A cikk meghallgatása

A Balkánon aligha van nagyobb köpönyegforgató politikus, mint Milo Đukanović montenegrói elnök, aki ifjúkorában szépen lépdelt felfelé a kommunista ranglétrán, 1979-ben már a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottságának tagja volt. A kilencvenes években dúló délszláv háborúk idején a “Balkán mészárosának” is nevezett Slobodan Milošević volt jugoszláv & szerb elnök segítségével a legfiatalabb európai miniszterelnökké avanzsált Montenegróban, később azonban hátat fordított mentorának, úgy mint most “Ukrajna mészárosának”, hogy helyette az “európai világot” támogassa.

Világok háborúja

Milo Đukanović montenegrói elnök fokozott aggodalmának adott hangot az ukrajnai fegyveres konfliktus ​​lehetséges balkáni következményeitől tartva, amiről a görög Kathimerini napilapnak adott interjújában nyilatkozott.

Az elnök az ukrajnai orosz beavatkozásról szólva elmondta, hogy Montenegróban immár 5-6 éve politikai válságot okoz a nagyszerb jelenlét és a destruktív orosz politika, amelynek nem látszik a vége. Đukanović egyúttal ismét és újfent megvádolta Szerbiát és a Szerb Ortodox Egyházat, hogy az orosz érdekek nagy támogatója a Nyugat- Balkánon.

A belgrádi sajtó által is idézett interjújában Đukanović megjegyezte, hogy a térségben elsősorban a Bosznia- Hercegovina által képviselt gyenge láncszem állandó belpolitikai problémái és a boszniai Szerb Köztársaság kiválásával kapcsolatos fenyegetések miatt. Egymondatos kitérőként tegyük azért hozzá, hogy Montenegróban is lenne mit hegeszteni.

Đukanović az említett interjúban elítélte a szerbiai, montenegrói és a boszniai Szerb Köztársaságban tüntetéseket szervező oroszbarát erők akcióit, amelyek Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatására szólítottak fel, és a “hősiességet” dicsőítik.

– Szerbia sajnálatos módon a Kreml nyílt támogatója a nyugat-balkáni térségben, és Belgrád azon kevés európai fővárosok egyike, ha nem az egyetlen, amely nem ítélte el az orosz agressziót, és annak ellenére nem követi az Európai Unió szankciópolitikáját, hogy tagjelölt országnak tekinti magát

– jegyezte meg a montenegrói elnök, aki szerint Szerbiában az Európa és az euro-atlanti út ellenzői az ellenzéki sorokból bekerültek a kormányzatba, és most belülről bomlasztják az intézményi rendszert, amit “nacionalista szerepvállalásával” elősegít a Szerb Ortodox Egyház is. Đukanović véleménye szerint ez az egyház Montenegróban és a régióban egyaránt bomlasztó tényezőnek számít.

– Az orosz világ elnevezésű projektet a Balkánon szerb világnak hívják, és Montenegrót a természetes alkotó elemének tekintik

– tette hozzá Đukanović, aki ezzel ezeregy szellemet engedett ki a palackból.

Mivel a világon mindennek van előzménye, így a montenegrói elnök nyilatkozata sem “égből pottyant mese”. Joanikije, a szerb ortodox egyház tavaly ősszel beiktatott montenegrói és tengermelléki metropolitája március 13-án ugyanis úgy fogalmazott, hogy “az ukrajnai események a megrögzött ateizmus következményei, Montenegró pedig úgy épül fel, mint egy kis Ukrajna”.

Ez azonban nem csak egy “kósza nyilatkozat” volt, és miután megjelent az egyházi honlapon, akár a Szerb Ortodox Egyház hivatalos álláspontjának is tekinthető Montenegró vonatkozásában.

Találva érezte magát

A montenegrói elnök nyilatkozatával kétszeresen is találva érezte magát a “legfőbb” boszniai szerb, Milorad Dodik ugyanis némi túlzással szólva egyszerre képviseli a szerb és az orosz világot Bosznia- Hercegovinában.

Dodik, aki hivatalosan a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja a maga “ellenállhatatlanul” lényegre törő stílusában úgy fogalmazott, hogy Đukanović természetesen hazudik, amikor azt állítja, Banja Luka és Belgrád orosz befolyást terjeszt a Balkánon, a szerb entitás pedig folyamatosan elszakadással fenyeget.

– Nem titkolom, hogy ezt szeretném, ha lehetséges lenne, de a jelen pillanatban, a mostani időkben az alkotmányos helyzetünk az, amiért küzdeni tudunk

– jelentette ki Dodik, aki ezzel azt is mondta, hogy a cél tényleg az elszakadás, csak most éppen nem olyan a politikai konstelláció. A boszniai “főszerb” az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról is beszélt:

– Semmiféle háborút nem támogatunk, de a történtek után is ápoljuk, erősítjük és javítjuk jó kapcsolatainkat az Orosz Föderációval, szem előtt tartva, hogy nagyon fontos partnerek vagyunk az olajipari rendszer fenntartásában, az energiaellátásban és van egy nagy tervünk, ha sikerül, ami most nyilvánvalóan veszélyben van, ez pedig a Banja Luka felé vezető gázvezeték, amiben megállapodtunk, és már a térképeket is felrajzoltuk, de ez most félre van téve, viszont mi nem adjuk fel.

Dodik nem tegnap került a boszniai és egyéb szerb közéletbe, így ő is tisztában van vele, hogy a montenegrói elnök sem egy “földre szállt politikai angyal”.

A legfőbb boszniai szerb elmondta, hogy annak idején Oroszországban mutattak neki egy képet “egy nagy villáról, amelyet Đukanovićnak biztosítottak”, amikor (már) nem Montenegróban tartózkodik, értsünk is bármit ezen. Dodik ezzel kapcsolatban nem zárta ki, hogy az oroszok ugratták őt, de azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy igaz a történet.