Connect with us

Helló, írd be ide, amit keresel

Fehérvári Nándor

TROLLOK AKCIÓBAN: Így programozhatják át a választók agyát

TROLLOK AKCIÓBAN: Így programozhatják át a választók agyát acdc agyuk
hu  TROLLOK AKCIÓBAN: Így programozhatják át a választók agyát hu Hungarian

Olvasási idő: 4 perc

Megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyire hatékony a különféle közösségi oldalakon a felhasználókra öntött álhírtömeg, azaz a “fake news”. Azt viszont a balkáni fejlemények is mutatják, ha a fake news mögött állami akarat és pénz is áll, akkor az álhírek komolyan befolyásolhatják a közvéleményt, és így a választások kimenetére is hatással lehetnek.

Arccal a Kelet felé

Az Európai Unió a koronavírus-járvány kitörése óta több százmillió euró értékben adott hitelt és segélyt Nyugat-Balkán országaink, ahová több százezer Covid-vakcinát is eljutatott. A szerbek többsége mégis úgy véli, egyedül Kína és Oroszország segített a bajban, s Brüsszel ismét „elárulta” a térségben élőket.

A közhangulat annak ellenére nem változik, hogy a „megmentő” Oroszországból ezer száma érkeznek az emberek, hogy Szerbiában az általuk biztonságosabbnak tartott és a nemzetközi utazást lehetővé tévő nyugati oltóanyagot kapjanak.

Ez csak az egyik példája annak, miként képes befolyásolni a közvéleményt az orosz és az erősödőben lévő kínai propaganda, amelyben kitüntetett szerep jut az álhíreket ontó orosz trollgyáraknak, illetve a közöségi oldalakon érkező „hírekre” ráerősítő internetes portáloknak.

A több oroszországi városban, például Szentpéterváron és Rosztovban működő trollgyárak története hosszú időre nyúlik vissza. A szakértők szerint a bérkommentelők százai eleinte, egy évtizeddel ezelőtt, a belföldi propagandát erősítették, s amikor kiderült, hogy a módszer eredményes, a múlt évtized közepétől kezdve a külföld is a célpontba került. Ahogy nőtt az igény a “fake news” iránt, úgy alakultak az újabb „gyárak”: a 2020-as amerikai választások előtt Macedóniában is Koszovóban is létrejöttek ilyen központok, és ezek elsősorban az amerikai olvasókra – főként a feketékre és az indiánokra – összpontosítottak, és a demokrata párti jelölt, Joe Biden ellen keltettek hangulatot.

A különféle országokra irányuló trollaktivitás jellemzően az adott államokban rendezett választások előtti kampányban éri el a csúcspontját, s a hamis profilok mögé rejtőző kommentelők rendre a Moszkva iránt lojálisabb politikai pártok mellett érvelnek. A kampányok fő célja annak megakadályozása, hogy a NATO-ba, illetve az EU-ba még be nem lépett nyugat-balkáni országok előbbre haladhassanak az euróatlanti integrációban.

Ennek részeként az álhíreken rendre rossz fényben tüntetik fel az EU-t és az észak-atlanti katonai szövetséget – az egyik szerbiai kampány fő témája az volt, hogy az 1999-es Szerbia ellen NATO légiháború idején kilőtt, szegényítetturán-tartalmú lövedékek kiterjedt „rákjárványt” okoztak az országban. TROLLOK AKCIÓBAN: Így programozhatják át a választók agyát rakkelto 500x284

hu Hungarian

hu Hungarian

Szerbiában, Montenegróban és Boszniában 15 tonnányi szegényített uránt tartalmazó lövedéket használt a NATO, s ebben a mennyiségben közel hat tonna urán 235-ös izotóp van, ami elég lenne 170 hirosimai atombomba legyártásához

– írta például még 2018-ban az orosz Sputniknews szerbiai kiadása. (A valóságban a szegényített urán radioaktív izotóp tartalma 0,2 százalék körül van.)

Egy másik hírben pedig arról számoltak be 2017-ben, hogy a NATO újabb katonai akciót tervez Szerbia ellen, s a „megbízható” források azt is tudni vélték, hogy a katonai szövetség Montenegró és Észak-Macedónia felől támad majd.

A támadás a legjobb védekezés

Közben-közben az orosz külügyminisztérium is beszáll az álhírgyártásba, vagy inkább az álhírek leleplezésébe (nézőpont kérdése). Ennek hivatalosabb formája nem is lehetett volna, mint hogy az orosz külügyi szóvivő “leplezett le” vezető nyugati lapokat.

Maria Zaharova szerint a képen látható lapok, mintha jelzést kaptak volna, úgy publikáltak (szinte egyszerre) beszámolókat az orosz csapatok megerősítéséről az ukrán határon, viszont ennek az állításnak a bizonyítására egyetlen tényt sem közöltek.

Bosznia különösen fontos célpontnak számít, itt az orosz és a szerbiai fake news-akciók célja a bosnyák- illetve horvátellenesség újraélesztése, illetve szítása, s ezzel a két entitásból álló ország stabilitásának és területi egységének az aláásása. A boszniai szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban (RS) működő médiumok jelentős részt orosz forrásokból – az orosz internetes portálok által ingyenesen átadott hírekkel – tájékoztatják olvasóikat, s ezek rendszeresen azt hangsúlyozzák, a boszniai szövetségi állam szétesésre van ítélve, s hogy a másik két nemzeti csoport együtt próbálja meggyengíteni a szerbeket.

Személyes akciók

A kampányoknak néha egyes személyek is áldozatul esnek, Jelena Milić szerb politikai elemző, lobbista és a Belgrádi Euro-atlanti Tanulmányok Központjának igazgatója (CEAS) alapítója is megtapasztalhatta, milyen érzés, ha rászállnak a trollok.

Mivel Milić elkötelezett támogatója hazája nyugati integrációjának, szinte valamennyi médiafellépése után elárasztják közösségi oldalait a mocskolódó és fenyegető üzenetek.

Közben megjelennek az álhírek is, az egyik szerint mellnagyobbító műtétet is végrehajtott a politológus, s a kampány annyira jól sikerült, hogy állítólag még Milić lánya is gyanakodva méregette édesanyja kebleit.

Rendszeresek azok az álhírek is, amelyek szerint Milić azt állította a NATO-támadásnak egyetlen áldozata sem volt Szerbiában, s hogy a bombázás „jótétemény” volt. TROLLOK AKCIÓBAN: Így programozhatják át a választók agyát milic

Hackerek akcióban

Több jel mutat arra, hogy külföldi hackerek – jelentős orosz részvétellel – a választások előtt és alatt számítógépes támadásokat is elkövetnek a célországok állami szervei, illetve médiumai ellen.

hu Hungarian

hu Hungarian

2016-ban például Montenegróban vádolták a kormányzati szerverek és médiumok elleni támadással, nagyjából abban az időben, amikor ugyancsak orosz részvétellel államcsíny kísérletet hajtottak végre az egykori jugoszláv tagköztársaságban.

A 2016 októberi támadások után Montenegróban megszigorították a kíbervédelmet, és emellett felkészítették a közalkalmazottakat is a támadások jeleinek felismerésére.

2020-ban Észak-Macedóniát érte kibertámadás a választások éjszakáján, akkor egy időre teljesen leállt a számlálás, mert máig ismeretlen hackerek túlterheléses támadást hajtottak végre a központi választási bizottság szerverei ellen.

A mai napig nem tudni, hogy kik állnak az akció mögött, Szkopjéban azt állítják, a támadók külföldről nyúltak bele a macedón rendszerekbe.


Iratkozz fel a napi hírlevélre!

TROLLOK AKCIÓBAN: Így programozhatják át a választók agyát balkanac nagy


Google-válogatás