Connect with us

Oroszország

UTÓDLÁSPROJEKT: Hatalomátmentési kísérletek a posztszovjet térségben

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Az 1991-ben széthullott Szovjetunió 15 egykori tagköztársaságának nagy részében fél- vagy teljesen önkényuralmi rendszerek alakultak ki, s az autoriter vezetők egyik fő sajátossága, hogy mindegyikük igyekszik maga eldönteni, kinek adja át a hatalmat, ha közeleg a kaszás, vagy legalábbis egy komolynak tűnő tiltakozási hullám.

Önkényurak klubja

Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Türkmenisztán, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, sőt még Oroszország is – ezekben az egykori szovjet tagköztársaságokban olyan ritka a tiszta és demokratikus választás, mint a fehér holló.

A felsorolt államok többségében egyetlen egy valódi választást sem rendeztek, a kivételnek Oroszország számít, ahol az 1990-es években még volt valódi verseny a hatalmi és az ellenzéki pártok között – bár 1996-ban valószínűleg nem kis csalással győzött Borisz Jelcin az elnökválasztáson – ám miután két évtizeddel ezelőtt hatalomra jutott Vlagyimir Putyin, a voksolások egyre kevésbé nevezhetőek tisztességesnek.

Az önkényurak folyamatosan igyekeznek mindent elrendezni, s sokáig a váltások sikeresek voltak: Azerbajdzsánban a már a szovjet időkben is vezető szerepet játszott Heydar Aliyev fiának, Ilhamnak játszotta át a hatalmat 2003-ban.

Amikor a papa érezte, hogy közel a vég, gyorsan miniszterelnökké nevezte ki fiát, majd egy elnökválasztást is rendezett, ahol Ilham Aliyev – részben a gondos számolásnak, illetve a valódi ellenfél hiányának köszönhetően – a voksok több mint háromnegyedét kapta meg. Ilham azóta is uralkodik és sorra nyeri a választásokat – persze, ugyancsak komoly ellenfél nélkül – és már arról is gondoskodott, ha valami történne vele, akkor alelnöknek kinevezett felesége, Mehriban Aliyeva kerülne az államfői székbe.

Jelcin és Nazarbajev (Forrás: Reuters/Twitter)

Hasonló csere zajlott le Türkmenisztánban is, ahol a tökéletes személyi kultuszt kiépített Saparmurat Nyyazov 2006-ban bekövetkezett halála előtt intézte úgy, hogy személyes fogorvosa és alelnöke Gurbanguly Berdimuhamedow legyen az utód, aki ugyan leépítette elődje kultuszát, de csak azért, hogy helyette megteremtse a magáét: Berdimuhamedow nyeri az össze lovasversenyt, dalokkal szórakoztatja jobb sorsra érdemes népét, egy időben betiltotta a szakállviselést és a dohányzást, s most éppen a fekete színű magángépkocsiknak üzent hadat.

És persze, hatalma akkora, hogy Türkmenisztán azon kevés országok egyike, ahova – legalábbis hivatalosan – még a koronavírus sem merte betenni a lábát. Az más lapra tartozik, hogy a szomszéd országok felől érkező “homok és porviharok” olyan tüneteket okoznak, mintha megjelent volna ott is a vírus. Berdimuhamedow is készül a hatalomátadásra, ő fiát, Serdart szemelte ki, s ezért el is halmozza magasabbnál magasabb kormányzati tisztségekkel.

Míg sokáig úgy tűnt, hogy sikeresek a hatalomátmentő kísérletek – Üzbegisztánban Iszlam Karimov 2016-os halála után a korábbi miniszterelnök, Savkat Mirzijojev örökölte az államfői széket, az utóbbi években mintha a népeknek elege lenne a még hatalomban lévő diktátorokból, illetve a kijelölt utódokból.

Bátka úgy marad, mintha menne

Fehéroroszországban például 2020-ban százezrek lázadtak fel az ellen, hogy az 1994 óta hivatalban lévő államfő, Aljakszandr Lukasenka ismét elcsalta az elnökválasztást, és 80 százalékosnál is nagyobb támogatottságot hozott ki magának.

Miután komoly orosz segítséggel sikerült elfojtani a tiltakozást, a napokban Lukasenka olyan alkotmánymódosítási tervet tett le az asztalra, amely arra utal, hogy az államfői posztról való lemondásra készül, ám mégsem távozna a hatalomból. Ő lehetne az új jogkörökkel felruházott Össz-fehérorosz Népi Gyűlés elnöke, s e mellé még életfogytig tartó mentelmi jogot is kapna.

A tervezetről várhatóan februárban rendeznek majd népszavazást, s az a tervezet közzététele arra utal, hogy a végéhez közeledik az utódlás projekt: a Fehéroroszországban meghatározó befolyással rendelkező Oroszország már jó ideje keres olyan politikust, aki Lukasenkához hasonlóan hűséges lenne a Kremlhez, ám nagyobb népszerűségnek örvend, mint a közel három évtized alatt igencsak “elhasználódott” Bátka néven is ismert államfő.

Kérdéses, hogy az erőfeszítések sikeresek lesznek-e, a külvilág és a fehérorosz ellenzék is azt hangsúlyozza, a Lukasenka-terv alig leplezett kísérlet arra, hogy valamilyen formában átmentsék a politikus hatalmát a lemondás utáni időszakra.

Kazah figyelmeztetés

A fehéroroszok minden bizonnyal nagyon figyelik, mi történik egy másik volt szovjet tagköztársaságban, Kazahsztánban, ahol éppen a napokban torkollott véres végkifejletbe egy hasonló hatalom átmentési projekt.

Hatalmi tranzit

Forrás: Franak Viačorka

Az elmúlt néhány nap rémálom lehetett Lukasenka számára. Lehet, hogy most Nazarbajev helyébe képzeli magát. Lukasenka korábban a hatalmi tranzit “kazah forgatókönyvét” fontolgatta.


Az olajban és gázban gazdag országban Nurszultán Nazarbajev töltötte be az államfői tisztet egészen 2019-ig, amikor is az egyre erősödő zúgolódást úgy igyekeztek elhallgattatni, hogy Nazarbajev lemondott az államfői tisztről, de megtartotta a befolyásos Biztonsági Tanács elnöki tisztét. Maga helyett Kaszim- Zsomárt Tokajevet ültette az államfői székbe – Tokajev megbízható kádernek tűnt, Nazarbajev alatt miniszterelnök is volt – ám most úgy tűnik, hogy az új államfő saját lábára állt.

Kihasználva az autógáz árplafonjának eltörlése által okozott zavargásokat, leváltotta Nazarbajevet a Biztonsági Tanács éléről, és valószínűleg igencsak örömmel vette, hogy a 81 éves politikus gyorsan külföldre menekült.

Nem csak Nazarbajevnek kellett mennie, leváltották a főként Nazarbajevhez hű kormányt, és menesztették az államrendőrség vezetését is, sőt az egyik parancsnokot ugyancsak Nazarbajev bizalmasát, hazaárulással vádolják.

A kazahsztáni események azt mutatják, akár rizikós is lehet, ha az öregedő autokrata más kezébe is ad a hatalomból.

Több orosz ellenzéki szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő is aggodalommal figyeli, mi történik déli szomszédjánál, ahova közben meg is érkezett közel háromezer orosz bélkefenntartó.

Putyin jelenlegi elnöki mandátuma ugyanis 2024-ben lejár, és egyes elemzők arra számítottak, hogy a kazah példához hasonlóan Putyin is hátrébb lép, és úgy adja át másnak az államfői posztot, hogy valamennyi hatalmat még a kezében tart.

Most valószínűleg kétszer is megfontolja, hogy követi-e a kazah utat, s ha igen, akkor kit bíz meg az elnöki poszt elfoglalásával.

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

A horvát ügyészség (DORH) épületének bejárata A horvát ügyészség (DORH) épületének bejárata
Horvátország9 óra telt el azóta

A horvát ügyészség ügyvédeket keres, miután a MOL választottbírósághoz fordult

Miután abban az időben, amelyre a MOL választottbírósági kezdeményezése vonatkozik, a BALK már létezett, és foglalkoztunk is a horvát kormány...

Egymilliárd eurós kézfogás, Mickoszki ilyen értékű pénzügyi csomagban állapodott meg Orbánnal a macedón Forum című hetilap szerint Egymilliárd eurós kézfogás, Mickoszki ilyen értékű pénzügyi csomagban állapodott meg Orbánnal a macedón Forum című hetilap szerint
Macedónia2 nap telt el azóta

Egymilliárd eurós magyar hitelből lökné be a gazdaságot az új macedón miniszterelnök

Magyarország pénzét - nem hivatalos értesülések szerint - olyan infrastrukturális projektek befejezésére fordítják, mint például a Kicsevo-Ohrid autópálya, és nem...

HŐSÉG: Hőhullám sújtja a héten Horvátországot és a Balkánt, ahol rekordmagas hőmérsékletek várhatók, Magyarország sem ússza meg HŐSÉG: Hőhullám sújtja a héten Horvátországot és a Balkánt, ahol rekordmagas hőmérsékletek várhatók, Magyarország sem ússza meg
Horvátország1 hét telt el azóta

Hőség a horvát tengerparton és az egész térségben, 40 fok körüli hőmérsékletek várhatók

A legmelegebb légtömegek a hét közepétől érik el a közép-balkáni térséget, Németországot, Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot és Lengyelországot. Az előrejelzések szerint...

8372 - Magyarországnak üzentek Szarajevóban 8372 - Magyarországnak üzentek Szarajevóban
Bosznia2 hét telt el azóta

8372: Srebrenicára utaló graffiti jelent meg a magyar és a szlovák nagykövetség falán Szarajevóban

TartalomjegyzékÖnkényurak klubjaBátka úgy marad, mintha menneKazah figyelmeztetés A labdák segítségével értékeld a cikket! [Összesen: 8 Átlag: 5] Hallgasd meg ezt...

A hidegháborús korszak egyik járművének számító BTR-ek egy oroszországi katonai parádén A hidegháborús korszak egyik járművének számító BTR-ek egy oroszországi katonai parádén
Fegyverzet3 hét telt el azóta

A szerb média szerint Orbán 66, és nem 26 BTR-t küld(ött) ajándékba Vučićnak, mi lesz a MiG-29-esekkel?

A magyar és a szerbiai hírek több ponton is eltérnek egymástól: magyar részről eladásról beszélnek, a szerbiai kormánymédia viszont arról...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava