Szerbia
EURÓPA ELVESZTETTE SZUVERENITÁSÁT: Szerb egyensúlyozás Brüsszel=Amerika követelései és Moszkva kegyei között
Az ukrajnai fegyveres konfliktus folytatódása továbbra is a világ és a helyi média érdeklődésének homlokterében áll, beleértve ebbe a szerbiait is, miközben egyik oldalon sem látható előrelépés. A háborús hisztéria közepette a koronavírus az egyik percről a másikra feledésbe merült, Ukrajna ugyanis annyira központi témává vált, hogy még a közérdeklődésre egyébként számot tartó választásokat és a választási kampányt is beárnyékolta.
Szerb lavírozás
Ahogy arról már többször is írtunk, Szerbia a ritka kivételek egyike a nemzetközi politikai színtéren, amely még nem vezetett be szankciókat az Orosz Föderációval szemben.
Szerbiát egyelőre nem nagyon viselték meg az ukrajnai események, kivéve az üzemanyagárak emelkedését, a szerb kormányzat ugyanis egyelőre nagyon ügyesen egyensúlyozik Brüsszel követelései és Moszkva kegyei között.
Az egész történet azonban rövid életű volt, és véleményünk szerint az április 3-i választásokkal be is fejeződött. A szerb rezsim eddig tolerálta az oroszbarát belgrádi demonstrációkat, de a kormány irányítása alatt álló média és a bulvárlapok már Putyin-ellenes híreket (is) közölnek.
Aleksandar Vučić már eddig is „irigylésre méltó tehetségről és ügyességről tett tanúbizonyságot” abban, hogy ilyen helyzetekből „élve kikerüljön”, sőt: jó poénokat szerezzen magának.
A választási kampány során sikerült például passziválnia az oroszbarát választópolgárokat, valamint úgy növelnie a feszültséget, hogy a konfliktusos szituációkból az állami vezetés győztesként kerüljön ki, vagyis még inkább fontossá váljon, és tovább növelhesse a tekintélyét. Hogy ezután mi lesz Szerbiában, erre több tényező figyelembe vételével igyekezünk válaszolni.
Mire kell figyelni?
Az első kérdés az, hogy mit tesz az Egyesült Államok, és hogy ők általában milyen érdekek mentén cselekszenek. Nyilvánvaló, hogy Európa elvesztette szuverenitását, és bizonyos értelemben az Ókontinens „amerikai megszállása” 1945-öt követően most ismételten bekövetkezik.
Az európai országok nagy valószínűséggel megérzik az amerikai katonai jelenlét fokozódását, ami mindenekelőtt az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok megszakadásával jár együtt, és ez rájuk nézve is súlyos következményekkel járhat.
Jellemző, hogy az európai országok, amelyek tegnapig a környezetvédelem és a Green Agenda 2030 zászlóshajói voltak, most gyorsan „újratervezik” energiapolitikájukat, vagyis ismételten aktiválják a bezárt hőerőműveket és atomerőműveket, megfeledkezve a tegnapi szlogenekről. Bizonyos értelemben ez nem Trump politikájának győzelme?
Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Oroszország valamiféle önelszigetelődés felé csúszik a Nyugattal szemben a néhai orosz geopolitikus, Vagyim Csimburszkij „Oroszország-sziget” receptje szerint. (Az elmélet lényege, hogy Oroszország elszakadt a nemzetközi politikától, és egy instabilitási zónákkal körülvett szigeten fejlődik.)
Logikus fejleménynek tűnik, hogy Oroszország teljes mértékben az eurázsiai integráció felé fordul a Kínával, Iránnal, Törökországgal és más ázsiai regionális szereplőkkel mind szorosabbra fűzött együttműködés által.
A kérdés azonban az, hogy Kínának mennyire érdeke a „túlzott barátság” Moszkvával, és hogy más eurázsiai országok szívesen látják-e Oroszország jelenlétét/befolyását a saját társadalmukban. Az orosz gazdaság Eurázsiába történő beintegrálódásának mértéke mutatja majd meg, hogy ez egy előre letárgyalt folyamat eredménye vagy csak kényszerpálya.
