Connect with us

A Háború

OROSZ-SZERB BARÁTSÁG: Nem kell besz*rni, nem lesz itt atomháború, meg különben is, mi veletek vagyunk

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

vucic putin putyin
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A szerbiai kormánypárti média & sajtó „egy emberkén állt ki” Aleksandar Vučić szerb elnök és az Ukrajnával kapcsolatban korábban elég nehezen megszült belgrádi álláspont mellett, amely nem egy elnöki állásfoglalás volt, hanem a szerbiai Nemzetbiztonsági Tanács csapatmunkájának eredménye. Vučićnak tehát a mai napig nincs személyes véleménye, vagy ha van, akkor azt jól titkolja, lényegében ugyanis a közös állásfoglalást védelmezi a „haza érdekében”.

Napok óta panaszkodott

A szerb államfő az utóbbi néhány napban telesírta a médiát azzal, hogy mekkora nyomás nehezedik rá és országára, miközben Szerbia csapdahelyzetbe került, mert ha az „orosz anyácskát” kidobják az ENSZ-ből, akkor veszik Koszovó is, akkor legfeljebb csak Kínában bízhatnak, de velük nem beszélnek egy nyelvet, még az ábécéjük is más.

Ma kevesebb a megértés népünk iránt a világban, mint bármikor valaha. Tektonikus változások mentek végbe. Beszéltem Ursula von der Leyennel, az Egyesült Államok képviselőivel, az összes nagyobb ország képviselőjével, az EU képviselőivel. Ha tudni akarjátok, akkor most keveseket érdekel az a helyzet, amelyben mi vagyunk

– jegyezte meg a szerb elnök televíziós beszédében, amelynek röviden az volt a lényege, hogy Szerbia kutyaszorítóba került Koszovó miatt, és ráadásul még török barátja, Recep Tayyip Erdoğan is tőrt döfött a hátába, miután követelte Koszovó felvételét a NATO-ba. (Te is komám, Recep!)

Láttátok, hogy a koszovói albánok NATO-tagságot kértek, és ehhez a szövetségben már megkapták két-három ország támogatását, például Törökországét is. Úgy gondolom, hogy miután Oroszországot kizárják a nemzetközi szervezetekből, az ENSZ-ből, nyomást gyakorolnak a Kínai Népköztársaságra, hogy megváltoztassák a (Biztonsági Tanács) 1244-es határozatát, azt követően pedig nem lesz jogalapunk Szerbia területi integritásának megőrzésére

– jelentette ki a szerb elnök, amiből kiderült, hogy a szerbek esetében mindenképpen Koszovó a kulcskérdés, amely 2008-ban az Európai Unió, de leginkább az Egyesült Államok bábáskodása mellett kiáltotta ki függetlenségét. Ezt a kilencvenes évek végén az albánok ellen végrehajtott véres szerb megtorlás előzte meg, az pedig válasz volt a Koszovi Felszabadítási Szervezet egyre szaporodó fegyveres akcióira, és fojtathatnánk még a sérelmeket, amíg nem jutunk el addig a kérésig, hogy ki volt előbb, a szerb vagy az albán.

A szerb elnök arról is beszélt, hogy kilenc csapatot (team) alakítottak, így hívják mostanában azokat a testületeket, amelyeket korábban bizottságoknak neveztek. A bizottságok, bocsánat, a csapatok közé tartozik a gabonával és más élelmiszerrel foglalkozó team is.

Külön csapatot alakítottak Ukrajna megsegítésére és az ukrán menekültek befogadására is, ha közülük netalán egy is arra tévedne, miután a legtöbb ukrán fejében az él, nyilván joggal, hogy Szerbia mégiscsak oroszbarát ország.

Nem állunk készen arra, hogy államosítsuk az orosz ingatlanokat, azt látom, hogy néhány ország még az óvodákat is elveszi tőlük, mi beszélgetni fogunk velük

– mondta a szerb államfő, aki a szerbiai pénzügyi tartalékokra utalva azt mondta, hogy aranyvásárlásba kezdtek, amelyet megpróbálnak olcsóbban beszerezni a kínaiaktól, mert tudjuk, hogy náluk minden „óccó”.

A viccet félretéve, a szerb elnök azzal nyugtatgatta az ország lakosságát, hogy mindenből van elegendő Szerbiában, és még nem gondolkodnak a kivitel korlátozásában, de miután ez így felmerült, biztosak lehetünk abban, hogy már ilyesmi is megfordult a fejekben.

A média nagy erőkkel védi

A kormánypárti média & sajtó összevont erőkkel védelmezi az összes szerbek egyetlen elnökét, amihez hathatós támogatást kap házelnöktől, miniszterelnöktől, belügyminisztertől, valamit a bértollnokok hadától.

A sort Ivica Dačić nyitotta meg, aki már az elnöki beszéd előtt előhúzta a legütősebb érvet, amely szerint ha Szerbia most szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, akkor az azt jelenti, hogy Koszovót felveszik az ENSZ-be. Azt lehetetlen megmondani, hogy Szerbiában ettől a fenyegetéstől hányan csinálták össze magukat, az viszont biztos, hogy Dačić még mindig a kilencvenes évek nacionalista romantikájának a rabja, elvégre arra tette fel az életét.

Nem kellett csalódnunk a kilencvenes évek másik szökevényének számító Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter esetében sem, aki egyébként a „szerb világ” legfőbb propagandistája, és aki most is előjött a farbával, mivelhogy szerinte Szerbia az egyetlen szabad ország Európában.

Egy szabad ország, amelyet egy szabad ember irányít. Nem vágtuk magunkat haptákba, és nem engedelmeskedtünk a NATO parancsának: nem vezettünk be szankciókat Oroszországgal szemben. Nem lopjuk el az Orosz Föderáció vagyonát, nem zárunk ki orosz gyerekeket az iskolákból, és nem tiltjuk ki az oroszokat az éttermekből, nem tiltunk ki semmilyen orosz médiát

– jelentette ki a szerb belügyminiszter Oroszország, Aleksandar Vučić, és a szerb világegyetem védelmében.

Felsorakozott a szerb államfő mellett az utóbbi időben egyre inkább radikalizálódó Ana Brnabić miniszterelnök is, akik az előbbiekhez képest túl sok eredetivel már nem tudott szolgálni, ha csak arra nem gondolunk, hogy szívesen átvenné a szerb elnökre nehezedő összes terhek egy részét.

A grand finale azonban még tartogatott meglepetést, a színen ugyanis megjelent egy külföldi szereplő is, aki nem más, mint Alekszandr Bocan-Harcsenko, Oroszország belgrádi nagykövete, és mindenhol nyilatkozott, ahol meglátott egy mikrofont vagy egy mobilt, mondandójának pedig az volt a lényege, hogy nem kell besz*rni, nem lesz itt atomháború, meg különben is, mi veletek vagyunk.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Bulgária

CSATATÉR: Ukrajna ismét fegyvert kért, Bulgária azonban visszautasította a kérést

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

elobujt a bokorbol
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 1 perc

Ukrajna ismét fegyvereket kért Bulgáriától, de a kérelmet a bolgárok elutasították. Ezt Dimitar Sztojanov ideiglenes védelmi miniszter jelentette be szeptember 29-én a bolgár kormány biztonsági tanácsának ülésén.

A bolgár állami televízió (BNT) jelentése szerint Ukrajna szófiai nagykövete, Vitalij Moszkalenko nehézfegyvereket kért Bulgáriától, nem pedig kézifegyvereket vagy lőszert.

Sztojanov azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Kijev milyen nehézfegyverekre gondolt.

Az ideiglenes bolgár miniszter azzal utasította el az ukrán kérését, hogy a bolgár parlament megszavazta ugyan a katonai-technikai segítségnyújtást Ukrajna számára, de az nem vonatkozik arra, hogy Bulgária fegyvereket küldjön az oroszok által megtámadott Ukrajnának.

Amíg én vagyok a miniszter, addig nem biztosítunk fegyvert nekik

– jelentette ki Sztojanov. Véleménye szerint Bulgáriát egyelőre nem fenyegeti közvetlenül a veszély, hogy belekeveredik a katonai konfliktusba, de hozzátette, hogy léteznek nemzetbiztonsági kockázatok.

A miniszter az oroszországi mozgósításról is beszélt, és megjegyezte, hogy az orosz hatóságok az orosz-bolgár útlevéllel rendelkező kettős állampolgárokat is besorozhatják.

Bulgária a napokban szólította fel állampolgáriát Oroszország elhagyására.

Sztojanov úgy nyilatkozott, hogy 300 ezer ember mozgósításával sem várható fordulat az ukrajnai háborúban, az oroszok csak akkor tudnak áttörést elérni, ha 1-1,5 millió embert vezényelnek a frontra.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

A Háború

KETTES SZÁMÚ VESZÉLY: A nyugati fegyvertranszferek az ukrajnai korrupciót táplálhatják

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

tacsanka
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Dobozi István, a Világbank volt vezető energiaügyi szakértője a napokban arra figyelmeztetett a Financial Times hasábjain, hogy az ukrajnai fegyverszállítmányok jó táptalajt jelenthetnek az ukrajnai korrupciónak. Ukrajna a háború előtt Oroszország után Európa második legkorruptabb országa volt, ezért komoly a veszélye annak, hogy megfelelő kontroll nélkül az Egyesült Államok úgy járhat, mint Afganisztánban, ahol a segélyek egy része a korrupciós csatornákon keresztül veszett el.

Hatalmas mennyiségű nyugati pénz ömlik Ukrajnába (a G7-ek 20 milliárd dollárt ígértek, hogy pótolják a finanszírozási hiányt az inváziót követően). Az utóbbi két hónapban egyedül Washington 53,6 milliárd dolláros gazdasági és katonai segélycsomagot hagyott jóvá.

Felelőtlenség ilyen kolosszális pénzösszeget és ennyi katonai eszközt a megtépázott Ukrajnának küldeni az Egyesült Államok kellő, vagy bármilyen felügyelete nélkül, ez az összeg ugyanis Ukrajna 2021-es bruttó hazai össztermékének egyharmada

– jegyezte meg Dobozi a Financial Timesban megjelent levelében, amelyben hasonlóságot vont Ukrajna és Afganisztán között.

Ez arra utal, hogy Washington mennyire keveset tanult az afganisztáni kudarcból, amely során az amerikai adófizetők dollárjai „szeptember 11-i milliomosokat ” hoztak létre. A jelek szerint az Egyesült Államok most kötelességének érzi, hogy eleget tegyen Volodimir Zelenszkij elnök szinte minden sürgős kérésének, hogy nehézfegyvereket biztosítson neki anélkül, hogy nyomon követhetné azok mozgását Ukrajnán belül

– írta Dobozi, aki itt a Transparency International 2021-es korrupciós indexére hivatkozott, amely szerint Ukrajna a második legkorruptabb ország Európában, természetesen Oroszország mögött.

Mint egykori világbanki alkalmazott, aki az ukrajnai energiaszektorban dolgozott, személyesen is szemtanúja voltam annak a nagyszabású kárnak, amelyet a burjánzó korrupció okozott ebben a fontos iparágban. A korrupció felszámolását célzó magasztos választási ígéretei ellenére Zelenszkij alatt az ukrán állam nagyrészt kleptokrácia maradt, beleértve a hadsereget is (az orosz agresszióval szembeni bámulatra méltó ellenállása ellenére)

– fejtette ki az Egyesült Államokban élő nyugdíjas szakértő, aki szerint Oroszország 2014-es első inváziója óta nagyméretű tiltott fegyverpiac alakult ki Ukrajnában.

Az amerikai pénzek és katonai felszerelések hatalmas megugrása új utakat nyitott az ukrán hadseregben a vesztegetés és a saját célokat szolgáló üzletelés előtt. Erős felügyelet nélkül a sebtében odaküldött amerikai és nyugati fegyverek egy része könnyen az Egyesült Államok ellenségeinek a kezébe kerülhet

– írta a Dobozi, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megszálló csapatai után a korrupció Ukrajna második legveszélyesebb ellensége.

A levél szerzője ezzel kapcsolatban Lev Trockij, „legendás” ukrán származású szovjet kommunista vezető egykori figyelmeztetését idézte, amely szerint „a hadsereg a társadalom mása, és annak minden betegségétől szenved, általában nagyobb lázzal”.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: