Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

A tavalyi év zárásaként 20%-al drágult a lakossági villamos áram, és majd 10%-al a földgáz Bosznia- Hercegovinában. Az ipari fogyasztók terhei ennél is magasabb mértékben emelkedtek. Ennek következtében az alapvető élelmiszerek ára átlagosan 7%-al nőtt 2021. november 1. óta. Az ukrajnai konfliktus következtében az eddigi áremelkedést is meghaladó sokkal számolt a boszniai jegybank, aminek következtében a törvényhozás lépéskényszerbe került, és átszabta az általános forgalmi adóra vonatkozó szabályokat. Az üzemanyagokat terhelő jövedéki adót huszáros lépéssel hat hónapra felfüggesztették.

Üres a kassza

Az orosz-ukrán háború miatti pánikhangulat komoly fejtörés elé állította a boszniai honatyákat. Az ország költségvetési egyensúlya annyira ingatag lábakon áll, hogy a kormány funkcióját betöltő Miniszterek Tanácsa (Vijeće Ministara) az USA és az EU képviselőivel január 29-én Neumban tartott egyeztetésen jelezte, hogy nem áll rendelkezésre költségvetési fedezet a 2022. októberi választások finanszírozására.

A felvetést követően az energia válsággal küzdő uniós vezetők nem kapkodtak a lehetőségért, hogy kifizessék a tagjelölti státusztól is távol álló nyugat-balkáni állam által kért összeget.

2006. január 1-jén a boszniai adórendszerbe bevezetett hozzáadott érték adó (porezna dodatnu vrijednost, PDV) a magyarországi általános forgalmi adó megfelelője. A mostani módosításig egykulcsos PDV mértéke 17% volt. Az adónem többsávossá tételét az tette indokolttá, hogy az ukrajnai konfliktus drasztikus és megjósolhatatlan időtartalmú áremelkedést idézett elő azoknak az energiahordozóknak a piacán, amelyekből Bosznia- Hercegovina 100%-ban importfüggő.

A horvátországi helyzethez hasonlóan a villamos energia és a földgáz mellett jelentősen nőtt az üzemanyag származékok és a fűtőolaj ára.

Az élelmiszeripar ezekre a változásokra rendkívül érzékeny, így az alapvető élelmiszerek és közszükségleti cikkek további drágulásának megelőzése végett a boszniai parlament tőle meg nem szokott ütemben átszabta itteni áfatörvényt.

Többsávos kiút a válságból

A törvénymódosítást az alapvetően balközép szerb pártként ismert Szerb Demokratikus Párt (Srpska Demokratska Stranka, SDS) kezdeményezte a boszniai parlament képviselő házában (Zastupnički Dom Parlamentarne Skupštine). A javaslatot 27 képviselő támogatta, míg négy tartózkodott. Ellenszavazat nem volt.

A többsávos rendszerre vonatkozó javaslattal egyidejűleg nyújtotta be a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socialdemokrata, SNSD) a saját javaslatát, ami szerint a PDV egy sávos jellegű, 10%-os mértékű lett volna. Az SDS komoly vitát folytatott a plenáris ülésen az SNSD-vel, és végül az előbbi tudta a többi párt támogatását elnyerni, így a Dodik pártja által jegyzett javaslat elutasításra került.

A szavazás eredménye a módosítás indokoltságát és nagyfokú támogatottságát tükrözi, azonban a jogszabály hatályba lépéséhez azt meg kell szavaznia a parlament felső házának is. Erre várhatóan a jövő hét első felében kerül sor.

Az új szabályozás alapján 5%-ra csökken a PDV a gyógyszerek, a liszt, a sütőipari termékek, a tej és valamennyi tejtermék, az étolaj, az állati és növényi eredetű étkezési zsiradékok, a só, a cukor és a bébi tápszerek esetében.

Ezzel szemben 22%-ra emelkedik a forgalmi adó a borok és egyéb alkoholos italok, a dohánytermékek, luxus parfümök, prémből készülő ruházati cikkek és az ékszerek esetében. Ide sorolta a jogalkotó a felső kategóriás személygépjárműveket, fegyvereket és műkincseket is.

Az üzemanyag ára is durván emelkedett

A forgalmi adó többsávossá tétele mellett a törvényhozás az üzemanyagok árszabásával is kénytelen volt foglalkozni. A régiós szinten általánossá váló áremelkedés hátterében szintén az ukrajnai harcok állnak. A boszniai töltőállomásokon 2022. március 8-ig a horvátországi árnál 15%-al olcsóbban lehetett megvásárolni valamennyi üzemanyagot. Ennek a több éve fennálló különbségnek a következtében a horvát-bosnyák határ menti településeken jelentős volt az „üzemanyag turizmus”.

A Brent olaj hordónkénti árának londoni tőzsdén végbement emelkedése nincs hatással a boszniai árképzésre, mivel az üzemanyag kereskedelemében érintett cégek a finomított származékokat főként a szerbiai Pancsovából (Pančevo) hozzák, kisebb részben pedig a MOL- INA finomítóitól veszik. Ezeknél az exportőröknél viszont orosz olaj kerül feldolgozásra.

Az orosz Ural típusú olajjal alapvetően az uniós piacon kereskednek, ahol az elmúlt napokban 13%-os áremelkedés következett be. A boszniai üzemanyag kereskedő cégek haszonkulcsa azonban literenként 25 pfennigben van maximalizálva, vagyis az üzemanyag áremelkedés nem a finomítókra, hanem a tőzsdei árnövekedésére vezethető vissza. Komoly tényező az árképzésben emellett, hogy a töltőállomást üzemeltető kereskedők viszont a jelenlegi jogszabályok alapján maximum 10 pfenniggel (19,7 forinttal) emelhetik naponta az árakat literenként. Éltek is ezzel a lehetőséggel, így az ukrajnai harcok kitörése óta megközelítőleg 40 pfenniggel (78,9 forinttal) nőtt az egyes üzemanyag típusok ára.

Ha az orosz vezetékekben csökken a nyomás, az felhajtani az uniós piacon az olaj árát, így a finomítók kénytelenek lesznek árat emelni. Ehhez a megemelt árhoz kell igazodni a töltőállomást üzemeltető vállalkozásoknak, ami elvezethet ahhoz, hogy a vállalkozások akár napi szinten lesznek kénytelenek élni a 10 pfennig összegű áremeléssel.

A napokban több töltőállomás üzemeltetését végző vállalkozás kérte a kereskedelmi ügyekért felelős minisztériumot, hogy engedélyezzen a literenkénti 10 pfennig feletti napi áremelést, mert a külföldi finomítók tőzsdei árszabáson alakuló eladási ára meghaladta ezt, vagyis a kutak működtetése veszteségesés vált.

Az egyre kritikusabbá váló helyzetben a boszniai parlament alsó háza hat hónapra felfüggesztette az üzemanyagok jövedéki adóját, ami 40 pfenniggel csökkentette az árakat, így azok visszatértek az ukrajnai konfliktus előtti szintre.

Kérdéses, hogy egy elhúzódó ukrajnai válság esetén az olaj árának tőzsdei emelkedése miatt a boszniai töltőállomások üzemeltetői olyan helyzetbe kerülnek-e, amikor nem elégséges a napi 10 pfenniges áremelés, és be kell zárniuk az így veszteségessé váló töltőállomásokat. Ennél is fontosabb kérdés, hogy a jövedéki adó és áfa mérséklése miatt kieső költségvetési bevételeket honnan fogja a boszniai államháztartás pótolni.

Ha vicces kedvünkben lennénk, akkor mondhatnánk azt, hogy legfeljebb nem lesznek választások, úgysincs rá pénz.