ERŐSÍTÉS: A koszovói albánok újabb erőket küldtek a határra, a szerb elnök elégedett a szerbek „harci készültségével”

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A koszovói kormány hétfőn úgy döntött, hogy a „viszonosság elvét” alkalmazza, és lecseréli a szerb rendszámokat az országba érkező járműveken, ahogy ezt Szerbia teszi a Koszovó függetlenségét tükröző RKS jelzésű koszovói rendszámok esetében. A határozat értelmében minden szerb járművet hatvan napig ideiglenes rendszámmal látnak el a koszovói határátkelőhelyeken, amelyek közül kettőnél jelentős feszültség alakult ki: a szerbek lezárták a jarinjei és a brnjaki határátkelőkhöz vezető utat, a koszovói rendőrök pedig szerb állítások szerint könnygázt vetettek be.

A szerbek továbbra is tüntetnek

A koszovói belügyminiszter által aláírt dokumentum szerint „kötelező ideiglenes rendszámot kiadni minden olyan jármű számára, amely szerb rendszámmal rendelkezik, és belép a Koszovói Köztársaság területére”.

A BALK albániai tudósítója szerint a koszovói különleges rendőrség speciális egységei kedden páncélozott járművek tucatjaival települtek ki a Koszovó és Szerbia közötti két említett átkelő közelébe, ahol a (helyi) szerbek lezárták a határhoz vezető út mindkét sávját. Ezt belgrádi források is megerősítették.

Tudósítónk szerint a fokozódó rendőri jelenlét ellenére a koszovói rendőrök eddig eredménytelenül próbálják meg feloszlatni a tömeget.

A pristinai kormány intézkedése nemcsak a koszovói szerb területeket Szerbiával összekötő Jarinje és Brnjak, hanem Merdare, Mutivoda, Bijela Zemlja és Mucibaba átkelőhelyre is vonatkozik, ami azt jelenti, hogy érinti a preševói albánokat is, akik általában szerbiai rendszámokat használnak.

A BALK preševói tudósítójának jelentése szerint ezért Shaip Kamberi, a szerbiai parlament albán származású országgyűlési képviselője és Ragmi Mustafa, a szerbiai Albánok Nemzeti Tanácsának elnöke a „blokád helyett” sürgette a Szerbia és Koszovó között 2011-ben létrejött, 2016-ban pedig öt ére megújított brüsszeli megállapodás betartását, amely szavatolja az emberek és az áruk szabad áramlását.

Mustafa azt is hangsúlyozta, hogy örülnek minden olyan akciónak, amely megerősíti Koszovó államiságát, de egyúttal kérte, hogy a pristinai kormány vonja ki a legújabb intézkedések hatálya alól a Szerbiához tartozó Preševo völgyében élő albánokat, akiknek anyagi megterhelést is jelenthet, hogy minden két hónapban újabb ideiglenes táblát váltsanak ki, mert azok csak 60 napig érvényesek.

A Rosu vonuljon ki!

Kedden délelőtt megtartotta ülését a szerbiai nemzetbiztonsági tanács, az ülést követően Aleksandar Vučić szerb elnök követelte, hogy a pristinai kormány vonja ki a különleges rendőri alakulatokat (Rosu) Koszovó szerbek lakta részéből, egy 2013-ban kötött szerb-koszovói megállapodás ugyanis tiltja a szóban forgó rendőri egység belépését a szerbek által lakott területekre a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül.

– Szerbia követeli a koszovói rendőri alakulatokat kivonását Koszovó északi részéből, hogy a helyzet normalizálódjon, és ezt követően mindannyian menjünk el Brüsszelbe tárgyalni, beszéljük meg közös dolgainkat, és ha lehetséges, jussunk megállapodásra

– mondta Vučić, aki egyúttal „kriminálisnak” nevezte a pristinai kormány által tett lépéseket. A szerb elnök egy dologgal azonban elégedett volt.

– Elégedett vagyok az embereink harci készültségével, moráljával, előre haladásával, újabb megerősödésével és (felszerelésekkel történő) ellátásával

– nyilatkozta a szerb elnök, aki természetesen rögtön megjegyezte, hogy Szerbia a béke és általában a biztonság, különösen pedig a (helyi) szerb lakosság biztonságának megőrzésére törekszik.

– Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy mindkét fél felelős. Szerbia kész folytatni a párbeszédet Brüsszelben, de nem járul hozzá ahhoz, hogy egyoldalú kriminális megoldásokat erőszakoljanak rá

– hangoztatta Vučić, aki szerint semmi szín alatt sem történhet a 2004-es pogromhoz hasonló, és a Vihar hadművelet sem ismétlődik meg.

Elutasított Quinta

Közben mindkét oldal elutasította az úgynevezett Quinta-országok (az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország és Nagy- Britannia) és az Európai Unió javaslatát, illetve feltételeit a helyzet rendezésére.

Vučić itt is elmondta, hogy a koszovói kormánynak feltételek nélkül ki kell vonnia a (különleges) rendőri alakulatokat a szerb többségű területekről, ebből nem engednek.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök is fogadta a Quinta-országok nagyköveteit, de a találkozón ő is kitartott eddigi álláspontja, vagyis a hétfőn bevezetett intézkedések mellett, szerinte ugyanis a reciprocitás elvének alkalmazása se nem provokáció, se nem megkülönböztetés.

– A törvényt végrehajtásra került, az egyenlő bánásmód biztosított

– mondta Kurti, aki azzal érvelt, hogy a koszovói rendőrség különleges egységeinek a szerb többségű, északi területekre történt telepítését határrendészeti szempontok, vagyis a határátkelők védelme érdekében rendelték el.

A koszovói miniszterelnök tájékoztatta a Quinta-országok nagyköveteit arról is, hogy az intézkedések bevezetését követően egyetlen átkelőhelyen sem történt incidens a határozat végrehajtása során. A nyilatkozat nem teljesen egyezik a szerb média egyes jelentéseivel, de ilyen helyzetekben az első áldozat általában az objektív tájékoztatás, legyen bármelyik oldalról is szó.