Connect with us

Oroszország

UTÓDLÁSPROJEKT: Hatalomátmentési kísérletek a posztszovjet térségben

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

lp lukasenka
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

Az 1991-ben széthullott Szovjetunió 15 egykori tagköztársaságának nagy részében fél- vagy teljesen önkényuralmi rendszerek alakultak ki, s az autoriter vezetők egyik fő sajátossága, hogy mindegyikük igyekszik maga eldönteni, kinek adja át a hatalmat, ha közeleg a kaszás, vagy legalábbis egy komolynak tűnő tiltakozási hullám.

Önkényurak klubja

Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Türkmenisztán, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, sőt még Oroszország is – ezekben az egykori szovjet tagköztársaságokban olyan ritka a tiszta és demokratikus választás, mint a fehér holló.

A felsorolt államok többségében egyetlen egy valódi választást sem rendeztek, a kivételnek Oroszország számít, ahol az 1990-es években még volt valódi verseny a hatalmi és az ellenzéki pártok között – bár 1996-ban valószínűleg nem kis csalással győzött Borisz Jelcin az elnökválasztáson – ám miután két évtizeddel ezelőtt hatalomra jutott Vlagyimir Putyin, a voksolások egyre kevésbé nevezhetőek tisztességesnek.

Az önkényurak folyamatosan igyekeznek mindent elrendezni, s sokáig a váltások sikeresek voltak: Azerbajdzsánban a már a szovjet időkben is vezető szerepet játszott Heydar Aliyev fiának, Ilhamnak játszotta át a hatalmat 2003-ban.

Amikor a papa érezte, hogy közel a vég, gyorsan miniszterelnökké nevezte ki fiát, majd egy elnökválasztást is rendezett, ahol Ilham Aliyev – részben a gondos számolásnak, illetve a valódi ellenfél hiányának köszönhetően – a voksok több mint háromnegyedét kapta meg. Ilham azóta is uralkodik és sorra nyeri a választásokat – persze, ugyancsak komoly ellenfél nélkül – és már arról is gondoskodott, ha valami történne vele, akkor alelnöknek kinevezett felesége, Mehriban Aliyeva kerülne az államfői székbe.

jelcin nazarbajev

Jelcin és Nazarbajev (Forrás: Reuters/Twitter)

Hasonló csere zajlott le Türkmenisztánban is, ahol a tökéletes személyi kultuszt kiépített Saparmurat Nyyazov 2006-ban bekövetkezett halála előtt intézte úgy, hogy személyes fogorvosa és alelnöke Gurbanguly Berdimuhamedow legyen az utód, aki ugyan leépítette elődje kultuszát, de csak azért, hogy helyette megteremtse a magáét: Berdimuhamedow nyeri az össze lovasversenyt, dalokkal szórakoztatja jobb sorsra érdemes népét, egy időben betiltotta a szakállviselést és a dohányzást, s most éppen a fekete színű magángépkocsiknak üzent hadat.

És persze, hatalma akkora, hogy Türkmenisztán azon kevés országok egyike, ahova – legalábbis hivatalosan – még a koronavírus sem merte betenni a lábát. Az más lapra tartozik, hogy a szomszéd országok felől érkező „homok és porviharok” olyan tüneteket okoznak, mintha megjelent volna ott is a vírus. Berdimuhamedow is készül a hatalomátadásra, ő fiát, Serdart szemelte ki, s ezért el is halmozza magasabbnál magasabb kormányzati tisztségekkel.

Míg sokáig úgy tűnt, hogy sikeresek a hatalomátmentő kísérletek – Üzbegisztánban Iszlam Karimov 2016-os halála után a korábbi miniszterelnök, Savkat Mirzijojev örökölte az államfői széket, az utóbbi években mintha a népeknek elege lenne a még hatalomban lévő diktátorokból, illetve a kijelölt utódokból.

Bátka úgy marad, mintha menne

Fehéroroszországban például 2020-ban százezrek lázadtak fel az ellen, hogy az 1994 óta hivatalban lévő államfő, Aljakszandr Lukasenka ismét elcsalta az elnökválasztást, és 80 százalékosnál is nagyobb támogatottságot hozott ki magának.

Miután komoly orosz segítséggel sikerült elfojtani a tiltakozást, a napokban Lukasenka olyan alkotmánymódosítási tervet tett le az asztalra, amely arra utal, hogy az államfői posztról való lemondásra készül, ám mégsem távozna a hatalomból. Ő lehetne az új jogkörökkel felruházott Össz-fehérorosz Népi Gyűlés elnöke, s e mellé még életfogytig tartó mentelmi jogot is kapna.

A tervezetről várhatóan februárban rendeznek majd népszavazást, s az a tervezet közzététele arra utal, hogy a végéhez közeledik az utódlás projekt: a Fehéroroszországban meghatározó befolyással rendelkező Oroszország már jó ideje keres olyan politikust, aki Lukasenkához hasonlóan hűséges lenne a Kremlhez, ám nagyobb népszerűségnek örvend, mint a közel három évtized alatt igencsak „elhasználódott” Bátka néven is ismert államfő.

Kérdéses, hogy az erőfeszítések sikeresek lesznek-e, a külvilág és a fehérorosz is azt hangsúlyozza, a Lukasenka-terv alig leplezett kísérlet arra, hogy valamilyen formában átmentsék a politikus hatalmát a lemondás utáni időszakra.

Kazah figyelmeztetés

A fehéroroszok minden bizonnyal nagyon figyelik, mi történik egy másik volt szovjet tagköztársaságban, Kazahsztánban, ahol éppen a napokban torkollott véres végkifejletbe egy hasonló hatalom átmentési projekt.

Hatalmi tranzit
viacorkalukasenka

Forrás: Franak Viačorka

Az elmúlt néhány nap rémálom lehetett Lukasenka számára. Lehet, hogy most Nazarbajev helyébe képzeli magát. Lukasenka korábban a hatalmi tranzit “kazah forgatókönyvét” fontolgatta.

Az olajban és gázban gazdag országban Nurszultán Nazarbajev töltötte be az államfői tisztet egészen 2019-ig, amikor is az egyre erősödő zúgolódást úgy igyekeztek elhallgattatni, hogy Nazarbajev lemondott az államfői tisztről, de megtartotta a befolyásos Biztonsági Tanács elnöki tisztét. Maga helyett Kaszim-Zsomárt Tokajevet ültette az államfői székbe – Tokajev megbízható kádernek tűnt, Nazarbajev alatt miniszterelnök is volt – ám most úgy tűnik, hogy az új államfő saját lábára állt.

Kihasználva az autógáz árplafonjának eltörlése által okozott zavargásokat, leváltotta Nazarbajevet a Biztonsági Tanács éléről, és valószínűleg igencsak örömmel vette, hogy a 81 éves politikus gyorsan külföldre menekült.

Nem csak Nazarbajevnek kellett mennie, leváltották a főként Nazarbajevhez hű kormányt, és menesztették az államrendőrség vezetését is, sőt az egyik parancsnokot ugyancsak Nazarbajev bizalmasát, hazaárulással vádolják.

A kazahsztáni események azt mutatják, akár rizikós is lehet, ha az öregedő autokrata más kezébe is ad a hatalomból.

Több orosz ellenzéki szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő is aggodalommal figyeli, mi történik déli szomszédjánál, ahova közben meg is érkezett közel háromezer orosz bélkefenntartó.

Putyin jelenlegi elnöki mandátuma ugyanis 2024-ben lejár, és egyes elemzők arra számítottak, hogy a kazah példához hasonlóan Putyin is hátrébb lép, és úgy adja át másnak az államfői posztot, hogy valamennyi hatalmat még a kezében tart.

Most valószínűleg kétszer is megfontolja, hogy követi-e a kazah utat, s ha igen, akkor kit bíz meg az elnöki poszt elfoglalásával.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html

Szerbia

Az Oroszországtól kapott hiteleket Szerbia ezentúl rubelben fizetheti vissza

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A szerbek jól járnak, ha az orosz hiteleket rubelben fizetik vissza
A szerbek jól járnak, ha az orosz hiteleket rubelben fizetik vissza (Forrás: Freepik)
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 3 perc

Szerbia az Orosz Föderációtól felvett hiteleket ezentúl orosz pénzben, vagyis rubelben fizetheti vissza. Ezt Moszkvában jelentették be, már csak a vonatkozó kormányközi szerződést/jegyzőkönyvet kell aláírni. A jelek szerint Oroszország értékeli, hogy a belgrádi vezetés ellenáll a nyugati nyomásnak, és továbbra sem vezet be szankciókat Oroszország ellen. Vagyis miközben a Nyugat fenyeget, Moszkva édesget.

A szerbek mintha kerülnék Moszkvát

A Szerbia számára “örömteli döntést” Mihail Misusztin hozta meg. Orosz médiajelentések szerint Misusztin már ki is adta az utasítást a rubelben történő visszafizetéssel kapcsolatos kormányközi megállapodás megkötésére.

Egyelőre nem világos, hogy erre miként kerülhet sor, és hogy az oroszok milyen szintű találkozóban gondolkodnak, ragaszkodnak-e miniszterei, vagy netalán még annál is magasabb szintű találkozóhoz.

A szankciók miatt az orosz vezetők nem tudnak eljutni Szerbiába, a szerbiai kormányzat “oszlopos tagjai” viszont az utóbbi időben mintha nem preferálnák Moszkva felkeresését.

Ezért várható volt, hogy Moszkva előbb, vagy utóbb nemtetszésének ad hangot, és ez január közepén meg is történt: a TASZSZ orosz hírügynökség ugyanis kifogásolta, hogy Ivica Dačić szerb külügyminiszter “látványosan kerüli” Oroszországot.

Mi nem tetszett az oroszoknak?

A TASZSZ nemrégiben arra emlékeztett, hogy az orosz külügyminiszter tavaly több alkalommal is meghívta szerb kollégáját.

A meghívást elfogadták, a találkozó előkészületei is folytak, de a látogatás végül nem történt meg
Oroszország kezd háttérbe szorulni, ezért rubelben történő hiteltörlesztéssel kedveskedik Belgrádnak

Oroszország kezd háttérbe szorulni, ezért rubelben történő hiteltörlesztéssel kedveskedik Belgrádnak (Kép forrása: Twitter, Derek Chollet)

– jegyezték meg Moszkvában, ahol az Amerikához történő szerb közeledéssel kapcsolatban idézték a szerb külügyminisztériumot, amely szerint “Szerbia stratégiailag készen áll mindenféle együttműködésre az Egyesült Államokkal”.

Ezt a szerbek azt követően jelentették ki/be, hogy Dačić január 12-én Belgrádban találkozott Derek Chollet amerikai külügyi tanácsadóval, és elfogadta annak meghívását az Egyesült Államok felkeresésére.

Nagyszerű beszélgetés folytattam Ivica Dačić külügyminiszter úrral. Nagyra értékeljük Szerbia eltökéltségét a béke és a stabilitás mellett, és elkötelezettek vagyunk, hogy segítsük Szerbiát az európai jövő megvalósításában

– lelkendezett a Twitteren az amerikai külügyi tanácsadó, aki a múlt héten már vendégül is láthatta Washingtonban az Egyesült Államokat felkereső szerb külügyminisztert.

Az oroszoknak leginkább az fáj, hogy a 2022 áprilisi választásokat megelőzően Dačić egyértelműen Moszkva-párti retorikát “nyomatott”, és az ennek köszönhetően megszerzett szavazatokkal “kvalifikálta magát” a szerb kormánykoalícióba, és szerezte meg a külügyminiszteri posztot.

A Nyugat fenyeget, Moszkva édesget

Miután az oroszok most nincsenek abban a helyzetben, hogy megsértődjenek, ezért inkább elhúztak egy új mézesmadzagot a szerbek orra előtt, miután már az olcsó gázárakkal is a szerbek kedvében jártak.

Vagyis miközben a nyugat fenyeget, Moszkva édesget.

Orosz hitelből épül a szerb vasút, amelyen kínai árú halad majd Magyarországra

Orosz hitelből épül a szerb vasút, amelyen kínai árú halad majd Magyarország felé (Forrás: Twitter, Tomislav Momirović)

A Nova ekonomija szerb hírportál 2019 végén azt írta, hogy a Szerb Gazdasági Kamara (Privredna Komora Srbije, PKS) szerint a 2010 és 2018 közötti időszakban az Orosz Föderáció Szerbiába kihelyezett befektetéseinek nettó értéke összesen 1,47 milliárd euró volt, amivel Oroszország a befektetések nagyságáét tekintve a negyedik helyen állt, vagyis Szerbia negyedik legnagyobb hitelezője volt.

Hasan Hanić a Belgrádi Bankárakadémia professzora szerint Szerbiának jól jön, hogy az orosz kormány jóváhagyta az orosz hitelek rubelben történő törlesztését.

Hanić a belgrádi Tanjug hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Oroszország az utóbbi tíz évben mintegy egymilliárd értékben nyújtott kölcsönt Szerbiának.

Vasutak építésére és rekonstrukciójára felvett hitelekről van szó, amelyek közül az első nagyon magas volt, mintegy 800 millió dollár, a másik viszont körülbelül 200 millió dollár

– jelentette ki Hanić, aki szerint a feltételek sem voltak túlzottan kedvezők, Szerbia ugyanis négy százalékos kamatra kapta a hiteleket, késedelem esetén azonban a kamat rögtön 6,1 százalékra ugrott, vagyis több, mint ötven százalékkel emelkedett.

Miért jó a rubel Szerbiának?

Hanić hangsúlyozta, hogy az ukrajnai események miatt a nemzetközi fizetési tranzakciókban nehézségek merülnek fel, és különösen a dollárban történő fizetések akadoznak.

Nagyon fontos, hogy Szerbia lehetőség kapjon a hitelek rubelben történő törlesztésére, így az átutalások akadozása miatt nem kell magas késedelmi kamatot fizetnünk

– jelentette ki a belgrádi Politikának nyilatkozva a szerb professzor, és egyúttal annak a bizakodásának adott hangot, hogy a szerb állam elfogadja az oroszok által felkínált lehetőséget.

Arra a kérdésre, hogy szükség van-e ezzel kapcsolatban újabb dokumentum aláírása Oroszország és Szerbia között, Hanić azt mondta, hogy a rendelkezésére álló információkból arra lehet következtetni, hogy már elkészült az erre vonatkozó jegyzőkönyv a két kormány között, és ő személy szerint azt várja, hogy azt hamarosan alá is írják.

i.trackmytarget
Az olvasás folytatása

Szlovénia

A “szlovén bagoly” orosz kémfészekre bukkant Ljubljanában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Orosz kémfészeken tartja a szemét az szlovén bagoly
Orosz kémfészeken tartja a szemét az szlovén bagoly, vagyis a szlovén titkosszolgálat, a SOVA (Forrás: Delo.si)
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

A szlovénok orosz kémeket fogtak. Mint ezt már a fél világ hírül adta, a szlovén FBI, a Nemzeti Nyomozóiroda (Nacionalni preiskovalni urad -NPU) a szlovén Hírszerző és Biztonsági Ügynökséggel (Slovenska obveščevalno-varnostna agencija – SOVA, a szó jelentése “bagoly”) karöltve letartóztatott két argentin állampolgárt, María Rosa Mayer Munost és Ludwig Gischt (ha ez a valódi nevük), annak gyanújával, hogy az orosz SVR-nek (Külső Hírszerző Szolgálat) dolgoztak, de az is felmerült, hogy a katonai titkosszolgálatnak, a GRU-nak jelentettek. A szlovénok szerint tulajdonképpen orosz állampolgárokról van szó, akik argentin útlevéllel és fedőnevekkel igyekeztek mindenféle titkot kiszimatolni, valószínűleg elsődlegesen a NATO-val kapcsolatosan.

Orosz kémek bárhol

Az egyelőre nem derült ki, hogy konkrétan mivel gyanúsítják a két letartóztatott személyt – elvégre titkosszolgálatról van szó – viszont Szlovéniában nagy horderejű esetként tekintenek az ügyre.

Internetes beszámolók szerint az USA elhárító szervei által “illegálisoknak” nevezett orosz kémhálózat tagjairól van szó, akik jobbára dél-amerikai útlevelekkel felszerelten nyüzsögnek világszerte.

Például José Assis Giammarias brazil akadémikust és a Tromsø Egyetem kutatóját tavaly októberben tartóztatták le Norvégiában.

Amint azt a norvég akkoriban felfedezte, a brazil kutató valójában az orosz hírszerző szolgálat tisztje, Mihail Mikushin volt.

Tavaly nyáron az AIVD holland hírszerző szolgálat Hágában letartóztatta Viktor Müller Ferreira brazil állampolgárt, aki valójában Szergej Vlagyimirovics Cserkaszov GRU-ügynök volt. Kapcsolatfelvétel útján megpróbált beszivárogni a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságba, amely az esetleges ukrajnai orosz háborús bűnöket vizsgálja.

Különböző médiajelentések szerint a közelmúltban orosz ügynököket és az orosz titkosszolgálatok munkatársait is észlelték Svédországban, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Magyarországon, Lengyelországban, Moldovában és Lettországban.

Köztük voltak parlamenti képviselők, tisztviselők, a fegyveres erők tagjai, üzletemberek, valamint egy lettországi vasúti munkás, aki lefényképezte és filmezte a NATO-csapatok mozgását, és elküldte a felvételeket orosz hírszerző kapcsolatainak.

A bagoly jelenti

Visszatérve két frissen elkapott kémre, a SOVA-nak több hónapig követte a Ljubljanától északkeletre élő házaspárt, és adatokat kellett gyűjtenie róluk.

Az orosz kémek fészke (Forrás: Facebook)

Az orosz kémek fészke (Forrás: Facebook)

A két feltételezett orosz kém egyes értesülések szerint 2018, más beszámolók szerint 2017 óta élt Szlovéniában, és a 5’14 Művészeti Galériát használták paravánul, amelyet a pár női tagja vezetett.

María Mayer az Art Gallery 5’14 igazgatója volt, amely hivatalosan ingatlankereskedelemmel, valamint műalkotásokkal és ortodox ikonokkal foglalkozott, partnere, Gisch pedig a DSM & IT d.o.o. igazgatójaként tevékenykedett.

A galéria (a honlapja itt található: kattints ide!) azt állította magáról, hogy 90 művésszel dolgozott együtt a világ minden tájáról. A galéria nemzetközi vásárokra is ellátogatott, a Facebook közösségi oldaláról kiderül, hogy volt kiállítóterük a zágrábi vásáron is. Az alábbi kép balfelső sarkában látható a zágrábi vásáron bérelt kiállítóhelyük.

A szlovén hírportálok feltételezik, hogy a Bagyoly, vagyis a szlovén biztonsági és hírszerző hatóságok az akció előtt alaposan ellenőrizték a feltételezett orosz kémek anyagi forrásait.

A szlovén médiában ezzel kapcsolatban felmerült, hogy a műalkotásokkal történő kereskedés kényelmes módszernek számít a nagy mennyiségű pénz legalizálására, azt azonban nem tudni, hogy csak az orosz titkosszolgálatokhoz köthető cégeknek adtak-e el műalkotásokat.

Itt fészkeltek az orosz kémek?

Itt fészkeltek az orosz kémek?

A pár 2017-ben 50 ezer euróért vásárolt egy irodát, a pénz eredete nyilvános forrásokból nem derült ki.

A pár férfi tagjának információs megoldásokra szakosodott cége volt/van, a DSM & IT céget Ljubljanában jegyezték be 2017-ben, és 7500 euró alaptőkével indítottak. 2021-ben mintegy 44 000 euró bevétele volt, 26 000 kiadás mellett.

A házaspár, ahogy a fent említett úgynevezett illegálisokra, vagyis a titkos orosz kémekre jellemző, látszólag normális életet élt, és gyermekük az egyik ljubljanai általános iskolába járt.

Szlovén lapbeszámolók szerint a kémkedéssel gyanúsított két argentin állampolgárról semmilyen más nyilvánosan elérhető információ nem található. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy személyazonosságukat gondosan “megtisztították”.

Még nyomoznak

A nyomozás külföldi hírszerzésnek való kémkedés és hamis személyazonosság megadásának bűntettének gyanújával folyik.

Az illetékes ljubljanai államügyészség megerősítette, hogy a SOVA feljelentése alapján megkezdték a tárgyalást megelőző eljárást, miután tavaly december elején a ljubljanai kerületi bíróság vizsgálati osztálya nyomozási kérelmet nyújtott be két természetes személy ellen kémkedés bűntette miatt.

Psszt! Az orosz kémek figyelnek!

Psszt! Az orosz kémek figyelnek!

Kémkedés miatt hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel kell szembenézniük, a hamis személyazonosság megadásának bűncselekménye miatt pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők.

Az orosz kémek “lefülelésére” Tanja Fajon szlovén külügyminiszter is reagált, aki súlyosnak és nemzetközi visszhangot keltőnek minősítette az ügyet, viszont még nem hívatják be az orosz nagykövetet, miután a nyomozás még folyamatban van.

Az általános háborús pszichózist Horvátországban még egy picit magasabb szintre emelte a védelmi minisztérium bejelentése, hogy a horvát pilóták első csoportja elutazott Franciaországba, a frissen vásárolt Rafale harci repülőkre való átképzésre.

Az orosz kémek ezen is biztos rajta tartják a szemüket, ezért ahogy ezt egy II. világháborús plakát üzente, mindenki tartsa meg magának, amit tud. Mert ugye, az “illegális orosz kémek” nem alszanak.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Horvátország

IRINA VU: Négy horvát tengerész ellen tettek feljelentést az orosz jacht miatt

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Vlagyimir és Irina (Forrás: Twitter)
Vlagyimir és Irina (Forrás: Twitter)
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 6 perc

A horvát lapok szombaton (január 28-án) hozták nyilvánosságra azt a rendőrségi közleményt, amely az orosz elnök egyik oligarchájának a jachtjával kapcsolatos. A horvát állam tavaly márciusban foglalta le Aliser Uszmanov üzbég származású oroszországi oligarcha jachtját, amely a Murter szigetén lévő Betina üdülőfalunál vesztegelt egy ideig, majd kereket, vagyis inkább kötelet oldott. A tulajdonlás kérdése – mint ilyenkor lenni szokott – eléggé bonyolult, és sok adóparadicsomon átívelő, mint az majd alább kiderül. Az Uszmanov feleségének nevét viselő Irina VU egyébként egy 35 méter hosszú jacht, értékét ötmillió euróra becsülik.

Feljelentés az Irina VU miatt

A rendőrségi közlemény szerint a horvát zászló alatt közlekedő jacht 2022 októberében hagyta el a horvát felségvizeket, és mint arról a BALK korábban beszámolt, Törökországban kötött ki.

Tengerészeti portálok szerint az Irina VU október kilencedik kelt útra, és két nappal később érkezett meg a törökországi Didim kikötőjébe, ahol jelenleg is horgonyoz.

A szóban forgó jachtra a tulajdon használatát korlátozó nemzetközi intézkedés vonatkozik, amely alapján nem hagyhatta volna el a Murter szigetén lévő betinai hajógyárat, ahonnan a horvát legénység közreműködésével hajózott ki.

A most közzétett közlemény szerint a rendőrség befejezte a bűnügyi nyomozást négy horvát állampolgár ellen, miután nemrég kiderült, hogy az orosz luxusjacht eltűnt a betinai kikötőből.

A nyomozást a Split-Dalmáciai Rendőrkapitányság, valamint a Šibenik-Knini Rendőrkapitányság folytatta le, lezárását követően pedig négy személy ellen tettek feljelentést a nemzetközi korlátozásokról szóló 15. cikkelyében foglalt bűncselekmény elkövetése miatt.

Irina jachtja (Forrás: SuperYacht Times)

Irina jachtja (Forrás: SuperYacht Times)

A közlemény szerint a nyomozás során bizonyítást nyert, hogy az elsőrangú vádlott egy 58 éves kapitány, akinek a nevét nem közölték, ahogy a többiét sem, és aki a lefoglalt vagyonnal való rendelkezés korlátozását célzó nemzetközi intézkedések végrehajtásáról szóló korábban kézbesített rendelkezés ellenére megszervezte az Irina VU kihajózását, amihez legénységet is toborzott.

A legénységet a másodfokon gyanúsított 35 éves kapitány, valamint egy 50 éves férfi és egy 34 éves nő alkotta, továbbá még két személy, akik nem értesültek a korlátozó intézkedésekről, vagyis a hajó “megszankcionálásáról”, így az szerepük valószínűleg enyhébb elbírálást nyert.

A fent említett legénység 2022 októberében kivitte az orosz tulajdonban lévő hajót a nemzetközi vizekre, holott a szóban forgó jachtra vonatkozott egy vagyonelidegenítést korlátozó nemzetközi intézkedés, amely szerint nem hagyhatták volna el a Murter szigetén lévő Betina Hajógyár kikötőjét.

A nyomozás befejezése után a Šibenik-Knini Rendőrkapitányság a négy gyanúsítottat őrizeti felügyelet alá helyezte, és büntetőfeljelentést tett ellenük a šibeniki ügyészségen, valószínűleg nekik kell “elvinniük a balhét”, pedig felelősök a “felsőbb körökben” is netalán előfordulhatnak.

Biztonsági mulasztás

A horvát sajtó korábban arról írt, hogy “hihetetlen biztonsági mulasztás” történt Murter szigetén, miután eltűnt az Irina VU nevet viselő Sunseeker 115 típusú sportjacht, amely egy Aliser Uszmanov és Irina Uszmanova birtokában lévő cég tulajdona, de majd mint látni fogjuk, ez nem ennyire egyszerű.

A történet attól válik igazán bizarrá, vagyis még bizarrabbá, hogy nemrégiben egy majdnem ugyanolyan jacht érkezett a betinai kikötőbe, mint az Irina VU, amivel az elkövetők állítólag meg akarták téveszteni a hatóságokat és a nyilvánosságot, vagyis egy “Patyomkin-jachttal” kívánták színlelni, hogy az Irina VU még mindig oda van kikötve.

Kérdés, hogy az ügyben történik-e egyéb feljelentés is, miután az egész rendszer csődöt mondott a betinai hajógyártól a legfelsőbb szervekig, nem véletlenül vonták be az ügy kivizsgálásába a horvát titkosszolgálatot (Sigurnosno–obavještajna agencija, SOA) is, de erről végképp nem lehet tudni semmit sem.

Egy horvát biztonsági szakértő szerint a horvát minisztériumok közötti kommunikációs zavar miatt “lóghatott meg” a jacht a betinai kikötőből.

Tonći Prodan véleménye szerint előfordulhat, hogy a tengerügyi minisztérium nem tájékoztatta a belügyminisztériumot, illetve a parti őrséget, hogy “vegye őrizetbe” a hajót, vagyis hogy tartsa rajta a szemét.

Oleg Butković, tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter január közepén megerősítette az orosz jacht rejtélyes eltűnéséről szóló információkat, de “első nekifutásra” azon kívül nemigen kívánt többet mondani, minthogy tud az ügyről.

Némileg bőbeszédűbb volt Alen Gospočić, aki az említett minisztériumot képviseli a szankciók ellenőrzésével és végrehajtásával foglalkozó bizottságban, és aki a zágrábi Večernji listnek nyilatkozva elmondta, hogy összesen öt olyan jacht horgonyos a horvát partoknál, amelyek tulajdonosai az orosz elnök környezetéhez tartoznak.

A betinai kikötő parancsnoka az utasításunk alapján lepecsételte a jachtot, a tulajdonosokat pedig tájékoztatást kaptak arról, hogy ez a vagyontárgy a további intézkedésig le van zárva, nem közelíthetik meg, és nem használhatják az objektumot

– mondta akkor Gospočić, aki kitért arra is, hogy ők csak az ingatlanok felderítéséért és lezárásáért felelősek, és nem rendelkeznek biztonsági őrökkel, akik a nap 24 órájában felügyeljék, vagyis őrizzék az elkobzott vagyont.

Ezenkívül a betinai kikötő nagy, minden állampolgár számára szabad terület, és nincs olyan ellenőrző rendszer, amely garantálná, hogy valaki nem megy fel a jachtra, és nem hajózik el vele

– monda a minisztériumi alkalmazott, aki biztosat ugyan nem tudott mondani, de feltételezte, hogy egy összehangolt éjszakai akcióról van szó.

Valaki, nyilvánvalóan a tulajdonos utasítására, a jachttal kihajózott, és a megállapodás alapján ugyanarra a helyre egy azonos modellt kötött ki, abban bízva hogy senki nem vesz észre semmit

– tette még hozzá Gospočić a titokzatos jachttal, és annak még titokaztosabb eltűnésével kapcsolatban.

Az Uszmanov család és Horvátország

A 2012-ben készült és Splitben regisztrált Irina VU a tulajdonosi adatok alapján elég kalandos utat járt be, nem a tengeren, hanem a tulajdoni lapokon, ezért nem könnyű kibogozni, hogy valójában ki is a valódi tulajdonos, és hogy a jacht milyen célokat szolgált.

Az Irina VU egykori tulajdonosa

Az Oštro horvát oknyomozó hírportál szerint a jacht a Leraux nevet viselő horvát cég tulajdonában volt, amelyet viszont a Cipruson bejegyzett Leraux Investment birtokolt. Négy évvel később átment a szintén ciprusi Leraux Yachts Leasing birtokába, egy év múlva viszont már a brit koronához tartozó Kajmán-szigeteken bejegyzett Leraux Yachts lett a tulajdonos, az említett cégek közül egyik-másik már meg is szűnt, mint az a ciprusi cégjegyzékből kitűnik.

De ezt még lehet tovább bonyolítani azzal, hogy a Leraux Yachts Leasing, amely 2015 és 2016 között volt a “boldog tulajdonos”, a Leraux Holdings birtokában volt, amely felett korábban a Leraux Investments diszponált, ma viszont már a Man-szigetén bejegyzett Bridgewater alá került, amely a Leraux Trust megbízottja, és valahol itt zárul be a kör, merthogy a Panama Papírok (iratok, akták, kinek hogy tetszik) szerint Irina Uszmanovával hozható összefüggésbe.

A horvát nyilvántartás szerint a Leraux Holdings végső tulajdonosa is Uszmanov (volt) felesége, a (volt) férjéhez hasonlóan üzbég származású Irina Alekszandrovna Viner, korábban Irina Alekszandrovna Viner-Uszmanova, tehát valószínűnek tűnik, hogy az övé az Irina VU nevet viselő jacht is, de oknyomozó újságíró legyen a talpán, aki meg tudja mondani, hogy ki adta ki az utasítást a luxusjacht elkötésére a betinai kikötőből.

A részletekbe nem belemenve megjegyzendő, hogy Irina Uszmanova és (volt) férje Aliser Uszmanov szoros kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Uszmanova a gimnasztika terén tüntette ki magát, az orosz ritmikus gimnasztika edzője, az orosz válogatott vezetőedzője, az Orosz Ritmikus Gimnasztika Szövetség elnöke címeket viselte. Egyes számítások szerint lányai 17 olimpiai arany- és ezüstérmet “szállítottak” Oroszországnak, és még sok érmet más versenyekről. Kegyetlen edzői módszereiről Marta Prus fogatott dokumentumfilmet “Over the Limit” címmel, amely itt nézhető meg.

Irina férje és a sereghajtó Everton

Az Everton sereghajtó a Premier League-ban (Forrás: Twitter)

Uszmanov az orosz “Metaloinvest” kohászati ​​cég tulajdonosa, de az ő kezében van a befolyásos internetes portál a “Komerszant”, valamint a legnagyobb orosz internetes levelezőcég, a “Mail.ru Group”, de köze volt az angol Arsenalhoz, mostanában pedig az Everton csapatához, az utóbbi tavaly márciusban függesztette fel kapcsolatait az Aliser Uszmanovhoz köthető orosz cégekkel. Bár ebben nem lehetünk teljesen biztosak, mert a Guardian egyik mostanában megjelent cikke szerint számos futballmenedzser azt állította, hogy tárgyalásokat folytatott az Evertonnál az immár szankcionált oligarcha, Alisher Usmanov jelenlétében.

Ami Horvátországot illeti, itt is vannak még érdekességek, amelyek szerint az Uszmanov-családot más szálak is kötik Horvátországhoz, Uszmanov nővérének nyaralója van a Pelješac-félszigeten, ahol erdőtulajdonos is, Irina Uszmanova pedig a tengerparti Orebićban működtetett egy nyaralót, ahol sporttevékenység is folyt.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi

A négy házból álló orebići központot a “Kisik” (Oxigén) nevet viselő cég vezette, amelynek a tulajdonosa a fent már említett Leraux Holdings, és általában azok az orosz lányok nyaraltak ott, akiknek Irina Alekszandrovna Viner-Uszmanova az edzője.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: