mellett egyöntetűen megnyilatkozott a földrengés kapcsán a magyar emberek szolidaritása, hiszen se szeri, se száma a magyar vállalati, önkormányzati felajánlásoknak és olyan gyűjtéseknek, amelyekbe rengeteg magánadomány érkezett.
Az államtitkár ezután a horvátországi magyar közösség képviselőivel, a közelgő nemzeti ünnep, március 15. alkalmából megkoszorúzza a Sziszek-Moslavina megyei Sztázán (Staza) született Damjanich János aradi vértanú emlékművét is.
___________
Fotó: BALK
Horvátország
PETŐFI ÁLL: A nem egyértelmű magyar öntudat vezetett a Petőfi-szobor ledöntéséhez

A horvátországi Harasztiban március 13-án délután négy órakor adják át a nemrég ledöntött, majd helyére visszaállított Petőfi-szobrot. A BALK értesülései szerint az ünnepségen részt vesz Potápi Árpád, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is, aki beszédet is mond.
Nem magyarellenes cselekedet volt
Éppen egy hónapja, hogy Harasztiban ledöntötték talapzatáról a horvátországi magyarság első köztéri Petőfi-szobrát, amelyet 2014. március 15-én állítottak fel a falu főterén.
Az eset nagy felháborodást váltott ki, és felmerült, hogy a mellszobrot haszonszerzés reményében színesfémtolvajok próbálták meg eltulajdonítani, vagy hogy magyarellenes cselekedetről van szó.
Egyik sem bizonyult igaznak.
Szenn Péter, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház (HRKKE) püspöke a BALK-nak azt mondta, hogy “a horvát rendőrök tették a dolgukat, és nagyon gyorsan kiderítették, hogy egy, nem éppen kielégítő pszichikai állapotban lévő személy volt az elkövető”.
A püspök sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta a BALK értesülést, hogy Petőfit egy részeg magyar ember döntötte le a talapzatról.
– tette hozzá Szenn Péter.
“Fel kell emelni a fejünket!”
A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspöke a BALK-nak azt is elmondta, hogy a szobor teste nem sérült meg, a márvány talpazaton történt károsodásokat pedig kijavították.
– nyilatkozta Szenn Péter a március 13-i ünnepség előtt, amelyet a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségével szervez.
Az ünnepségen részt vesz Potápi Árpád, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is, aki várhatóan beszédet is mond, de odavárják Dr. Demcsák Csabát, Magyarország zágrábi nagykövetét is.
A Harasztiban tartandó ünnepségen a hittanos gyerek énekelnek és szavalnak is, hogy megemlékezzenek március 15-ről, és segítsék a Petőfi-szobor ledöntése miatt érzett fájdalom enyhítését.
______________
Fotó: internet
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Az Australian Opennek megint meggyűlt a baja Novak Đoković szerb teniszezővel
-
Szerbia6 nap telt el azóta
A szerb elnök fejében megfordult, hogy pénteken kidobja a nyugati közvetítőket
-
Szerb Köztársaság5 nap telt el azóta
KALABUHOV: Oroszország győzni fog, hiszen a csevap is győzött a “big mac” felett
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ARANYÁSÓK: Szerbiában mindig találnak aranyat, amikor válság van
-
Szerbia2 nap telt el azóta
FEGYVERES ÖSSZECSAPÁS ZOMBORBAN: Egy férfi feküdt az utcán, lőtt sebbel a fején
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Elutasították a feljelentéseket az orosz nagykövet, a BIA igazgatója és a Népi Járőrség ellen
-
Migráció2 nap telt el azóta
BALKÁNI KERÍTÉS, EURÓPAI NAGY FAL: Zöldre van a, zöldre van a szárnyas kapu festve
-
Horvátország1 nap telt el azóta
IRINA VU: Négy horvát tengerész ellen tettek feljelentést az orosz jacht miatt