Connect with us

Montenegró

BALKÁNI ABSZURD: Szabadkának nincs tengere, de a szabadkai polgármester a tengerparton építkezik

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

bogdan laban morinj ps
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

Bíró Károly polgármestersége idején megjelentek az angol flották a Palicsi tavon, és lebombázták a nádasokat, valamint a fürdőházat. Alig telt el azonban néhány óra, a szabadkai flották máris készen várták az angolok támadását a „hullámos palicsi vizeken”. Ez olvasható Csáth Géza, Havas Emil és Munk Artúr szatirikus regényében A repülő Vucsidolban. Ennél nagyobb abszurdumot is tud azonban Bogdan Laban szabadkai polgármester, aki annak ellenére a tengerparton építkezik, hogy Szabadkának nincs tengere.

A következetes pártszédelgő

A régi közhely szerint “tengerpartra születni kell”. De nem mindenkinek. Erre vannak élő bizonyítékok.

Az egyik Bogdan Laban, aki nagyon következetes ember, ügyesen elhallgatja, hogy nem Szabadkán született, és hogy körülbelül annyi köze van a városhoz, mint az angol flottának a Palicsi tóhoz.

Abban is kimondottan következetes, hogy mindig ahhoz a párthoz dörgölődzik, amely kormányon van. Pályafutása során így járt a Szerbiai Szocialista Pártban (SPS), a Szerbiai Demokrata Pártban (DSS), ahonnan mostani pártjához, a Szerb Haladó Párthoz (SNS) igazolt át.

A Tabloid című szerb internetes magazin szerint Bogdan Laban más téren is következetes volt, “minden munkahelyén kitűnt a lopásban”.

– Az Elektrodistribucijába sok munkást vett fel, és a lopott pénzből, valamint az Elektrodistribucijában alkalmazott seregnyi emberből létrehozta a Szerbiai Demokrata Párt legerősebb vajdasági szervezetét

– írta a Tabloid.

A Szerbiai Demokrata Párt egy operettpártocska volt, a kétezres évek elején azonban a párt vezetője az akkori Kis- Jugoszlávia elnöke lett, ami bevonzotta a politikai nyerészkedőket.

A Tabloid állítása szerint Laban a lopott pénzt később a Szerb Haladó Pártnak adta át, hogy segítse a “haladók haladását”.

– Az a tény, hogy korábbi pártja nem lépte át a parlamenti küszöböt, rá nem volt hatással, mivel ő tolvajként egy állami céget vezetett, és rendelkezett elég pénzzel ahhoz, hogy bármilyen pozíciót megvásároljon magának. A DSS teljes önkormányzati testületét, amelynek az élén állt, “hozományként” átvezette a Szerb Haladó Pártba, miközben egyes párttagok még azzal sem voltak tisztában, hogy mezt cseréltek. Laban soha semmit sem kérdez

– vélte a szerb internetes magazin.

De nem csak a Tabloid emlékezett meg Bogdan Laban szabadkai megdicsőüléséről, hanem az és a Blic is.

Laban Kotorra kuporgat

A belgrádi Blic egy évvel ezelőtt szellőztette meg, hogy Bogdan Laban 4,5 millió euróra becsült vagyonával a leggazdagabb szerbiai polgármester.

A Ringier Axel Springer istállóhoz tartozó szerb lap szerint Laban ezt a csekély 1,5 milliárd forintnak megfelelő összeget 115 ezer dináros, azaz havi 330 ezer forintos polgármesteri fizetéséből kuporgatta össze.

A bili akkor borult ki, amikor 2017-ben a Montenegróhoz tartozó kotori önkormányzat három építési engedélyt adott ki Labannak a községhez tartozó Morinjban, ahol az engedélyek szerint összesen 1 254 négyzetmétert építhet be.

Kotor a montenegrói Dubrovnik, lenyűgöző óvárosa az UNESCO védelmét élvezi, Morinj pedig ugyanannak az öbölnek a szemközti részén fekszik.

