A Háború
OROSZ-SZERB BARÁTSÁG: Nem kell besz*rni, nem lesz itt atomháború, meg különben is, mi veletek vagyunk

A szerbiai kormánypárti média & sajtó „egy emberkén állt ki” Aleksandar Vučić szerb elnök és az Ukrajnával kapcsolatban korábban elég nehezen megszült belgrádi álláspont mellett, amely nem egy elnöki állásfoglalás volt, hanem a szerbiai Nemzetbiztonsági Tanács csapatmunkájának eredménye. Vučićnak tehát a mai napig nincs személyes véleménye, vagy ha van, akkor azt jól titkolja, lényegében ugyanis a közös állásfoglalást védelmezi a „haza érdekében”.
Napok óta panaszkodott
A szerb államfő az utóbbi néhány napban telesírta a médiát azzal, hogy mekkora nyomás nehezedik rá és országára, miközben Szerbia csapdahelyzetbe került, mert ha az „orosz anyácskát” kidobják az ENSZ-ből, akkor veszik Koszovó is, akkor legfeljebb csak Kínában bízhatnak, de velük nem beszélnek egy nyelvet, még az ábécéjük is más.
– jegyezte meg a szerb elnök televíziós beszédében, amelynek röviden az volt a lényege, hogy Szerbia kutyaszorítóba került Koszovó miatt, és ráadásul még török barátja, Recep Tayyip Erdoğan is tőrt döfött a hátába, miután követelte Koszovó felvételét a NATO-ba. (Te is komám, Recep!)
– jelentette ki a szerb elnök, amiből kiderült, hogy a szerbek esetében mindenképpen Koszovó a kulcskérdés, amely 2008-ban az Európai Unió, de leginkább az Egyesült Államok bábáskodása mellett kiáltotta ki függetlenségét. Ezt a kilencvenes évek végén az albánok ellen végrehajtott véres szerb megtorlás előzte meg, az pedig válasz volt a Koszovi Felszabadítási Szervezet egyre szaporodó fegyveres akcióira, és fojtathatnánk még a sérelmeket, amíg nem jutunk el addig a kérésig, hogy ki volt előbb, a szerb vagy az albán.
A szerb elnök arról is beszélt, hogy kilenc csapatot (team) alakítottak, így hívják mostanában azokat a testületeket, amelyeket korábban bizottságoknak neveztek. A bizottságok, bocsánat, a csapatok közé tartozik a gabonával és más élelmiszerrel foglalkozó team is.
Külön csapatot alakítottak Ukrajna megsegítésére és az ukrán menekültek befogadására is, ha közülük netalán egy is arra tévedne, miután a legtöbb ukrán fejében az él, nyilván joggal, hogy Szerbia mégiscsak oroszbarát ország.
– mondta a szerb államfő, aki a szerbiai pénzügyi tartalékokra utalva azt mondta, hogy aranyvásárlásba kezdtek, amelyet megpróbálnak olcsóbban beszerezni a kínaiaktól, mert tudjuk, hogy náluk minden „óccó”.
A viccet félretéve, a szerb elnök azzal nyugtatgatta az ország lakosságát, hogy mindenből van elegendő Szerbiában, és még nem gondolkodnak a kivitel korlátozásában, de miután ez így felmerült, biztosak lehetünk abban, hogy már ilyesmi is megfordult a fejekben.
A média nagy erőkkel védi
A kormánypárti média & sajtó összevont erőkkel védelmezi az összes szerbek egyetlen elnökét, amihez hathatós támogatást kap házelnöktől, miniszterelnöktől, belügyminisztertől, valamit a bértollnokok hadától.
A sort Ivica Dačić nyitotta meg, aki már az elnöki beszéd előtt előhúzta a legütősebb érvet, amely szerint ha Szerbia most szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, akkor az azt jelenti, hogy Koszovót felveszik az ENSZ-be. Azt lehetetlen megmondani, hogy Szerbiában ettől a fenyegetéstől hányan csinálták össze magukat, az viszont biztos, hogy Dačić még mindig a kilencvenes évek nacionalista romantikájának a rabja, elvégre arra tette fel az életét.
Nem kellett csalódnunk a kilencvenes évek másik szökevényének számító Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter esetében sem, aki egyébként a „szerb világ” legfőbb propagandistája, és aki most is előjött a farbával, mivelhogy szerinte Szerbia az egyetlen szabad ország Európában.
– jelentette ki a szerb belügyminiszter Oroszország, Aleksandar Vučić, és a szerb világegyetem védelmében.
Felsorakozott a szerb államfő mellett az utóbbi időben egyre inkább radikalizálódó Ana Brnabić miniszterelnök is, akik az előbbiekhez képest túl sok eredetivel már nem tudott szolgálni, ha csak arra nem gondolunk, hogy szívesen átvenné a szerb elnökre nehezedő összes terhek egy részét.
A grand finale azonban még tartogatott meglepetést, a színen ugyanis megjelent egy külföldi szereplő is, aki nem más, mint Alekszandr Bocan-Harcsenko, Oroszország belgrádi nagykövete, és mindenhol nyilatkozott, ahol meglátott egy mikrofont vagy egy mobilt, mondandójának pedig az volt a lényege, hogy nem kell besz*rni, nem lesz itt atomháború, meg különben is, mi veletek vagyunk.

Bulgária
CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.
A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.
Kapcsolódó cikk
Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.
Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.
– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.
A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.
Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.
Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.
A Háború
KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.
Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.
– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.
– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.
– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.
– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.
A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország16 óra telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Szerbia20 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught