Görögország
HALÁLCSAPDA: Az embercsempészek leselejtezett hajókat használnak az Égei-tengeren, ahol egyre több a migráns

Idén is igaz a megállapítás, hogy jön a jó idő, és ez maga után vonja az Európába tartó migránsok/menekültek számának növekedését. A Törökország felől érkezőket az embercsempészek leselejtezett hajókon próbálják meg eljuttatni Görögországba vagy a távolabbi Olaszországba. Az Égei-tengeren tevékenykedő Aegean Boat Report egyre több ilyen esetet jegyzet fel az utóbbi időben.
Halálcsapdák
A civil szervezet beszámolói szerint jelentősen megnőtt a Törökországból Európa felé tartó migránsok/menekültek száma, akik az Égei-tengeren próbálnak meg átkelni: az utóbbi öt napban 1500 ember indult el ezen a veszélyes útvonalon, és mindössze 58-an érkeztek meg az égei-tengeri görög szigetekre.
Különösen aggasztó a több száz embert szállító nagy hajók számának növekedése. Általában öreg teher- és halászhajókról van szó, amelyeket korábban okkal selejteztek le, használatuk ugyanis már nem volt biztonságos, a gátlástalan embercsempészek azonban ennek ellenére több ezer eurót kérnek a jegyekért ezekre a „halálcsapdákra.
– A múltban sok ilyen hajót láttunk már elsüllyedni, aminek soha nincs jó vége, emberek százai fulladtak ugyanis vízbe, miközben megpróbálják elérni Európát. Csak idő kérdése, hogy mikor történik újabb tragédia, ezért nem az a kérdés, hogy ez bekövetkezik-e, hanem az, hogy mikor fordul elő ismét
– jegyezte meg honlapján az Aegean Boat Report, amely konkrét példákkal is alátámasztotta beszámolóját, megadva az esettel kapcsolatos eredeti forrásokat is.
A konkrét példák

A második esetet ugyanaznap jegyezték fel Seferihisar közelében, ezúttal egy régi halászhajóról volt szó, 240 emberrel a fedélzetén. Öt feltételezett embercsempészt állítottak elő.
És még nem ért véget a nap.
A harmadik megállított jármű egy régi személyszállító hajó volt, 252 emberrel a fedélzetén. Ez a vízijármű már elérte a görög felségvizeket, de a görög parti őrség feltartóztatta, és visszakísérte a török vizekre, amiről szintén a török parti őrség számolt be. A hajót úgy kellett elvontatni, mert a görögök állítólag mozgásképtelenné tették.

A figyelem középpontjába került második jármű hétfőn egy halászhajó volt, 334 emberrel a fedélzetén, 22 tengeri mérföldre Anamur közelében. A hajót vezető csempészek nem voltak hajlandók megállni, ezért a hajó erőszakos feltartóztatása során egy migráns meghalt, egy pedig megsérült.
Az Aegean Boat Report megjegyzi, hogy az ilyen sok résztvevős hajókázás akár több mint 1,5 millió eurót is hozhat a csempészeknek, ami a jelen esetben visszaosztva azt jelenti, hogy a menekülteknek/migránsoknak 4000-5000 eurót kell legombolniuk a bizonytalan kimenetelű kirándulásért.
A migránsok visszaküldése
A civil szervezet szerint a menekültek/migránsok visszaküldése (pusback) az Égei-tengeren (is) mindennapos jelenségnek számít. Az utóbbi öt napban 15 ilyen esetet regisztrált az Aegean Boat Report: mindegyiket a görög parti őrség hajtotta végre, és csaknem 500 férfi, nő és gyermek volt érintett.
Itt azokról a migránsokról/menekültekről van szó, akik hajókon vagy csónakokon elérték a görög felségvizeket, ahonnan azonban visszaküldték őket Törökország felé.

Görögország
A görögök szavaztak, hogy újra voksoljanak, addig ügyvivő kormány irányít

Kiriákosz Micotákisz jelenlegi miniszterelnök jobbközép pártja, az Új Demokrácia (ND) a szavazatok 40,8 százalékát szerezte meg a hétvégi görög parlamenti választásokon, így 146 fővel a legnagyobb frakciót alakíthatja meg a 300 fős törvényhozásban. Noha az ND megőrizte primátusát, 12 hellyel kevesebbet szerzett, mint 2019-ben, ezzel pedig lemaradt a többségről. A miniszterelnök jelezte is, hogy nem kíván gyenge kormánykoalíciót összekovácsolni – a parlamenti arányok ismeretében ez azt jelenti, hogy ő maga új választás mellett tette le a voksát.
Még egyszer szavaznak
A baloldali pártok messze kevesebb szavazatot tudtak szerezni, az ND legnagyobb kihívója, a korábbi miniszterelnök, Aléxisz Cíprasz pártja, a Sziriza csak 20 százalékot (71 mandátumot) kapott, ami több mint 11 százalékpontos visszaesés az előző választáshoz képest, így nyugodtan kijelenthető, hogy a mostani választás legnagyobb vesztese. Különösen annak a fényében, hogy a közvéleménykutatások a korábbi hetekben pártját 30 százalék körülre mérték, az Új Demokráciát is inkább 40 százalék alá, így a Sziriza mindenképp csalódott lehet.
Jánisz Varufákisz, a Cíprasz korábbi, nemzetközi szinten is feltűnést keltő gazdasági elveket valló pénzügyminisztere által létrehozott megszorításellenes MeRA25 nem tudta átlépni a három százalékos parlamenti küszöböt, így kikerült a törvényhozásból.
A többi, parlamentbe jutó baloldali párt 2019-hez képest kissé jobban szerepelt: így az egykoron szebb napokat látott szocialista PASOK (11,5 százalékkal 41 mandátumot), a kommunistákat tömörítő KKE 7,2 százalékot (26 helyet) szerzett, így együttesen sem tudnak kormányt alakítani – Cíprasz vissza is adta a kormányalakítás lehetőségét az államfőnek.