A Blic nem volt rest, és két helyi ingatlanközvetítőt is megkért egy ilyen ingatlan értékének megállapítására.

A montenegrói “Realitica” és a “Rivijera nekretnine” szerint az ottani ingatlanok négyzetmétere 3 500 és 5 000 euró között mozog az épület fekvésétől és állapotától függően.

Ezek után lehet szorozni: ha a szabadkai polgármester Morinjban felépíti az 1 254 négyeztméteres, három darabból álló kis viskóját, akkor annak értéke alsóhangon 4,5 millió euró lesz.

A szabadkai polgármester szomszédai Morinjban orosz üzletemberek, valamint francia és skandináv állampolgárok lesznek, közéjük sikerült felverekednie magát a havi mintegy 330 ezer forintnak megfelelő fizetésével.

A vagyonnyilatkozat arrafelé is parasztvakítás

Építési engedélyt csak az kaphat, akinek van mire építeni, az informatikából ismert felhő fogalma az építőiparban egyelőre nem használatos.

A szabadkai polgármesternek tehát valamiből meg kellett vennie a hat építési telket, amelyek közművesítése az összes járulékkal, adóval és minden mással együtt önmagában megér egymillió eurót.

A Blic írása szerint Bogdan Laban vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel, hogy a montenegrói tengerparton hat telekkel rendelkezik, amikor viszont ez kiderült, akkor az újságíróknak azzal magyarázkodott, hogy a telkek családi örökségből származnak.

Az már csak hab a tortán, hogy a vagyonbevallás szerint Bogdan Laban 350 négyzetméteres családi házát is ajándékba kapta.

bladobevallas

A szerb korrupcióellenes ügynökség ugyan vizsgálatot indított, de beérte azzal, hogy Laban “frissítette” vagyonnyilatkozatát, amelyben hirtelen addig nem szereplő mezők (livada) tűntek fel.

A mezőkről azonban azt sem tudni, hogy a világ, a Balkán, vagy netalán Szerbia melyik táján fekszenek, de aligha felelnek meg a morinji telkeknek, mert a tengerparti település nem egy mezőn, hanem szemmel láthatóan egy hegy lábánál fekszik.

Az Insajder oknyomozó portál ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Laban minden bizonnyal megpróbálta eltitkolni a tengerparti telkek létét, és az azokkal kapcsolatos drága beruházásokat.

Ezek után teljesen érthető, hogy a szabadkai polgármester az utóbbi időben kicsinyke fizetéséből nem tudott félretenni a felhőtlen nyugdíjas évekre, hiszen a vagyonbevallás szerint egy dinár megtakarítása sincs.

Epilógus

A magam részéről az előző mondattal lezártam volna a cikket, de nem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy ne tegyem hozzá a Blic Bogdan Labannal kapcsolatos írásának utolsó néhány mondatát arra vonatkozóan, hogy miért tartozik a szabadkai polgármester az érinthetetlenek társaságába.

– Ha Bogdan Laban egy másik országban élne, akkor az adórendőrség és más állami szervek már régen kopogtattak volna nála, de mivel Szerbiában él, így a kopogtatás elmaradt.

Ennek oka az lehet, hogy Laban évek óta a kormányzó pártok védőernyője alatt áll, először a Szerbiai Demokrata Pártban, most a Szerb Haladó Pártban, tehát a pártkönyvecskék védik őt.

Ha az nem így lenne, akkor a vagyonbejelentés elmulasztása és a pénz eredetének tisztázatlansága miatt börtönbe kerülne, vagy legalábbis nem tölthetne be állami hivatalt.

Ehelyett továbbra is a Bácska északi részén lévő Szabadkán virít.

Az új zárómondat

Ahol még az angol flotta sem veszélyezteti, legalábbis addig nem, amíg nem költözik le a montenegrói tengerpartra.

Montenegró

SZENT A BÉKE? Letette a hivatali esküt az új montenegrói elnök

Közzététel:

a megjelenés dátuma

hivatali eskü
Letette a hivatali esküt Jakov Milatović montenegrói elnök (Forrás: Screenshot)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

Letette a hivatali esküt Jakov Milatović, és ezzel hivatalosan is ő lett Montenegró harmadik elnöke a függetlenség 2006-os kikiáltása óta. Az esemény leginkább arról marad emlékezetes, hogy a balkáni politikai élet apraja és nagyja egy kupacban üldögélt a montenegrói parlamentben, egymás „esküdt ellenségei” jól megfértek egymással két négyzetméteren.

Balkáni csúcstalálkozó

Ritka alkalom volt a fotósok számára, hogy egyetlen képbe szorítsák bele a sok „balkáni hírességet”, akik korábban kígyót-békát kiáltoztak egymásra.

Miközben a fotósok kattogtattak, az új montenegrói elnök kedélyesen beszélgetett a mellette helyet foglaló elődjével, Milo Đukanovićtyal, akivel néhány hónappal ezelőtt még nem éppen visszafogott hangnemben üzengettek egymásnak a médián keresztül, ez körülbelül olyan, mintha egy rendezvényen Orbán Viktor és Gergely cseverészne egymással, a kicsit kierőszakolt hasonlat csak arra jó, hogy a helyzet ellentmondásosságára hívjuk fel a figyelmet.

Az utóbbi időben a „verbális elmésségekkel” kitűnő Zoran Milanović horvát államfő az új montenegrói elnök feleségét tartotta szóval, aki láthatóan jól szórakozott, miközben a Milanović mellett üldögélő szerb vezető, Aleksandar Vučić is odavetett néhány szót, hátat fordítva a kevésbé üde látványt nyújtó Željka Cvijanović bosznia-hercegovinai egyharmad elnöknek.

A másik kétharmad is ott volt az első sorban, de nem fért a képre, amiből kiderül, hogy mekkora hátrányt jelent, ha egy államfői testület három részből áll, arról már nem is beszélve, hogy egy másik egyharmad, név szerint a kvázi horvát Željko Komšić többször is belealudt az új montenegrói elnök beszédébe, de ne ugorjunk ekkorát az időben!

hivatali eskü

Zoran Milanović horvát államfő volt a showman, aki szóval tartotta a „fél Balkánt” (Forrás: Screenshot)

Meg kell jegyezni még, hogy alig több, mint egy méteres távolság választotta el egymástól Vučić szerb államfőt attól a Milo Đukanovićtól, akit azzal vádolt meg tavaly, hogy az életére tör bizonyos bűnözői körök által.

A felsorolt résztvevők mögötti sorban Dritan Abazović, ügyvivő montenegrói miniszterelnök a „vigyorgó pozíciót” foglalta el: a legmontenegróibb albán úgy került a képbe, mint Pilátus a krédóba, hogy egy újabb nyakatekert hasonlattal éljünk, miután elévülhetetlen érdemeket szerzett a távozó montenegrói elnök pozícióinak aláásásában.

Amikor nyitott a kamera, az is kiderült, hogy az első sorban kapott helyet Vjosa Osmani koszovói államfő is a tőle mindössze hat hellyel lévő szerb elnöktől, ami viszont már elég nagy távolság ahhoz, hogy netalán szóba elegyedjenek egymással.

Ahol ennyi balkáni nagyágyú összegyűlt, ott durranásnak is kellett lennie, erre azt követően került sor, hogy a fotósok kiélvezték az elég sok ellentmondást tartalmazó helyzetet.

A nagy durranás

Miután a politikát képi formába öntő médiamunkások levonultak a színről, megkezdődött a már feloszlatott montenegrói parlament ülése, amelynek első pontja a himnusz eléneklése volt a közben besomfordáló kórus támogatásával, ami úgy zajlott, hogy főleg a kórus énekelt, plusz egy-két képviselő, valamint a legjobb montenegrói albán.

Ezt követően lépett az emelvényhez Jakov Milatović, hogy letegye az esküt, amelynek szavai a felvezető elnök szerint „még a montenegrói köveknél is keményebbek”.

– Esküszöm, hogy az elnöki feladatokat felelősséggel, becsülettel, lelkiismeretesen, tisztességesen és pártatlanul, az alkotmánynak és a törvénynek megfelelően látom el

– mondta Milatović, aki az eskü szövegét maga olvasta fel az előtt lévő papírból, miközben a jobb kezét a montenegrói alkotmányra helyezte, vagyis ezt nem cifrázták túl. A taps akkor csattant fel, amikor Milatović aláírta a felolvasott szöveget. Ekkor egy pillanatra feltűnt képernyőn a távozó államfő, Milo Đukanović, aki kezet fogott az új elnök feleségével, és széles mosollyal gratulált neki.

Milatović ezt követően felolvasta az elnöki beszédét, amelyet a jelenlévők hosszas üdvözlését követően azzal kezdett, hogy akkor is Montenegróban született volna, hogy ha ő maga választhatta volna meg a szülőhelyét, merthogy annyira szereti a hazáját.

hivatali eskü

Jakov Milatović a beszédét mondja, Željko Komšić éppen szundikál – balról a harmadik az első sorban, de Gabriel Escobar, amerikai főtárgyaló is mélyen elgondolkodott

Ezt követően jöttek az ilyenkor szokásos mondatok, miszerint minden montenegrói polgár elnöke szeretne lenni, függetlenül azok politikai, nemzeti és vallási hovatartozásától.

– A politikai esztablisment leváltása, és a montenegrói demokrácia konszolidálása optimizmussal tölt el bennünket, hogy a következő időszakban sokkal nagyobb egységben és vízióval, valamint szabadabb légkörben oldjuk meg az ország számára létfontosságú kérdéseket

– mondta Milatović, aki ezzel némileg odaszúrt elődjének, miközben az országon belüli megoszlást, valamint az erős és független intézmények kiépítését nevezte a legfontosabbnak, az emberi jogok tiszteletben tartása, a részrehajlás nélküli igazságszolgáltatás megteremtése, valamint az egyforma esélyteremtés és a fenntartható gazdasági modell felépítése előtt, bár később megjegyezte, hogy a gazdasági (pénzügyi) tekintetben önálló polgárok nélkül nincs demokrácia, amihez az életszínvonal emelésére van szükség.

Ha a sorrendből szeretnénk következtetéseket levonni, akkor azt mondhatnánk, hogy az ötödik-hatodik helyre szorult az, amiért az emberek igazán Milatovićra szavaztak, de ne feledjük, hogy ez csak egy beszéd, amelynek a többi pontja is nagyon fontos az etnikai és vallási vonalak mentén mélyen megosztott, valamint a mindenféle bűnözéstől erősen sújtott Montenegróban.

-A megbékélt Montenegró, az egyetlen igazi Montenegró

– jelentette ki az új elnök, aki itt elővette a világszerte általános floszkulákat (flosculus), mint például, hogy soha többé nem engedhetik meg, hogy bárki is jogfosztottnak érezze magát, vagy hogy bárkit is hátrányos megkülönböztetés érjen politikai meggyőződése miatt.

A beszéd további részében Jakov Milatović nagyon kultúrált módon tett még néhány utalást a múltra, majd kijelentette, hogy a társadalmi és politikai párbeszéd generátora kíván lenni a konszenzus megtalálása érdekében minden területen, ami vonatkozik az európai úton történő haladás felgyorsítására is, amit végső célként említett, nem elutasítva a regionális együttműködési kezdeményezéseket, de ezek közül egyet sem nevezett néven.

Az elmondottakat összefoglalva az új montenegrói elnök beszéde végén ismételten hangsúlyozta, hogy a „megbékélés és az egység” tényezője kíván lenni a nemzetközi színtéren és az országon belül is”. Miután ez a gondolat többször is felbukkant a beszédben, tarthatjuk ezt a legfontosabb üzenetnek, ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy lesz dolga bőven öt éves mandátuma során.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava