KLIX.BA: Magyarország megvédi Dodikot, szankcionálásához kéri az együttdöntési eljárás alkalmazását az Európai Unióban

A szarajevói klix.ba hírportál szerint Magyarország kezdeményezte az Európai Unió Tanácsában, hogy a Bosznia- Hercegovina egyes politikai vezetőivel és szerveivel szemben tervezett szankciók elfogadásához a valamennyi tagállam támogatását megkövetelő együttdöntési eljárást alkalmazzák. A hírportál szerint, Európa ezzel letérdelt Magyarország előtt, és semmi sem lesz a Dodik elleni uniós szankciókból.

Dodik hátradőlhet

A 2022. március 19-én meghozott döntés alapján a korábbi minősített többségi eljárás helyett a március 31-re tervezett szavazáson már valamennyi tagállam támogatására szüksége lenne az EU-nak ahhoz, hogy a boszniai szerbek legfontosabb politikai vezetője, Milorad Dodik ellen tervezett szankciók elfogadásra kerüljenek az Európai Unió szintjén, így a tagállamok csak külön-külön büntethetnék a boszniai „főszerbet.

A megváltoztatott szavazási mód miatt Dodik hátra dőlhet, mert már önmagában a magyar vétó is elegendő lenne ahhoz, hogy a szankciók ne kerüljenek bevezetésre.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök december 21-i sajtótájékoztatóján jelezte, hogy Magyarország vétózni fog, ha Dodik szankcionálása kerül terítékre.

– Ezt mindenképp meg kell akadályoznunk. (.) Tehát szankciókról szó sem lehet, és minden nyugat-balkáni népnek meg kell adni a tiszteletet, ide értve a szerbeket is

– fogalmazott Orbán, aki szerint a Nyugat- Balkánt integrálni és segíteni kell, és fel kell zárkóztatni, nem pedig büntetni kellene.

Néhány nappal korábban Szijjártó Péter közösségi oldalán jelezte, hogy az EU csak a tagállamok egyhangú döntésével vezethet be szankciókat bárki ellen, és Magyarország nem adja támogatását semmifajta szankcióhoz a boszniai szerbek vezetőjével, Milorad Dodikkal szemben.

Ezen felül a boszniai Államelnökség szerb tagja abban is bízhat, hogy Magyarország mellett a Janez Janša vezette Szlovénia és a boszniai horvát közösség védelmében egyre hangosabban kiálló zágrábi kormány is a szankciók ellen szavaz.

Vagyis Magyarország mellett még két uniós tagállam kapcsán valószínűsíthető, hogy kiáll Dodik mellett.

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy korábban több uniós tagállam vezetése tett arra vonatkozó utalást, hogy indokolt esetben tagállami szinten is elfogadhatnak szankciókat Dodikkal és más boszniai politikusokkal, valamint azokhoz köthető szervezetekkel szemben, amennyiben az EU szintjén a korlátozások nem kerülnének elfogadásra.

Így tehát a szankciók esetleges leszavazása annyit jelent, hogy megnyílik az út az egyes tagállamok előtt a korlátozások önálló bevezetésére, de azt is mondhatnánk, hogy a tagállamoknak nem marad más választásuk, minthogy külön-külön büntessenek.

Ki mit veszít?

Amilyen mértékben kedvező Dodik számára a szankciók bevezetésének elmaradása, annál többet árt az egyébként is megtépázott tekintélyű EU-nak a boszniai politikai térben.

Az unió vezetői a boszniai választási törvény módosítása és egy jövőbeli alkotmányos reform kapcsán olyan politikai gerilla háború terepére tévedtek, amelyben a 25 éve Szarajevóban dominálni próbáló amerikai diplomácia mellé állva sem tudtak érdemi eredményt felmutatni.

Josep Borell,az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének március 16-i szarajevói látogatása érdemi elmozdulást egy témában sem hozott, sőt a mostani szankciókkal megcélzott Dodikot további agresszív retorikára kényszerítette.

A Dodikkal és más boszniai szerb politikusokkal szemben 2022. január 5-én bevezetett amerikai szankciókról a BALK-on több korábbi cikkünkben is részletesen foglalkoztunk. Akkor a boszniai államelnökség szerb tagja nem tekintette magára nézve ordas csapásnak az USA pénzügyminisztériuma által életbe léptetett korlátozásokat.

Az unió szorosabb gazdasági kötődései és annak földrajzi közelsége miatt lehetséges, hogy az EU közössége szintjén bevezetett korlátozások komolyabb veszteséget jelentenének a boszniai szerbek egyes politikai vezetőinek.

Kérdéses, hogy a közösségi szintű szankciók megvétózását követően mely tagállamok lesznek nyitottak arra, hogy önálló korlátozásokat vezessenek be, különös tekintettel arra, hogy Dodik korábbi nyilatkozataiban hangsúlyozta annak lehetőségét is, hogy a szerb entitás is ilyen eszközökhöz fog folyamodni a korlátozásokat bevezető államokkal szemben.

A szankciós politika legnagyobb problémája, hogy az ukrajnai konfliktus kezdete óta nyíltan Moszkva mellett kiálló boszniai Szerb Köztársaság vezetését az EU-s korlátozások további orosz orientációra fogják ösztönözni.

Ezen a téren vetődik fel a kérdés, hogy az EU-nak van-e nagyobb szüksége a boszniai szerb entitásra vagy fordítva. A válasz röviden abban áll, hogy az orosz tőkebefektetés esetleges elmaradása okozhat ugyan gazdasági problémákat a szerb entitásban, de még mindig bízhatnak Szerbiában és Törökországban, mint jelentős külföldi befektetőben.

Sőt a legkomolyabb beruházók egyike a boszniai Szerb Köztársaságban ma már a háborús konfliktusban napról napra nyíltabban az orosz oldal mellett kiálló Kína, ahol pénzügyi háttérből nincs hiány.