Görögország
IRÁNBÓL SZERVEZTÉK: Görögország mégis fogad be afgánokat, de megválogatja, hogy kiket – avagy keresd a nőt!
Az AP hírportál arról számolt be, hogy Görögország hétfőn, november 22-én 119 afgán menekültet fogadott be, akik egy Thesszalonikiben leszálló gépen érkeztek – köztük egy volt minisztert, számos civil aktivistát és bírónőt. Ez a hír annak fényében különösen szokatlan, hogy Görögország a határainál komoly erőfeszítéseket tesz, hogy megállítsa az illegális migrációt.
A törökök vs. görögök
Az ENSZ adatai szerint ebben az évben november közepéig mintegy 4242 embernek szárazföldön, 3439-nek pedig tengeri úton sikerült komoly viszontagságuk után görög területre lépni, ami a korábbi évekhez képest alacsony számnak tekinthető.
Úgy tűnik azonban, hogy Görögország bizonyos esetekben mégis kivételt tesz, így hát arrafelé is van különbség migráns és migráns között: vannak, akik egyenlőbbek, és vannak, akik migránsabbak.
Ez már csak azért is érdekes, mert június elején miniszteri döntés született arról, hogy Törökországot biztonságos harmadik országnak ismerik el a Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból és Szomáliából érkezők számára, így azok menekültkérelmének visszautasítása esetén visszaküldhetők Anatólia irányába.
A gond az, hogy a két ország közötti tárgyalások ellenére Törökországot nem kérdezték meg erről, s Ankara a tavaly márciusi menekültválság óta nem fogad vissza senkit a koronavírus-járványra hivatkozva.
A törökországi közvélemény migrációellenes hangulatát és az ország egyre súlyosabb gazdasági helyzetét figyelembe véve – úgy tűnik Ankara lassan halad egy valutaválság felé, ha a kormányzat nem tesz radikális lépéseket – aligha lesz érdemi változás a közeljövőben.
Így nem marad más, mint a kerítésépítés, a görög határőrök kemény fellépése, a partiőrség gyakori járőrözése, hogy eltántorítsák a határátlépéssel próbálkozókat, illetve addig is a mintegy 20 ezres afganisztáni menekült kérelmeinek elbírálása.
Keresd a nőt!
Ugyanakkor az utóbbi hónapokban mintegy 700 afgánt fogadott be az ország, akik jellemzően nők, s olyan pozíciókat töltöttek be, amelyek megtartását az augusztus végére az egész Afganisztánt ellenőrzésük alá vonó tálibok nem néztek volna jó szemmel.
Giustra: Barátom, Khan
Barátom, Amed Khan egy informális menekülttáborban Izmir külterületén, Törökországban. Az alapvető szükségletek biztosítása – még több is érkezik – írta a Twitteren Frank Giustra 2016 márciusában.
A filantróp elmondása szerint az Afganisztánban, a tálibok előretörése miatt veszélybe kerülőket, főleg nőket igyekezett kimenekíteni.
A kétség kívül jó kapcsolatokkal rendelkező Khan Iránból szervezte meg a magas rangú afgánok görögországi utaztatását – ami nemcsak Khan kiváló európai kapcsolatait mutatja, hanem az iráni kormányzat hajlandóságát is arra, hogy gesztusokat tegyen az USA felé, pontosabban azok felé, akiket szemlátomást az amerikaiak cserben hagytak a kivonulásukkor.
Mint Khan egy interjúban elmondta, a görögök fogadókészségének megnyerése a vártnál is könnyebb volt, pusztán elég volt írni a miniszterelnök, Kiriakosz Micotakisz feleségének, Marena Grabowskinak. Hamarosan zöld lámpát kapott, s nem sokkal később már a görög migrációs ügyi miniszterrel zajlott a beszélgetés az afgán menekültek fogadásáról.
Az első csoport – 6 afgán képviselőnő és családjuk, összesen 53 ember – még szeptember végén érkezett az országba.
