Görögország
IRÁNBÓL SZERVEZTÉK: Görögország mégis fogad be afgánokat, de megválogatja, hogy kiket – avagy keresd a nőt!
Az AP hírportál arról számolt be, hogy Görögország hétfőn, november 22-én 119 afgán menekültet fogadott be, akik egy Thesszalonikiben leszálló gépen érkeztek – köztük egy volt minisztert, számos civil aktivistát és bírónőt. Ez a hír annak fényében különösen szokatlan, hogy Görögország a határainál komoly erőfeszítéseket tesz, hogy megállítsa az illegális migrációt.
A törökök vs. görögök
Az ENSZ adatai szerint ebben az évben november közepéig mintegy 4242 embernek szárazföldön, 3439-nek pedig tengeri úton sikerült komoly viszontagságuk után görög területre lépni, ami a korábbi évekhez képest alacsony számnak tekinthető.
Úgy tűnik azonban, hogy Görögország bizonyos esetekben mégis kivételt tesz, így hát arrafelé is van különbség migráns és migráns között: vannak, akik egyenlőbbek, és vannak, akik migránsabbak.
Ez már csak azért is érdekes, mert június elején miniszteri döntés született arról, hogy Törökországot biztonságos harmadik országnak ismerik el a Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból és Szomáliából érkezők számára, így azok menekültkérelmének visszautasítása esetén visszaküldhetők Anatólia irányába.
A gond az, hogy a két ország közötti tárgyalások ellenére Törökországot nem kérdezték meg erről, s Ankara a tavaly márciusi menekültválság óta nem fogad vissza senkit a koronavírus-járványra hivatkozva.
A törökországi közvélemény migrációellenes hangulatát és az ország egyre súlyosabb gazdasági helyzetét figyelembe véve – úgy tűnik Ankara lassan halad egy valutaválság felé, ha a kormányzat nem tesz radikális lépéseket – aligha lesz érdemi változás a közeljövőben.
Így nem marad más, mint a kerítésépítés, a görög határőrök kemény fellépése, a partiőrség gyakori járőrözése, hogy eltántorítsák a határátlépéssel próbálkozókat, illetve addig is a mintegy 20 ezres afganisztáni menekült kérelmeinek elbírálása.
Keresd a nőt!
Ugyanakkor az utóbbi hónapokban mintegy 700 afgánt fogadott be az ország, akik jellemzően nők, s olyan pozíciókat töltöttek be, amelyek megtartását az augusztus végére az egész Afganisztánt ellenőrzésük alá vonó tálibok nem néztek volna jó szemmel.
Giustra: Barátom, Khan
Barátom, Amed Khan egy informális menekülttáborban Izmir külterületén, Törökországban. Az alapvető szükségletek biztosítása – még több is érkezik – írta a Twitteren Frank Giustra 2016 márciusában.
A filantróp elmondása szerint az Afganisztánban, a tálibok előretörése miatt veszélybe kerülőket, főleg nőket igyekezett kimenekíteni.
A kétség kívül jó kapcsolatokkal rendelkező Khan Iránból szervezte meg a magas rangú afgánok görögországi utaztatását – ami nemcsak Khan kiváló európai kapcsolatait mutatja, hanem az iráni kormányzat hajlandóságát is arra, hogy gesztusokat tegyen az USA felé, pontosabban azok felé, akiket szemlátomást az amerikaiak cserben hagytak a kivonulásukkor.
Mint Khan egy interjúban elmondta, a görögök fogadókészségének megnyerése a vártnál is könnyebb volt, pusztán elég volt írni a miniszterelnök, Kiriakosz Micotakisz feleségének, Marena Grabowskinak. Hamarosan zöld lámpát kapott, s nem sokkal később már a görög migrációs ügyi miniszterrel zajlott a beszélgetés az afgán menekültek fogadásáról.
Az első csoport – 6 afgán képviselőnő és családjuk, összesen 53 ember – még szeptember végén érkezett az országba.
Nem válhat javukra az iráni kitérő
Az afgán képviselőnők, bírónők és családjaik kijutása Kabulból így sem volt könnyű, de sokat segített nekik, hogy sikerült iráni vízumot szerezniük, a tálibok határellenőrzése pedig nem volt túlontúl szigorú, így a tetőtől talpig bebugyolált nők átjuthattak rajta.
Utána már csak azt kellett megszervezni, hogy Iránból továbbjussanak Görögországba, de úgy tűnik Khan kapcsolatai messze elérnek.
Kapcsolati tőke
Frank Giustra egy kanadai üzletember, aki többek között bányászati projekteket finanszíroz, a Lionsgate kanadai-amerikai filmipari cég alapítója, Soros Györggyel együtt tagja a Nemzetközi Kríziscsoportnak, és – mint láthatjuk – betársult az Elpida Menekültotthonba, nagyon közeli barátja Bill Clinton volt amerikai elnöknek. És akkor a kör itt bezárul.
A menekültek támogatásának érdekében úgy döntött, hogy lakóhelyek létesítésével segíti őket, így Khan összefogott egy kanadai üzletemberrel, Frank Giustrával, s együttesen megállapodtak a görög hatóságokkal, hogy átalakítanak Thesszaloniki melletti egy gyárat a menekültek számára lakóhelyé. Mindezért díjat is kapott 2017-ben Athénban.
Az Elpida Home nevet viselő thesszaloniki civil szervezet a lakóhelyteremtési programon túlnőve azóta számos eszközzel támogatja a hátrányos helyzetűeket és a menekülteket Thesszalonikiben.
Az így befogadott afgánok azonban nem Görögországban szeretnének maradni – noha a hatóságok egyelőre nem küldenék őket tovább –, végső céljuk az Egyesült Államok vagy Kanada.
- B A Balkanac4 nap telt el azóta
Hogyan estek ki a franciák butábbaknak a szerbeknél? (OSCAR ’24)
- Bosznia7 nap telt el azóta
Ursula támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Bosznia-Hercegovinával
- Szerbia4 nap telt el azóta
Tegnap még műemlék volt, ma már rom, a szerb kormány szabadulna a vezérkar épületeitől
- Horvátország4 nap telt el azóta
Derült égből Milanović, aki államfőként indul a parlamenti választásokon, és a cirkusz világnapja