A bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja támogatja a szerb és a török elnök kezdeményezését, hogy a tavaszi szerbiai választásokat követően a három boszniai államalkotó közösség vezetőinek meghívásával Belgrádban vagy Isztambulban tartsanak “béketalálkozót” a bosznia-hercegovinai helyzet rendezésére. Milorad Dodik ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Recep Tayyip Erdoğan tavalyi szarajevói látogatása alkalmával felvette egy hasonló találkozó megtartását Zoran Milanović horvát elnöknek, Aleksandar Vučić szerb államfőnek, és magának a török elnöknek a védnöksége alatt. Egyes bosnyák pártok nem örülnek a felvetésnek, szerintük az ország jövőjéről nem kongresszusokon, hanem az ország intézményrendszerén belül kell dönteni, Bakir Izetbegović “bosnyák törzsi vezető” azonban jelezte, hogy hazája ott lesz a találkozón.

Dodik hálálkodik

Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség tagja üdvözölte, hogy Aleksandar Vučić szerb és Recep Tayyip Erdoğan török ​​államfő megtárgyalta a bosznia-hercegovinai helyzetet, és “elkötelezte magát a daytoni békemegállapodás és a bosznia-hercegovinai alkotmány tiszteletben tartása mellett”, jelentsen bármit is ez az igencsak kiüresedett frázis.

– Hálás vagyok nekik ezért, és támogatom a törekvést, hogy Bosznia- Hercegovinában párbeszéd jöjjön létre a megoldás érdekében, amit tegnap Vučić és Erdoğan elnök kezdeményezett

– mondta Dodik, aki persze, nem érte be ennyivel, hanem végig sorolta az összes szerb politikai közhelyet, amelyek szerint a boszniai Szerb Köztársaság mindig is egyértelműen szorgalmazt a daytoni megállapodás tiszteletben tartását, és a három államalkotó nép közötti párbeszédet.

És aztán jött a következő mantra azzal kapcsolatban, hogy a boszniai Szerb Köztársaság nem veszélyezteti a békét és a stabilitást Bosznia- Hercegovinában, és ez sosem állt szándékában, ugyanakkor mindig ragaszkodott az alkotmány és a Daytonban aláírtak tiszteletben tartásához. A sokadik politikai közhelyként elhangzott az is, hogy a párbeszéd az egyetlen módja annak, hogy megoldják a problémákat Bosznia- Hercegovinában.

Ebből a politikai & szellemi kontaminációból mindössze annyit érdemes megjegyezni, hogy a szerbeknek sikerült rávenniük a “török szultánt” a saját rendezési elképzelésük támogatására, és Dodik örvendezése inkább ennek szól, a lelkesedés ugyanis megteremti a látszatát annak, hogy ő minden kétséget kizáróan a “béketalálkozó”, ergo a béke híve.

A bosnyákok kevésbé lelkesek

Éppen a válság “békekonferencia” jellegű rendezése ellen kelt ki a bosznia-hercegovinai Szociáldemokrata Párt, amely elvben multietnikus, de valójában bosnyák orientáltságú, amely elutasítja, hogy Bosznia- Hercegovinán kívüli szereplők valahol az ország határai túl, például Belgrádban vagy Isztambulban tartsanak békekonferenciát, amelyen asztalhoz ültetik az ország etnikai vezetőit is.

Szerintük ez nem vezethet a béke megőrzéséhez Bosznia- Hercegovinában, az ország jövőjéről szóló döntéseknek ugyanis “az ország parlamentjében kell megszületniük, nem pedig a belgrádi, zágrábi vagy isztambuli rezidenciákban”.

Ennek a kijelentésnek csak az a szépséghibája, hogy közel három évtizeddel ezelőtt a három etnikai vezetőt egészen Daytonig kellett elhurcibálni, hogy valami békeszerződést aláírjanak, mert hazai pályán képtelenek voltak a megállapodásra.

A bosnyák többségű Szociáldemokrata Párt felszólította a szerb kollégájával egyezkedő török ​​elnököt, hogy kövesse NATO-szövetségének, az Egyesült Államoknak a példáját, és vezessen be szankciókat Dodik ellen, valamint az őt támogató szerbiai politikai tényezőkkel és a Dodiknak pénzügyi támogatást nyújtó (külföldi) szereplőkkel szemben. A bosnyák szocdemek ezzel kapcsolatban senkit sem nevesítettek.

– Ez ideális lehetőség Törökország számára, hogy tettekkel erősítse meg Bosznia- Hercegovina iránti deklaratív támogatását

– szögezte le a párt közleménye, amely szerint a török és a szerb elnök közötti közvetítői tevékenység nem kötelező érvényű Bosznia- Hercegovina számára.

A politikai ikebana

A négylevelű lóherét védjegyéül választó bosznia-hercegovinai Szövetség a Jobb Jövőért (SBB) elnevezésű bosnyák politikai szervezet, amelyet a mainstream bosnyák politikával szembe helyezkedő bosnyák médiamágnás Fahrudin Radončić vezet, szintén elutasította a szerb-török kezdeményezést.

A párt közleménye szerint “Bosznia- Hercegovina sorsa csakis annak állami intézményeiben dőlhet el, mert megengedhetetlen, hogy a bosnyákokat etnikai-vallási csoporttá degradálják, amelynek törzsi képviselőit meghívnák a “béketalálkozóra”.

A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy az eddig elhangzott indítványok alapján a békekonferencia jellegű találkozón a bosnyákokat Bakir Izetbegovićnak, a legnagyobb bosnyák párt vezetőjének kellene képviselnie, függetlenül attól, hogy ő csak a bosznia-hercegovinai parlament felsőházának az elnöke, ami az SBB szerint azt jelenti, hogy a bosnyák pozíciókat állami szintről törzsi szinte redukálnák, miután Izetbegović a legnagyobb, de nem az egyetlen bosnyák párt vezetője. Komplikált, de logikus.

A Szövetség a Jobb Jövőért ezért úgy véli, hogy ha mégis lesz ilyen találkozó, akkor azon Šefik Džaferovićnak, a bosznia-hercegovinai államelnökség bosnyák tagjának kell részt vennie, függetlenül attól, hogy pártjában a politikai ikebana szerepét tölti be.

Bakir Izetbegović a Demokratikus Akciópárt vezetője mintha meghallotta volna Fahrudin Radončić kezdeményezését, az akciópárti kollégium ülése után kijelentette, hogy a török-szerb-boszniai trilaterális találkozón nem pártok, hanem állami intézmények vesznek részt, így Bosznia- Hercegovinát a találkozón az államelnökség képviseli, vagyis a bosnyákok nevében Šefik Džaferović államelnökségi tag tárgyal, aki a Demokratikus Akciópárt ikebanája.

Bakir Izetbegović, aki az előbbi értelmezések alapján a “bosnyák törzsi vezető”, nem mert tehát ellentmondani Recep Tayyip Erdoğan török elnöknek, aki a lánya esküvői tanúja, tehát hiába pattogott a Szociáldemokrata Párt, bosnyák részről elfogadták a “béketanácskozáson” történő részvételt, és ezúttal nem a Dodik elleni szankciókra vonatkozó szociáldemokrata kezdeményezést támogatták, pedig lelkük mélyén biztosan ebbe az irányba hajlottak.

Izetbegović a kollégiumi ülés után úgy fogalmazott, hogy a trilaterális találkozót hamarosan megtartják, a dolognak azonban van némi szépséghibája, az egyeztetésre ugyanis a jelek szerint Horvátországot nem hívják meg, történik mindezt azt követően, hogy Zoran Milanović horvát elnök minapi kijelentése szerint Dodik a jelenlegi boszniai zűrzavarban Horvátország szövetségese, ráadásul a bosznia-hercegovinai államelnökségi részvétel azt jelenti, hogy a horvátoknak semmiféle képviselőjük nem lesz a “béketalálkozón”, mivel az államelnökség horvát tagja a bosnyákok bábja.