Nem válhat javukra az iráni kitérő
Az afgán képviselőnők, bírónők és családjaik kijutása Kabulból így sem volt könnyű, de sokat segített nekik, hogy sikerült iráni vízumot szerezniük, a tálibok határellenőrzése pedig nem volt túlontúl szigorú, így a tetőtől talpig bebugyolált nők átjuthattak rajta.
Utána már csak azt kellett megszervezni, hogy Iránból továbbjussanak Görögországba, de úgy tűnik Khan kapcsolatai messze elérnek.
Kapcsolati tőke
Frank Giustra egy kanadai üzletember, aki többek között bányászati projekteket finanszíroz, a Lionsgate kanadai-amerikai filmipari cég alapítója, Soros Györggyel együtt tagja a Nemzetközi Kríziscsoportnak, és – mint láthatjuk – betársult az Elpida Menekültotthonba, nagyon közeli barátja Bill Clinton volt amerikai elnöknek. És akkor a kör itt bezárul.
A menekültek támogatásának érdekében úgy döntött, hogy lakóhelyek létesítésével segíti őket, így Khan összefogott egy kanadai üzletemberrel, Frank Giustrával, s együttesen megállapodtak a görög hatóságokkal, hogy átalakítanak Thesszaloniki melletti egy gyárat a menekültek számára lakóhelyé. Mindezért díjat is kapott 2017-ben Athénban.
Az Elpida Home nevet viselő thesszaloniki civil szervezet a lakóhelyteremtési programon túlnőve azóta számos eszközzel támogatja a hátrányos helyzetűeket és a menekülteket Thesszalonikiben.
Az így befogadott afgánok azonban nem Görögországban szeretnének maradni – noha a hatóságok egyelőre nem küldenék őket tovább –, végső céljuk az Egyesült Államok vagy Kanada.
Görögország megkapta az amerikai szenátus jóváhagyását az F-35 típusú vadászgépek beszerzéséhez. A görög kormány a most megrendelt 20 db gép mellé egy ugyanekkora kontingens jövőbeli beszerzése mellett is döntött. A törökök eközben pénzt és energiát nem kímélve a saját TF-X jelzésű ötödik generációs vadászgép projektjüket erőltetik, azonban a hírek szerint a típus 2025-re tervezett első repülése legalább három évet késik.
Amerika vadászgépekkel segít
Nikosz Panajótopulosz görög védelmi miniszter tájékoztatása alapján Görögország 20 db F-35 Lightning II típusú vadászgép vásárlására adott ajánlatot az amerikai gyártónak. Az első darabot az ötödik generációs vadászgép típusból 2028-ban veszi át a görög légierő.
A miniszter nyilatkozata alapján a görög fél összesen 40 db F-35 gépből álló egység felállítását tervezi, a második 20-as kontingens konkrét megrendelése azonban még várat magára.
Az USA kormánya február 8-án tájékoztatta az athéni vezetést, hogy az amerikai szenátus jóváhagyta a görög vételi ajánlatot.
A hellén légierő már a nyolcvanas évek eleje óta nagyrészt az USA által fejlesztett eszközökre támaszkodva próbálja ellensúlyozni a török irányból érkező fenyegetést.
Az elmúlt három évtizedben a görögök az F-16 típusú vadászbombázóra támaszkodva védték a honi légteret. A világszerte alkalmazott F-16 utolsó megrendelt példányát 2008-ban vette át a görög légierő.
Görög légifölény a Balkánon
A most bejelentett beszerzés mellett a görög fél komoly lépéseket tett a légi erejének fejlesztésére. Legutóbb 2021 januárjában kötöttek szerződést a francia kormánnyal Dassault Rafale vadászrepülők beszerzésére.
Akkor a szerződést több kritika érte, mert a fokozódó török fegyverkezés mellett meglehetősen „kényszer szülte” megoldásnak mutatkozott a 18 db „gall kakas” megvásárlása.
A görög kormány végül 6 további Rafale megvásárlása mellett határozta el magát a növekvő társadalmi nyomás, illetve az orosz-ukrán háború miatt megnövekedett regionális feszültség hatására.
Egy F-16-os vadászgép Houston felett női pilótával (Forrás: YouTube)
Az athéni kormány az F-35 gépek beszerzése előtt 2021-ben szerződést kötött az amerikai Lockheed Martin céggel a 83 darab görög F-16 repülőgép „Viper” altípussá történő modernizálására. Az első Viper már Athénban van, a maradékra pedig a jelenlegi tervek szerint körülbelül egy évet kell várni.
A görög védelmi minisztérium nem titkolt célja, hogy a közös NATO tagság ellenére a török légierő érdemi ellenfeleinek bizonyuljanak. A jelenleg zajló beszerzések alapján 2030-ba ténylegesen a görög légierő lesz a legmodernebb a Balkánon.
Törökország lassított
A legfeljebb kutya–macska barátsághoz hasonlító görög-török NATO szövetségesi viszonyt kellő fenntartással kezelik Athénban.
Így fellélegezhettek a görög védelmi minisztériumban, amikor a törökök és az USA között hosszas diplomáciai adok-kapok eredményeként kenyértörésre került sor, és megszakadtak a tárgyalások az F-35 beszerzésről 2019-ben.
Akkor a török vezetés által képviselt külpolitikai irányvonal miatt az USA elzárkózott attól, hogy Ankara is vásárolhasson az egyre nagyobb hírnévnek örvendő F-35 típusból.
A törökök évekkel ezelőtt mintegy 100 db F-35 vadászgép megvásárlását próbálták nyélbe ütni Washingtonban, az Erdoğan-rezsim és az amerikai külügyminisztérium között a gülenista csoportokkal szembeni török fellépés, valamint az orosz irányú török közeledés érdemi elhidegüléshez vezetett, az évek óta diplomáciai viták miatt húzódó repülőgép-beszerzésnek pedig az orosz S-400 típusú légvédelmi rakétarendszer vásárlása adta meg a kegyelemdöfést.
Az elnehezült diplomáciai kapcsolatok miatt a török fél maga kezdete meg az F-16 repülőgépek modernizációját.
Ennek egyik legkomolyabb eredménye, hogy az amerikai típusban lévő korábbi radart török cégek által kifejlesztett új radarberendezéssel váltották fel.
A török T-FX vadászgép (Forrás: YouTube, animációs videó)
Ez azonban még mindig nem oldotta meg a török vezetésnek az ötödik generációs vadászgép beszerzése kapcsán kialakult problémáját. A helyzet áthidalására a török légierő saját típus fejlesztésébe kezdett T-FX elnevezéssel.
A teljesen honi gyártású ötödik generációs török vadászgép a tervek szerint az első repülését 2025-ben tette volna meg. Mostanra ez a céldátum 2028-ra változott, mert a műszaki kihívások mellett a török gazdaság problémái is lassításra kényszerítették a fejlesztőket.
A teljesen hazai gyártmányú gép melletti politikai elhatározás miatt Törökország lemaradhat a görögöktől a légierő fejlesztése terén, mert a TF-X első repülésének idejére a görög légierő már rendelkezni fog F-35 típussal és a francia Rafale-okkal.
MADE IN BiH: Elkészült az első teljesen boszniai gyártású elektromos autó
The center-left opposition would bring Serbia into the EU by 2030, but would not recognize Kosovo
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
Szerb elnöki közlés szerint közös Stratégiai Tanácsot hoz létre Szerbia és Magyarország
A balközép ellenzék 2030-ig bevinné Szerbiát az EU-ba, de Koszovót nem ismerné el
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)
Potyognak a letartóztatások Montenegróban, egy főrendőr után elkapták a „kriptokirályt” is
Szijjártó szerint Magyarország nem akarja kivezetni az orosz irányból érkező gázszállítást
Vučić gyújtóhangú beszédet mondott, Orbánt ismét saját politikai céljaira használta
A balközép ellenzék 2030-ig bevinné Szerbiát az EU-ba, de Koszovót nem ismerné el
-
Szerbia7 nap telt el azótaVilágháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
-
Horvátország7 nap telt el azótaA horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
-
B A Balkanac4 nap telt el azótaIsten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)
-
Montenegró4 nap telt el azótaPotyognak a letartóztatások Montenegróban, egy főrendőr után elkapták a „kriptokirályt” is
