Európai Unió

EURÓPAI GÁZVÁLSÁG: Mennyire hibásak az oroszok?

Közzétéve:

2 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2021.10.23.

Írta

Fehérvári Nándor

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

Megállás nélkül emelkedik Európában a földgáz ára, és sok elemző szerint a válsághoz Oroszország is hozzájárul, mert AZ Északi Áramlat II. gázvezeték minél előbbi megnyitása érdekében zsarolja a Nyugatot. A helyzet nem túl egyszerű, valószínűleg egy kicsit mindenkinek igaza van.

Elkerülő hadművelet

Oroszország nagyon közel került egyik fő céljához, az Ukrajnán keresztüli gáztranzit teljes és végleges leállításához. Délről – Bulgárián, Szerbián és Magyarországon át – már áramlik a gáz Európa felé, s készen áll az Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő Északi Áramlat II. vezeték is.

A németek azonban még nem adták ki az üzembehelyezési engedélyt, s több elemző szerint Moszkva azzal akarja kizsarolni az 55 milliárd köbméteres éves kapacitású vezeték mielőbbi üzembehelyezést, hogy nem növeli meg az utóbbi hónapokban komoly gázhiánnyal küszködő Európának juttatott mennyiséget.

Bár Vlagyimir Putyin orosz államfő több alkalommal is arról beszélt, hogy a gyors – idén már 800 százalékos – áremelkedésnek azzal lehetne a leggyorsabban véget vetni, ha beindulnának a szállítások az Északi Áramlat II. vezetéken, Oroszország azt is hangsúlyozza, hogy teljes egészében eleget tett a hosszútávú gázszállítási szerződésekben vállat kötelezettségeinek.

Ezek a szerződések általában 10-25 évre szólnak – Magyarország legutóbb szeptember végén kötött ilyet a Gazprommal, amikor a felek megállapodtak arról, hogy 10+5 éven át a Gazprom évente 4,5 milliárd köbmétert küld Magyarországra déli, illetve nyugati irányból – s mivel az ilyen megállapodások szavatolják az eladó számára a stabilitást, alacsonyabb áron érkezik az energiahordozó.

Távol az azonnali piactól

Oroszország még az azonnali piacon is képes lenne gázt szállítani Európába, ám Moszkva itt egyáltalán nem erőlteti túl magát. Az oroszok azt állítják, majd akkor küldenek gázt, ha feltöltötték a saját tárolóikat, a nyugati elemzők szerint viszont Oroszország, ha akarna, most is több milliárd köbméternyi plusz gázt lenne képes exportálni nyugati irányba.

S itt jön a képbe az Északi Áramlat II.: Moszkva mindenáron be kívánja bizonyítani, hogy a vezeték életbevágóan fontos a földgázfelhasználásának mintegy felét Oroszországtól vásárló Európa számára.

Az Északi Áramlat kapcsán ugyanis komoly politikai játékok zajlanak.

Az USA és több európai ország ellenzi a vezeték üzembe helyezését – szerintük ezzel nőne Európa Oroszországtól való függése – s az USA és az EU is bejelentette, megbüntetik Oroszországot, ha az nyomásgyakorlásra, fegyverként használja majd a csővezetéket.

A mostani orosz politika célja éppen az, hogy megmutassa, az EU-nak fáj jobban, ha nem üzemel az Északi Áramlat II.

A taktika a jelek szerint működik, jelenleg senki sem teszi szóvá, hogy Oroszország annak ellenére állította le az Ukrajnán keresztüli tranzitot, hogy egy 2019-ben kötött megállapodás értelmében 2024-ig ezen az útvonalon is szállítania kellene gázt Európába.

A két ország közötti viszony azonban továbbra is a mélyponton van, és ezért Moszkvának érdekében áll, hogy ne kelljen kifizetnük az ukránoknak az évenként több mint egymilliárd dolláros tranzitdíjat.

Kijevnek nem csak a tranzitdíjak kiesése miatt kell aggódnia: amíg volt orosz tranzitszállítás, addig a Magyarország és Szlovákia felől érkező riverzszállításokkal – az orosz gáz Ukrajna felé való visszafordításával – juttattak gázt Ukrajnának.

Ukrajna évente mintegy 15 milliárd köbmétert hoz felszínre, míg a felhasználás 30 milliárd körül van, ami már csak a fele a tíz évvel ezelőtti hatvan milliárdnak. Most bizonytalanná vált az ukrán gázszükséglet szavatolása, s ez további belföldi áremelkedéshez vezethet.

Változatos okok

Még ha igaz is az, hogy az azonnali piac látványos mellőzésével Oroszország hozzájárult a gázárak látványos megugrásához, az is mindenképpen igaz, hogy a hiánynak és az abból következő drágulásnak más okai is voltak. Egyebek mellett a januári hideg időszak, amikor az átlagosnál több energia fogyott, vagy az, hogy a karbantartási munkák miatt csökkent Norvégia exportja.

Az is hozzájárult az áremelkedéshez, hogy a nyár ugyan meleg volt, viszont felhős is, így a napenergiából a korábbiaknák kevesebb áramot állítottak elő. És közrejátszott az is, hogy sok kereskedő elszámolta magát, s amikor a nyár elején megugrottak az árak, a tározók feltöltése helyett nyereséggel továbbadott a gázon, hogy most még magasabb áron próbáljon meg energiahordozóhoz jutni.

A végeredmény az lett, hogy jelenleg mintegy 25 milliárd köbméter gáz hiányzik az európai tározókból.

Közben a globális piac is gyorsan változik, míg Európában és Oroszországban stagnál a gázfelhasználás, Ázsiában és a Közel- Keleten gyorsütemű növekedés tapasztalható.

Erre pedig a termelők is reagálnak: az LNG-szállítmányokat Európa felől a magasabb árat fizető térségekbe, leginkább Ázsiába irányítják át, Moszkva pedig folyamatosan fejleszti Kína felé irányuló gázinfrastruktúráját.

Oroszország jelenleg évente 38 milliárd köbméter gázt szállít a szomszédos országba a Szibéria Ereje nevű vezetéken, s a Kreml több alkalommal is megfenyegette az EU-t, ha túl sokat foglalkozik az oroszországi emberi jogokkal, még inkább Ázsia, és elsősorban Kína felé fordítja energiaszállításait.

Az is jelzi a trend irányát, hogy Oroszország a kínai határ közelében nyitotta meg a nyáron a világ egyik legnagyobb gázfeldolgozó központját, az Amur üzemet. A telepről évente 42 milliárd köbméter földgázt, 60 millió köbméter héliumot, egymillió tonna propángázt és 2,5 millió tonna etánt juttatnak el a fogyasztókhoz.

Felcímkéztük:2019 árak áram áremelkedés Ázsia dollár energia EU Európa export fegyver földgáz gáz gázár Gazprom gázszállítás gázvezeték hadművelet határ Kelet kereszt Kijev Kína kínai Kreml LNG Magyarország Most Moszkva német németek Németország nyár Nyugat orosz oroszok Oroszország politika Putyin Szlovákia szomszéd Ukrajna ukrán ukránok USA válság vissza Vlagyimir Putyin

English

Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

Közzététel:

1 nap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.06.05.

Írta

Márton András

Dodik pénzt kap az EU-tól / Dodik travels to Moscow and receives money from the EU

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 5 perc

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.

In Brussels, they loosened their grip

Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.

The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.

Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.

It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.

In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.

While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.

According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.

However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.

One may ask, why did Brussels yield?

The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.

Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.

Troubles within the coalition arise

The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion

Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.

Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”

Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.

His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.

Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.

When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.

The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.

Dodik needs to pay (or should pay)

Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.

The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.

The numbers speak for themselves.

This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.

A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).

Dodik nyakló nélkül veszi fel a hiteleket

To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.

We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.

According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.

Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.

Az olvasás folytatása