A Háború
KÖPÖNYEGFORGATÁS ÉS MINDEN MÁS: Az „orosz világ” egyenlő a „szerb világgal”(?)

A Balkánon aligha van nagyobb köpönyegforgató politikus, mint Milo Đukanović montenegrói elnök, aki ifjúkorában szépen lépdelt felfelé a kommunista ranglétrán, 1979-ben már a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottságának tagja volt. A kilencvenes években dúló délszláv háborúk idején a „Balkán mészárosának” is nevezett Slobodan Milošević volt jugoszláv & szerb elnök segítségével a legfiatalabb európai miniszterelnökké avanzsált Montenegróban, később azonban hátat fordított mentorának, úgy mint most „Ukrajna mészárosának”, hogy helyette az „európai világot” támogassa.
Világok háborúja
Milo Đukanović montenegrói elnök fokozott aggodalmának adott hangot az ukrajnai fegyveres konfliktus lehetséges balkáni következményeitől tartva, amiről a görög Kathimerini napilapnak adott interjújában nyilatkozott.
Az elnök az ukrajnai orosz beavatkozásról szólva elmondta, hogy Montenegróban immár 5-6 éve politikai válságot okoz a nagyszerb jelenlét és a destruktív orosz politika, amelynek nem látszik a vége. Đukanović egyúttal ismét és újfent megvádolta Szerbiát és a Szerb Ortodox Egyházat, hogy az orosz érdekek nagy támogatója a Nyugat-Balkánon.
A belgrádi sajtó által is idézett interjújában Đukanović megjegyezte, hogy a térségben elsősorban a Bosznia-Hercegovina által képviselt gyenge láncszem állandó belpolitikai problémái és a boszniai Szerb Köztársaság kiválásával kapcsolatos fenyegetések miatt. Egymondatos kitérőként tegyük azért hozzá, hogy Montenegróban is lenne mit hegeszteni.
Đukanović az említett interjúban elítélte a szerbiai, montenegrói és a boszniai Szerb Köztársaságban tüntetéseket szervező oroszbarát erők akcióit, amelyek Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatására szólítottak fel, és a „hősiességet” dicsőítik.
– jegyezte meg a montenegrói elnök, aki szerint Szerbiában az Európa és az euro-atlanti út ellenzői az ellenzéki sorokból bekerültek a kormányzatba, és most belülről bomlasztják az intézményi rendszert, amit „nacionalista szerepvállalásával” elősegít a Szerb Ortodox Egyház is. Đukanović véleménye szerint ez az egyház Montenegróban és a régióban egyaránt bomlasztó tényezőnek számít.
– tette hozzá Đukanović, aki ezzel ezeregy szellemet engedett ki a palackból.
Mivel a világon mindennek van előzménye, így a montenegrói elnök nyilatkozata sem „égből pottyant mese”. Joanikije, a szerb ortodox egyház tavaly ősszel beiktatott montenegrói és tengermelléki metropolitája március 13-án ugyanis úgy fogalmazott, hogy „az ukrajnai események a megrögzött ateizmus következményei, Montenegró pedig úgy épül fel, mint egy kis Ukrajna”.
Ez azonban nem csak egy „kósza nyilatkozat” volt, és miután megjelent az egyházi honlapon, akár a Szerb Ortodox Egyház hivatalos álláspontjának is tekinthető Montenegró vonatkozásában.
Találva érezte magát
A montenegrói elnök nyilatkozatával kétszeresen is találva érezte magát a „legfőbb” boszniai szerb, Milorad Dodik ugyanis némi túlzással szólva egyszerre képviseli a szerb és az orosz világot Bosznia-Hercegovinában.
Dodik, aki hivatalosan a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja a maga „ellenállhatatlanul” lényegre törő stílusában úgy fogalmazott, hogy Đukanović természetesen hazudik, amikor azt állítja, Banja Luka és Belgrád orosz befolyást terjeszt a Balkánon, a szerb entitás pedig folyamatosan elszakadással fenyeget.
– jelentette ki Dodik, aki ezzel azt is mondta, hogy a cél tényleg az elszakadás, csak most éppen nem olyan a politikai konstelláció. A boszniai „főszerb” az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról is beszélt:
Dodik nem tegnap került a boszniai és egyéb szerb közéletbe, így ő is tisztában van vele, hogy a montenegrói elnök sem egy „földre szállt politikai angyal”.
A legfőbb boszniai szerb elmondta, hogy annak idején Oroszországban mutattak neki egy képet „egy nagy villáról, amelyet Đukanovićnak biztosítottak”, amikor (már) nem Montenegróban tartózkodik, értsünk is bármit ezen. Dodik ezzel kapcsolatban nem zárta ki, hogy az oroszok ugratták őt, de azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy igaz a történet.

Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
A Háború
PUTYIN ROSSZ SZELLEME: Dugin most a Balkánt fenyegeti a szláv újjászületés jegyében

A nyugati elemzőknek több orosz könyvet kellene olvasniuk. Ha például elolvasták és komolyan vették volna a Vlagyimir Putyin államfő fő ideológusának tartott Alekszandr Dugin 1997-ben írt könyvét, alighanem más politikát folytattak volna az utóbbi 25 évben, és nem lepődtek volna meg az Ukrajna elleni invázión sem. A Geopolitika alapjai: Oroszország geopolitikai jövője című kötet ugyanis pontosan elárulja a Kreml céljait: a „dekadens Nyugat” visszaszorítását és az orosz világ kiterjesztését. Figyelem: a múlt héten „Putyin Raszputyinja” bejelentette, Moszkvának hamarosan a Balkánra is ki kell terjesztenie a szláv újjászületést.
Őrült beszéd, de van benne rendszer
– mondta egy moszkvai sajtókonferencián Alekszandr Dugin orosz filozófus politológus.
Dugint több szempontból is komolyan kell venni. Főleg azért, mert évtizedek óta hangoztatott nézetei egyre inkább visszaköszönnek a Kreml politikájában. A nacionalista, sokak által antiszemitának tartott filozófus szerint a világ két részre szakadt: a liberális, dekadens és hanyatló Nyugatra és a keresztény értékekért harcoló Oroszországra, illetve az Oroszországhoz csatolandó szláv térségégre.
A közelmúltban Dugin már arról beszélt, hogy attól függ a „lélek sorsa”, hogy jó kezekbe kerül-e Ukrajna: ha a Sátán ellenőrzi a térséget és nem a „Tiszta Szűzanya”, akkor még tovább erősödnek azok, akik el akarják pusztítani az orosz nemzetet, államiságot és kultúrát.
– írta egy közösségi oldalon megjelent posztban. Gyakorlatilag ugyanerről beszél Putyin is, aki ostromlott várként állítja be az Ukrajnában éppen klasszikus rabló- és területfoglaló háborút folytató Oroszországot, és azt hangsúlyozza, hogy a Nyugat azért akarja meggyengíteni és legyőzni hazáját, mert a liberális USA és (alárendelt) szövetségesei világuralomra törnek.
Azért is érdemes Dugint komolyan venni, mert évek óta tartó érdeklődés fűzi őt a Balkánhoz. Számtalanszor járt a térségben, és minden látogatása során azt hangsúlyozta, örök és mély barátság köti össze a szerbeket, a montenegróiakat, a macedónokat és az ugyancsak ortodox vallású oroszokat.
Még arra is hajlandó volt, hogy ostorozza a Kreml politikáját – persze, nem Putyinét, hanem elődjéét, Borisz Jelcinét, aki Dugin szerint többször is elárulta Szerbiát. Dugin szerint Szerbia egyelőre tartja magát, mert akármennyire is Nyugat-párti egy szerb politikus, Koszovó függetlenségét egyetlen szerb sem hajlandó elismerni.
– mondta Dugin, akit még hozzátette:
Délszláv turnék
Dugin mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb az orosz érdekeket érintő veszély: mielőtt 2017-ben Montenegró hivatalosan is a NATO tagjává vált a szakállas és ezért valamelyest a XX. század elején élt és meggyilkolt Raszputyinra is hasonlító filozófus a 600 ezer lakosú volt jugoszláv tagköztársaság körül tüsténkedett.
2018-ban, amikor Macedónia megkezdte Görögországhoz fűződő kapcsolatainak a normalizálását – ennek a folyamatnak lett a vége az, hogy Athén véget vetett a macedón euróatlanti törekvések bojkottjának, a volt jugoszláv tagköztásaság pedig átnevezte magát Észak-Macedóniává – Putyin embere több alkalommal is ellátogatott Szkopjéba, ahol nagy sikerű előadásai során azt bizonygatta, hogy a nyugati liberalizmus megbukott és eljött az ideije annak, hogy Macedónia is rátérje a szláv testvériség elmélyítéséhez vezető útra.
– fogalmazta meg filozófiájának lényegét Macedóniában Dugin, majd a példamutató országok között Görögországot és Magyarországot is megemlítette.
Bár a nézőtéren sokan „Oroszország, Oroszország” kiáltozásban törtek ki, Dugin Macedóniában is kudarcot vallott: megteremtődött a görög-macedón alku, és a volt jugoszláv tagköztársaságot azóta már felvettél a NATO-ba. Dugin most Szerbia mellett Boszniában, pontosabban a boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban aktív, és egyike azoknak, akik a Boszniából való kiválásra próbálják rávenni a helyi szerbeket.
Visszatérő befolyás
Dugin annak ellenére befolyásos és veszélyes, hogy nincs igazi rangja: kapcsolatban áll ugyan a konzervatív orosz oligarchákkal, közülük is leginkább Konsztantyin Malofejevvel, de hivatalos tanácsadói posztot sohasem kapott.
Befolyásának első fénypontja az ezredforduló környékére esett – akkor Putyin a kedvenc filozófusának nevezte őt – s most úgy tűnik, hogy eszméi ismét visszatérnek és meghatározzák a Kreml kül- és belpolitikáját.
Dugint az orosz ortodox egyház is erősíti: Kirill pátriárka, az egyház feje szintén a jó és a gonosz küzdelmének tekinti az ukrajnai háborút, s azt ismételgeti, azért próbálja Ukrajna külföldi segítséggel megsemmisíteni a kelet-ukrajnai Moszkva-párti „népköztársaságokat” mert azok nem fogadják el a liberális értékeket.
-
Horvátország5 nap telt el azóta
FAJFERICA: Zöld erdőben, zöld mezőben egy fekete disznó
-
B A Balkanac6 nap telt el azóta
Változó érzelmek: Kijevnek már nem kell Ljubljana, kitöri a Fras
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Őrizetbe vettek egy szerb férfit, mert 3 ezer euróért eladta a kiskorú lányát
-
Horvátország2 nap telt el azóta
GYÓGYSZERHIÁNY: Nincs Ozempic Horvátországban, mert mindenki slank akar lenni