Connect with us

Szlovénia

JANŠA UTÁN IS JANŠA: A 2022 választási év lesz Szlovéniában is, kérdés, hogy Janša miniszterelnökként vagy államfőként folytatja

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

ffajon vajon mit
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Az elmúlt 2021-es esztendő példátlan politikai polarizációt eredményezett Szlovéniában, és ez tovább folytatódhat, 2022-ben ugyanis három választást tartanak az országban, ami ott is a politikusok “izmozását” hozhatja. Ha az áprilisi választások után Janez Janša nem folytathatja a kormányzást, akkor ősszel ringbe szállhat az államfői posztért. A jelenlegi elnök az alkotmányos korlátozások miatt nem indulhat a posztért, ezért ha megbukik a parlamenti választásokon, Janša előtt adott lehet a lehetőség az elnöki szék megszerzésére, elvégre a jelenlegi elnök, Borut Pahor 2012-ben miniszterelnökből avanzsált államfővé.

Politikai konformizmus

Az államfői tisztséget most betöltő/kitöltő Borut Pahor ugyan a szociáldemokratákat (Socialni demokrati, SD) képviselte, a baloldali ellenzék mégis politikai konformizmussal vádolja, mert véleményük szerint Pahor az ország elnökeként nem vállalt fel fontos társadalmi és politikai kérdéseket. A baloldal szerint Pahor ezzel Janša kormányát védelmezte, beleértve ebbe például a járvány kezelésének módját.

És még inkább beleértve az ellenzék által helytelennek tartott külpolitikát, amellyel eltávolította az országot az “európai értékektől”, és egy illiberális típusú demokrácia felé fordította, ami egyúttal a Visegrádi Csoporthoz történt közeledéshez vezetett.

Pahor éppen a napokban szólított fel a kedélyek csillapítására és a heves retorikától való tartózkodásra, miután a bal- és a jobboldal kölcsönösen korrupcióval és politikai maffiatevékenységgel vádolja egymást.

A 2022-ben távozó szlovén elnök arra is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi politikai polarizáció megnehezítheti az új kormány megalakítását a tavaszi választások után az amúgy is széttöredezett politikai színtéren, és hosszú távon destabilizálhatja az országot.

Ez a kérdés nyilvánvalóan azért foglalkoztatja leginkább az államfőt, mert a parlamenti választásokat követően egyik utolsó fontos teendője lesz annak eldöntése, hogy kit bíz meg kormányalakítással, vagyis még ő mondja meg, hogy kinek kínálja fel először a kormányalakítási lehetőséget, mivel olyan csoda nem történik, hogy bármelyik párt 50%-os többséget szerez.

Szlovéniában így megismétlődhet a négy évvel ezelőtti helyzet, amikor Janša, pártja relatív választási győzelme ellenére, nem tudott kormányt alakítani a csekély koalíciós potenciál miatt, ezért jött létre a Marjan Šarec által vezetett kabinet, amely azonban kevesebb mint két év után megbukott, politikai instabilitást hagyva maga után.

Illiberális kormányzás

Rövidített mandátumának második évében a kevéske parlamenti többséggel rendelkező mostani szlovén kormányt, mindenekelőtt pedig annak vezetőjét Janez Janša jelenlegi miniszterelnököt, erős kritikák érték/érik országon belül és országon kívül a jogállamiság tiszteletben tartásával, valamint a médiára és az igazságszolgáltatásra nehezedő nyomásgyakorlás miatt.

A legtöbb bírálat a közös választási tömbbé összeállt négy baloldali és balközép párttól érkezik, amely ez által próbál meg minél nagyobb választói bizalmat, és minél több parlamenti helyet megszerezni majd a 90 fős parlamentben Janša koalíciójával szemben.

Kritikák azonban számos uniós tisztségviselő és európai intézmény részéről is érkeznek az első vágányra ebben az ország jövője szempontjából kényes időszakban, miközben a főleg baloldali és liberális nemzetközi média erőteljesen tüzel, mert úgy véli, hogy Janša pártja, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) az Európai Néppárt tagjaként az elmúlt években a nacionalizmus és a populizmus felé fordult.

Az Európai Parlament idei utolsó plenáris ülésén például “mélységes aggodalmának” adva hangot határozatot fogadott el a szlovén jogállamiságról, aminek szerinte csökkenő tendeciájával párhuzamosan esik vissza a szlovén intézményi rendszerbe vetett közbizalom, és ezért a jogállamiság tiszteletben tartásának fokozására szólította fel Szlovéniát. Itt jegyzendő azonban meg, hogy a határozat nem túl nagy többséggel (52,3%), ment át, a jelenlévő 680 képviselő közül 356 szavazott rá, 284 volt ellene és 40 tartózkodott.

Az állásfoglalás arra figyelmeztet, hogy Janša kormánya elhalasztotta két ügyész kinevezését az Európai Ügyészséghez (EPPO), valamint mert megnehezítette/gátolta az STA hírügynökség “független közszolgálati” információs szolgálatként történő finanszírozását.

Az igennel szavazó képviselők többsége szociáldemokrata, liberális, zöld és baloldali kötődésű, ami arra késztette Janša pártját, a Szlovén Demokrata Pártot (SDS), hogy “valódi súly nélküli politikai röpiratnak” nevezze a dokumentumot, mondván, hogy azt a szlovén ellenzék kezdeményezte belpolitikai okokból/célokból.

A jobbközép európai parlamenti képviselők túlnyomó többsége ugyan az állásfoglalás ellen szavazott, ám az EPP-ből 33-an tartózkodtak, ami arra utal, hogy az EPP egy része is eltávolodott Janša pártjától, vagy fordítva, Janša távolodott el az EPP-től, a végeredmény ugyanaz.

A szlovén miniszterelnökkel szemben növekvő uniós parlamenti ellenszenv oka egyértelműen az Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz fűződő kapcsolat.

A kormányalakítás körüli bizonytalanságok

Az elmúlt hónapok közvéleménykutatásai szerint a Janša-kormány alacsony támogatásnak örvend a szavazók körében, illetve nem örvend, de hát ez van. A párt ugyan nagy valószínűséggel ugyan így is a legtöbb szavazatot kaphatja a sok apró pártra szétforgácsolódott politikai színtéren, de a politikai konstelláció bizonytalanná teheti, hogy mekkora lesz az előbb már említett “kormányalakítási potenciál”, vagy esetleg megismétlődik a 2016-os helyzet. És itt merülhet a “politikai konformizmussal” vádolt államfő szerepe.

A Szociáldemokraták (SD), a Baloldal (L), a Marjan Šarec Lista (SMŠ) és az Alenka Bratušek-párt által (meg)alkotott ellenzéki tömörülés arra számít, hogy április 24-én több mandátumot szerez, mint a jobboldal, ami éles fordulatot jelenhet kormányzati téren, viszont nem kötelezően eredményezheti a Szlovéniában is meghonosodott sárdobálás mértékét.

Ha a fordulat bekövetkezik, akkor Janšának két lehetősége marad, vagy ellenzékből politizál, és kivárja a maga esélyét, vagy megpályázza az államfői posztot, s annak elnyerése esetén felhagy Pahor “konformista gyakorlatával”, és megerősíti az elnöki ráhatást a politikára, lévén, hogy általános és közvetlen választáson elnyert megbízatásról van szó.

Janša mindenesetre visszautasítja a baloldali kritikákat, arra hivatkozva, hogy kormánya nehéz körülmények között vette át az ország irányítását, ugyanakkor a gazdaságnak és az állampolgároknak nyújtott támogatásokkal elkerülte azokat a csapásokat, amelyeket a világjárvány okozott más országokban.

Az előrejelzések szerint Szlovénia idén 6 százalékos, jövőre 4 százalékos GDP-növekedést ér el, miközben az infláció az idei 5 százalékról 3,8 százalékra csökken.

Mindeközben Szlovénia javította kapcsolatait a szomszédos országokkal, és ez nem csak Magyarországra, hanem Horvátországra is vonatkozik, ami a horvát elnöknek kimondottan tetszik.

Zoran Milanović ősszel tett ljubljanai látogatása során olyannyira elégedett volt, hogy Szlovéniát Horvátország legjobb szomszédjának nevezete, és megjegyezte, hogy a horvátok olyan kapcsolatokat szeretnének ápolni a többi szomszédjukkal, is mint a szlovénokkal.

A horvát elnök elsősorban minden bizonnyal Bosznia- Hercegovinára vagy Szerbiára gondolt, de gondolhatott akár az általa gyakran nem túl pozitív szövegkörnyezetben emlegetett Magyarországra is, miután Budapest is Ljubljana mögé tette.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Horvátország

Szlovénia ellenőrzést vezet be a horvát határon a megszaporodott migránsok miatt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

ellenőrzés
A cikk keletkezésekor tudósítónk még csak sejtette, azóta viszont hivatalosan megerősítést nyert, hogy Brüsszelben összefutott a szlovén és a horvát belügyminiszter, és közös migránsellenes intézkedésekről egyeztetett. A képen balról Boštjan Poklukar szlovén, jobbról Davor Božinović horvát belügyminiszter (Forrás: X-platform)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

A szlovén 24 óra, azaz a 24ur kiszimatolta, hogy a szlovén rendőrség az ellenőrzések fokozása végett ellenőrző pontokat létesít a szlovén-horvát határon, miután idén drámaian megugrott az országba érkező illegális migránsok száma. A szlovén belügy szerint, az év elejétől augusztus végéig a rendőrség 36 137 illegális határátlépést észlelt Szlovénia és Horvátország között, szemben a tavalyi 13 601 illegális behatolással.

Szárnyas kapu á la Szlovénia

Boštjan Poklukar szlovén belügyminiszter nyilatkozatában ezt felkerekítette 40 ezerre, azt ígérve, hogy a rendőrség az operatív tervek szellemében jár el. Ennek értelmében máris fokozták a munkát a horvát határ legkritikusabb részein. Jelenleg ezek a Novo mesto és a Koperi Rendőrkapitányság azon területei, ahol az adatok és elemzések a legnagyobb terhelést mutatják.

Mint ahogy annó az osztrák sógorok sem kerítést, hanem csak “szárnyas kaput” telepítettek a határra, Poklukar szerint sincs arról szó, hogy belső ellenőrzést hoznának létre: ezek kizárólag “kompenzációs intézkedések” amelyeket “fokoznak” a horvát határ menti területeken.

– A rendőrök tevékenysége továbbra is az embercsempészek és a határokon átnyúló bűnözés felderítésére összpontosít

– mondta Poklukar, vastag ecsetvonalakkal vázolva a helyzetet. Még nem teljesen világos, hogy miért kerülnek a “szárnyas fejvadászok” a szlovén-horvát határ közelébe, ugyanis nyolc nappal ezelőtt a szlovén kormány még azt mondta, hogy nem fontolgatja a határellenőrzés bevezetését a horvát határon. Egészen pontosan ezt Marko Štucin, a szlovén külügyminisztérium államtitkára jelentette ki a ljubljanai kormány ülése után.

Úgy tűnik, időközben valami történt, mert hirtelen meggondolták magukat.

ellenőrzés

Egy szlovén rendőr figyel a horvát határ mentén lévő Rigoncéban, ahova közúton és vasúton is érkezhetnek a migránsok (Forrás: Dnevnik.si)

A horvátok nyugodtan fogadták a hírt

A szlovén és a horvát kormány úgy tetszik egyeztetett az intézkedések bevezetése előtt, mert a horvát fél nyugodtan fogadta a hírt. Davor Božinović horvát belügyminiszter például így kommentálta Szlovénia lépését:

– Az, hogy Szlovénia rendőrségi ellenőrző pontokat vezetett be a horvát határ mentén, nem a schengeni övezet megszüntetését jelenti, hanem fokozott megfigyelést az embercsempészek tevékenysége miatt.

Božinović szerint a határforgalom az ellenőrzés ellenére, továbbra is a schengeni rendszer szerint, fennakadás nélkül folytatódik.

A horvát belügyminiszter elmondta, hogy Horvátország is hasonló rendszert vezetett be a határátlépések megszüntetése után életbe léptetett kompenzációs intézkedésekkel, amelyek a forgalomban lévő járművek szúrópróbaszerű ellenőrzését jelentik.

Gordan Jandroković, a horvát parlament elnöke – aki éppen az Európai Néppárt spliti ülésén vett részt -, úgy találta, hogy ez nem a bizalmatlanság jele szlovén részről, hanem az Európát fenyegető jelenségre adott válasz.

A renitens polgárok által kizárólag Nyónyónak – Njonjo – titulált házelnök úr azt is el tetszett mondani, hogy ez az intézkedés várható volt, és csakis ideiglenes jellegű, de ugyanakkor nincs semmi gáz, mert ezzel nem állt le az emberek és áruk szabad áramlása.

Jandroković ugyanakkor azt is elárulta, hogy a horvát fél beszélni kíván szlovén kollégáival és barátaival, akikkel “nyílt párbeszédet” folytatnak.

– Nem titkolunk el semmit egymás elől, van egy közös problémánk, amit együtt kell megoldanunk. Horvátországban több mint 6000 rendőr van a határokon, meglátjuk, szükség van-e a határellenőrzés fokozására

– jelentette ki Nyónyó, akinek van becsületes neve is, de azt már föntebb említettük.

Rendkívüli körülmények, drasztikus megoldások

A horvát házelnök arról beszélt, hogy ezek rendkívüli körülmények, ezért úgy gondolta, hogy a mostani intézkedések ideiglenesek, és addig tartanak, amíg nem állítják meg ezt a megnövekedett migrációs hullámot.

Jandroković hozzátette, hogy a közelgő európai választások mindenképpen szerepet játszhatnak az újkeletű intézkedések meghozásában, a hatóságok ugyanis egyértelműen meg akarják mutatni az állampolgároknak, hogy “szilárdan kézben tartják az irányítást”.

Nyónyó hangsúlyozta, hogy ma az illegális migráció ellenőrzése sokkal szervezettebb mint 2015-ben. Ám a migrációs nyomás ismét erősödik, amiért is Jandroković szerint nem kizárt, hogy amennyiben ez szintet lép, “drasztikus megoldásokat” kell foganatosítani.

– Európának meg kell védenie magát, biztosítani a túlélését, meg kell védenie az értékeit. Az ideérkező embereket szocializálni kell. El kell fogadniuk az európai értékeket, nem változtathatják meg Európát ezek lerombolásával. A bevándorlókat be kell fogadni, de ennek a mikéntjére nincs gyors és egyértelmű válasz.

Ehhez mi csak annyit tennénk hozzá, hogy: No, ugye!

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava