Szerbia
LOPAKODÓ BARÁTSÁG: Szabadkán kap újabb szobrot I. Péter szerb király, akinek ezúttal nem jutott ló
– Aki mostanában Szabadkára utazik, az már az út melleti táblákról megtudhatja, hogy a szecesszió városába érkezett. Ez nem I. Péter királynak köszönhető. De azért mégis neki emelik a legnagyobb szobrot, valószínűleg ló nélkül, de mindenképpen gránittalapzaton. – Ezt írtuk tavaly június 2-án “Szerb válasz Trianonra” kezdetű cikkünkben. I. Péter uralkodása alatt jött lére a Szerb- Horvát- Szlovén Királyság 1918-ban, a trianoni döntést követően pedig a Vajdaságot, és vele együtt Szabadkát is hadizsákmányként söpörte be az új államalakulat.
A gyalogkirály
A szabadkai képviselő-testület tavaly május végi ülésén úgy döntött, hogy a városban szobrot kap Bíró Károly, Szabadka egykori polgármestere és Ivan Antunović volt bunyevác püspök is. Már akkor tudni lehetett, hogy a legnagyobb szobor I. Péternek jár, de Újvidéktől eltérően Szabadkán “gyalogkirály” lesz, mert nem adnak alá lovat.
A szobor alig több mint egy év alatt elkészült, és kedden délután a helyére is került a Jadran mozi omladozó épülete előtt elhelyezett gránittalapzaton.
A helyi szerb sajtó úgy fogalmazott, hogy I. (Karadjordjevics) Péter király az egyik “kedvenc szerb uralkodó”, szobrának felállítása pedig nagy érdeklődést váltott ki az emberek körében, egy vajdasági magyar kötődésű hírportál Facebook-profilján viszont gúnyosan megjegyezte, hogy “nem akasztják, hanem állítják”.
Azt a szobrot akkor Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke leplezte le, aki köszönetet mondott Bogdan Laban volt haladó polgármesternek, hogy támogatta kezdeményezését a valóban nagy nevű előd “megszobrosítására”.
Laban is nagynevű polgármester volt, a szerbiai sajtó szerint ő leginkább a harácsolásban szerzett magának nevet, erről itt írtunk.
Vučić találta ki I. Pétert x 2
Ilyenkor illik még elmondani, hogy a szobor 4,2 méter magas, 1,3 tonna nehéz – elvégre nagy királyról volt szó – a szoborállítás költsége pedig 21,4 millió dinár, azaz cirka 70 millió forint. A gránittalapzat 5,6 méter magas, és ezzel ki is merítettük a rendelkezésünkre álló adatokat a paraméterek tekintetében.
A subotica.com nem hivatalosan úgy értesült, hogy az átadóünnepség november 30-án lesz. Ez tehát még nem biztos, minden bizonnyal attól függ, hogy Aleksandar Vučić mikor ér rá.
Nem csak azért, mert a szerb elnök imád átadni & átvenni + alapköveket letenni, hanem azért is, mert ez minden kétséget kizáróan egy Vučić-projekt.
I. Péter szobra Újvidéken, és a galaxis
Három évvel ezelőtt Újvidéken emeltek először szobrot I. Péter királynak, tehát akkor is a Vajdaságban, az érzelmektől igencsak dús avatóünnepségen maga a szerb elnök is részt vett, és túlfűtött beszédében üzente meg országnak-világnak, valamint az egész galaxisnak, hogy Vajdaság soha nem fog máshoz tartozni, csakis Szerbiához.
Feltételezhetőleg nem Svédországra vagy Egyenlítői- Guineára gondolt, és nem is arra, hogy “A long time ago in a galaxy far, far away…”
Beszédében úgy emlegette a Vajdaságot, mint ahogy általában Koszovót szokás a szerbiai hazafias folklórban, a rigmusban csak a két terület nevét cserélte fel.
– Vajdaság az Szerbia, Szerbia pedig Vajdaság, Szerbia tudatában van az erejének. Tudjuk, hogy nem mi vagyunk a legnagyobbak, hogy nem is tartozunk a legnagyobbak közé, de tudjuk, hogy Szerbiát soha senkinek sem sikerült leigáznia, s azok sem fogják, akik ma ezzel próbálkoznak
– mondta beszédében az akkortájt Magyarországgal már “erőteljesen bimbódzó” kapcsolatokat ápoló Aleksandar Vučić, aki azt sem titkolta, hogy az ő fejéből pattant ki a nagy ötlet, hogy I. Péternek emeljenek szobrot Újvidéken.
Vučić a szoboravatás előtt bocsánatot kért I. Péter királytól, amiért eddig senkinek sem jutott eszébe szoborba önteni az alakját. Amit a szerb elnök három évvel ezelőtt Újvidéken megkezdett, azt most Szabadkán folytatja valószínűleg személyesen, ha csak nem esik be egy török, egy orosz vagy egy kínai államfő a programjába.
Szerbia
ÚJ SELYEMÚT: Vučić kínai látogatása alkalmával Putyinnal is találkozni szeretne
Aleksandar Vučić szerb elnök az Egy Övezet Egy Út októberi csúcstalálkozója alkalmával Kínában találkozni kíván Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – értesült a belgrádi Demostat hírportál meg nem nevezett diplomáciai körökre hivatkozva. Az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán Vučić újságíróknak már jelezte, hogy kínai útja során külön is találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és szerb kérésre annak a találkozónak kiemelten fontos témája lesz Koszovó kérdése, amiről komoly tárgyalásokat kíván folytatni a vendéglátó ország vezetőjével.
Putyinnal külön találkozna
A Demostat azt írja, hogy a szerb elnökön kívül az orosz vezető is megerősítette részvételét a kínai csúcson, de a kérdés továbbra is fennáll, létrejön-e a kétoldalú találkozó Putyin és Vučić között.
Ha ez valóban megtörténne, akkor ez lenne a két elnök első személyes találkozója az ukrajnai háború kezdete óta.
Vučić és Putyin legutóbb 2021 novemberében találkozott Szocsiban, amikor a megbeszélésük fő témája az orosz gázszállítás volt.
A két elnök ezt követően tavaly májusban telefonon értekezett egymással. Vučić idén júniusban olasz újságíróknak azt mondta, hogy már több, mint egy éve nem beszélt az orosz elnökkel.
A Putyinnal történő találkozó kétségtelenül jó pontokat hozna Vučićnak a december közepén várható parlamenti választások előtti kampányban, de nem lenne jó üzenet a Nyugatnak, különösen miután még nem világos, hogy az orosz tényező milyen szerepet játszott a legutóbbi koszovói eseményekben.
A szerb elnök már augusztusban bejelentette kínai útját és találkozóját Hszi Csin-pinggel, és “nagy kérdésnek” nevezte, hogy mi fog történni, merthogy Putyin jelenléte is számít a “selyemutas” csúcson.
A szeptember 20-án a Kreml pozitívan igazolta vissza a kínai elnök meghívását, tehát az orosz elnök valóban elmegy a csúcsra.
A kép illusztráció (Forrás: Screenshot, Szputnyik)
Az orosz kártya
A Demostat megjegyezte, hogy nem ez lenne az első eset, hogy az választási kampányban Vučić kijátssza az orosz elnökkel kapcsolatos kártyát, vagyis nem először találkozna vele közvetlenül a választások előtt.
A portál szerint Putyin továbbra is a legnépszerűbb külföldi politikus Szerbiában, és tavaly is csak egy százalékponttal maradt el Vučićétól.
A Demostat azonban megjegyzi, hogy a Putyinnal történő találkozót a Nyugat nem nézné jó szemmel az ukrajnai háború kellős közepén, és közvetlenül a legutóbbi észak-koszovói incidenst követő spekulációk fényében, miszerint a banjskai akcióban akár orosz tényezők is érintettek lehettek.
A nyugati politikai elit egy része az utóbbi időben helytelenítette a Szerbiával kapcsolatos “stratégiai türelmet”, amit követően Vučić úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi közösség részéről a legnagyobb nyomásra számít annak érdekében, hogy Szerbia vezessen be szankciókat Oroszországgal szemben.
Kapcsolódó cikk
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán
Az utóbbi napokban az amerikai külügyminiszter, Anthony Blinken a szerb elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során olyan intézkedéseket helyezett kilátásba, amelyeket akkor hajtanak végre, ha Szerbia “nem a megfelelő módon viselkedik”.
Erre Vučić saját szavai szerint azt válaszolta, hogy az Egyesült Államok nagy ország, egy szuperhatalom, és azt tesz, amit jónak lát, de ezt ő abszolút ellenzi, és azt gondolja, hogy ez nagyon rossz lenne.
A nyilatkozatból nem derült ki, hogy mi az amit a szerb elnök ellenez, és amit nagyon rossznak lát, viszont elmondta hogy a szerbeknek több dologhoz kell tartaniuk magukat, ezek közül első helyen az igazságot említette.
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is