A Háború
BUDAPESTRE IS ESHETETT VOLNA: A horvátok mérsékelten bírálják Magyarországot, és nem hagyják, hogy a drónügy elüljön

A horvát miniszterelnök az Európai Tanács üléséről hazatérve felkereste Zágráb Jarun városrészét, és a drón becsapódása következtében keletkezett kráter mellett nyilatkozott az újságíróknak, akik közül sokan Magyarország felelősségét firtatták. Andrej Plenković egyúttal jelezte, hogy horvát részről A NATO-ban és az Európai Unióban is napirenden fogják tartani a kérdést, miután teljesen világos, hogy agresszió történt. Az esettel kapcsolatban már bírálta Magyarországot a horvát államfő, és a horvát védelmi miniszter is, de ők is visszafogottan fogalmaztak.
Ez többé nem tolerálható
A horvát kormányfő a drón lezuhanásának helyszínén elmondta hogy a szovjet gyártmányú pilóta nélküli gépet Ukrajna területéről indították, de egyelőre nem tudni, hogy kinek a birtokában volt, mivel az ukránok és az oroszok is cáfolják érintettségüket.
– mondta Plenković, aki szóismétléssel nyomatékosította a szerencse/szerencsétlenség nagyságát, miközben megemlítette azt is, hogy a közeli kollégiumban 4500 egyetemista lakik, kétszáz méterrel távolabb pedig lakóházak vannak.
A horvát miniszterelnök levelet intézett az Európai Unió minden tagországához és a NATO főtitkárához, akiknek felhívta a figyelmét arra, hogy ez bármelyik tagállam esetében megtörténhetett volna, elméletileg akár Budapest, Ljubljana vagy Pozsony is járhatott volna hasonlóan.
– tette hozzá Plenković, aki elmondta azt is, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök is tőle értesült a történtekről, miután az uniós tanácsülésen nem voltak a közelükben mobiltelefonok, de nem tudott az esetről a román elnök sem.
A paksi atomerőművet is eltalálhatta volna
A horvát miniszterelnök egyetértett azzal az újságírói felvetéssel, hogy a magyar hatóságoknak reagálniuk kellett volna, hiszen a rakéta negyven percig a magyar légtérben volt.
– jegyezte meg a horvát miniszterelnök, aki valószínűleg olvasta az Indexet, amelynek az erre vonatkozó cikkét a BALK is ismertette.
Andrej Plenković ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy (magyar részről) „nem volt jó a reagálás, a veszély mértékének felmérése és a kommunikáció sem a többi országgal, mivel az nem történt meg időben, megfelelő gyorsasággal.”
A horvát miniszterelnök azzal zárta a témát, hogy a történteket tesztnek kell felfogni, amelyből mindenkinek tanulni kell a jobb reagálás érdekében, mert ez nem ismétlődhet meg.

Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia19 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Oroszország15 óra telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat