KULTURÁLIS BARÁTSÁG: Szerb igény, hogy Nikola Tesla szobrot kapjon Budapesten, és 12 elveszettnek hitt magyar film sorsa

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kétoldalú filmipari, filmművészeti és audiovizuális együttműködési megállapodást írt alá Budapesten Maja Gojković szerb kulturális miniszterrel, aki egyúttal a szerb kormány egyik alelnöke is. A szerb miniszter úgy fogalmazott, hogy példaképként tekintenek Magyarországra a filmipar területén, és számos közös alkotás jöhetne létre közös történelmükből. Egyúttal szóba került az is, hogy a magyar fővárosban szobrot állítanak Nikola Teslának, akit három ország, Szerbia, Horvátország és az Egyesült Államok is magáénak tart.

Megfilmesítik a közös múltat

Kásler Miklós vendégével megbeszélést folytatott arról is, hogy január 13-án kezdődnek Újvidéken az Európa Kulturális Fővárosa elnevezésű programsorozat 2022-es rendezvényei.

Maja Gojković a kérdésben megköszönte a magyar támogatást, és jelezte, hogy Szerbia is hasonló hozzáállást tanúsít a magyar városok pályázatai esetében. Gojkovićnak azért szívügye Újvidék, mert ő maga is a város szülöttje, gazdag és ellentmondásos politikai pályafutása során 2004 és 2008 között volt polgármester is a vajdasági székvárosban.

A szerb politikus úgy fogalmazott, hogy az örökségvédelem területén nagy mértékben számítunk a magyar tapasztalatokra, és felvetette, hogy az intenzív kulturális együttműködés a Vajdaságtól és Belgrádtól délre fekvő területekre is kiterjedjen, amennyiben ezt a járványhelyzet megengedi.

A filmiparral kapcsolatban Maja Gojković hangsúlyozta: példaképként tekintenek Magyarországra, és hozzátette, hogy számos közös alkotás jöhetne létre közös történelmükből.

– A szerb filmintézet a közelmúltban tizenkét elveszettnek hitt magyar filmet fedezett fel, ezeket jelenleg másoljuk, és hamarosan Magyarország rendelkezésére bocsátjuk

– mondta a szerb miniszter miután aláírták a magyar-szerb filmipari együttműködési megállapodást.

A hazai pálya előnyét élvező Kásler Miklós arról beszélt, hogy a szerb és magyar kultúra, valamint a történelem több ponton kapcsolódik, „ezek megismertetése mindkét nép számára lényeges”.

A magyar tárcavezető kiemelte, hogy szó volt az előadóművészeti kapcsolatokról, a színházak, a könnyű- és a komolyzene terén tevékenykedők együttműködéséről. Kifejtette, hogy lehetőség nyílik a Vajdaságban található műemlékek, régi kúriák, köztük a középkori aracsi pusztatemplom helyreállítására.

– Beszéltünk arról, miként tudjuk ápolni Magyarországon a szerb kultúra emlékeit, az egyházi épületeket. Belgrád és Zimony között felavattuk Hunyadi János mellszobrát, és szerb igény, hogy Budapesten állítsunk szobrot Nikola Tesla világhírű tudósnak

– sorolta Kásler Miklós, megemlékezve a szerb feltaláról, akit a fent említett három ország is magáénak tart, Magyarország erre nem formált igényt.

Nikola Tesla Budapesten lett feltaláló

Nikola Tesla 1881-82 folyamán katonatiszt nagybátya, Paja Mandić, illetve Puskás Tivadar közbenjárásával a budapesti telefonközpontban is dolgozott Puskás Ferenc és Szigeti Antal mérnökökkel.

De nem ilyen állásról álmodott: szakmai fejlődés helyett először csak kulimunka és kis pénz jutott neki a Központi Távíró Hivatalban.

Fizetéséből nehezen tartotta el magát, miközben naponta csupán pár órát aludt egészségi állapota is leromlott, de jót tettek neki a városligeti séták barátja és segítője, Szigety Antal társaságában. Tesla így vallott a váltóáramú motor működésének alapjainak feltalálásáról:

– Minden nap tornásztunk és én rohamosan erősödtem. A szellemem is mintha erősebbé lett volna, és ha gondolataim arra a tárgyra fordultak, amely leginkább érdekelt, magam is csodálkoztam, mennyire bízom a sikerben. Egy alkalommal, amelyre most is élénken emlékszem, a Városligetben sétáltunk. Én verseket szavaltam, — akkoriban nagyon szerettem a verseket. Könyv nélkül tudtam egész verseket, és el tudtam mondani szórul-szóra. Így voltam Geothe Faustjával. Ebből szavaltam egy passzust. Egyszerre mintha villám lobbant volna fel bennem. Egy pillanat alatt lerajzoltam a homokba azokat a diagrammokat, melyek lényegét teszik 1888-diki alapvető találmányomnak

– írta Tesla visszaemlékezésében, majd így folytatta:

– Az eszme rendszerint nyersen és tökéletlenül mutatkozik először az ember előtt. Születése, növekedése és fejlődése normális és természetes. Máskép állott a dolog az én találmányommal. Egy pillanat alatt tudatossá vált bennem… A hatás, amelyet ez a felfedezés rám tett, leírhatatlan. A képzelődésem egyenértékű volt a realitással. Véghezvittem, amire vállalkoztam, és már láttam a gazdagságot és hírnevet, amely rám vár. De mindennél fontosabb rám nézve az, hogy feltaláló vagyok. Mindig ez szerettem volna az lenni. Archimedes volt az ideálom.

Teslának van/volt egy szobra Budapesten. A mellszobrot a Belgrádi Rádió ajándékaként 2002-ben a Magyar Rádió központi épületében, a Pagodában állították fel.

Az avatás óta a szobrot az épületen belül más helyre, az egyik hátsó folyosóra, a stúdiók bejárata közelébe helyezték át.

A mellszobor Drinka Radovanović szobrász munkája, és egyik másolata a Belgrádban elhelyezett eredeti alkotásnak.

A cikk szerzőjének nincs tudomása arról, hogy de ki tudja, hogy most hol van, illetve mi lesz a sorsa a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai / Pollack Mihály téri épületeinek elbontása után.

Viszont furcsa lenne, ha az új Tesla-szobrot nem a Várorligetben állítanák fel, amit az elmondottakon kívül az is indokolhat, hogy a közelben van a szerb nagykövetség.