Horvátország
NEMZETLEÉPÜLÉS: Évente eltűnik egy város Horvátországban, ahol most a béke szedi áldozatait, nem a háború
Horvátország négy millió lakos alatt, tíz év alatt ugyanis közel 400 ezer ember tűnt el az országból. Ez azt követően derült ki, hogy a horvát statisztikai hivatal nyilvánosságra hozta a tavalyi népszámlálás előzetes eredményeit. A számokból két dolog jól látható: az egyik, hogy továbbra is jelentős a természetes fogyás, a másik pedig, hogy folytatódik az elvándorlás, ami Európában az erőteljes belső migrációs folyamatokban nyilvánul meg, ezzel a BALK sokat foglalkozott.
Pusztító békeévek
A lakosság számának tekintetében Horvátország közel a második világháború után végzett, 1948-as népszámlálás adatinak szintjére esett vissza, akkor 3.779.858 lakos élt az országban a mostani 3,89 millió lakoshoz képest.
A statisztikai hivatal igazgatója, Lidija Brković további lesújtó adatokat is közölt: ezek szerint a horvát háztartások száma 5 százalékkal csökkent 2011 és 2021 között, számuk most 1 millió 438 ezer, viszont a halálozási mutatók növekedtek ebben az időszakban, azaz többen haltak meg, mint amennyien születtek.
Az utóbbi tíz éves időszakban 164.641-gyel haladta meg az elhunytak száma az újszülöttekét, miközben az országot 2011 és 2020 között 111.922 ember hagyta el, körülbelül 120 ezer emberről pedig nem tudni, hogy hová tűnt. A horvát statisztikai hivatal szerint legvalószínűbb, hogy ezek az emberek külföldre távoztak, de nem jelentkeztek ki horvátországi lakhelyükről.
Ha kivonunk és összeadunk (276.563 + 119.797 = 396.360), akkor kiderül, hogy 396.360 ember hiányzik a rendszerből, vagyis a népszámlálás szerint ennyivel kevesebben élnek az országban, ha pedig osztani és szorozni kezdünk, akkor azt is látjuk, hogy tíz év alatt 10%-kal csökkent Horvátország lakosságának száma, ami éves szinten 1%, vagyis százév alatt önmagától kipusztul a horvát nemzet.
Ugyanerre utal a háztartások csökkenésének aránya is, ezekből a két népszámlálás közötti időszakban “csak” 5 százalékkal lett kevesebb.
Magyarán ez azt jelenti, hogy az öregek maradnak, a fiatalok elmennek, de nem adják fel horvátországi tartózkodásukat, mert gyógyulni még hazajárnak: nem mindegy ugyanis, hogy az ember Írországban megy el fogorvoshoz vagy Horvátországban – feltéve, hogy a jobb megélhetés reményében a fogorvos nem ment utánuk.
Ellenzéki ravaszkodás
Az ellenzék pontosan azt tette, amit az ellenzék ilyen esetekben tenni szokott szerte a világon: a kormányra illetve a kormányzó pártra igyekezett kenni mindent, mondván, hogy ezért a demográfiai szörnyűségért őket terheli a felelősség.
Szerintük az lenne a logikus lépés, ha a kormány ebben a pillanatban bedobná a törölközőt, és bűnbánóan megbújna valamelyik sarokba, vagy netalán testületileg külföldre emigrálna, ami persze, tovább rontaná a statisztikát.
A kormány még nem nyilatkozott, és egyelőre hallgatnak a higgadtabb kommentátorok is, akik elmondhatnák a nagyközönségnek, hogy nyilván a kormány is ludas gyakorlatilag nem létező demográfiai politikája miatt, ugyanakkor a fogyatkozás általánosnak tűnik az egész Európai Unióban, ahol egyre kevesebb gyermek születik, miközben a lakosság rohamosan öregszik, ergo, munkaerő-importra van szükség. És máris indokolt a migráció támogatása Európa-szerte, de ez nem az az ösvény, amelyen ebben a cikkben haladni kívánunk.
A fejlett ipari országok igyekeznek elszipkázni a gazdaságilag fejletlenebb tagországok polgárait, de a jelzett folyamatok miatt ez egyre nehezebben megy, olyannyira, hogy már messzi földről kell importálnak “pótpolgárokat”.
A megoldás persze, egyszerű lenne: ha növekedne a népszaporulat, így a probléma, ha nem is azon nyomban, de belátható időn belül megszűnne. A mai világban Európa boldogabb és kevésbé boldogabb részén is szinte képtelenség, vagy legalábbis nagyon nehéz népszaporulatot növelni.
A gyermekvállalás gondokkal, lemondással jár a szülőkre nézve, ami ma már a mi szinte betegesen egocentrikus világunkban egyre kevesebb embernek tűnik elfogadhatónak.
Minek a gyerek, ha van kutya, macska, minek a család, ha egyedül nyugisabb az élet? Végül öregkorukra sokan magányosakká válnak, és máris importálnak külföldről valakit, hogy a gondjukat viselje. Lehet ezt magyarázni sokféleképpen, de bitangul egyszerűen fogalmazva: gyermek és család nélkül az ember életének nincs túl sok értelme.
A horvátokat egy valami azonban vigasztalhatja: az elmúlt tíz évben megnövekedett a lakásállomány, mégpedig 4,61 százalékkal lett nagyobb, és most 2 millió 350 ezer 444 lakóegységet tesz ki. Ezt meg értelmezze, ki hogyan akarja.
Horvátország
Sakkozó Török, csak másként: Zágrábban megnyílt Horvátország első okos boltja
Kempelen Farkas találmányához hasonlatosan, amely a 18. században tartotta lázban előbb Bécset, majd az egész világot, a Fortenova konglomerátumhoz tartozó horvát Konzum kiskereskedelmi hálózat zágrábi Konzum Smart boltja is meglepő élményt nyújt. A horvát főváros központjában, a zágrábi Liszt Intézet, azaz a Magyar Kulturális Központ szomszédságában, szerdán megnyitották az ország első okos boltját. A bolt attól okos, hogy nincs benne sem elárusító, sem kassza, minden vásárolt árucikket a mennyezetről vizsgálódó mintegy 150 kamera rögzíti és számolja el, levonva az áru értékét a bankkártyánkról. Magyarán – némi procedúra után, mert egy alkalmazás segítségével be kell jelentkezni a rendszerbe az okostelefonunkkal – aztán az ember besétál a boltba, leveszi a polcról, ami éppen kell neki, és kisétál vele. Ezzel szemben, és itt hasonlít a kempeleni törökre, a raktári munkát, a polcok feltöltését, és nyilván a felügyeletet, továbbra is ember végzi.
Ha tetszik, ha nem: az okos bolt a jövő
Most lehetne morfondírozni azon, hogy az ilyesmi csak az emberek további elidegenedését vetíti előre – e sorok írója mindig is szívesen elegyedett szóba a bolti személyzettel, néhol ez az interakció már olyan fokra hágott, hogy megtekinthettem a gyermekek, unokák fényképét is -, de ebben az esetben is ugyanolyan haszontalan a méltatlankodás, mint mondjuk, ha az ember megpróbálná lebeszélni a szaúdi koronaherceget arról, hogy bazi nagy várost építsen a sivatag közepébe.
A progressz dübörög, nem az űrhajó, hanem a haladás, legjobb félreállni az útjából, mert úgy átgázol az emberen, hogy attól koldul. Szóval, sutba vetve a bölcselkedést, az okos boltot nagy hírverés övezte, többek között Fabris Peruško, a Fortenova vezérigazgatója is megszólalt.
Peruško úr annak a véleményének adott hangot, hogy ez a bolt is bizonyítja, hogy a Fortenova szeretné megőrizni vezető piaci pozícióját, és hogy ez az újítás is a cég digitális transzformációval kapcsolatos stratégiájának a része, stb.
Itt kitől lehet megkérdezni, hogy hol van a sütőpor? (Forrás: X-platform, JaTrgovac)
A Konzum vezérigazgatója, Zoran Mitreski nem fogta vissza magát, és elmondta az újságíróknak, bámészkodóknak, hogy ők voltak az első kiskereskedelmi lánc, amely webáruházat hozott létre, elsőként vezettek be mobilalkalmazást, majd önkiszolgáló pénztárgépeket, elsőként kezdtek kriptovalutákat elfogadni, majd olyan mobilalkalmazásokat használtak, mint például a KeksPay, újabban pedig virtuális, elektronikus számlákat is kínálnak.
Mitreski szerint ez a Konzum digitális átalakulásának következő lépése, amelynek az a célja, hogy új felhasználói élményt nyújtson a vásárlóknak.
– A Konzum SMART egy új koncepció, amely modern vásárlási módot biztosít az egész család számára
– összegezte Mitreski, és ugyanakkor elmondta, hogy más kiskereskedelmi láncokhoz hasonlóan ők is munkaerőhiánnyal küszködnek, és ennek enyhítésére automatizálnak.
De, mint rámutatott, az okos bolt nem nélkülözheti az alkalmazottakat. A boltban továbbra is az alkalmazottak gondoskodnak a készletekről, töltik fel a polcokat, ellenőrzik az áru szavatosságát, takarítanak stb.
Műszaki részletek
Jozo Džakula, a Konzum informatikai részlegének igazgatója a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az okos bolt műszaki rendszerét a kaliforniai székhelyű i5 vállalat szállította, amely vezető szerepet tölt be az ágazatban.
Az amerikai cég eddig mintegy 100 ilyen üzlet kialakításában vett részt, ami azt jelenti, hogy a globális piac körülbelül 50% -át tartja ellenőrzése alatt. Džakula elmondása szerint több cég megoldásait vizsgálták, köztük az Amazonét is, de végül az i5 mellett döntöttek.
Egyúttal azt is hozzátette, hogy ez egy olyan technológia, amely egyszerre biztonságos és teljes mértékben megfelel a szabályozásnak, kezdve a fiskalizációtól egészen a GDPR-ig, azaz az adatvédelmi rendelet tiszteletben tartásáig.
– Szeretnék rámutatni, hogy nagyon óvatosak voltunk a GDPR-rel kapcsolatban. Bár a kamerák a vásárlók minden lépését rögzítik – mivel fizetéskor is a kamerák dolgoznak, felismerve, hogy ki és milyen terméket vett le a polcokról -, gondosan elkülönítettük a vásárlási adatokat a vásárlók személyazonosságától
– mondta Džakula, viszont arra a kérdésre, hogy tervezi-e a Konzum további okos boltok megnyitását, sem ő, sem más nem volt hajlandó válaszolni: nyilván még nincsenek tisztában azzal, hogy milyen mértékben lesz kifizetődő a drága és bonyolult rendszer működtetése.
A nyilvánvaló PR értéktől eltekintve, a cég ezzel a bolttal elsősorban tapasztalatot szeretne gyűjteni, amely különösen abban az esetben lesz értékes, ha tovább romlik a helyzet a munkaerőpiacon.
Érzésünk szerint a jelen pillanatban még mindig jóval olcsóbb klasszikus módon működtetni egy boltot, még ha kiemelt bérezéssel is kell a munkavállalókat a céghez édesgetni, de ez gyorsan változhat.
Elég, ha csak a robotikában történik valamilyen áttörés, és hirtelen sokkal olcsóbb lesz a teljesen automatizált bolt a klasszikusnál, nem is beszélve arról, hogy a lakosság fogyatkozása és elöregedése területén a helyzet előreláthatólag tovább romlik, legalábbis Európában.
-
Törökország7 nap telt el azóta
Török cégek játszák ki a nyugati szankciókat, az USA a fejükre koppintott
-
Törökország6 nap telt el azóta
TRENDFORDULÓ: Vége a gazdasági lejtmenetnek Törökországban?
-
Románia2 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?