BALKÁNI ÜZEMMÓD: A török elnök Ankarában fogadta a szerb államfőt és egész társaságát

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Recep Tayyip Erdoğan török elnök hívására Ankarába látogatott a szerb államfő, Aleksandar Vučić. A találkozó örve alatt ráadásul közös kormányülést, azaz Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanácsot tartottak, amin több miniszter is részt vett, számos szerződés aláírtak kulturális és gazdasági együttműködésig. A jelek szerint a törökök biztosra veszik, hogy Vučić megnyeri az áprilisi választásokat, miközben a „Szerbelnök” kissé elbizonytalanodott.

Rohamos gazdasági fejlődés

Szerbia az utóbbi években a fejlődő török-balkáni kapcsolatok zászlóshajója lett, hiszen a terhelt történelmi viszony ellenére (a bosnyákok támogatása vagy éppen Koszovó elismerése, hogy csak az utóbbi évtizedekből szemezgessünk) Vučić elnöksége alatt szárba szökkentek a kapcsolatok.

2018-ban tartották az első Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanácsot, az elsőt a Nyugat- Balkánon, a második ilyen megállapodást 2021 nyarán kötötték meg Albániával, ahonnan a török államfő egy nappal a szerb államfő érkezése előtt járt.

A mostani találkozó előtt az ankarai szerb nagykövet, Zoran Marković úgy értékelte a két ország kapcsolatát, hogy „történelmi csúcson” van, s a gazdaság fontos szerepet játszik ebben: a Szerbiában működő mintegy 800 török cég több mint 8000 embernek ad munkát, a két ország közötti kereskedelem pedig elérte a 2 milliárd dollárt (ez valamennyivel több, mint a magyar-török fele).

A török államfő a találkozó után tartott sajtótájékoztatón jelezte, hogy a cél az 5 milliárd dollár elérése, s az utóbbi 10 évben török befektetések nagysága egy millió dollárról 250 millióra emelkedett, miközben Törökország töretlenül várja a szerb befektetőket.

A Török Fejlesztési Segélyezési Ügynökség, a TİKA 323 projektet valósított meg az országban az utóbbi nagyjából tíz éves időszakban.

Erdoğan szintén pozitív fejleménynek jelezte, hogy több szerb városból is direkt járatok indultak Törökországba, ami nemcsak a turisztikai, de a gazdasági fejlődés miatt is kulcsfontosságú.

Vučić is hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok erősödését: tavaly több mint 30 százalékkal bővült a két ország közötti kereskedelem. Egyúttal a török cégek autópálya-építésben való részvételét is dicsérte.

Balkáni geopolitika

A két vezető nemcsak a gyorsan fejlődő bilaterális kapcsolatokat tekintette át, hanem a balkáni geopolitikai helyzetképet is, amelyben Bosznia és Hercegovina viszi a prímet, hiszen Ankara nem nézi jó szemmel a boszniai szerbek önállósodási törekvéseit – ahogy ennek már több fórumon is hangot adott.

Bár Erdoğan, akit állítólag maga Alija Izetbegović bosnyák vezető, boszniai államalapító kért meg a halálos ágyán, hogy viselje gondját az országnak, tényleg komolyan veszi az állam, s azon belül a bosnyákok helyzetét, úgy tűnik, hogy közvetítési kísérletei a bosnyákok és szerbek között – maga Milorad Dodik novemberben Törökországba látogatott – nem jártak sikerrel.

Pedig a török diplomácia az utóbbi hónapokban Balkán-üzemmódba kapcsolt: augusztusban a török külügyminiszter látogatott Novi Pazarba, hogy megnyissa a konzulátust, a hónap végén Erdoğan tett rövid látogatást Montenegróban és Boszniában, szeptember közepén Aleksandar Vučić látogatott Törökországba, az ENSZ szeptemberi közgyűlésén Erdoğan egyeztetett horvát kollégájával, Zoran Milanovićtyal, novemberben Bakir Izetbegovićot és Milorad Dodikot fogadta a török államfő.

Az eszkalálódó boszniai helyzet miatt december végén Hulusi Akart, a honvédelmi miniszterét – aki a 2016-os puccskísérlet idején a török hadsereg vezérkari főnöke volt – küldte Szarajevóba. Tegnap pedig Albániában volt a török vezető, ahol számos, egészen pontosan 7 egyezményt aláírtak erősítendő a két ország kapcsolatát.

A szerb elnök meghívása mögött az amúgy is jól alakuló bilaterális kapcsolatok helyett inkább a regionális fejlemények állnak, ezen belül is Bosznia.

Törökország ugyan komoly pozíciókkal rendelkezik a bosnyákok körében, viszont a diplomáciai nyilatkozatok és találkozók ellenére láthatóan jóval kevesebb befolyással a boszniai Szerb Köztársaság, a Republika Srpska felett.

A boszniai helyzet eszkalálódás pedig igencsak idegesíti Ankarát, aminek kezelésére hasznos partnernek tűnik a tárgyalni mindig kész, pragmatikus Vučić, aki gyorsan elfogadta az invitációt, bár Erdoğan korábban azt sem zárta ki, hogy szükség esetén maga utazik Belgrádba.

A török elnök jelezte, hogy számít Szerbiára a boszniai helyzet rendezésében: az ország területi integritását mindenképp meg kell tartani, azért a tavaszi választások után tehát Szerbia bevonásával (akár Belgrádban, akár Isztambulban) a három boszniai államalkotó közösség vezetőinek meghívásával egy találkozón szeretné rendezni a jelenlegi konfliktust.

A törökök tehát (még) biztosra veszik, hogy Vučić megnyeri az áprilisi választásokat, miközben a katasztrofális részvételi aránnyal záruló, és a nagyvárosok elvesztését mutató hétvégi népszavazás után a szerb elnök már jelezte: több napra visszavonul, hogy eltöprengjen a történteken.