A Háború
ÚJ HADSEREG? A boszniai szerb vezetés összeírja a katonákat és a rendőröket

Azt is mondhatnánk, hogy rossz irányba haladnak a dolgok, kiszivárgó hírek szerint ugyanis a boszniai Szerb Köztársaság Belügyminisztériuma titkos adatbázist készít a szerb entitásban élő katonákról és rendőrökről. Akik tudják, hogy mire, és hogyan kell használni a fegyvereket.
Boszniai szerb készülődés
A boszniai szerb vezetés szempontjából ellenzékinek számító, de általában megbízható információkkal rendelkező N1-es csatorna úgy értesült, hogy 2022. március 12-től a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériuma listát állít össze a szerb entitás területén élő személyekről, akik valamely boszniai fegyveres testület tagjai.
A kiszivárgott információk szerint a boszniai hadsereg, a hírszerző és biztonsági szolgálat, valamennyi rendőrségi szervezet munkavállalói egy adatbázisba kerülnek. Az adatgyűjtés az ukrán háború eszkalációja miatti félelem mellett azért is borzolja a boszniai kedélyeket, mert a fegyveres szervek aktív állományú tagjai mellett a nyugállományúakat, a korábban ilyen területen foglalkoztatott személyeket és a kadétokat is „lajstromba veszik”.
Az eset az adatgyűjtés sajátos jellegén túl azért is említést érdemel, mert a listára nem csak a szerb entitás belügyminisztériumának irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek jelenlegi, korábbi és jövőbeli alkalmazottai szerepelnek majd, hanem valamennyi olyan személy, aki a boszniai Szerb Köztársaság területén él, és munkaviszonya volt vagy van, illetve ilyenre kilátása lehet kadétként az országos illetékességű boszniai szerveknél.
Sőt a listára felkerülnek azok is, akik a bosnyák-horvát Föderációban dolgoznak ilyen szerveknél, azonban a lakhelyük a szerb entitásban van.
Az országos illetékességű szervek közé a boszniai hadsereget és a hírszerző és biztonsági szolgálatot sorolhatjuk. A bosnyák-horvát Föderációban kantonális szinten szerveződik a rendőrség. Ezeknek a személyügyi adatbázisa független a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériumában vezetett, saját munkavállalókra vonatkozó listáktól. Sokakban merült fel kérdésként, mi értelme az adatbázis összeállításának.
A D-19-es nyomtatvány
A boszniai sajtóban csak a „D-19-es formanyomtatvány” néven elterjedt adatlapot a boszniai Szerb Köztársaság rendőrsége állítja össze. Az adatok rögzítését a rendőrség tagjai végzik az illetékességi területükön. A felkeresett személyeket az alábbi adatokról nyilatkoztatják:
- keresztnév és családnév,
- születési dátum,
- lakcím,
- foglalkoztató biztonsági szerv neve,
- telefonszám
- megjegyzés, egyéb adat
Vagyis az adatszolgáltatás nem önkéntes, és nem csak a szerb nemzetiségű személyekre vonatkozik. Fontos, hogy az űrlap nem rendelkezik a nemzetiségi és vallási hovatartozás feltüntetéséről.
Mielőtt azonban azt hinnénk, hogy a boszniai szerb belügyeseket megszállta a jogállamiság ethosza, fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a „megjegyzés” rovatba beírhatják az ilyen jellegű személyes adatokat is. A D-19 űrlapon megadott adatokat kizárólag a szerb entitás belügyminisztériuma kezeli a jövőben, azt a bosnyák-horvát Föderáció rendvédelmi szerveinek nem adja át.
Új hadsereg vagy új állam?
Az adatbázis több célt szolgálhat. Egyrészt alkalmas lehet arra, hogy a 2021. szeptemberében meghirdetett alkotmányos különválás egyik sarokköveként megalapozza a boszniai Szerb Köztársaság saját hadseregét, ami Milorad Dodiknak, a boszniai Államelnökség szerb tagjának dédelgetett, ám következetesen tagadott álma lehet.
A listán szereplő személyek számbavétele és képzettségük összesítése alapján a szerb entitás vezetése képet kaphat arról, mennyiben áll rendelkezésre az entitásban a saját haderő újra-szervezéséhez szükséges személyi állomány és szaktudás.
Más elképzelések szerint a nemzetközi közösség által egyre határozottabban pellengérre állított Dodik az ukrajnai események kapcsán a NATO megosztottságát látva, egyre komolyabban hajlik az általa az Államelnökségben képviselet entitás különválásának elérésére, amivel kapcsolatban erős aggodalmat keltenek az orosz vezetőkkel egyre gyakoribb kapcsolatfelvételei.
A jelenlegi daytoni békerendszert alapjaiban felrúgó cselekmény kiválthatja a bosnyák és horvát lakosság ellenállását. Így a lista alkalmas lehet a szerb entitás területén a fegyveres ellenállás alapjaiban történő lefolytatására a kiképzett személyek tömeges letartóztatásával.
Egyes elemzők szerint a D-19 lista csak egy újabb eszköz Dodik politikai fegyvertárában, ami alkalmas arra, hogy feszültséget generáljon a boszniai szerbek, a bosnyákok és a horvátok között, illetve Dodik erre támaszkodva fricskát adhat a nemzetközi közösségnek válaszul a vele szemben január 5-én bevezetett amerikai gazdasági szankciókra.
A nyugat-európai elemzők rendszeresen érvelnek azzal, hogy a szerb entitás önmagában nem tekinthető életképes gazdasági egységnek, ahol alacsonyabb az életszínvonal, mint a bosnyák-horvát Föderációban. Ezzel szemben áll, hogy Dodik hatékonyan oldotta meg a korábbi években az orosz, a szerb és kínai tőke nagy arányú beáramlását.
Az orosz befektetők elmaradása esetén a kínai és a szerb anyagországi kapcsolatok továbbra is fennállnak. Dodikot az is bátoríthatja, hogy Moszkva hű szövetségeseként az EU-orosz kapcsolatok padlóra kerülésével, a boszniai Szerb Köztársaság egyfajta gazdasági közvetítő szerepet kaphat a Kremltől a nyugati államok irányába.
Ezt a feladatot Dodik azonban csak egy önálló állam keretei között, a bosnyák és horvát ellenlábasokkal folytatott permanens politikai küzdelmet maga mögött hagyva tudja kellő hatékonysággal ellátni.
Akár mi is legyen a március 12-e óta nem nyilvánosan készülő lista hátterében, a közép-európai, különösen a balkáni történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy abból még semmi jó nem származott ebben a régióban, ha egy nagy volumenű katonai konfliktussal egy időben listákat készítettek.

Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország1 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught