Azt is mondhatnánk, hogy rossz irányba haladnak a dolgok, kiszivárgó hírek szerint ugyanis a boszniai Szerb Köztársaság Belügyminisztériuma titkos adatbázist készít a szerb entitásban élő katonákról és rendőrökről. Akik tudják, hogy mire, és hogyan kell használni a fegyvereket.

Boszniai szerb készülődés

A boszniai szerb vezetés szempontjából ellenzékinek számító, de általában megbízható információkkal rendelkező N1-es csatorna úgy értesült, hogy 2022. március 12-től a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériuma listát állít össze a szerb entitás területén élő személyekről, akik valamely boszniai fegyveres testület tagjai.

A kiszivárgott információk szerint a boszniai hadsereg, a hírszerző és biztonsági szolgálat, valamennyi rendőrségi szervezet munkavállalói egy adatbázisba kerülnek. Az adatgyűjtés az ukrán háború eszkalációja miatti félelem mellett azért is borzolja a boszniai kedélyeket, mert a fegyveres szervek aktív állományú tagjai mellett a nyugállományúakat, a korábban ilyen területen foglalkoztatott személyeket és a kadétokat is „lajstromba veszik”.

Az eset az adatgyűjtés sajátos jellegén túl azért is említést érdemel, mert a listára nem csak a szerb entitás belügyminisztériumának irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek jelenlegi, korábbi és jövőbeli alkalmazottai szerepelnek majd, hanem valamennyi olyan személy, aki a boszniai Szerb Köztársaság területén él, és munkaviszonya volt vagy van, illetve ilyenre kilátása lehet kadétként az országos illetékességű boszniai szerveknél.

Sőt a listára felkerülnek azok is, akik a bosnyák-horvát Föderációban dolgoznak ilyen szerveknél, azonban a lakhelyük a szerb entitásban van.

Az országos illetékességű szervek közé a boszniai hadsereget és a hírszerző és biztonsági szolgálatot sorolhatjuk. A bosnyák-horvát Föderációban kantonális szinten szerveződik a rendőrség. Ezeknek a személyügyi adatbázisa független a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériumában vezetett, saját munkavállalókra vonatkozó listáktól. Sokakban merült fel kérdésként, mi értelme az adatbázis összeállításának.

A D-19-es nyomtatvány

A boszniai sajtóban csak a „D-19-es formanyomtatvány” néven elterjedt adatlapot a boszniai Szerb Köztársaság rendőrsége állítja össze. Az adatok rögzítését a rendőrség tagjai végzik az illetékességi területükön. A felkeresett személyeket az alábbi adatokról nyilatkoztatják:

• keresztnév és családnév,
• születési dátum,
• lakcím,
• foglalkoztató biztonsági szerv neve,
• telefonszám
• megjegyzés, egyéb adat

Vagyis az adatszolgáltatás nem önkéntes, és nem csak a szerb nemzetiségű személyekre vonatkozik. Fontos, hogy az űrlap nem rendelkezik a nemzetiségi és vallási hovatartozás feltüntetéséről.

Mielőtt azonban azt hinnénk, hogy a boszniai szerb belügyeseket megszállta a jogállamiság ethosza, fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a „megjegyzés” rovatba beírhatják az ilyen jellegű személyes adatokat is. A D-19 űrlapon megadott adatokat kizárólag a szerb entitás belügyminisztériuma kezeli a jövőben, azt a bosnyák-horvát Föderáció rendvédelmi szerveinek nem adja át.

Új hadsereg vagy új állam?

Az adatbázis több célt szolgálhat. Egyrészt alkalmas lehet arra, hogy a 2021. szeptemberében meghirdetett alkotmányos különválás egyik sarokköveként megalapozza a boszniai Szerb Köztársaság saját hadseregét, ami Milorad Dodiknak, a boszniai Államelnökség szerb tagjának dédelgetett, ám következetesen tagadott álma lehet.

A listán szereplő személyek számbavétele és képzettségük összesítése alapján a szerb entitás vezetése képet kaphat arról, mennyiben áll rendelkezésre az entitásban a saját haderő újra-szervezéséhez szükséges személyi állomány és szaktudás.

Más elképzelések szerint a nemzetközi közösség által egyre határozottabban pellengérre állított Dodik az ukrajnai események kapcsán a NATO megosztottságát látva, egyre komolyabban hajlik az általa az Államelnökségben képviselet entitás különválásának elérésére, amivel kapcsolatban erős aggodalmat keltenek az orosz vezetőkkel egyre gyakoribb kapcsolatfelvételei.

A jelenlegi daytoni békerendszert alapjaiban felrúgó cselekmény kiválthatja a bosnyák és horvát lakosság ellenállását. Így a lista alkalmas lehet a szerb entitás területén a fegyveres ellenállás alapjaiban történő lefolytatására a kiképzett személyek tömeges letartóztatásával.

Egyes elemzők szerint a D-19 lista csak egy újabb eszköz Dodik politikai fegyvertárában, ami alkalmas arra, hogy feszültséget generáljon a boszniai szerbek, a bosnyákok és a horvátok között, illetve Dodik erre támaszkodva fricskát adhat a nemzetközi közösségnek válaszul a vele szemben január 5-én bevezetett amerikai gazdasági szankciókra.

A nyugat-európai elemzők rendszeresen érvelnek azzal, hogy a szerb entitás önmagában nem tekinthető életképes gazdasági egységnek, ahol alacsonyabb az életszínvonal, mint a bosnyák-horvát Föderációban. Ezzel szemben áll, hogy Dodik hatékonyan oldotta meg a korábbi években az orosz, a szerb és kínai tőke nagy arányú beáramlását.

Az orosz befektetők elmaradása esetén a kínai és a szerb anyagországi kapcsolatok továbbra is fennállnak. Dodikot az is bátoríthatja, hogy Moszkva hű szövetségeseként az EU-orosz kapcsolatok padlóra kerülésével, a boszniai Szerb Köztársaság egyfajta gazdasági közvetítő szerepet kaphat a Kremltől a nyugati államok irányába.

Ezt a feladatot Dodik azonban csak egy önálló állam keretei között, a bosnyák és horvát ellenlábasokkal folytatott permanens politikai küzdelmet maga mögött hagyva tudja kellő hatékonysággal ellátni.

Akár mi is legyen a március 12-e óta nem nyilvánosan készülő lista hátterében, a közép-európai, különösen a balkáni történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy abból még semmi jó nem származott ebben a régióban, ha egy nagy volumenű katonai konfliktussal egy időben listákat készítettek.