Ha kiderül, hogy minden, ami történik, előzetes megállapodások alapján zajlik, akkor valószínűleg igazuk van azoknak az elemzőknek, akik azt állítják, hogy a globális rend átalakulása van folyamatban van, különösen az energia és a monetáris rendszer területén.
A világ három legnagyobb hatalma – az Egyesült Államok, Kína és Oroszország – feloszthatná egymás között a globális energiapiacot és átalakíthatná a pénzügyi rendszert (Oroszország áttérésével a petrojüanra, vagyis a jüanban nominált határidős olajkereskedésre), miközben egyfajta önellátó gazdasági egységek jönnének létre saját valutákkal, internettel, nyersanyagpiacokkal, valamint nukleáris és űrprogramokkal.
Az egyik opció
Ha azonban az amerikaiak csak bedobták a csalit az oroszoknak (mint 1990-ben Szaddám Huszeinnek Kuvait esetében), akkor a Nyugat szó szerint „szankciókkal fogja fojtogatja” Oroszországot – mivelhogy Moszkvát nem meri bombázni, mint 1999-ben Belgrádot – és mindez történik addig, amíg a moszkvai és szentpétervári oligarcháknak nem telik be a pohár, és ez a Kremlben nem vezet palotaforradalomhoz és Putyin megdöntéséhez. Egy ilyen fejlemény nem jelente „happy endet” az oroszok számára, inkább egy 1991-es jugoszláv stílusú végkifejlethez vezetne.
A kérdésekre adott válaszoknak megfelelően húzza meg Szerbia a maga lépéseit. Tudni kell, hogy Szerbiának az 1945-ös jaltai szövetséges konferencia óta különleges státusza van Kelet és Nyugat viszonylatában: de facto a Nyugat része és szilárd amerikai irányítás alatt áll, de párhuzamos és különleges kapcsolatokat ápol Oroszországgal, amivel sok európai ország és nép nem rendelkezik. Eddig az egyetlen orosz stratégiai jelenlét Szerbiában a Gazpromnyefttyel kapcsolatos, amely a NIS szerb nemzeti olajtársaság részvényeinek 51 százalékának tulajdonosa, valamint az orosz tőke jelenlétére egyes vasutak építésében.
Ugyanakkor az a megoldás, amely szerint Szerbiának teljes mértékben és nyilvánosan csatlakoznia kellene az Orosz Föderáció elleni szankciókhoz, kemény gazdasági és pénzügyi következményekkel járhat az ország és állampolgárai számára. A Gazprom távozásával, valamint az Oroszországgal kötött gáz- és olajmegállapodások felmondásával hatalmas űr keletkezne az energiaellátásban, és ez hihetetlen mértékű áremelkedést idézne elő.
Ebben az esetben Szerbiának saját nyersanyagaira kellene támaszkodnia (a termelés növelésével, legyen szó kőolajtermékekről vagy villamosenergiáról), vagy külföldi országokból – Amerikából, Ázsiából vagy az arab államokból – kellene importálnia az energiahordozókat, amelyek beszerzése megint csak egyes országok jóindulatán múlik majd. Borúlátó prognózis, de az kétségtelen, hogy Vučić megteszi, ha ultimátumot intéznek hozzá. Ebbe az irányba már most történtek lépések, a Moszkvát elítélő határozatok megszavazása az ENSZ-ben, vagy szankciókat alkalmazása bizonyos politikai szereplőkkel szemben (pl. Viktor Janukovics) stb. Ez lenne a következő opció.
A másik opció
A másik opció lehetne tehát a szerb politika összehangolása azzal az amerikai megközelítéssel, hogy Oroszországot űzzék ki Európából, de ne pusztítsák el.
Akkor Vučić játszhatna a „jaltai” kártyára, és kérhetne különleges státuszt, amely szerint Szerbia egyfajta semleges terület szerepét töltené be, ahol sok dolgot „fű alatt” lehetne intézni.
A belgrádi rezsimnek azonban egy ilyen engedményért valamit nyújtania is kellene a Nyugatnak, ahogy ezt újabban tette, amikor az orosz tagság felfüggesztésére szavazott az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában a JANAF adriai kőolajvezeték használatának engedélyezésért cserében. A további engedmények közé tartozhatnak a Koszovóval kapcsolatos kérdések, a lítiumbányászat, az új külföldi befektetések, valamint a termőföld és a víz privatizációja, vagy (mint a kínaiak esetében) a piszkos & káros amerikai, de mindenekelőtt európai technológiák letelepítése Szerbiában, amelyeket újjá kell építeni, ha elfogy az orosz nyersanyag.
Az előrejelzések tehát nagyon rosszak, az egyiknek is, a másiknak a szerb gazdaság és a polgárok isszák meg a levét.
Az viszont már most világos, hogy sem az amerikai, sem az orosz, sem az európai, sem a szerb oligarchia nem fog aggódni amiatt, hogy az emberek & a népek szenvednek, ha bizonyos folyamatokat nem sikerül végig futtatni. Ahogyan egész Ukrajnát feláldozták, vagy ahogy emberek millióit dobták oda a járványnak, úgy Európa és Oroszország nagy részét is csak járulékos kárnak tekintik a globális sakkjátszmában.
Szerbia
VUČIĆ: Éljen a szerbek és a magyarok, Szerbia és Magyarország barátsága!
Aleksandar Vučić szerb államfő – aki erős barátsággal viseltetik a magyar miniszterelnök iránt – még hétfőn este tette közzé Instagram-profilján, hogy beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, de a rövid bejegyzésből nem derült ki, hogy a beszélgetés milyen formában és körülmények között zajlott. Közben a kormánybarát Informer némi kommentárral megspékelve számolt be a Bloomberg értesüléséről, miszerint Magyarország megvétózta az EU tagállamainak közös állásfoglalásfoglalását az orosz elnök ellen elfogató parancsot kiadó Nemzetközi Büntetőbíróság támogatására.
Nagyon rövid hír
A szerb elnöknek több profilja van a különböző közösségi oldalakon, a „hivatalos csatornának” azonban az egyik Instagram-fiók számít, a szerb államfő ezen keresztül kommunikál a sajtóval és a szervezett csápolókkal, ám ez nem az egyetlen vučići fiók az Instán.
– írta még hétfő este Vučić, aki semmilyen más részletet nem árult el sem a beszélgetéssel, sem a találkozóval kapcsolatban.
Kapcsolódó cikk
A Meta szerint a szerb elnök és a pártja internetes csalásokkal népszerűsítette magát
A közlemény tehát mindössze ennyi volt, a rövidségnek köszönhetően viszont szinte minden szerb hírportál átvette abban a formában, amelyben a szerb elnöki Instagramon megjelent, a szorgalmasabbak a bejegyzést eredeti formájában építették be a saját honlapjukba.
De részletekre senki sem volt kíváncsi, és miután részletek nem voltak, így a kommentárok is elmaradtak, a keddi nap eseményei pedig maguk alá temették ezt a hírt.
Szerbiában az utóbbi napokban elég magas hőfokon zajlik az élet, ennek folytán folyamatosan túltermelés van az információgyártás terén – ezerrel zakatolnak a gépek – főleg ami a Koszovó körüli iszapbirkózást illeti.
Barátság extrákkal
Az Orbánnal folytatott „titokzatos” beszélgetés hírét így sehol sem taglalták a médiatérben, viszont nagy tetszést aratott a „szervezett csápolók” körében, szerda hajnalig 3344 szívecskét kapott a bejegyzés, ami az átlagosnál némileg nagyobb kedveltséget jelent.
– olvasható az egyik egyáltalán nem „kivételes” hozzászólás az elnöki bejegyzés alatt, amelyet viszont egy olyan követ, amely már elég erős elvárást fogalmaz meg Magyarország irányában.
– írta valaki a trollfarm tagjai közül, akinek a thomastano92 néven található profilját minden bizonnyal azzal a céllal hozták létre, hogy pozitív bejegyzések érkezzenek róla a vučići Instagramra.
Egy kamu profil, amelyről erős állásfoglalást fogalmaztak meg Magyarországgal szemben (Forrás: Instagram, https://www.instagram.com/thomastano92/)
Az ilyen internetes magatartás miatt korábban a Meta már több mint ezer úgynevezett „belföldi befolyási műveletekkel” foglalkozó fiókot törölt az Instagramról, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy „koordinált, nem hiteles viselkedéssel” széles körű és alulról jövő támogatást mutassanak fel Aleksander Vučić szerb elnök és a Szerb Haladó Párt mellett.
Miután thomastano92 valószínűleg egy „vučići Avatar”, ezért az üzenetet is úgy kell felfogni, mint a szerb elnök, vagy a belgrádi vezetés, és nem az „Avatar” kívánságát, vagyis valószínűleg nem thomastano92 őszinte meggyőződéséről van szó, hanem egy olyan belgrádi politikai álláspontról, amelynek népszerűsítése ma még csak az Instagramon történik, de ki tudja, hogy mikor jön el a pillanat, amikor a hivatalos elvárás szintjére emelkedik Magyarországgal szemben.
Az Informer kommentárja
Néhány szerbiai hírportál közzétette a Bloomberg információját, amely szerint Magyarország megvétózta, hogy a közelgő EU-csúcson a résztvevők közösen támogassák a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését, amellyel elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen.
Kapcsolódó cikk
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
Az viszont valamilyen oknál fogva nem került bele a szerbiai hírforgalmazásba, hogy Paczolay Máté külügyi szóvivő hazugságnak nevezte a vétózással kapcsolatos hírt, vagy nem hitték el, vagy nem jutott el a hír Szerbiáig. Vagy nem volt elég bombasztikus.
Egyébként a szerb portálok a Bloomberg által világgá röpített hírhez sem fűztek kommentárt, általában csak magát a tényt rögzítették, ha egyáltalán rögzítették.
Kivéve az erőteljesnél is erőteljesebben kormánypárti Informert, amely úgy reagált, hogy a hírbe ugyan „nem babrált bele”, viszont a címben erőteljes véleményt fogalmazott meg, miszerint „Orbán nem adja Putyint, a Nyugat magánkívül (van)”.
A baráti hírportál azonban rövidnek találta ezt a címet, ezért a fenti álláspontot azzal toldotta meg, hogy „a magyarok fellázadtak az orosz vezető letartóztatására vonatkozó terv ellen”.
Az Informernek még ez sem volt elég, mert még hozzátette, hogy ezt a lépést a „Nyugat nem bocsátja meg nekik”, mármint a magyaroknak.
Horvátország
Luka Modrić és Ivana Knoll nem dolgozik a horvát titkosszolgálatnak
A horvát országgyűlés (szábor) nemzetbiztonsági bizottságának múlt heti ülésén kiderült, hogy sem Luka Modrić, sem Ivana Knoll nem dolgozik a horvát titkosszolgálatnak, mint ahogy azt korábban a „szerb világból” kísértő egyik élemedett korú szerb katonatiszt mostanában állította, korábban pedig a belgrádi Blic hírportál/napilap írta. Az említett bizottsági ülésnek a legfontosabb témája a horvát polgári és a katonai titkosszolgálat 2022-es éves beszámolójának előterjesztése volt, ám a címben szereplő közlés mindent háttérbe szorított, egyrészt, mert mint már többször megállapítottuk a BALK hasábjain, Horvátország hárommillió szövetségi kapitány országa, másrészt meg, mert a horvát hímeket is bűvöletbe ejtik a vonzó külsejű fiatal nők.
Nem kémnő a szép nő
A horvát nemzetbiztonsági bizottság zárt üléséről eddig egyetlen érdekes információ szivárgott ki, illetve egyetlen nyilatkozat került be a médiatérbe, amely felkeltette a bizottság tagjainak őszinte érdeklődését, főleg azért mert, a szóban forgó közlést Daniel Markić, a Biztonsági-Hírszerző Ügynökség (Sigurnosno–obavještajna agencija, SOA) igazgatója egy fotóval is alátámasztotta.
A képen természetesen nem Luka Modrić, hanem Ivana Knoll volt látható, amint bájait Horvátország, vagyis a hírszerzés szerint inkább csak a horvát foci szolgálatába állította, minekutána ő volt a csapat tizenkettedik embere, aki nem a gyepen, hanem a „lelátókon küzdött a haza becsületéért”.
Kapcsolódó cikk
Meg kell azonban vallani, hogy akadt egy-két vetélytársa is, például a zágrábi illetőségű Claudia Rivier személyében, akit akkortájt az Instagramon csak 620 ezer ember követett, ma már a követőinek a száma megugrotta az egymilliót, de ide sorolható még a némileg celebbabérokra is törő volt horvát államfő, Kolinda Grabar-Kitarović is, aki szintén Katarban csápolt, és akinek szintén több százezres tábora van az Instán.
Ivana Knoll piros-fehér kockás öltözékben készült fotói a világbajnokság idején elárasztották a külföldi médiát, Instagram-profilja pedig hatalmas növekedést ért el a követők tekintetében, de erről még majd szó lesz.
Modrićnak szurkolt, de Messivel flörtölt (Forrás: Twitter, Ivana Knoll)
A zágrábi Index a „nem kémnő a szép nő” tézissel foglalkozva megjegyezte, hogy a világbajnokság idején néhány szerb közszereplő „azzal az őrült tézissel állt elő”, hogy Knoll valójában egy horvát titkosszolgálati személyiség, akinek a szépségét különböző titkosszolgálatok használják fel rejtett célok elérésére.
Ezt az elméletet nyilvánosan Ilija Kajtez szerb szociológus, filozófus, pedagógus, nyugalmazott katonatiszt vezette elő a belgrádi Studio B televízióban, akit a szerb hazafias média „biztonsági kérdésekben jártas személyiségnek” nevez.
Ivana Knoll a helyi erők figyelmét is felkeltette, csak ők a fejükön viselik a kockás ruhadarabot (Forrás: Twitter. Ivana Knoll)
– jelentette ki az erősen kiöregedő Kajtez. A nyugalmazott szerb katonatisztet a horvát sajtó Dušan Kovačević szerb drámaíró Balkáni kém (Balkanski špijun) című művében feltűnő Ilija Čvorovićhoz hasonlította, aki meg volt győződve arról, hogy „semmi sem az, aminek látszik”.
A Čvorović beszélő név, a čvor szó „csomót” jelent, a színpadi darabból 1987 film is készült, a kor nagy délszláv színészeinek főszereplésével.
Nos, a Čvorović-utánzat tavaly decemberben azt fejtegette, hogy Ivana Knoll mögött nagyon komoly hatalmi központok húzódnak meg, és mindezt teszik tudományos alapon, különböző think tank csoportok támogatását élvezve, merthogy a nyugati agytrösztök azt kutatják, hogy miként nyerhetők meg az emberi lelkek, amelyeken keresztül aztán hatással lehetnek az emberi tudatra.
Stb, stb!
Knoll Katarból válaszolt
Knoll, vagy ahogy Instragram-profilját sokan ismerik, KnollDoll Katarból szólt hozzá a kiöregedett szerb nacionalista csotrogány „politikai szárnypróbálgatásaihoz”, aki ezen a témán keresztül is egy furfangos csavarral a „szerb világot” igyekezett népszerűsíteni, mert akkor ugyanis az volt a politikai túltermelésre berendezkedett szerbiai körökben a sláger.
– nyilatkozta a Horvátországban igencsak népszerű Nova tévén keresztül Ivana Knoll decemberben.
– tette még hozzá KnollDoll, aki csak azt sajnálja, hogy a szerb baráti televíziós műsorban egy pontatlan információ is elhangzott, miszerint az Instagramon kétmillió követője van, holott már akkor közel hárommillió volt, mára viszont ez a szám már a 3,5 milliót súrolja, egy-két fotó lájkolóinak, illetve „szívecskézőinek” a száma pedig elérte az egymilliót is.
Kapcsolódó cikk
FELISMERI VALAKI? A képen a volt horvát köztársasági elnök látható, de nem csak a ruha teszi
Zágrábi médiajelentések szerint a horvát polgári titkosszolgálat vezetője Luka Modrićot most csak futólag említette, miután a SOA már a 2020-as jelentésében visszautasította a szerb Blic azon állítását, hogy a horvát válogatott szövetségi kapitánya szerbiai titkosszolgálati tevékenységet finanszírozott, hogy azáltal járassa le az „ellene áskálódó” horvát ügyészt.
A Blic ezt annak idején nem az ujjából szopta, az erre vonatkozó adatokat a szerbiai Biztonsági Tájékoztató Ügynökség (Bezbednosna Informativna Agencija, BIA) szivárogtatta ki 2019-ben, bár ebben az ügyben nem könnyű tisztán látni.
Maradjunk inkább KnollDollnál, és az egyéb horvát celebeknél, jobbat tesz az a léleknek!
Szerbia
Szerbiának Vučić kézfájása ellenére is végre kell hajtania a megállapodásokat
A szerb elnök „krónikus kézfájására” hivatkozva nem bújhat ki a Koszovóval kötött szóbeli megállapodások végrehajtása alól, a nemzetközi közvetítők ugyanis megüzenték neki, hogy Szerbiának akkor is végre kell hajtania azt, amire ő rábólintott, ha semmit sem írta alá. Aleksandar Vučić vasárnapi sajtótájékoztatóján azzal viccelődött, hogy „elviselhetetlen fájdalmat” érez a jobb kezében, amellyel alá tudná írni a megállapodásokat Koszovóval. Hozzátette még, hogy „ez az elkövetkező négy évben így is marad”, vagyis részéről semmiféle aláírásra nem kerül sor.
Kézfájással küszködik
Vučić kijelentéseit követően az „elnöki jobban” érzett fájdalommal és a szóbeli megállapodás részleges végrehajtásával kapcsolatban – miszerint Szerbiának megvannak a maga vörös vonalai – a közvetítők azt üzenték, hogy a mostanában kötött szóbeli megállapodásokat be kell tartani.
A szerb elnök nyilatkozatára először Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja reagált, aki elmondta, hogy Szerbia és Koszovó Ohridban „jogi értelemben kötelező érvényű megállapodást kötött”, és a továbbiakban felesleges a megállapodás aláírásával kapcsolatos kifogásokra koncentrálni.
– mondta az amerikai közvetítő egy online sajtókonferencián.
Escobar hozzátette, hogy az Ohridban kötött megállapodás „azonnali végrehajtását” várja mindkét féltől, és megismételte, hogy a cél nem a kölcsönös elismerés, hanem a kapcsolatok normalizálása.
– mondta az amerikai megbízott, aki szerint „az alá nem írt megállapodás(ok) a Szerbia és Koszovó közötti megbékélés kezdetét jelenti(k)”.
Kapcsolódó cikk
Escobar értelmezése szerint Szerbia kötelezettséget vállalt a koszovói dokumentumok és nemzeti jelképek elismerésének megkezdésére, Pristina pedig a koszovói szerb többségű településekre vonatkozó megoldások végrehajtásának megkezdésére.
Escobar ezzel a két legkritikusabb területet érintette, amelyek közül az egyik az egyiknek, a másik pedig a másiknak fáj, ami Vučićnál ráadásul „aláírási artritiszben” csúcsosodott ki.
Az amerikai közvetítő felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és az EU nagyobb részvétele várható a tárgyalási folyamatban azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak Szerbiának és Koszovónak a megállapodások végrehajtásához, vagyis nincs megállás, a gyors megoldás érdekében a közvetítők tekintettel vannak a szerb elnök betegségére, és elfogadják a szóbeli beleegyezését is.
A megállapodásokat végre kell hajtani
A szerb elnök kézfájdalmának gyógyítására bejelentkezett EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, aki szintén „megnyugtatta” Vučićot, hogy a szóbeli megállapodás(oka)t anélkül is végre lehet, sőt: végre is kell hajtani, hogy azok aláírása jogi, vagy éppen „egészségügyi megfontolásból” nem történt meg.
– mondta a Szerbia és Koszovó között közvetítő uniós főképviselő.
Itt érdemes tisztázni, hogy a 35. fejezet a főszabály szerint minden olyan kérdést tartalmaz, amely nem sorolható be más fejezetekbe. Szerbia esetében ebbe a fejezetbe került a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása.
Borrell hangsúlyozta, hogy a szóban vállalt kötelezettségek végrehajtása „konkrét és kifejezett mutatója lesz” az EU felé vezető út iránti elkötelezettségnek, és azoknak a végrehajtását gondosan nyomon követik.
Az újságírók megkérdezték a főképviselőt, hogy Szerbia köteles-e végrehajtani a szóban elfogadott szerződés minden pontját, különös tekintettel a néhány héttel ezelőtt kötött, szintén szóbeli brüsszeli megállapodás 4. cikkelyére, amely kimondja, hogy Szerbia nem akadályozza Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben, ami értelemszerűen vonatkozik az ENSZ-tagságra is.
Josep Borrell erre némileg kitérő, de egyértelmű választ adott azzal a kijelentésével, hogy a „megállapodás(ok)t végre kell hajtani”, amihez még hozzátette, hogy lesz valamiféle ütemterv, ami természetesen vonatkozik a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozására is, ami viszont Koszovónak nincs igazán ínyére.
Az Egyesült Államok továbbra is aktív
Blinken szerint Amerika továbbra is aktív marad (Forrás: State Department)
Washingtonból nem csak a fentebb már említett Escobar üzent, hanem Anthony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok üdvözli a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd legutóbbi, ohridi fordulója során elért megállapodást.
Blinken konkrétan nem tért ki arra, hogy Vučić a kézfájásával forduljon orvoshoz, de amíg nem gyógyul meg, az amerikai külügyminiszter is hajlandó elfogadni a szóbeli megállapodásokat. Az amerikai külügyminiszter egyúttal megdicsérte a szerb elnököt és a koszovói miniszterelnököt azért, hogy vezető szerepet játszottak a megállapodás elérésében.
– szögezte le közleményében az amerikai külügyminiszter, aki ezt azzal toldotta meg, hogy „az Egyesült Államok továbbra is aktívan – az uniós partnerekkel együttműködve – támogatja Szerbiát és Koszovót abban, hogy a végrehajtás működőképes legyen a kiszámítható és békés kapcsolat kialakítása érdekében.
A jelek szerint a nemzetközi közvetítők nem foglalkoznak azzal, hogy a felkínált dokumentumokat az érintettek nem írták alá, így hiába szimulál a szerb elnök holmiféle aláírási artritiszt, elég ha csak bólint. A következő problémát az jelenheti, ha Vučićnak netalán begörcsöl a nyaka.
- Szerbia5 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
- B A Balkanac6 nap telt el azóta
Kard és tollforgatás, szaporodó szigetekkel (avagy midőn a tök virágzott Japánban)
- Ukrajna5 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
- Bosznia7 nap telt el azóta
A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt