Olvasási idő: 3 perc

– Aki mostanában Szabadkára utazik, az már az út melleti táblákról megtudhatja, hogy a szecesszió városába érkezett. Ez nem I. Péter királynak köszönhető. De azért mégis neki emelik a legnagyobb szobrot, valószínűleg ló nélkül, de mindenképpen gránittalapzaton. – Ezt írtuk tavaly június 2-án „Szerb válasz Trianonra” kezdetű cikkünkben. I. Péter uralkodása alatt jött lére a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1918-ban, a trianoni döntést követően pedig a Vajdaságot, és vele együtt Szabadkát is hadizsákmányként söpörte be az új államalakulat.

A gyalogkirály

A szabadkai képviselő-testület tavaly május végi ülésén úgy döntött, hogy a városban szobrot kap Bíró Károly, Szabadka egykori polgármestere és Ivan Antunović volt bunyevác püspök is. Már akkor tudni lehetett, hogy a legnagyobb szobor I. Péternek jár, de Újvidéktől eltérően Szabadkán „gyalogkirály” lesz, mert nem adnak alá lovat.

A szobor alig több mint egy év alatt elkészült, és kedden délután a helyére is került a Jadran mozi omladozó épülete előtt elhelyezett gránittalapzaton.

A helyi szerb sajtó úgy fogalmazott, hogy I. (Karadjordjevics) Péter király az egyik „kedvenc szerb uralkodó”, szobrának felállítása pedig nagy érdeklődést váltott ki az emberek körében, egy vajdasági magyar kötődésű hírportál Facebook-profilján viszont gúnyosan megjegyezte, hogy „nem akasztják, hanem állítják”.

A subotica.com tudósítása szerint „Péró bácsi” (Čika Pero), vagyis I. Péter a harmadik a sorban, aki megkapja a beígért szobrot, miután Ivan Antunović volt bunyevác püspök szobrát már tavaly októberben átadták, idén júniusban pedig megkapta a maga szobrát Bíró Károly volt polgármester is.

Azt a szobrot akkor Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke leplezte le, aki köszönetet mondott Bogdan Laban volt haladó polgármesternek, hogy támogatta kezdeményezését a valóban nagy nevű előd „megszobrosítására”.

Laban is nagynevű polgármester volt, a szerbiai sajtó szerint ő leginkább a harácsolásban szerzett magának nevet, erről itt írtunk.

Vučić találta ki I. Pétert x 2

Ilyenkor illik még elmondani, hogy a szobor 4,2 méter magas, 1,3 tonna nehéz – elvégre nagy királyról volt szó – a szoborállítás költsége pedig 21,4 millió dinár, azaz cirka 70 millió forint. A gránittalapzat 5,6 méter magas, és ezzel ki is merítettük a rendelkezésünkre álló adatokat a paraméterek tekintetében.

A subotica.com nem hivatalosan úgy értesült, hogy az átadóünnepség november 30-án lesz. Ez tehát még nem biztos, minden bizonnyal attól függ, hogy Aleksandar Vučić mikor ér rá.

Nem csak azért, mert a szerb elnök imád átadni & átvenni + alapköveket letenni, hanem azért is, mert ez minden kétséget kizáróan egy Vučić-projekt.

Három évvel ezelőtt Újvidéken emeltek először szobrot I. Péter királynak, tehát akkor is a Vajdaságban, az érzelmektől igencsak dús avatóünnepségen maga a szerb elnök is részt vett, és túlfűtött beszédében üzente meg országnak-világnak, valamint az egész galaxisnak, hogy Vajdaság soha nem fog máshoz tartozni, csakis Szerbiához.

Feltételezhetőleg nem Svédországra vagy Egyenlítői-Guineára gondolt, és nem is arra, hogy „A long time ago in a galaxy far, far away…”

Beszédében úgy emlegette a Vajdaságot, mint ahogy általában Koszovót szokás a szerbiai hazafias folklórban, a rigmusban csak a két terület nevét cserélte fel.

– mondta beszédében az akkortájt Magyarországgal már „erőteljesen bimbódzó” kapcsolatokat ápoló Aleksandar Vučić, aki azt sem titkolta, hogy az ő fejéből pattant ki a nagy ötlet, hogy I. Péternek emeljenek szobrot Újvidéken.

Vučić a szoboravatás előtt bocsánatot kért I. Péter királytól, amiért eddig senkinek sem jutott eszébe szoborba önteni az alakját. Amit a szerb elnök három évvel ezelőtt Újvidéken megkezdett, azt most Szabadkán folytatja valószínűleg személyesen, ha csak nem esik be egy török, egy orosz vagy egy kínai államfő a programjába.