Szlovénia
JANŠA UTÁN IS JANŠA: A 2022 választási év lesz Szlovéniában is, kérdés, hogy Janša miniszterelnökként vagy államfőként folytatja
Az elmúlt 2021-es esztendő példátlan politikai polarizációt eredményezett Szlovéniában, és ez tovább folytatódhat, 2022-ben ugyanis három választást tartanak az országban, ami ott is a politikusok „izmozását” hozhatja. Ha az áprilisi választások után Janez Janša nem folytathatja a kormányzást, akkor ősszel ringbe szállhat az államfői posztért. A jelenlegi elnök az alkotmányos korlátozások miatt nem indulhat a posztért, ezért ha megbukik a parlamenti választásokon, Janša előtt adott lehet a lehetőség az elnöki szék megszerzésére, elvégre a jelenlegi elnök, Borut Pahor 2012-ben miniszterelnökből avanzsált államfővé.
Politikai konformizmus
Az államfői tisztséget most betöltő/kitöltő Borut Pahor ugyan a szociáldemokratákat (Socialni demokrati, SD) képviselte, a baloldali ellenzék mégis politikai konformizmussal vádolja, mert véleményük szerint Pahor az ország elnökeként nem vállalt fel fontos társadalmi és politikai kérdéseket. A baloldal szerint Pahor ezzel Janša kormányát védelmezte, beleértve ebbe például a járvány kezelésének módját.
És még inkább beleértve az ellenzék által helytelennek tartott külpolitikát, amellyel eltávolította az országot az „európai értékektől”, és egy illiberális típusú demokrácia felé fordította, ami egyúttal a Visegrádi Csoporthoz történt közeledéshez vezetett.
Pahor éppen a napokban szólított fel a kedélyek csillapítására és a heves retorikától való tartózkodásra, miután a bal- és a jobboldal kölcsönösen korrupcióval és politikai maffiatevékenységgel vádolja egymást.
A 2022-ben távozó szlovén elnök arra is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi politikai polarizáció megnehezítheti az új kormány megalakítását a tavaszi választások után az amúgy is széttöredezett politikai színtéren, és hosszú távon destabilizálhatja az országot.
Ez a kérdés nyilvánvalóan azért foglalkoztatja leginkább az államfőt, mert a parlamenti választásokat követően egyik utolsó fontos teendője lesz annak eldöntése, hogy kit bíz meg kormányalakítással, vagyis még ő mondja meg, hogy kinek kínálja fel először a kormányalakítási lehetőséget, mivel olyan csoda nem történik, hogy bármelyik párt 50%-os többséget szerez.
Szlovéniában így megismétlődhet a négy évvel ezelőtti helyzet, amikor Janša, pártja relatív választási győzelme ellenére, nem tudott kormányt alakítani a csekély koalíciós potenciál miatt, ezért jött létre a Marjan Šarec által vezetett kabinet, amely azonban kevesebb mint két év után megbukott, politikai instabilitást hagyva maga után.
Illiberális kormányzás
Rövidített mandátumának második évében a kevéske parlamenti többséggel rendelkező mostani szlovén kormányt, mindenekelőtt pedig annak vezetőjét Janez Janša jelenlegi miniszterelnököt, erős kritikák érték/érik országon belül és országon kívül a jogállamiság tiszteletben tartásával, valamint a médiára és az igazságszolgáltatásra nehezedő nyomásgyakorlás miatt.
A legtöbb bírálat a közös választási tömbbé összeállt négy baloldali és balközép párttól érkezik, amely ez által próbál meg minél nagyobb választói bizalmat, és minél több parlamenti helyet megszerezni majd a 90 fős parlamentben Janša koalíciójával szemben.
Kritikák azonban számos uniós tisztségviselő és európai intézmény részéről is érkeznek az első vágányra ebben az ország jövője szempontjából kényes időszakban, miközben a főleg baloldali és liberális nemzetközi média erőteljesen tüzel, mert úgy véli, hogy Janša pártja, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) az Európai Néppárt tagjaként az elmúlt években a nacionalizmus és a populizmus felé fordult.
Az Európai Parlament idei utolsó plenáris ülésén például „mélységes aggodalmának” adva hangot határozatot fogadott el a szlovén jogállamiságról, aminek szerinte csökkenő tendeciájával párhuzamosan esik vissza a szlovén intézményi rendszerbe vetett közbizalom, és ezért a jogállamiság tiszteletben tartásának fokozására szólította fel Szlovéniát. Itt jegyzendő azonban meg, hogy a határozat nem túl nagy többséggel (52,3%), ment át, a jelenlévő 680 képviselő közül 356 szavazott rá, 284 volt ellene és 40 tartózkodott.
Az állásfoglalás arra figyelmeztet, hogy Janša kormánya elhalasztotta két ügyész kinevezését az Európai Ügyészséghez (EPPO), valamint mert megnehezítette/gátolta az STA hírügynökség „független közszolgálati” információs szolgálatként történő finanszírozását.
Az igennel szavazó képviselők többsége szociáldemokrata, liberális, zöld és baloldali kötődésű, ami arra késztette Janša pártját, a Szlovén Demokrata Pártot (SDS), hogy „valódi súly nélküli politikai röpiratnak” nevezze a dokumentumot, mondván, hogy azt a szlovén ellenzék kezdeményezte belpolitikai okokból/célokból.
A jobbközép európai parlamenti képviselők túlnyomó többsége ugyan az állásfoglalás ellen szavazott, ám az EPP-ből 33-an tartózkodtak, ami arra utal, hogy az EPP egy része is eltávolodott Janša pártjától, vagy fordítva, Janša távolodott el az EPP-től, a végeredmény ugyanaz.
A szlovén miniszterelnökkel szemben növekvő uniós parlamenti ellenszenv oka egyértelműen az Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz fűződő kapcsolat.
A kormányalakítás körüli bizonytalanságok
Az elmúlt hónapok közvéleménykutatásai szerint a Janša-kormány alacsony támogatásnak örvend a szavazók körében, illetve nem örvend, de hát ez van. A párt ugyan nagy valószínűséggel ugyan így is a legtöbb szavazatot kaphatja a sok apró pártra szétforgácsolódott politikai színtéren, de a politikai konstelláció bizonytalanná teheti, hogy mekkora lesz az előbb már említett „kormányalakítási potenciál”, vagy esetleg megismétlődik a 2016-os helyzet. És itt merülhet a „politikai konformizmussal” vádolt államfő szerepe.
A Szociáldemokraták (SD), a Baloldal (L), a Marjan Šarec Lista (SMŠ) és az Alenka Bratušek-párt által (meg)alkotott ellenzéki tömörülés arra számít, hogy április 24-én több mandátumot szerez, mint a jobboldal, ami éles fordulatot jelenhet kormányzati téren, viszont nem kötelezően eredményezheti a Szlovéniában is meghonosodott sárdobálás mértékét.
Ha a fordulat bekövetkezik, akkor Janšának két lehetősége marad, vagy ellenzékből politizál, és kivárja a maga esélyét, vagy megpályázza az államfői posztot, s annak elnyerése esetén felhagy Pahor „konformista gyakorlatával”, és megerősíti az elnöki ráhatást a politikára, lévén, hogy általános és közvetlen választáson elnyert megbízatásról van szó.
Janša mindenesetre visszautasítja a baloldali kritikákat, arra hivatkozva, hogy kormánya nehéz körülmények között vette át az ország irányítását, ugyanakkor a gazdaságnak és az állampolgároknak nyújtott támogatásokkal elkerülte azokat a csapásokat, amelyeket a világjárvány okozott más országokban.
Az előrejelzések szerint Szlovénia idén 6 százalékos, jövőre 4 százalékos GDP-növekedést ér el, miközben az infláció az idei 5 százalékról 3,8 százalékra csökken.
Mindeközben Szlovénia javította kapcsolatait a szomszédos országokkal, és ez nem csak Magyarországra, hanem Horvátországra is vonatkozik, ami a horvát elnöknek kimondottan tetszik.
Zoran Milanović ősszel tett ljubljanai látogatása során olyannyira elégedett volt, hogy Szlovéniát Horvátország legjobb szomszédjának nevezete, és megjegyezte, hogy a horvátok olyan kapcsolatokat szeretnének ápolni a többi szomszédjukkal, is mint a szlovénokkal.
A horvát elnök elsősorban minden bizonnyal Bosznia-Hercegovinára vagy Szerbiára gondolt, de gondolhatott akár az általa gyakran nem túl pozitív szövegkörnyezetben emlegetett Magyarországra is, miután Budapest is Ljubljana mögé tette.
A horvát gazdasági miniszter úgy véli, hogy az INA szempontjából „jó lépés” az OMV szlovéniai kútjainak átvétele. Davor Filipović erről a zágrábi Nova TV stúdiójának nyilatkozott. Az INA horvát olajipari vállalat és a MOL tavalyelőtt, vagyis 2021 nyarán állapodott meg az OMV Slovenija többségi részesedésének felvásárlásáról. Ennek kivitelezéséhez uniós jóváhagyásra van szükség, aminek a feltétele, hogy a MOL adja el 39 szlovéniai benzinkútját.
Az utolsó szakasz
Az INA kedden (március 14-én) közölte, hogy a MOL-csoport eladja 39 szlovéniai benzinkútját, ezzel szeretne ugyan is eleget tenni az OMV Slovenija 92,25 százalékos részesedésének átvételéhez támasztott uniós feltételeknek.
Ezzel összhangban a MOL-csoport 2023. március 9-én az említett szlovéniai benzinkutakkal kapcsolatban adásvételi szerződést kötött a Shell-lel, az eladott kutak egy része a MOL Slovenijához, néhány pedig az OMV Slovenijához tartozott.
Eljön a búcsú ideje (Forrás: YouTube, OMV Slovenija)
Az INA sajtóközleménye szerint „a MOL-csoport ezzel a lépéssel megerősítette elkötelezettségét a piaci versenyképességre vonatkozó valamennyi uniós követelmény teljesítése és az átvételi folyamat befejezésére mellett a következő hónapokban”.
Az OMV Slovenija a második legnagyobb kiskereskedelmi hálózattal rendelkezett Szlovéniában, amely 120 benzinkutat foglalt magába, és több különböző márkanév alatt működött, úgymint OMV, Euro Truck és Avanti/DISKONT.
Az INA eddig 7,75 százalékos részesedéssel rendelkezett az OMV Slovenijaban, a MOL-lal kötött szerződés értelmében ezt a részesedést 33 százalékra növeli, amit a horvát gazdasági miniszter üdvözölt, mint az a következő alcím után kiderül.
A horvát gazdasági miniszter üdvözölte
Davor Filipović, horvát gazdasági miniszter kedden este a zágrábi Nova TV vendége volt, és az OMV Slovenija átvételét „jó lépésnek” nevezte az INA szempontjából.
– jelentette ki a horvát gazdasági miniszter, aki ezért „jó dolognak” nevezete, hogy az INA „terjeszkedik” a szlovén piacon.
Davor Filipović horvát gazdasági miniszter a Nova TV studiójában (Forrás: Nova TV)
Filipović megjegyezte még, hogy az is kedvező az INA szempontjából, hogy nem csak a saját kútjainak tud szállítani, hanem elláthatja a MOL szlovéniai hálózatát is, ami összességében több mint száz benzinkutat jelent Szlovéniában.
A Nova televízió minden bizonnyal azért fordult a horvát gazdasági miniszterhez az INA és a MOL szlovéniai terjeszkedésével kapcsolatban, mert a horvát állam közvetlen tulajdonosa az INÁ-nak, elletéttel Magyarországgal, ahol ez „áttéttelesen valósul meg” a MOL-on keresztül.
Magyar részről ezért szokták a kormányzati szereplők azzal elhárítani az INÁ-val kapcsolatos kérdéseket, hogy a horvátokkal fennálló „osztozkodásban” nem a magyar kormány, hanem a MOL illetékes.
A termelési kapacitások hasznosítása
A MOL közleményében megerősítette a fent említett tranzakció részleteit, és egyebek között azt írta, hogy az OMV Slovenija megvásárlása erősíti a versenyképességet a szlovén piacon.
A közlemény szerint a tranzakciókat és a régiós terjeszkedést követően a MOL-csoport teljes termelési, logisztikai és feldolgozó kapacitását a jelenleginél nagyobb mértékben tudja hasznosítani, és mint láthattuk, ez is tetszett a horvát gazdasági miniszternek.
Kapcsolódó cikk
A közleményben a MOL „fényezte” is egy kicsit magát azzal, hogy „a regionális piacon a kőolajtermékek egyik vezető független beszállítója, minekután sikeresen irányítja és fejleszti a teljes logisztikai láncot”.
Az ügylet lebonyolítása alatt az összes benzinkút – beleértve az eladott 39-et is – változatlanul üzemel.
A MOL szlovén nyelvű internetes oldalán közölte, hogy a Shell-lel kötött adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségeknek megfelelően az adásvétel tárgyát képező benzinkutak dolgozói igény szerint megtarthatják a munkahelyüket.
Zoran Milanović horvát elnök ma (szerdán, február 1-jén) Zágrábban találkozott Nataša Pirc Musar szlovén elnökkel, majd a találkozó után sajtótájékoztatót tartottak, amelyen egy cipészes mondás is előkerült. Az általunk gyakran a legendás brit nulla-nullás ügynökök legnevezetesebbikéhez hasonlított Milanović, a Dnevnik.hr-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a beszélgetés kellemes volt, és hogy a nyitott kérdésekről volt szó köztük, például a választott bíróság határozatáról, de beszéltek a régióról is. Pirc Musar karácsony környékén történt beiktatásakor jelezte, hogy első külföldi útja a Balkánra fog vezetni, hogy folytassa elődje, Borut Pahor térségre összpontosító erőfeszítéseit a térségre összpontosító Brdo-Brijuni-folyamatban.
Jogászok egymás közt
A szlovén elnök nem feledkezett meg azidőtájt tett ígéretéről, és most megerősítette, hogy a Brdo-Brijuni folyamat esetében ott szeretné folytatni, ahol elődje abbahagyta.
Kapcsolódó cikk
KARÁCSONYI ELNÖK: Hivatalba lépett Szlovénia első női államfője
– mondta Pirc Musar, aki még hozzátette, hogy tudni fogják, miként oldjuk meg a problémákat.
A szlovén elnök elárulta, hogy lényegében már a következő találkozón gondolkozik.
– jelentette ki a szlovén elnök, majd megjegyezte, hogy szeretne eltávolodni az ideológiai témáktól.
Ki a megtévesztett szerető?
Milanović nem volt hajlandó kommentálni a szomszédos országban zajló kémügyet, de ugyanakkor Ukrajnával kapcsolatosan is alaposan begombolkozott. Úgy nyilatkozott, hogy nem beszéltek Ukrajnáról.
– mondta Milanović. Persze, a visszafogottsággal kissé elkésett, miután a „szabad világ” kollektíve felhördült afelett ahogy Krím és Koszovó sorsáról értekezett. A Krím-ügyet meg sem kísérelte megmagyarázni, viszont Koszovóval kapcsolatban megosztott egy pár gondolatot az újságírókkal.
Arra a kérdésre, hogy beszélt-e a szerb elnökkel, Milanović azt mondta, hogy Vučić elnökkel utoljára 2015 őszén beszélt telefonon.
Abban az időben mindketten miniszterelnökök voltak. Emlékezetünk szerint Milanović az akkori „titkos beszélgetés során” arra kínált megoldást Vučićnak, hogy a magyarok háta mögött miként kezeljék az Európára zúduló migránsáradatot!
A horvát elnök most követendő példának nevezte Vučić hozzáállását, aki azt mondta, hogy mielőtt bármit mond Milanović Koszovóról tett kijelentéséről, tüzetesen át akarja tanulmányozni, hogy mit mondott a horvát elnök. (Vučić azért „nem volt képben”, mert az inkriminált horvát elnöki nyilatkozat idején búcsúlátogatáson látta vendégül Belgrádban „öreg barátját”, Miloš Zeman cseh elnököt.)
Ám Zoki Bond, ha már mikrofon közelében volt, sietve megállapította, hogy Szerbia nyugati csatlakozásához néhány dolognak meg kell változnia.
– mondta Milanović. Azt is hozzátette, hogy Szerbiának valahogy el kell ismernie Koszovót.
– viccelődött a horvát köztársasági elnök.
Milanović egyúttal röviden kitért a legújabb korrupciós botrányféleségre – napvilágra került ugyanis a korrupcióval vádolt Gabriela Žalac és a knini ex-polgármester Josipa Rimac levelezése a WhatsAppon – amire rádobott még néhány lapáttal a Nacional nevet viselő bulvárlap, nyilvánosságra hozva a Horvát Erdőgazdaság (Hrvatske šume) letartóztatott vezetőjének, Krunoslav Jakupčićnak a mobiltelefonjáról származó üzeneteket.
A botrány körülbelül arról szól, hogy a horvát vezetők egyike-másika hogyan szerzett munkát valamelyik ismerőse ismerősének.
Milanović véleménye szerint ez nagyon komoly dolog, szemben a kormányfővel, aki röviden „nemtémának” nyilvánította az egészet.
Visszatérve a kaptafához
A Horvát Köztársaság viselt dolgairól az átlagnál kissé jobban tájékozott hírlapíróként most én térnék vissza a kaptafához.
A kígyót-békát kiáltó kollégák, ellenzéki politikusok egy teljesen hétköznapi dologból szeretnének affért kreálni, Horvátország megalapítása óta, már több mint három évtizede, így működnek a dolgok. Ti., ha valakinek van valahol valakije a hatalmi struktúrákban, könnyen, vagy könnyebben jut jól fizető szinekúrához, mint az, aki ilyennel nem rendelkezik.
Persze, ez nem igazán horvát különlegesség – nagy a gyanúm, hogy már réges-régen is nagyobb eséllyel pályázhatott az ember a varázslói státusra, ha jóban volt a törzsfőnök feleségével – valahogy ez a legliberálisabb demokráciákat sem kerülte el. Sőt az autokráciákat, vagy az átkos kommunizmust sem.
Amióta világ a világ, az járt jól, aki megfelelő ismeretségekkel rendelkezett. Ez természetesen felháborító, de vajmi keveset tehetünk ellene.
A meritokrácia – ha ilyen valaha is létezett -, amelyben csak az ember tehetsége, tudása, rátermettsége számít, nem a Földnek nevezett bolygó „nevezetessége”, és ezért fordul elő, hogy a jól fizető állásokban rendre azokat az emberek találjuk, akik az égvilágon semmihez sem értenek, csak egyvalamihez: az érvényesüléshez.
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is
Izetbegović asszonyság ügyében vizsgálódik a közigazgatási felügyelet és a bíróság
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is
-
Montenegró2 nap telt el azótaNincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia17 óra telt el azótaHomokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azótaArrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azótaViola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban
