Connect with us

Albánia

MÓDOSULT ÚTVONAL: A migránsok újabban Albánián keresztül érkeznek Szerbiába

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

szing
A cikk meghallgatása

A nagykikindai befogadó központban egy bangladesi migráns arról beszélt a BALK-nak, hogy Dubajig repülővel utazott, onnan pedig Törökország, Görögország és Albánia érintésével jutott el Szerbiába. A napokban utánajártunk, hogy mennyire felkapott az albániai útvonal, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a Közel- Keletről vagy Észak- Afrikából érkező bevándorlók helyi embercsempészek vagy közvetítők segítségével használják az Albánia és Koszovó közötti határt az EU-ba vezető úgynevezett “balkáni útvonalon”, annak új, illetve inkább némileg módosult folyósójaként. A migránsok albán embercsempészek segítségével Görögországból Tiranába, majd onnan tovább a koszovói határ felé haladnak.

Ezer arca van a migrációnak

A hindu származású Onik Szing a Banglades északkeleti részén lévő Szilhetből érkezett Szerbiába, ahol a nagykikindai tábor étkezdéjében dolgozik, ezért cserébe nem kell a zsúfolt szobák valamelyikében aludnia, és a helyzethez képest jóval emberibb körülmények között “egzisztálhat”.

Vándorlásának nem csak a rossz gazdasági helyzet az oka, hanem a hindu kisebbséghez való tartozása is.

– A muszlimok sok hindut öltek meg, felgyújtják a templomainkat, a házainkat, és ezért hagytam el az országot

– mondta a bangladesi migráns, aki szerint ez nem csak az ő városára vonatkozóan igaz, hanem az egész Bangladesre, az egész ország ezzel a problémával küzd.

Onik Szing jogi egyetemet végzett, de hindu származása miatt hazájában nem kap munkát, ezért Franciaországba igyekszik, hogy ott kérjen menedéket.

A migrációnak ezer arca van, ahogy más és más minden “nagy utazás” az ismeretlenbe. A szóban forgó migráns India érintésével repülővel Dubajba ment, ahonnan Törökországon és Görögországon keresztül Albánia és Montenegró felé haladva érte el Szerbiát.

Miután több migráns is megemlítette, hogy Albánián keresztül jutott el a magyar határig, arra gondoltunk, hogy különböző médiajelentések alapján megpróbáljuk kideríteni, hogy miként működik az albániai útvonal.

A szárazföldi útvonal

A Görögország és Észak- Macedónia határán 2018-ban megnövekedett biztonsági intézkedések megnehezítik a balkáni útvonalon utazó migránsok bejutását Szerbiába, a macedón-görög határon kerítés is épült, ezért ez sokakat arra késztetett, hogy Albánián és Koszovón keresztül haladjanak nyugat felé.

Az albán rendőrség adatai szerint a COVID-19 világjárvány 2020 elejei kezdete óta egyre szembetűnőbb, hogy a Közel- Keletről és Észak- Afrikából (a továbbiakban MENA-országok) érkező migránsok nagyobb és nagyobb számban lépik át az Albánia és Koszovó közötti határt, majd haladnak tovább Szerbián keresztül Horvátország és Magyarország felé.

– Az embercsempészek a határ közelében kiteszik a migránsokat, elkísérik őket Morinëig, ahol aztán a bevándorlók átlépik a zöldhatárt fejlett, GPS-es telefonokat használnak

– magyarázta Sokol Noka, a kukësi rendőrigazgatóság bűnüldözési osztályának vezetője.

2021 első tíz hónapjában a koszovói határrendőrség több mint 1530, MENA-országokból származó bevándorlót küldött vissza Albániába, akiket a határ illegális átlépése után tartóztattak fel.

Bár a migránsok egy része saját útját járja, szakértők szerint azonban a legtöbben fizetnek a helyi embercsempészek és a közvetítőknek azért, hogy átlépjék a Balkánon még létező számos határt. Egyre növekvő tendencia a származási országokból érkező csempészek részvétele is ebben az illegális üzletben.

– Míg korábban a bevándorlók helyiek segítségét vették igénybe, akik ismerik a környéket, most ezt az üzletet más bevándorlók veszik át

– mondta Kristina Amerhauser, a Nemzetek Feletti Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés (The Global Initiative Against Transnational Organized Crime, a továbbiakban Globális Kezdeményezés) szakértője.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex szerint 2021 évben az EU-ban 54.500 illegális határátlépést észleltek a nyugat-balkáni migrációs útvonalon. Csak októberben több mint 9000 illegális átkelést azonosítottak be, ami 140%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az EU-ba illegálisan belépő migránsok mintegy 40%-a áthaladt a nyugat-balkáni útvonalon, ezzel együtt pedig vagy Horvátországon, vagy Magyarországon.

A legtöbb migráns, akik ezen az útvonalon jutottak el illegálisan az Európai Unióba, Szíriából, Afganisztánból és Marokkóból érkeztek.

Az albán útvonal

A Globális Kezdeményezés tanulmánya szerint az Albánián áthaladó illegális bevándorlók száma a 2013-ban feljegyzett 1980-ról 2021-re ennek több, mint hatszorosára, 12.450-re nőtt.

Az albán rendőrségnek a Szíriából érkező, és Albániában őrizetbe vett bevándorlókkal készült interjúiból kiderült, hogy először Törökországba utaznak, majd a török partokról az Égei-tengeren át Görögországba mennek. Az afgánok ugyanakkor gyalog kelnek át Pakisztánba, majd az Irán- Törökország- Görögország útvonalat követik.

A MENA-országokból érkezett migránsok Görögországban ottani állampolgárok (általában embercsempészek) által vezetett járművekkel haladnak előre, amelyek az albán államhatár közelébe viszik őket Gjirokastra és Korça irányába. A határt főleg gyalogosan lépik át a Kapstica és Kakavija határátkelők közelében, és ha a rendőrök megállítják őket, akkor a tiranai menekültügyi központba kerülnek.

A Tiranába érkezés és a babrrui befogadó központban történő regisztráció után a migránsok az alacsony kapacitás és a menedékkérők nagy száma miatt visszatérnek/visszatérhetnek Tiranába.

Ezt követően a helyi állampolgárok magánjárművekkel – engedéllyel rendelkező taxikkal vagy éppenséggel bérelt járművekkel -, a babrrui menekültügyi központ közelében vagy az Albánia északi területei felé induló járatok laprakai buszpályaudvarán felveszik a migránsokat, és személyenként 50-100 eurós díj ellenében átszállítják őket a határig, főleg Morinëig, ahonnan aztán gyalog indulnak neki a koszovói határnak.

Névtelenül nyilatkozó tiranai taxisok elismerik, hogy külföldi állampolgárok, akiken jól látható, hogy migránsok, gyakran az északi határhoz kérnek fuvart. A taxisok ugyanakkor kifogásolják, hogy a rendőrség letartóztatta a kollégáikat, mert migránsokat szállítottak északra.

– Egyik barátomat letartóztatták Kukësben, miután szíreket vitt Tiranába, de ezt nem értem, mert a rendőrségnek nincs joga letartóztatni minket, mert én egyetlen taxiba beszálló utas személyazonosságát sem ellenőrizhetem

– mondta az albán médiának egy idős taxisofőr, aki korábban rendőrként dolgozott. A taxis arról is beszélt, hogy a migránsok részéről az északi határra történő utazás iránti igény mindennapos.

Egy másik tiranai taxis úgy nyilatkozott, hogy egy kollégája a rendőrségi hercehurcát követően már nem vállalta, hogy bevándorlókat szállítson. A taxis felhívta a figyelmet arra, hogy sok esetben könnyű azonosítani a migránsokat, hiszen gyalogosan utaznak, és 10-15 fős csoportokban járnak-kelnek, viszont megjegyezte, hogy vannak esetek, amikor az egyedül utazó bevándorlók kilétét nem könnyű megállapítani.

Csak 2021 folyamán a kukësi rendőrkapitányság 32 gyanúsítottat tartóztatott le “illegális határátlépéshez való segítségnyújtás” bűncselekménye miatt, míg a kukësi kerületi bíróságon 10 eljárás van folyamatban ezzel a váddal.

A légi útvonal

Az Albánián keresztül Európába tartó migránsok egy része a szaúd-arábiai Rijádban vagy az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu Dhabiban lévő albán nagykövetség által kiállított vízummal érkezik az országba.

Ők a tiranai Teréz anya repülőtéren keresztül lépnek be Albániába, tehát legálisan tartózkodnak az ország területén, légi úton ugyanis csak legális utazásra van lehetőség.

Kristina Amerhauser, a fent említett Globális Kezdeményezés vezetője szerint a nyugat-balkáni migránscsempészet piaca 35 és 50 millió euró közötti értékre becsülhető.

A közel-keleti és észak-afrikai migránsok illegális határátlépése sok problémát okoz a koszovói rendőrség számára is.

– A MENA-országokból érkező bevándorlók tranzitban vannak, és nem maradnak három-négy napnál tovább. Arra használják fel Koszovót, hogy Szerbiába, onnan pedig Horvátországba vagy Magyarországra haladjanak tovább

– mondta Nexhmi Krasniqi, Koszovó nyugati részének határrendészeti igazgatója.

A három nap azzal hozható összefüggésbe, hogy a koszovói törvények szerint az illegális bevándorlóknak 72 órájuk van arra, hogy menedékstátuszt kérjenek, ami persze, meg sem fordul a fejükben.

Krasniqi szerint a kivándorlók átlépik a zöldhatárt, okostelefonokkal tájékozódnak. Koszovóba a belépés Morinënél történik – a Fehér- Drin bal partján, a jobb parton pedig a Vermica feletti hegyen keresztül, a Sasfészekként ismert ösvényen át.

2021-ben a koszovói rendőrség 11 büntetőeljárást regisztrált 84 migránsok csempészése miatt. A legtöbb embercsempész koszovói, de már itt is vannak külföldiek, főleg marokkói és szír állampolgárok.

Az északi koszovói-szerb határ már ma is a legnépszerűbb útvonal a migránsok számára, akik Szerbiába, majd Magyarországra indulnak tovább.

A Jarinje felé vezető út – ahol a múltkorjában a koszovói szerbek demonstráltak – jelenleg a legforgalmasabb útvonal a migránsok számára a Nyugat Balkánon. Jarinjéből a migránsok Raškába utaznak, majd vonattal vagy busszal Belgrádba, onnan pedig irány a szerb-magyar határon lévő Zombor.

Az 1999-es koszovói háború alatt az albániai Kukës a szerb katonai gépezet elől menekülő koszovói albánok százezrei számára nyújtott menedéket. Több mint két évtizeddel később az észak-albániai határváros ismét migránsok központjává vált.

A két évtizeddel ezelőttihez hasonlóan a migránsok javarésze most is konfliktusban lévő országokat tud maga mögött, mint például a cikk elején említett Bangladest, és arra törekszenek, hogy biztonságos menedéket találjanak, ahol jobb jövőt építhetnek maguknak és a családjuknak.

– Szerbiába akarunk menni, Szerbiából pedig Németországba, és addig próbálkozunk, amíg nem sikerül

– mondja a legtöbb migráns, de a pakisztániak esetében előfordul, hogy Franciaországba tartanak, a bangladesiek esetében pedig gyakori úti cél Olaszország, ahol a mezőgazdaságban helyezkednek el.

Albánia esetében vízi útvonal nincs, mert akik a tengeren Törökországból vagy Görögországból Olaszországba igyekeznek különböző vízi alkalmatosságokon, azok nem tesznek kitérőt Albánia felé, ráadásul az albán parti őrség a FRONTEX keretében nagyon jól felszerelt, a tengeri védelem szinte tökéletes mind az Adrián, mind a Jón-tengeren.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava