SZERB VÁLASZ TRIANONRA: I. Péter szerb király belovagol Szabadkára, de miért? Mert Vučić példaképe!

Utolsó módosítás:

A vajdasági magyar sajtó eléggé visszafogottan reagált arra a hírre, hogy monumentális szobrot emelnek I. Péter szerb királynak Szabadkán. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy a legnagyobb vajdasági magyar párt is támogatta, vagy legalábbis nem ellenezte az elképzelést. A szabadkai vezetés azzal igyekszik kihúzni a döntés méregfogát, hogy szobrot kaphat a város kulturális arculatát meghatározó egykori polgármester és egy volt bunyevác püspök is. A királyi szobor felállítását Szabadka polgármestere kezdeményezte, aki egy belgrádi szerb lap szerint Szerbia leggazdagabb városvezetője. De erről majd máskor.

Hirtelen három szobor

Aki mostanában Szabadkára utazik, az már az útjelző táblákról megtudhatja, hogy a szecesszió városába érkezett. Ez nem I. Péter királynak köszönhető.

De azért mégis neki emelik a legnagyobb szobrot, valószínűleg ló nélkül, de mindenképpen gránittalapzaton.

I. Péter uralkodása alatt jött lére a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság 1918-ban, a Trianoni döntést követően pedig a Vajdaságot végképp hadizsákmányként söpörhette be az új államalakulat.

A szabadkai képviselő-testület május végi ülésén úgy döntött, hogy a városban szobrot kap Bíró Károly, Szabadka egykori polgármestere és Ivan Antunović volt bunyevác püspök is.

Bíró Károly 1902 és 1918 között irányította Szabadkát. Az ő hivatali ideje alatt épült fel a szecessziós városháza, illetve Palics több nevezetessége, például a víztorony, a vigadó és a női strand.

Bíró Károly érdeme tehát elsősorban az, hogy Szabadka a világban is a szecesszió egyik legismertebb városává válhatott.

A Vajdasági Magyar Szövetség kezdeményezésére Bíró Károly egészalakos szobrot kap, amelyet a városháza mellett helyeznek el.

A harmadik szobor Ivan Antunović püspököt ábrázolja majd, aki sokat dolgozott a bunyevác népesség kulturális felemelkedésén, munkáit legnagyobbrészt bunyevác nyelvjárásban írta.

Első látásra úgy tűnik, mindenkit egyformán “kielégülhet”, hiszen szerbek, magyarok és bunyevácok, mind megkapják a magukét.

Miért éppen I. Péter?

Erre a kérdésre Bogdan Laban szabadkai polgármester adta meg a hivatalos választ.

2021-ig, amikor I. Péter király halálának századik évfordulójára lesz, Szabadka egy csodálatos szoborral állít neki emléket. Örülök, hogy a szobor felállításával kapcsolatban egység alakult ki, amely méltó a mi legszeretettebb uralkodónkhoz. Ezzel megünnepeljük azokat a hősöket is, akiket ő és fia, Sándor vezetett a felszabadítási háborúkban 1912 és 1918 között

– mondta Laban, aki szerint minden nép egyformán szereti I. Péter királyt, aki elődjének brutális lemészárlása után került trónra.

A szabadkai polgármester ezzel azonban csak a napi sajtó kíváncsiságát elégítette ki, van egy tartósabb magyarázat is arra, hogy miért éppen a hőn szeretett I. Péternek állítanak szobrot Szabadkán.

A válasz nagyon egyszerű, mert I. Péter szimbolizálja a Vajdaság megkaparintását, visszaszerzését, bekebelezését, felszabadítását, válassza ki mindenki az előbb felsorolt szavak közül magának azt, amely az ízlésének leginkább megfelel.

Vučić találta ki I. Pétert!

Két évvel ezelőtt Újvidéken emeltek szobrot I. Péter királynak, az avatóünnepségen maga a szerb elnök is részt vett, aki onnan üzente meg országnak-világnak, hogy a Vajdaság soha nem fog máshoz tartozni, csakis Szerbiához.

Vajdaság az Szerbia, Szerbia pedig Vajdaság, Szerbia tudatában van az erejének. Tudjuk, hogy nem mi vagyunk a legnagyobbak, hogy nem is tartozunk a legnagyobbak közé, de tudjuk, hogy Szerbiát soha senkinek sem sikerült leigáznia, s azok sem fogják, akik ma ezzel próbálkoznak

– mondta beszédében Aleksandar Vučić, aki azt sem titkolta, hogy az ő fejéből pattant ki az ötlet, hogy I. Péternek emeljenek szobrot Újvidéken.

Vučić a szoboravatás előtt bocsánatot kért I. Péter királytól, amiért eddig senkinek sem jutott eszébe szobrot emelni neki.

Szégyen hullik mindannyiunkra, akik készek vagyunk átlépni minden nagyságon, neked pedig, öreg királyom, megadjuk a tisztességet

– mondta a szerb elnök, aki szerint Szerbiának ugyan voltak jótevő uralkodói, de csak egyikükhöz – I. Péterhez – társítható az a szent szó, hogy szabadság.

Ugye, most már világos?

Szabadka azért állít szobrot I. Péternek, mert a volt szerb uralkodó áll legközelebb Aleksandar Vučić szívéhez.

Lehet, hogy a szobrot maga a szerb elnök rendelte meg, de az is lehet, hogy a Szerb Haladó Párt kötelékébe tartozó Bogdan Laban ezzel kívánja méginkább belopni magát minden szerbek elnökének a szívébe.

És ezzel magyarázható az is, hogy a szobor állítását megszavazták a Vajdasági Magyar Szövetség tagjai is, amit le sem tagadhatnak, hiszen Laban maga dicsekedett el azzal, hogy egyhangú döntés született. Cserébe kaptak egy kis Bíró Károly-szobrot.

Az ő nevéhez fűződik a szabadkai városmagnak, a szecessziós városmagnak, a modern városnak a létrehozása. 16 évig volt Szabadka polgármestere. Ő volt 1918. októberéig az utolsó magyar megválasztott polgármester, ami a mi számunkra hihetetlenül fontos, mert a mi kötődésünk ahhoz a fajta Szabadkához, amit ő képviselt, nagyon erőteljes, és ezt szeretnénk megmutatni

– nyilatkozta a Szabadkai Magyar Rádiónak adott soros interjújában Pásztor István, a VMSZ elnöke.

Az egyik vajdasági magyar törpepárt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége a BALK-hoz eljuttatott üzenetében tiltakozott az ellen, hogy I. Péternek szobrot emelnek Szabadkán.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége ezt a cselekedetet rossz politikai üzenetnek ítéli meg, hiszen az erről szóló döntés pont a trianoni békediktátum 100-ik évfordulója előtt egy héttel került elfogadásra, és a szobor elhelyezkedése Magyarország szabadkai főkonzulátusának közvetlen közelében lesz.

A VMDK ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ráadásul mindez akkor és abban a pillanatban történik, amikor a hivatalos politika a két ország “virágzó kapcsolatairól” beszél.



Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!