Miután a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező PASOK is megkapta az elnök felkérését, de szintén visszautasította a lehetőséget, így ügyvivő kormány alakul, amelyet Joannisz Szarmasz, a görög számvevőszék elnöke vezet. Ez a kormány a június 25-én tartandó választásokig irányítja az országot.
A parlamentben további frakciót alakíthat a nemzeti radikális Görög Megoldás párt, amely 4,5 százalékot kapott, ez 16 képviselői helyre volt elegendő.
A választás előtt pár hónappal elfogadott új szabályozásnak köszönhetően ráadásul több kisebb, jellemzően nemzeti radikális párt maradt ki a választási versenyből, mivel kizárták azokat a szervezeteket, akiket elítéltek vezetnek – ezáltal az Arany Hajnal vitorlájából fogták ki a görög honatyák a szelet, vagy inkább vették el a vitorlákat, nehogy véletlenül kihajózzon.
Miért nem alakítanak kormányt?
Micotákisz döntését a kormányalakítás visszautasításával kapcsolatban az is indokolta, hogy a június 25-én tartandó választáson már várhatóan más lesz a mandátumkiosztás.
Az utóbbi pár évben számos alkalommal módosították a választási törvényt.
A Cíprasz-kormány alatt, 2016-ban elfogadott módosításoknak köszönhetően a korábban alkalmazott, a legerősebb pártnak vagy pártszövetségnek járó 50 mandátumos többségi prémiumot ezen a voksoláson nem alkalmazták: a korábbi rendszerben ezek a plusz parlamenti helyek garantálták a kormánytöbbséget, miáltal stabilabb kormányzást tettek lehetővé, akár már a szavazatok 40 százalékának megszerzésével is.

Joannisz Szarmasz, ideiglenesen ő kormányoz
A prémium nélkül az Új Demokrácia többségi mandátum nélkül maradt, így viszont a 146 helyet szerző párt nem tudott kormányt alakítani – vagyis inkább nem akart. Az abszolút többség megszerzéséhez még öt szavazatra lett volna szükség a 300 tagú parlamentben.
A Micotákisz-kormány 2020-ban módosította a választási törvényt, így a következő, eredetileg 2027-ben tartandó, de a júniusra előre hozott választáson megint változik a parlamenti helyek kiosztása.
A három évvel ezelőtti változtatások szerint a győztes pártkoalíció további 20 parlamenti helyet fog kapni automatikusan a hagyományos bónuszrendszerben; a fennmaradó 30 hely pedig a legtöbb szavazatot kapó pártnak vagy koalíciónak jár 25 és 40 százalék közötti eredménynél számolva, fél százalékonként egy mandátum.
Amennyiben ezen rendszer szerint tartották volna a választásokat, a ND mind az 50 extra mandátumot bezsebelte volna, ami kényelmes többséget jelentene.
A jobbközép kormány választási sikere – noha szerény mértékben elmarad a négy évvel ezelőttitől – mutatja, hogy az emberek többsége díjazta a relatíve magas gazdasági növekedést, a már lefelé tartó inflációt (az előző év azonos időszakához képest immár 3 százalék), a migránsokkal szembeni határozott fellépést, amit a 2020-as görög-török menekültválság idején láthattak a televíziónézők. (A szorgalmasabbak értesülhettek róla a BALK-ról is.)

Kapcsolódó cikk
A határozott fellépés mit sem változott, legalábbis a török partok felől illegális módon érkezők az Égei-tengeren zajló folyamatos visszaküldését illeti.
Noha nem oldódtak meg a gazdasági problémák, de bő tíz évvel az euróválság után úgy tűnik, Görögország tartós növekedési pályára állt. Mindezt úgy, hogy válságokból kijutott az elmúlt négy évre is: a koronavírusjárvány okozta nehézségek, majd pedig az év elején történt szerencsétlen vonatbaleset, amiben 57 ember veszítette életét, ez masszív tüntetéseket generált Athénban – ám a Micotakisz-kormány népszerűsége nem esett vissza érdemben.
Még úgysem, hogy a miniszterelnök lehallgatási botrányba is keveredett, miután kiderült, hogy a szolgálatokat alkalmazva lehallgattak ellenzéki és katonai vezetőket, újságírókat.
A tavaly nyár óta dagadó ügy végül januárban egy bizalmatlansági indítványban csúcsosodott ki, viszont parlamenti többségét kihasználva az erről szóló szavazást nyerte a kormánypárt.
Összeségében Micotakisz optimistán tekinthet a bő egy hónap múlva tartandó választásra: amennyiben nem történik egy kellemetlen botrány, akkor az életbe lépő modósításoknak köszönhetően kényelmes többsége, várhatóan mintegy 160 mandátuma lesz az Új Demokráciának a parlamentben.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt