Koszovó

CÉLZOTT SZANKCIÓK: Állítólag a belgrádi kormányzattal is seftelő koszovói szerb “üzletembereket” büntet az Egyesült Államok

Közzétéve:

3 év telt el azóta,

a megjelenés dátuma:

2021.12.10.

Írta

Varga Szilveszter

TISZTA ÉRTELMISÉGIEK: Milan Radoičić (jobbról) és Zvonko Veselinović (középen) a szerb államfő egyik közeli munkatársának, Nikola Petrovićnak (balról) a társaságában. (Fotó: BIRN)

A cikk meghallgatása

Az Egyesült Államok szerdán szankciókat vezetett be több tucat személy és csoport ellen, a lista mintegy tíz koszovói szerb “üzletember” nevét tartalmazza, és felsorolja azokat a cégeket, amelyeket ők működtetnek vagy irányítanak. Az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatala kiemelt helyen tárgyalja Zvonko Veselinović és Milan Radoičić szerepét, az utóbbi ráadásul a belgrádi kormányzat által megtámogatott észak-koszovói szerb párt, a Srpska lista alelnöke. Az amerikai névsorba bekerült több helyi szerb neve is, akiket a pristinai hatóságok Oliver Ivanović, volt koszovói szerb vezető meggyilkolásának ügyében keresnek, illetve kerestek.

A bűnözés melegágya

Koszovó északi, szerbek lakta része “ex lex területnek” számít, az (már) kívül esik a belgrádi igazságszolgáltatás hatáskörén, viszont (még) nem tartozik a pristinai hatóságok felügyelete alá, ezért sokféle jogellenes cselekedet melegágya. Itt bújnak meg a rendőrség által üldözött szerbiai bűnözők, virágzik a mindenféle csempészet és nagyban folyik a fizetési kötelezettségek (adók és járulékok) megkerülése.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye külön fejezetet szentel Zvonko Veselinovićnak és az általa vezetett bűnözői csoportnak, Veselinovićot “Koszovó egyik leghírhedtebb korrupt alakjaként” tisztelte meg, illetve címkézte fel.

Washingtoni állítások szerint Veselinović és bandája nagyszabású vesztegetési rendszert állított fel, amelyben koszovói és szerb biztonsági emberek (értsd rendőrök és határőrök) is érintettek, akik segítik a csoport Koszovó és Szerbia közötti tiltott áru-, pénz-, kábítószer- és fegyverkereskedelmet. A csoport különböző politikusokkal is összeesküdött több “quid pro quo” (valamit valamiért) megállapodásban, itt konkréten egy 2017-es és egy 2019-es esetet említenek.

2017 végén Zvonko Veselinović és testvére, Žarko Veselinović több politikussal is megállapodott, hogy segítik a választási kampányukat, beleértve ebbe pártjukat is, valamint jelöltjeik politikai győzelmét, amihez az említett személyek nagy összegekkel járultak hozzá. Cserébe a politikusok területeket engedtek át a Veselinović testvéreknek “vállalkozásaik” számára, ahol a szerbiai hatóságok beavatkozása nélkül folytathatták tiltott üzleti tevékenységüket, és ehhez titkos üzleti információkat is rendelkezésükre bocsátottak, például építési, távközlési és infrastrukturális projekteket illetően.

Veselinovićot és csoportját Pristinában vád alá helyezték a szerbiai ellenzékhez kötődő Oliver Ivanović koszovói szerb pártvezető 2018 januárjában történt meggyilkolásában való állítólagos részvétel miatt. Az amerikai pénzügyminisztérium a szerb bűnözői csoport más tagjait is név szerint említi, ezek közé tartozik Milan Radoičić, Željko Bojić és Marko Rosić is. Mint fentebb már megjegyeztük, de nem elég egyszer hangsúlyozni, Radoičić a belgrádi kormány szívéhez közel álló Szerb lista alelnöke. Az ellene kiadott elfogatóparancsot – ki tudja mi okból – a pristinai bíróság idén március 1-én magyarázat és indoklás nélkül visszavonta.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye a név szerint felsorolt személyek mellett 22 szerbiai és koszovói, valamint egy bulgáriai és horvátországi céget is megemlített, amely a fent megnevezett “üzletemberek” és a csoporthoz tartozó más személyek tulajdonában van. Megemlítik például, hogy Milan Radoičić 2018-ban vált a Veselinović birtokában lévő szerbiai Inkop cég társtulajdonosává, amelynek a leányvállalatai Újbelgrádban és a Kopaonikon is több vendéglátó egységet üzemeltetnek.

Sajtójelentések szerint Zvonko Veselinović és Milan Radoičić 2018 augusztusától 2021 szeptemberéig összesen 61 pályázatot nyert 5,6 millió euró értékben. Ezeket a projekteket a koszovói kormány költségvetéséből finanszírozzák.

A demokrácia jegyében

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a koszovói szerb bűnözés vezetőire, Zvonko Veselinovićra és Milan Radoičićra, valamint bandájuk tagjaira utalva úgy fogalmazott, hogy a rájuk vonatkozó szankciók összhangban állnak a Joe Biden amerikai elnök által szervezett demokráciacsúcs célkitűzéseivel.

– Azt is tudjuk, hogy a korrupt szereplők által támogatott szervezett bűnözés destabilizálhatja a jogállamiságot, alááshatja a közintézményekbe vetett bizalmat és a demokratikus kormányzást

– mondta az amerikai külügyminiszter.

Osmani a Twitteren

Vjosa Osmani koszovói elnök üdvözölte az Egyesült Államok döntését, és kijelentette, hogy az ország, mármint Koszovó, intézményei elkötelezettek a jogállamiság mellett, és szorosan együttműködnek az Egyesült Államokkal, mondjuk ez eddig sem volt kétséges.

– Üdvözlöm a szankciókat, amelyeket az Egyesült Államok Veselinovićra és az észak-koszovói transznacionális szervezett bűnözői csoportjára rótt ki. A koszovói intézmények elkötelezettek a jogállamiság mellett, és együttműködnek az Egyesült Államokkal annak érdekében, hogy a térség ne váljon a hasonló bűnözői csoportok paradicsomává

– írta a Twitteren a koszovói elnökasszony.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök is üdvözölte a Zvonko Veselinović és az észak-koszovói szervezett bűnözői csoport elleni amerikai döntést, illetve a szankciókat. A pristinai kormányfő közölte, hogy ez a csoport felelős a Koszovó és Szerbia közötti áru-, pénz-, kábítószer- és fegyverkereskedelemért. A Facebookon reagáló Ramush Haradinaj, korábbi koszovói miniszterelnök, az AAK (“Aleanca për Ardhmërinë e Kosovës – Szövetség Koszovó Jövőjéért) párt vezetője szerint az Egyesült Államok döntése kiváló hír Koszovó számára.

Belgrádban kevésbé örülnek

A kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) közeli munkatársait többször is összefüggésbe hozták már súlyos bűncselekményekkel, de soha nem ítélték el őket, Aleksandar Vučić szerb elnök pedig kitartóan próbálta tagadni a bűnözőkkel való kapcsolatát, például a Belivuk-ügyben (Velja Nevolja) is. Most is ezt tette, vizsgálatot ígérve az ügyben.

Vučić csütörtök esti, sajtótájékoztatónak álcázott újabb televíziós szeánszában kijelentette, hogy a Veselinović testvérek egyetlen dinárt sem adtak pártjának a választási kampány során, és hozzátette, hogy a Szerb Haladó Párt állami forrásokból és a tagdíjakból finanszírozza/tartja fenn magát.

– Megkaptam az amerikai nagykövetség informális jelentését. Nekünk egy dinárt sem adtak, hogy kinek adtak, nem tudom

– mondta Vučić, aki úgy fogalmazott, hogy pártjának van elegendő pénze, ezért semmi szüksége sincs “pótlólagos támogatásokra”.

A szerb államfő átvitt értelemben egyúttal visszatért a tyúk vagy a tojás kérdéséhez, vagyis a koszovói határ ügyéhez. Mivel Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, így belgrádi álláspontok szerint koszovói határ sincs, amiből következik, hogy illegális csempészet sem történt.

– Elsősorban illegális kereskedelemmel vádolták meg őket, a végén majd kiderül, hogy az lesz a bűnük, hogy nem tartották tiszteletben a koszovói-szerbiai határt, de ez az ő dolguk. Ebbe nem megyek bele, amíg nem látom, mit is írtak valójában. Ha súlyos vádak merülnek fel, akkor azokat a szerb állami szervek kivizsgálják

– mondta Vučić, azt viszont már most tudni, hogy mi lesz a vizsgálat eredménye.

Az ügynek lehetnek vajdasági vonatkozásai is, Borislav Novaković a Néppárt alelnöke, volt újvidéki polgármester tavaly januárban egy lapinterjúban úgy fogalmazott, hogy Újvidéket a szerb elnök testvére, Andrej Vučić és a fent bemutatott Zvonko Veselinović üzletember uralja.

– Újvidéknek van egy hivatalos polgármestere Miloš Vučević, (a Szerb Haladó Párt alelnöke) és egy igazi polgármestere, akit Andrej Vučićnak hívnak. Az újvidéki bűnözés irányítása pedig Zvonko Veselinović kezében van. Egyetlen bűnöző sincs Újvidéken, aki ne állna kapcsolatban a Szerb Haladó Párttal

– mondta annak idején Novaković, aki szerint Szerbiában sehol sincs olyan erős kapcsolat a bűnözés és a politika között, mint Újvidéken, amely hamarosan Európa kulturális fővárosa lesz. Ezt igazolja a korábban a Vajdaságban a VMSZ-el együtt kormányzó Bojan Pajtić egykori demokrata vezető is Facebook-bejegyzésében, amelyben példaként megemlíti, hogy az Újvidéki Szerb Nemzeti színház körüli térrendezési tendert Veselinović egyik cége nyerte.

Az olvasás folytatása

Koszovó

Koszovó felszámolja a szerb intézményeket, miközben “Egyesítő Sándor” Boszniában portyázik

Szerbiai médiajelentések szerint a “pristinai rendőrség” immár négy napja tartja blokád alatt a koszovói szerb intézmények épületeit Koszovó és Metóhia északi részén, miközben az Ibar folyó feletti “mitrovicai főhídon” a KFOR két páncélozott és két terepjáró járművel van jelen, hogy megakadályozza annak koszovói részről tervezett megnyitását. A szerbiai állami televízió szerint “nyugodt a helyzet, de feszült” – viszont ki tudja, hogy meddig marad így

Közzététel:

1 hét telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2024.09.02.

Írta

Varga Szilveszter

A szerbiai Tanjug hírügynökség jelentése szerint több, mint ezer ember maradt munka nélkül a koszovói szerb intézmények zárlatát, és vélhető felszámolását követően

A cikk meghallgatása

Albin Kurti koszovói miniszterelnök számos lépést tett a koszovói szerb területeken lévő szerb és szerbiai intézményrendszer felszámolására, és az északi szerb területek leválasztására Szerbiáról. A múlt pénteken a koszovói hatóságok bezárták, és blokád alá vették az északi szerb intézményeket, ennek megfelelően azok dolgozói ma nem tudtak bemenni a munkahelyükre. A koszovói rendőrség péntek délután vette blokád alá a Koszovó és Metóhiai Nyugdíjbiztosítási Alap, a Kosovska Mitrovica-i Közigazgatási Körzet, a Szociális Központ és a Koszovó és Metóhiai Iroda épületeit, miközben a KFOR a Mitrovica albán és szerb része közötti hídon megerősítette az ellenőrzést, amit hivatalosan gyakorlatozásnak neveztek. Mindeközben egy szerbiai “alternatív delegáció” járt Pristinában, amely azt állította, hogy Aleksandar Vučić a Szandzsákba akarja áttelepíteni a koszovói szerbeket, amire “Egyesítő Sándor” Boszniából válaszolt.

A szerb intézmények felszámolása

A belgrádi média azt kommunikálja, hogy már négy napja tart a koszovói szerb intézmények zárlata, amely péntek délután kezdődött, és ma délelőtt folytatódott, tehát gyakorlatilag ez az első igazi munkanap, amikor az intézmények nem működnek. A helyzet mindenesetre egyre feszültebb, és ennek megfelelően számos tendenciózus hír jelenik meg mindkét oldalon, bár a belgrádi szerb vezetés mintha nem venné eléggé komolyan a helyzetet.

Mindeközben kiderült, hogy albán részről nem kívánják visszaadni a koszovói szerbeknek a pénteken zárlat alá vett intézményeket, erre utal az is, hogy Mitrovica északi részén, azokon az épületeken, amelyekben eddig a Kosovska Mitrovica-i Körzet központja, a Nyugdíjbiztosítási Alap és a Koszovó és Metóhiai Iroda székelt, tegnap este három improvizált papírtábla jelent meg, amelyeken tulajdonosként a “koszovói ideiglenes intézmények” neve szerepel. Ma reggel egy hasonló tábla került a Kosovska Mitrovica-i “ideiglenes” önkormányzat épületére is.

A Koszovóval kapcsolatos szerb szóhasználat lépten-nyomon azt igyekszik kifejezni, hogy Koszovó legalább verbális szinten továbbra is Szerbiához tartozik, ezért a szerbek a “Koszovó és Metóhia” vagy a “Kosovska Mitrovica” elnevezést használják (Vajdaságban létezik Sremska Mitrovica, magyarul Szávaszentdemeter), és a koszovói kormányt ideiglenes pristinai hatóságoknak, a koszovói rendőrséget pedig pristinai rendőrségnek nevezik.

A szerbiai közéletben, főleg a belgrádi kormányzathoz közel álló médiában gyakori az is, hogy Koszovóval kapcsolatban azt az eufemizmust használják, hogy “naša južna pokrajina”, vagyis “a mi déli tartományunk”, hogy ezzel is elősegítsék Koszovó általuk elképzelt státuszának beivódását a köztudatba.

Az antagonizmus tehát hatalmas, amit tovább növel, hogy Vjosa Osmani koszovói államfő augusztus közepén 2025. február 9-ére írta ki a parlamenti választásokat, ezt követően a jelenleg kormányzó Albin Kurti még többet tesz azért, hogy az északi szerb területekkel kapcsolatban eredményeket mutasson fel a koszovói albán szavazóknak, és a központi kormányzat felügyelete alá vonja a szerbek által lakott északi területeket, miközben ellenzi a szerb önkormányzatiság megerősítését, vagyis a Szerb Községek Közösségének megalakítását.

Az ortodox kereszt és a szerb zászló Leposavic felett

Ezt egyelőre még nem távolították el, az ortodox kereszt és a szerbiai zászló Leposavić felett

A koszovói miniszterelnök számos ilyen lépést hajtott végre, a koszovói szerb rendőrök kiebrudalásától kezdve – ehhez hathatós segítséget kapott Vučić elnöktől – a szerbiai pénzintézetek és a szerbiai posta kitiltásáig. A néhány héttel ezelőtt kiűzött szerb posta egyik irodájában például a napokban élelmiszerbolt nyílt, echte koszovói termékekkel, szerbiai áruk nélkül.

A szerbeknek, beleértve a belgrádi kormányzatot is, nincs igazi válaszuk a pristinai intézkedésekre – miközben többször is “lábon lőtték magukat”, például a koszovói szerb rendőrök említett leszerelésekor. Egyetlen válasz szerb szemszögből nézve az erőszak lenne – vannak, akik vágynak is rá erősen -, ez azonban az amerikai katonai jelenlét miatt nemigen kivitelezhető.

Nehezen hihető, hogy a szerbek képesek lennének a terület pacifikálására, ha netalán valami csoda folytán ismételten az ellenőrzésük alá kerülne. Ezt az esélyt eljátszották a múlt század nyolcvanas, de még inkább kilencvenes éveiben, amiről a belgrádi politikai elit és a szerbiai udvari média mélyen hallgat, mint sok minden másról is.

Nyugodt a helyzet, de feszült

Szerb médiajelentések szerint a “pristinai rendőrség” immár négy napja tartja blokád alatt a szerb intézmények épületeit Koszovó és Metóhia északi részében, miközben az Ibar folyó feletti “mitrovicai főhídon” a KFOR két páncélozott és két terepjáró járművel van jelen, hogy megakadályozza annak koszovói részről tervezett megnyitását. A szerbiai állami televízió szerint “nyugodt a helyzet, de feszült”, viszont ki tudja, hogy meddig marad így.

A szerb intézmények épülete előtt Mitrovicában egy rendőrségi dzsip és néhány rendőr tartózkodott, míg a szerbek szerint az “úgynevezett koszovói rendőrségként” emlegetett erők az épülethez vezető összes utat és útkereszteződést ellenőrzésük alatt tartják.

A mitrovicai hidat az olaszok ellenőrzik (Forrás: X platform)

Mitrovicán kívül hasonló a helyzet Leposavićban is, azokon az épületeken ugyanis, amelyekben péntekig a leposavići ideiglenes önkormányzat, a Szerb Kulturális Intézet, a közlekedési iskola és számos szerb szervezet irodája működött, ma szintén papírtáblák jelentek meg a “pristinai ideiglenes intézmények” nevével.

Szintén szerb jelentések szerint “Koszovó és Metóhia” négy településén a szerb intézmények épületei ugancsak blokád alatt vannak, előttük az “úgynevezett koszovói rendőrség” állomásozik.

Belgrádban megjegyzik, hogy az “északi tartományban” végrehajtott rendőrségi akciók hatással vannak a biztonságra, a stabilitásra és a békére – amit állítólag az UNMIK-misszió (az Egyesült Nemzetek ideiglenes koszovói igazgatási missziója) közölt, miután a belgrádi kézivezérlés alatt álló Szerb Lista koszovói szerb párt képviselői tárgyaltak Caroline Ziadeh misszióvezetővel.

Kapcsolódó cikk

Dodikról tárgyalt Szarajevóban a CIA igazgatója

A Szerb Lista sürgős fellépést követelt a nemzetközi képviselőktől, miközben a szerb államvezetés úgy értékeli, hogy mindez egy újabb provokációra tett kísérlet Albin Kurti részéről. Viszont a jelek szerint a szerb állam első embere most éppen nem veszi túlzottan komolyan a koszovói helyzetet, mert ma éppen Boszniában ünnepelteti magát.

Az őt vendégül látó Milorad Dodik boszniai szerb vezető – aki úgy látszik, hogy kezd magához térni a CIA igazgatójának Boszniában tett látogatása miatt őt ért sokkból – azzal a megállapítással hízelgett Vučićnak, hogy a szerb elnököt “Egyesítő Sándornak” is nevezhetnék, mert sajátos módon egyesítette a szerbeket.

Vučić egyelőre annyit mondott a Koszovóval kapcsolatos helyzetről – ne féljünk, mond majd többet is -, hogy kiskorában látta a Medrano cirkuszt és a moszkvai cirkuszt, amely akkortájt a legjobb volt a világon, viszont még soha nem találkozott akkora cirkusszal, mint amekkorát Albin Kurti és az alfele körül döngő szerb legyek, mint például Nenad Čanak és Sonja Biserko tud produkálni.

A szerb elnök a boszniai szerb Stanariban részt vett az ott épült egészségház átadásán, amit a szerbiai adófizetők 1,8 millió euróval támogattak. Stanariban van egy 2016 óta működő hőerőmű, amelyet a kínai Dongfang Electric Corporation épített. Ez az erőmű Bosznia-Hercegovina egyik legnagyobb magántulajdonban lévő energetikai beruházása, és elsősorban Közép-Európába, például Németországba és Horvátországba exportál áramot

Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga sok évtizedes vezetője, és Sonja Biserko, a szerbiai Helsinki Emberi Jogi Bizottság alapítója és kivénhedt vezetője, bocsánat a megfogalmazásért, Pristinában járt, ahol fogadta őket a koszovói miniszterelnök is.

A koszovói kormány közleménye szerint – amely a Koha című koszovói albán portálon is megjelent – Kurti arról értesült a szerb vendégektől, hogy Belgrád a koszovói szerbek áttelepítését tervezi Szandzsákba, ahol házakat és lakásokat építenek számukra. A közleményben az olvasható, hogy Čanak és Biserko felkérte Kurtit, hogy próbálja ezt megakadályozni.

“Egyesítő Sándor” ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ilyesmi eszébe sem jutna, a koszovó és metóhiai szerbek Kurti, Sonja Biserko és Čanak kívánsága ellenére ott maradnak, ahol vannak.