Szerbia
SE VELED, SE NÉLKÜLED: Hogyan gyakorolnak nyomást a funkcióban lévő vezetők a választókra?

A nemzetközi megfigyelők szerint a szerbiai választópolgárok nyomásnak vannak kitéve: az ENEMO (Európai Választás Megfigyelési Hálózat) jelentésében az áll, hogy „a szerbiai választásokat rendkívül megosztott társadalmi és politikai hangulatban tartják meg”. Az álláspontjukat a március 1-je és 21-e közötti időszakban elvégzett felmérésekre alapozták. Ez idő alatt hirdették meg Szerbiában a parlamenti választások jelöltlistáit, az elnökválasztás jelöltjeit, de lezárták a választói névjegyzéket és megkezdték a szavazólapok nyomtatását is.
Tisztségviselői kampány
Csütörtöktől kezdve tíz napon át tilos az úgynevezett „tisztségviselői kampány” Szerbiában. A rendelkezést idén vezették be az ellenzék kérésére.
– Az elektronikus médiáról szóló törvény korábban elfogadott módosítása alapján a tilalom ideje alatt a sajtó nem tájékoztathat az infrastrukturális beruházások átadásáról, illetve a munkálatok megkezdéséről, amennyiben a rendezvényeken olyan személyek vesznek részt, akik indulnak az elnökválasztáson, vagy a parlamenti választásokon
– magyarázta nemrégiben a közvéleménynek Pavle Dimitrijević, az átláthatóságot és a felelősséget szorgalmazó, pártfüggetlen civil szervezet, a CRTA jogi testületének elnöke.
A tilalom alá tehát nem esett a Belgrád és Újvidék közötti gyorsvasút átadása, amelynek „vendége” Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt, viszont némileg magyarázza, hogy a szerb vezetés miért sietett a baráti média által igencsak felturbózott átadási ceremónia „sínre tételével”, miközben a kísérő munkálatok korántsem fejeződtek be.
A CRTA vezetője szerint a tilalom nem vonatkozik a tisztségviselők esetleges protokoláris szerepléseire.
– Az új szabály tiszteletben tartását a REM, azaz az elektronikus médiumok ellenőrzésével megbízott testület kíséri figyelemmel. A lehetséges büntetések között szerepel a figyelmeztetés, valamint a műsorsugárzás ideiglenes tilalma, de a REM a műsorsugárzási engedély visszavonására is jogosult
– mondta Dimitrijević.
A CRTA szakembere azonban nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy az új szabályt hogyan vonatkoztatják a hírportálokra és a nyomtatott sajtóra. Ezekről csupán annyit mondott, hogy „itt az elektronikus médiáról van szó és csakis a REM-nek van felhatalmazása az ellenőrzésre, valamint a büntetésre”.
Tisztségviselők akcióban
Törvény ide, vagy oda, a nemzetközi megfigyelők szerint a „tisztségviselő kampány” továbbra is kifejezett kifejezetten jelen van Szerbiában. Az Európai Választás Megfigyelési Hálózathoz beérkezett információk ugyanis arról tanúskodnak, hogy a funkcióban lévő vezetők nyomást gyakorolnak a választókra.
– Aggodalomra ad okot az is, hogy állami erőforrásokkal történő visszaélésekről is érkeznek hírek
– írják a független megfigyelők, akik szerint a megosztottság elsősorban a médiát befolyásolja.
Egyáltalán nem bevált gyakorlat, hogy a választási törvényeket közvetlenül a választások előtt módosítják, ahogyan ez Szerbiában történt – jegyezte meg Pierre Peytier, az ENEMO küldöttségvezetője.
Kiemelte, hogy hiába vették figyelembe a törvények módosításakor a szerbiai és a nemzetközi szakértők észrevételeit, a választások lényegi elemei a gyakorlatban változatlanok maradtak. A tisztségben levő politikusok ugyanis továbbra is aktívan szerepelnek, és elvárják a sajtótól, hogy minden lépésükről beszámoljon.
A lépegetés jövőjéről pedig 6.501.689-an dönthetnek majd április 3-án. Ennyi szavazásra jogosult szerb állampolgárral zárták ugyanis a választói névjegyzéket az illetékes szervek. Március 30-áig már csak adatmódosítást kérhetnek a lakosok, a névjegyzékre viszont csak azok kerülhetnek fel automatikusan, akik a szavazás napjáig nagykorúvá válnak – értesítette nemrégiben a közvéleményt a Köztársasági Választási Bizottság (RIK).
A bizottság nyilvánosságra hozta azt is, hogy idén 8255 szavazóhelyen voksolhatnak majd a szerb állampolgárok. Ebből 29-et a büntetés-végrehajtási intézetekben alakítanak ki, 77-et pedig külföldön, összesen 34 országban, ebbe természetesen nem számolják bele Koszovót, egyrészt mert Szerbiában azt nem tekintik külföldnek, másrészt mert a pristinai hatóságok nem engedélyezik a szavazást.
Áll is miatta a balhé, ami jó alkalmat kínál Aleksandar Vučić szerb elnöknek a médiában történő „atyáskodó” megjelenésre, természetesen a szinte napi gyakoriságú 1-2 stúdiószereplés mellett. A balhéval így járul hozzá Albin Kurti koszovói miniszterelnök „legnagyobb ellensége” Aleksandar Vučić újraválasztásához. Ez a „se veled, se nélküled” jelenség klasszikus példája.

Koszovó
Az EU-nak három kívánsága van, különben „súlyos következmények” lesznek

Brüsszelnek három kívánsága van, vajon melyik teljesül ezek közül? Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai és biztonsági főképviselője új helyhatósági választások kiírását kérte a szerbek lakta észak-koszovói településeken. Egyúttal azt is szorgalmazta, hogy a szerbek vegyenek részt a választási folyamatban, és hogy a koszovói hatóságok biztosítsák a szerb többségű települések szövetségének létrehozását.
Három kívánság
Borrell csütörtökön este azt írta a Twitteren, hogy Aleksandar Vučić szerb államfővel és Vljosa Osmani koszovói elnökkel is megbeszélést folytatott az Észak-Koszovóban kialakult „veszélyes helyzetről”.
A bejegyzésben továbbá közölte, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral közösen tárgyalt a vezető szerbiai és koszovói politikussal, de külön-külön is megbeszélést folytatott mind Vučićtyal, mind Osmanival.

ÉDES NÉGYES: Macron Vučić, Scholz pedig Osmani ügyvédje (Forrás: Twitter, Josep Borrell)
Ez azt jelenti, hogy Osmani ugyan elutasította a luxemburgi miniszterelnök kezdeményezését, hogy találkozzon a szerb államfővel, viszont ezt már Macron és Scholz esetében valamilyen, számunkra ismeretlen okból nem kívánta megtenni.
– Három egyértelmű követelésünk van: azonnali új helyhatósági választások, a koszovói szerbek részvételének biztosítása a választási folyamatban, valamint a a szerb többségű önkormányzatok közösségének létrehozása az EU égisze alatt zajló párbeszéden belül
– írta Borrell, ez azonban valószínűleg nem lesz ínyére egyik félnek sem.
Itt a legkritikusabb pont az, hogy ezeket az önkormányzatokat a 2013-ban elfogadott megállapodás alapján hozzák-e létre, a pristinai (albán) vezetés ugyanis ezt egyértelműen elutasítja, a szerbek viszont ragaszkodnak hozzá, hogy a tíz évvel ezelőtt elfogadott dokumentum betűje szerint jöjjön létre a Szerb Községek Közössége.
Borrell befenyített
Az Európai Unió külpolitikai és biztonsági főképviselője azt írta, hogy ha a három kívánságot nem teljesítik az érintett felek, annak súlyos következményei lesznek a további kapcsolatok tekintetében.
Borrellt megelőzően szinte azonos kezdeményezést terjesztett elő Franciaország és Németország nevében Emmanuel Macron francia elnök.
Macron tegnap este Moldovában bejelentette, hogy Párizs és Berlin felhívást intézett Szerbiához és Koszovóhoz, hogy mielőbb új helyhatósági választásokat szervezzenek a négy, szerb többségű észak-koszovói önkormányzat területén, amelyen a közös javaslat szerint részt kellene venniük a koszovói szerbeknek is.
A szerb elnök némileg kényelmetlen helyzetbe került, mert éppen a napokban „dicsérte meg” a mostani javaslatot előterjesztő Macront a Koszovót elmarasztaló állásfoglalásáért.
A szerbiai politikai elit egy részének ugyanakkor vannak ellenérzései Németországgal szemben, pedig sok szerb dolgozik ott, és kiemelkedően magas a német beruházások száma Szerbiában.
-
Koszovó2 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ÁLSÁGOS TÜNTETÉS: Koszovóban 52 szerb és 41 KFOR-katona sérült meg, magyarok is +18