Connect with us

Albánia

MÓDOSULT ÚTVONAL: A migránsok újabban Albánián keresztül érkeznek Szerbiába

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

szing
orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 6 perc

A nagykikindai befogadó központban egy bangladesi migráns arról beszélt a BALK-nak, hogy Dubajig repülővel utazott, onnan pedig Törökország, Görögország és Albánia érintésével jutott el Szerbiába. A napokban utánajártunk, hogy mennyire felkapott az albániai útvonal, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a Közel-Keletről vagy Észak-Afrikából érkező bevándorlók helyi embercsempészek vagy közvetítők segítségével használják az Albánia és Koszovó közötti határt az EU-ba vezető úgynevezett „balkáni útvonalon”, annak új, illetve inkább némileg módosult folyósójaként. A albán embercsempészek segítségével Görögországból Tiranába, majd onnan tovább a koszovói határ felé haladnak.

Ezer arca van a migrációnak

A hindu származású Onik Szing a Banglades északkeleti részén lévő Szilhetből érkezett Szerbiába, ahol a nagykikindai tábor étkezdéjében dolgozik, ezért cserébe nem kell a zsúfolt szobák valamelyikében aludnia, és a helyzethez képest jóval emberibb körülmények között “egzisztálhat”.

Vándorlásának nem csak a rossz gazdasági helyzet az oka, hanem a hindu kisebbséghez való tartozása is.

A muszlimok sok hindut öltek meg, felgyújtják a templomainkat, a házainkat, és ezért hagytam el az országot

– mondta a bangladesi migráns, aki szerint ez nem csak az ő városára vonatkozóan igaz, hanem az egész Bangladesre, az egész ország ezzel a problémával küzd.

Onik Szing jogi egyetemet végzett, de hindu származása miatt hazájában nem kap munkát, ezért Franciaországba igyekszik, hogy ott kérjen menedéket.

A migrációnak ezer arca van, ahogy más és más minden “nagy utazás” az ismeretlenbe. A szóban forgó migráns India érintésével repülővel Dubajba ment, ahonnan Törökországon és Görögországon keresztül Albánia és Montenegró felé haladva érte el Szerbiát.

Miután több migráns is megemlítette, hogy Albánián keresztül jutott el a magyar határig, arra gondoltunk, hogy különböző médiajelentések alapján megpróbáljuk kideríteni, hogy miként működik az albániai útvonal.

A szárazföldi útvonal

A Görögország és Észak-Macedónia határán 2018-ban megnövekedett biztonsági intézkedések megnehezítik a balkáni útvonalon utazó migránsok bejutását Szerbiába, a macedón-görög határon kerítés is épült, ezért ez sokakat arra késztetett, hogy Albánián és Koszovón keresztül haladjanak nyugat felé.

Az albán rendőrség adatai szerint a COVID-19 világjárvány 2020 elejei kezdete óta egyre szembetűnőbb, hogy a Közel-Keletről és Észak-Afrikából (a továbbiakban MENA-országok) érkező migránsok nagyobb és nagyobb számban lépik át az Albánia és Koszovó közötti határt, majd haladnak tovább Szerbián keresztül Horvátország és Magyarország felé.

Az embercsempészek a határ közelében kiteszik a migránsokat, elkísérik őket Morinëig, ahol aztán a bevándorlók átlépik a zöldhatárt fejlett, GPS-es telefonokat használnak

– magyarázta Sokol Noka, a kukësi rendőrigazgatóság bűnüldözési osztályának vezetője.

2021 első tíz hónapjában a koszovói határrendőrség több mint 1530, MENA-országokból származó bevándorlót küldött vissza Albániába, akiket a határ illegális átlépése után tartóztattak fel.

Bár a migránsok egy része saját útját járja, szakértők szerint azonban a legtöbben fizetnek a helyi embercsempészek és a közvetítőknek azért, hogy átlépjék a Balkánon még létező számos határt. Egyre növekvő tendencia a származási országokból érkező csempészek részvétele is ebben az illegális üzletben.

Míg korábban a bevándorlók helyiek segítségét vették igénybe, akik ismerik a környéket, most ezt az üzletet más bevándorlók veszik át

– mondta Kristina Amerhauser, a Nemzetek Feletti Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés (The Global Initiative Against Transnational Organized Crime, a továbbiakban Globális Kezdeményezés) szakértője.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex szerint 2021 évben az EU-ban 54.500 illegális határátlépést észleltek a nyugat-balkáni migrációs útvonalon. Csak októberben több mint 9000 illegális átkelést azonosítottak be, ami 140%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az EU-ba illegálisan belépő migránsok mintegy 40%-a áthaladt a nyugat-balkáni útvonalon, ezzel együtt pedig vagy Horvátországon, vagy Magyarországon.

A legtöbb migráns, akik ezen az útvonalon jutottak el illegálisan az Európai Unióba, Szíriából, Afganisztánból és Marokkóból érkeztek.

Az albán útvonal

A Globális Kezdeményezés tanulmánya szerint az Albánián áthaladó illegális bevándorlók száma a 2013-ban feljegyzett 1980-ról 2021-re ennek több, mint hatszorosára, 12.450-re nőtt.

Az albán rendőrségnek a Szíriából érkező, és Albániában őrizetbe vett bevándorlókkal készült interjúiból kiderült, hogy először Törökországba utaznak, majd a török partokról az Égei-tengeren át Görögországba mennek. Az afgánok ugyanakkor gyalog kelnek át Pakisztánba, majd az Irán-Törökország-Görögország útvonalat követik.

A MENA-országokból érkezett migránsok Görögországban ottani állampolgárok (általában embercsempészek) által vezetett járművekkel haladnak előre, amelyek az albán államhatár közelébe viszik őket Gjirokastra és Korça irányába. A határt főleg gyalogosan lépik át a Kapstica és Kakavija határátkelők közelében, és ha a rendőrök megállítják őket, akkor a tiranai menekültügyi központba kerülnek.

A Tiranába érkezés és a babrrui befogadó központban történő regisztráció után a migránsok az alacsony kapacitás és a menedékkérők nagy száma miatt visszatérnek/visszatérhetnek Tiranába.

Ezt követően a helyi állampolgárok magánjárművekkel – engedéllyel rendelkező taxikkal vagy éppenséggel bérelt járművekkel -, a babrrui menekültügyi központ közelében vagy az Albánia északi területei felé induló járatok laprakai buszpályaudvarán felveszik a migránsokat, és személyenként 50-100 eurós díj ellenében átszállítják őket a határig, főleg Morinëig, ahonnan aztán gyalog indulnak neki a koszovói határnak.

Névtelenül nyilatkozó tiranai taxisok elismerik, hogy külföldi állampolgárok, akiken jól látható, hogy migránsok, gyakran az északi határhoz kérnek fuvart. A taxisok ugyanakkor kifogásolják, hogy a rendőrség letartóztatta a kollégáikat, mert migránsokat szállítottak északra.

Egyik barátomat letartóztatták Kukësben, miután szíreket vitt Tiranába, de ezt nem értem, mert a rendőrségnek nincs joga letartóztatni minket, mert én egyetlen taxiba beszálló utas személyazonosságát sem ellenőrizhetem

– mondta az albán médiának egy idős taxisofőr, aki korábban rendőrként dolgozott. A taxis arról is beszélt, hogy a migránsok részéről az északi határra történő utazás iránti igény mindennapos.

Egy másik tiranai taxis úgy nyilatkozott, hogy egy kollégája a rendőrségi hercehurcát követően már nem vállalta, hogy bevándorlókat szállítson. A taxis felhívta a figyelmet arra, hogy sok esetben könnyű azonosítani a migránsokat, hiszen gyalogosan utaznak, és 10-15 fős csoportokban járnak-kelnek, viszont megjegyezte, hogy vannak esetek, amikor az egyedül utazó bevándorlók kilétét nem könnyű megállapítani.

Csak 2021 folyamán a kukësi rendőrkapitányság 32 gyanúsítottat tartóztatott le “illegális határátlépéshez való segítségnyújtás” bűncselekménye miatt, míg a kukësi kerületi bíróságon 10 eljárás van folyamatban ezzel a váddal.

A légi útvonal

Az Albánián keresztül Európába tartó migránsok egy része a szaúd-arábiai Rijádban vagy az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu Dhabiban lévő albán nagykövetség által kiállított vízummal érkezik az országba.

Ők a tiranai Teréz anya repülőtéren keresztül lépnek be Albániába, tehát legálisan tartózkodnak az ország területén, légi úton ugyanis csak legális utazásra van lehetőség.

Kristina Amerhauser, a fent említett Globális Kezdeményezés vezetője szerint a nyugat-balkáni migránscsempészet piaca 35 és 50 millió euró közötti értékre becsülhető.

A közel-keleti és észak-afrikai migránsok illegális határátlépése sok problémát okoz a koszovói rendőrség számára is.

A MENA-országokból érkező bevándorlók tranzitban vannak, és nem maradnak három-négy napnál tovább. Arra használják fel Koszovót, hogy Szerbiába, onnan pedig Horvátországba vagy Magyarországra haladjanak tovább

– mondta Nexhmi Krasniqi, Koszovó nyugati részének határrendészeti igazgatója.

A három nap azzal hozható összefüggésbe, hogy a koszovói törvények szerint az illegális bevándorlóknak 72 órájuk van arra, hogy menedékstátuszt kérjenek, ami persze, meg sem fordul a fejükben.

Kontaktlencse akció »

Krasniqi szerint a kivándorlók átlépik a zöldhatárt, okostelefonokkal tájékozódnak. Koszovóba a belépés Morinënél történik – a Fehér-Drin bal partján, a jobb parton pedig a Vermica feletti hegyen keresztül, a Sasfészekként ismert ösvényen át.

2021-ben a koszovói rendőrség 11 büntetőeljárást regisztrált 84 migránsok csempészése miatt. A legtöbb embercsempész koszovói, de már itt is vannak külföldiek, főleg marokkói és szír állampolgárok.

Az északi koszovói-szerb határ már ma is a legnépszerűbb útvonal a migránsok számára, akik Szerbiába, majd Magyarországra indulnak tovább.

A Jarinje felé vezető út – ahol a múltkorjában a koszovói szerbek demonstráltak – jelenleg a legforgalmasabb útvonal a migránsok számára a Nyugat Balkánon. Jarinjéből a migránsok Raškába utaznak, majd vonattal vagy busszal Belgrádba, onnan pedig irány a szerb-magyar határon lévő Zombor.

Az 1999-es koszovói háború alatt az albániai Kukës a szerb katonai gépezet elől menekülő koszovói albánok százezrei számára nyújtott menedéket. Több mint két évtizeddel később az észak-albániai határváros ismét migránsok központjává vált.

A két évtizeddel ezelőttihez hasonlóan a migránsok javarésze most is konfliktusban lévő országokat tud maga mögött, mint például a cikk elején említett Bangladest, és arra törekszenek, hogy biztonságos menedéket találjanak, ahol jobb jövőt építhetnek maguknak és a családjuknak.

Szerbiába akarunk menni, Szerbiából pedig Németországba, és addig próbálkozunk, amíg nem sikerül

– mondja a legtöbb migráns, de a pakisztániak esetében előfordul, hogy Franciaországba tartanak, a bangladesiek esetében pedig gyakori úti cél Olaszország, ahol a mezőgazdaságban helyezkednek el.

Albánia esetében vízi útvonal nincs, mert akik a tengeren Törökországból vagy Görögországból Olaszországba igyekeznek különböző vízi alkalmatosságokon, azok nem tesznek kitérőt Albánia felé, ráadásul az albán parti őrség a FRONTEX keretében nagyon jól felszerelt, a tengeri védelem szinte tökéletes mind az Adrián, mind a Jón-tengeren.

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Albánia

A Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz, Koszovó tengeri kijárathoz jut

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A tervek szerint ilyen lesz a Durres Marina
A tervek szerint ilyen lesz a Durres Marina (Forrás: Durres Marina projekt, https://www.durresyachtsmarina.com/)
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 5 perc

Az albán kormány a hét elején megállapodást írt alá a “Durrës Yacht & Marina” projekt megvalósításáról az Egyesült Arab Emírségekből származó Mohamed Alabbar befektetővel, akinek a nevéhez fűződik a Burdzs Kalifa megépítése is. A durrësi kikötő átépítési tervei december elején azzal a bejelentéssel árasztották el a közösségi oldalakat, hogy hamarosan megkezdik a lakások értékesítését, amelyek árai 110 ezer eurótól indulnak.

Dőlt az optimizmus az albán miniszterelnökből

A tervezett építési terület 93%-a lakóterület, 3,5%-a pedig szálloda és kereskedelmi helyiség lesz. Összességében közel 13 ezer lakás építését tervezik (az első ütemben 4, a második ütemben mintegy 8,6 ezer lakást), a felépülő szállodák több, mint 850 szobával rendelkeznek majd.

A projekt keretében több mint 80 ezer négyzetméternyi park, és 170 üzlethelyiség kialakítását is tervezik.

A Durres Marina megváltoztatja a turizmus képét

Albán elképzelések szerint a Durrës Marina megváltoztatja a turizmust a régióban (Forrás: Durres Marina projekt, https://www.durresyachtsmarina.com/)

A felújított durrësi kikötő 280 jacht és szuperjacht számára biztosít majd kikötési lehetőséget, amelyek hossza nem haladhatja meg a 120 métert, de lesz terminál a tengerjáró hajók számára is.

A projekt részét képezi a Durrëst Pristinával összekötő vasútvonal, amelynek várhatóan terminálja is lesz, ahol 2050-ig 100 ezer konténert “dolgoznak fel”, ami magyarán azt jelenti, hogy ezáltal “Koszovónak is lesz tengeri kijárata”.

A beruházással, amelynek nagyságát első körben 595 millió euróra saccolják, 12 ezer új munkahelyet teremtenek.

A lakáshoz jutás finanszírozási konstrukciója hasonló az Albániában megszokotthoz, ami lehetővé teszi a még csak tervezőasztalon létező lakások megvásárlását.

Ez egy hosszú, terjedelmes és technikai-jogi szempontból is jelentős előkészület eredménye egy nagy stratégiai befektetővel, akinek a presztízse világszerte elismert

– mondta az albán miniszterelnök az aláírást követő beszédében.

Edi Rama szerint ez a projekt egyszer és mindenkorra megváltoztatja a turizmus képét nemcsak Albániában, hanem az egész régióban, ráadásul szavai szerint a “Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz”.

A szerződés aláírásával megkezdődik a telephely megnyitása, ahol beindul a munka, és új foglalkoztatási front nyílik. A Durrës Marina mozdonyként, versenytársként lép be az albán gazdaságba, és lép ki a nemzetközi piacra. Sokak számára vitathatatlanul magas színvonalú, jól fizetett állásprofilokat kínál majd, és a jövőben Albániából senkinek sem lesz oka külföldön keresni a munkát

– dőlt az optimizmus az albán miniszterelnökből, aki szerint a “mostani befektetésnek a természetéből adódóan az érdeklődők tömött sorokban tódulnak majd Durresbe”.

Egy olyan befektetés valósul meg, amelyet az albánok fognak legelőbb élvezni, és erre mindenkinél büszkébbek lehetünk

– fejezte be ömlengését az albán miniszterelnök.

Két kikötő

Durres Marina

A magasztos nyilatkozatok közepette ugyanakkor kevés szó esett a partvonal legnagyobb strandjává történő átalakításáról, holott tavaly áprilisban még arról volt szó, hogy a “turisztikai vonzerő” növelése érdekében egy hatalmas szigetet építenek, ahhoz hasonlót, mint Dubajban a “Pálma-sziget”, csak Durrësben nem pálma formájú lesz, hanem az albán sast ábrázolja majd madártávlatból nézve!

A fejlesztés “új dimenziója” szerint Durrës két kikötőből áll majd: a Durrës Marina turisztikai, a Porto Romano pedig kereskedelmi kikötő lesz.

A jelenlegi kikötő teljes egészében északra költöztetik a Porto Romanoba, az fogadja majd az ömlesztett és a darabárút, de konténerek ki- és berakására is alkalmas lesz.

Ugyanakkor a mostani kikötő rekreációs területévé válik, és turisztikai célokat szolgál majd.

A kikötői építkezések mellett az arab befektető finanszírozza majd a mintegy 3,2 kilométer hosszú Durrës Plázs parti sétány és átépítését is.

Befektetés az albán elmébe

A projektszerződés aláírási ceremóniáján megjelent maga az arab befektető, Mohammed Alabbar is, aki Mohammed bin Rásid Ál Maktúm sejkkel együttműködve dolgozott Dubaj idegenforgalmi ágazatának és globális hírnevének növelésén.

Szerinte a “Durrës Yacht & Marina” a projekt a világ egyik legmodernebb projektje, amely jobb lesz, mint ami korábban Dubajban valósult meg.

Higgyék el nekem, hogy amit most Albániában építünk, fejlettebb, mint Dubajban, és ezt csodálatos látni

– jelentette ki Alabbar, aki szintén új munkahelyek nyitásáról beszélt, és azt hangsúlyozta, hogy elsősorban az elme minőségébe, az emberi gondolkodásba szeretne befektetni Albániában.

Az a probléma, hogy az emberek intelligens városokról beszélnek, miközben alig tesznek érte valamit. Sok jó projekt készült, sok mindent kipróbáltak, de olyen kifinomult technológiát, mint amilyet ide hozunk, még nem ültettek át a gyakorlatba

– egészítette ki az “albán Dubaj” nagyszerűségéről már elmondottakat a világszerte ismert befektető, akinek a neve jelenthet némi vonzerőt.

Munkánk kiterjed majd az energiatakarékosságra, az építőanyagok minőségére, beszélni fogunk a napenergiáról, és ez mind egy fenntartható megoldás része lesz
Durres Marina

Már folynak a munkálatok (Forrás: Twitter)

– fejezte be az áradozást Alabbar, aki az arab médiának a projekttel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy tavaly novemberben kapott zöld utat annak megvalósítására.

A 2,5 milliárd dolláros beruházást a világ legmagasabb épületét, a Burdzs Kalifát megépítő Eagle Hills vállalatcsoport támogatja, tehát a “nagy szavak mögött nagy épület áll”, és Alabbar állítólag azt a pénzt fekteti be Durrësben, amit egyik cége, az Emaar Properties a kuvaiti székhelyű Americana Group eladásából szerzett.

A Vlora Marina projekt

A Durrës Marina projektnek zöld utat adó, tavaly novemberi parlamenti szavazás után újabb projektről érkezett hír számos lakásvásárlási kínálattal, ezúttal Vlorából, ahol a “Vlora Marina” valósulhat meg.

Vlora Marina vs Durres Marina

Vlora Marina vs Durrës Marina (Forrás: Vlora Marina, https://vloramarina.com/)

Mindkét projekt (Durrës és Vlora) fontos stratégiai beruházás, ahol kikötők, turisztikai szállóhelyek és lakások építését tervezik, és ennek alapján a lakások eladása nemcsak Durrësben, hanem Vlorában is megkezdődött már.

A “Marina Rezidences Vlorë” 2021. március 29-én stratégiai befektetési státuszt kapott a Stratégiai Beruházások Tanácsától.

Ez a projekt 105 millió euró értékű beruházást lesz, és a kivitelés, majd az üzemeltetés során is egyaránt ezer ember foglalkoztatását ígéri, tehát méreteiben jóval kisebb, mint a durrësi “albán Dubaj”.

A tervek szerint a koncessziós kikötői infrastruktúrával határos területen itt is szállodák és szálláshelyek létesülnek.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html

Az ellenzék is elővette a kalkulátort

Az ellenzék, valamint a két projektet vizsgáló “ellenzékközeli újságírók lelkes hada” kételkedik abban, hogy nagy lesz a külföldiek lakásvásárlási hajlandósága, és kifogásolják, hogy a kormány átengedi az állami földeket & vizeket Alabbarnak, emellett pedig különösen veszélyesnek tartják, hogy a projekt “más országok maffiájának” a pénzéből valósul meg.

Az ellenzék a “legnagyobb korrupciós ügynek” nevezi a durrësi kikötőterület 800 ezer négyzetméterének átengedését egy olyan cégnek, amelynek – a Demokrata Párt elnöke, Sali Berisha szerint – a koszovói szerb származású Karić fivérek a részvényesei: ezeknek kiterjedt vállalkozásaik vannak Szerbia-szerte és külföldön is.

Az albán ellenzék szerint a Durrës Marina lényegében Edi Rama albán miniszterelnök és Aleksandar Vučić projektje a durrësi kikötő átvételére.

Bátorság kell ahhoz, hogy elajándékozz egy stratégiai és felbecsülhetetlen értékű ingatlant! Az Edi Rama kormány a bolondok logikájával azt állítja, hogy a jövőben elérhet 260 millió eurót bevételt, miközben elajándékoz egy olyan területet, amely piaci áron több mint 1,3 milliárd eurót ér!

– érvelt az albán ellenzék mindenekelőtt a Durrësbe tervezett kikötői és turisztikai beruházás ellen.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Albánia

Az albán ellenzék Törökországon keresztül akarja megbuktatni Edi Rama kormányát

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Török-albán ellenzéki barátság
Török-albán ellenzéki barátság (Forrás: Facebook)
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Az albán ellenzéki Demokrata Párt vezetője, Sali Berisha megbeszélésen látta vendégül a török Maltepe város ellenzéki polgármesterét, Ali Kılıçet az Isztambulban tett látogatása során. Maltepe a sok milliós Isztambul keleti városrésze, a Márvány-tenger ázsiai partvidékén. A találkozó annak jegyében jött létre, hogy az albán ellenzék Törökországon keresztül szeretné megbuktatni az Albániát vezető szocialista Edi Rama kormányát.

Albán-török ellenzéki paktum

Kılıç, aki a Török Köztársasági Néppárt egyik erőssége, és annak az ellenzéki koalíciónak a tagja, amely Recep Tayyip Erdoğan legerősebb kihívóját adja majd, elismerését fejezte ki az albán “fődemokrata” Berisha és a vezetése álló párt iránt, mondván, hogy Albániában elsősorban rá és pártjára lehet számítani a kormánnyal szembeni küzdelem során.

Együttműködésre van szükség a két ország demokratikus ellenzéke között a saját autokratikus rendszereikkel ellen vívott harcban

– mondta Kılıç, aki szerint a török-albán ellenzéki egység vezethet el a győzelem napjához, amikor Törökországban véget vetnek Erdoğan húsz éve tartó országlásának.

Berisha ugyanakkor szolidaritását fejezte ki az ellenzék vezetőjének számító isztambuli polgármester, Ekrem bebörtönzésével kapcsolatban, elítélve a török bíróság politikai döntését, amellyel İmamoğlut több, mint két évre csukták le.

Berisha azt hangoztatta, hogy a török ellenzék megtestesíti Törökország alapítójának, Kemal Atatürk nyugatbarát demokratikus eszméit, a szabadság és a hatalmi ágak szétválasztásának elveit, amelyekért az albán Demokrata Párt is küzd.

Kılıç úgy vélte, hogy Berisha ugyanazok az elveket képviseli, mint a török ellenzéki vezetők, és annak ellenére ezekért harcol, hogy Albániának is tekintélyelvű kormánya van.

Albániában is ugyanaz a helyzet, mint Törökországban. A választásokat itt is ott is törvénysértésekkel, kábítószer-kereskedelemmel és maffiatevékenységgel szerzett pénzekkel, bűnözésen és kábítószerrel vásárolták meg, és vásárolják újra és újra

– mondta Kılıç, aki szakmáját tekintve újságíró, hosszú évek óta Németországban él, ahol a Milliyet nagy török lap tudósítójaként dolgozott, de tudósított a romániai, jugoszláviai és az afganisztáni konfliktusokról is. Évek óta az Alevi Szakszervezetek Európai Szövetségének elnöke. Jelenleg a Köztársasági Néppárt külső koordinátora.

Május 14-e történelmi nap lesz?

Törökországban, akárcsak Albániában, május 14-én tartják a választásokat, és Berisha arról tájékoztatta “török barátját, miszerint felszólította a törökországi albánokat, hogy szavazzanak az ottani demokratikus ellenzékre. Albániában ezen a napon önkormányzati, Törökországban pedig parlamenti és elnökválasztást tartanak.

Berisha, aki évtizedekkel ezelőtt Soros György támogatását élvezte, most azt mondta, hogy Albánia nehéz politikai és gazdasági helyzetben van, de külön problémát okoz az ország számára a Soros György által szított “nemzetközi korrupció”.

Dolgozzunk keményen, és változtassuk május 14-ét Törökország és Albánia győzelmi napjává

– szólított fel szónokiasan Berisha a találkozó végén, megjegyezve még, hogy a Rama-Erdoğan együttműködés a szultán és a vazallusok közötti kapcsolathoz hasonlít, és csak az ő hatalmukat szolgálja.

Berishának elképzelése lényegében az az elképzelése, hogy amennyiben az albán kormánnyal és Edi Ramaval kiváló kapcsolatokat ápoló Erdoğan és pártja, a Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) veszít a törökországi választásokon, akkor támogató hiányában az Albániában kormányzó Szocialista Párt és Edi Rama is könnyebben megbuktatható, leváltható.

Egy szomorú évforduló

Sali Berishának a közösségi médiákban mostanság közzé tett, kissé teátrális üzeneteit azonban beárnyékolja egy igen szomorú, az ő nevéhez és pártjához köthető évforduló.

2011. január 21-e egy szomorkás pénteki nap volt, jellemzően szürke fővárosi délután, amilyet a tél csak Tiranában tud produkálni. Hideg volt, a nap egyáltalán nem sütött ki. Ami akkor történt, az a legtragikusabb nappá tette azt a január 21-ét a modernkori albán történelemben, olyannyira, hogy a hatása a mai napig hullámokat ver!

Akkor Sali Berisha és pártja volt kormányon, a belügyminiszteri posztot pedig Lulzim Basha, jelenlegi demokrata ellenlábasa töltötte be.

Azon a napon kormányellenes bontakozott ki, amely egyre hevesebbé vált. Az egész délután 2 óra körül kezdődött, amikor az Albánia minden részéről összegyűlt tüntetők a miniszterelnöki hivatal elé vonultak.

A tömeg skandálásba kezdett az akkori miniszterelnök, Sali Berisha ellen. Az incidensek során a tüntetők megpróbáltak bejutni a miniszterelnöki irodába.

Eleinte a szokásos tömegoszlatási eszközöket alkalmazta az épületet őrző karhatalmi gárda, de nem sokkal később éles töltényeket használtak, ennek következtében négy ember meghalt, és többen megsebesültek, köztük újságírók is.

Mint ahogy ez hasonló esetekben szokás, a lövéseket leadó rendőröket és a közvetlen parancsnokaikat ítélték el, az áldozatok hozzátartozói azonban nem hiszik el, hogy ők az egyedüli felelősök, Lulzim Basha belügyminiszter például rádión irányította a karhatalmat, ezért Albániában a mai napig sokan a tények feltárását követelik.

Ők aligha fognak Berishára és az ellenzékre szavazni.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Albánia

FÖLDKÖRÜLI PÁLYA: Albánia felbocsátotta első 2 műholdját a világűrbe

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

MŰHOLDAS RAMA: Edi Rama a világűrből veszi fel a harcot
Albán műholdak figyelik a Balkánt
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 2 perc

Albánia az USA hathatós támogatásával két megfigyelési célú műholddal kívánja erősíteni az ország bűnüldöző és védelmi képességeit. A két nemrég földkörüli pályára állított eszköz a kábítószer termelők és a csempészek mellett a szerbiai hadvezetést is el kell, hogy gondolkodtassa.

Rama új korszakról beszél

albán miniszterelnök a Facebook oldalán tette közzé a két albán műholdat a világűrbe eljuttató rakéta kilövéséről készült felvételt. Rama szerint a két űreszköz földkörüli pályára állításával a szkipetárok földjén egy új korszak vette kezdetét.

A műholdak kapcsán azt emelte ki, hogy azok beszerzését az ország területének hatékonyabb védelme és ellenőrzése, valamint egyes közigazgatási feladatok ellátása tette indokolttá. Ennek biztosítása érdekében az eszközök valós idejű felvételeket és adatokat továbbítanak az általuk megfigyelt területekről.

Az Albania-2 műhold pályára állítása (Screenshot)

Az Albania-2 műhold pályára állítása (Screenshot)

A két új műhold jövőbeli használati módja kapcsán a hivatalos közlemények a Rama által megfogalmazott hangzatos elvi céloknál több konkrétumot tartalmaztak.

Ezek szerint azokat elsődlegesen a szervezett bűnözés elleni harc terén veszik igénybe. A legfontosabb feladatuk a kanabisz ültetvények és kábítószergyártást végző laborok felderítése lesz.

Emellett fontos szerepet kapnak az illegális fakitermeléssel, a csempészettel és az illegális építkezésekkel szembeni fellépés terén.

Az albán környezetvédők a fatolvajok és a kábítószer kereskedők mellett az egyre pusztítóbbá váló nyári erdőtüzek korai lokalizálásában is szorgalmazzák a műholdak alkalmazását.

A műholdat az USA kormánya hozta össze

Az albán műholdakat pályára állító cég logója

Az albán műholdakat pályára állító cég logója

A jelentős műszaki innovációnak minősülő lépés hátterében a jelek szerint komoly amerikai katonai és biztonsági indokok állhatnak. A State Department tavaly nyáron hozta tető alá az alábán kormány és az amerikai Stellogic cég közti hatmillió dollár értékű szerződését.

Arról nem szól a fáma, hogy a Rama vezette kabinet ki is fizette-e az Albania-1 és az Albania-2 – ha pikírtkedni szeretnénk, akkor az utóbbi neve lehetett volna Kosovo is – fantázia nevű szerkezeteket, vagy újbóli amerikai hitelfelvétel is kapcsolódott a meglehetőse nagyértékű eszközbeszerzéshez.

A műholdak műszaki paraméterei kapcsán részletes információk nem kerültek ki a sajtóba, azt azonban az albán kormány elismerte, hogy azok rendeltetése kifejezetten a földfelszíni megfigyelő funkció, vagyis madártávlatnál is nagyobb magasságból követhetik szemmel az albán rendvédelmi szervek az országban zajló eseményeket.

Bár Rama maga a két műhold jövőbeli alkalmazása kapcsán a jogállamiság megerősítését és a korrupció elleni harcot emelte ki, a nagy felbontású felvételek azonban minden bizonnyal a NATO balkáni szárnyának megerősítését szolgálják leginkább.

A most megkötött három éves szerződés ideje alatt az amerikai cég az albán hatóságok által kijelölt területekről készít felvételt a két eszközzel. Az így szerzett adatok elemzéséhez a Satellogic megfelelő kapacitást biztosít az albán hatóságok számára.

Szakértők szerint az USA a szerbiai politikai elitre való nyomásgyakorlás céljával játszott ki ismét egy olyan kártyát az albánok oldalán a műholdak telepítésével, ami erős üzenet Belgrádnak arra vonatkozóan, hogy a szerbiai hadiipari beruházások korán sem lebecsülhető eredményei még mindig elmaradnak attól a támogatástól, amit az amerikai kormányzati gépezet hajlandó biztosítani a regionális szövetségesei pozíciójának megerősítésére.

Magyarra fordítva, az USA kész Ukrajnát csinálni Koszovóból és Albániából, hogy a nagyszerb törekvéseket és az oroszok esetleges nyugat-balkáni betörési kísérleteit meggátolja.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: