Európai Unió
VALAKINEK MENNIE KELL: De mivel védjék a horvátok a határt, tonfával vagy legyezővel?

A négy rendőrből hármat felfüggesztettek állásából azok közül, akik a nyáron migránsokat bántalmaztak Horvátország és Bosznia- Hercegovina határán. Az erről készült felvételeket a napokban tette közzé a holland Lighthouse Reports oknyomozó portál, amely a rendőri atrocitásokról készült beszámolókat olyan médiaházakkal együttműködve készítette, mint a a svájci SRF Rundschau, a Der Spiegel, az ARD bécsi stúdiója, a Liberation és a holland Pointer. A horvát hatóságok beismerték, hogy a migránsokat bántalmazó rendőrök az isztriai rendőrség intervenciós egységének tagjai, akiket a károlyvárosi (Karlovac) rendőrkapitányság „megsegítésére” rendeltek ki.
Nem volt indokolt a fizikai erőszak
Nikola Milina, a horvát rendőrség főparancsnoka közölte, hogy az ügyészséggel együttműködve folyik a bűnügyi nyomozás. Milina hozzátette, hogy a rendőrök maguk döntöttek a migránsok bántalmazásól, és nem parancsra cselekedetek, mint az közülük néhányan állították, viszont a rendőrségi vezető elismerte, hogy a rendőrök „rendes munkaidőben” bántalmazták a migránsokat.
A horvát vezetés menti a menthetőt, ezért Milina úgy fogalmazott, hogy a durva fellépés „kárt okoz a rendőrség tekintélyének”, miután a rendőrök „ellentétesen jártak el a migránsokkal történő bánásmódra vonatkozó összes utasítással”, amelyek a rendőri vezető szerint „egyértelműen kizárnak bármilyen erőszakot”.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a migránsok bántalmazása a boszniai-horvát határnak azon a szakaszán történt, ahol minden bizonnyal vannak aknák, amelyek a kilencvenes évekből maradtak vissza.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök utasítása alapján Davor Božinović belügyminiszternek jelentést kell készíteni az esettel kapcsolatban, amely várhatóan a napokban készül el, az viszont már kiderült, hogy az esetből tanulva, megerősítik az ellenőrző mechanizmusokat, de az is nyílt titok, hogy a botrány miatt az állami apparátusból valakinek viselnie kell a felelősséget.
– Csütörtök este utasítottam a minisztert, hogy végezzen átfogó vizsgálatot, és tárjon fel mindent. Elítéljük a migránsok elleni erőszakot, különösen azért, mert a felvételek alapján a migránsok nem mutatták semmilyen jelét annak, hogy ellentámadásra készülnek, nem vettem észre, hogy „fizikai értelemben” veszélyt jelentettek volna. Ez szégyenletes, és rendkívül rossz történet, amikor befejeződik a vizsgálat, és megkapjuk az eredményt, akkor felelni fog, aki az állami rendszeren belül netlán felelős a történtekért.
– mondta a horvát miniszterelnök, aki ezzel azt is beismerte, hogy nem volt indokolt a fizikai erőszak a rendőrök részéről. Plenković azonban úgy fogalmazott, hogy a belügyminiszter továbbra is a kormány tagja, és élvezi a bizalmát, ezért aligha hihető, hogy neki kell távoznia.
A zágrábi sajtó azt gyanítja, hogy miután valakinek buknia kell – az egyik beáldozandó személy valószínűleg Zoran Ničeno, a horvát a rendőrfőnök asszisztense és a határigazgatóság vezetője lesz. Előfordulhat, hogy leválthatják Jozo Šukert, a rendőrfőkapitány helyettesét is, és nem kizárt, hogy a következményeket viselnie kell Josip Gagonak, a cetingradi határrendőrség vezetőjének is, akinek a körzetében az eset állítólag történt.
Ylva Johansson, uniós belügyi biztos elégedetten nyilatkozott a horvát belügyminiszterrel folytatott megbeszélésről és a migránsok illegális kiutasításával kapcsolatban indított vizsgálatokról, és arról a horvát szándékról, hogy az esettel kapcsolatban jelentés készül, és ennek elkészítésében részt vesznek annak a független ellenőrző mechanizmusnak a tagjai, amelyet az Európai Bizottság Horvátországgal közösen hozott létre (és amelyet a Lighthouse Reportes szerint a horvát belügyminisztérium több alkalommal anyagi juttatásban részesített, magyarán lefizetett).
– Azt kell mondanom, hogy a horvát kormány komolyan vette. Azonnal vizsgálatot indítanak. A miniszter megdöbbent. Úgy gondolom, hogy helyesen cselekednek, és világos véleményük van arról, hogy a határvédelemnek mindig összhangban kell lennie a jogállamisággal és az alapvető jogokkal
– mondta a belügyi biztos, aki a migrációval kapcsolatban az „események ütőerén tartja az ujját”, korábban a görög szigeteket is felkereste, és onnan szólította fel Törökországot, hogy „sürgősen kezdje el a migránsok visszafogadását” Görögországból.
Brüsszeli skizofrénia
A migránsválságban – ha valakinek nincs világos álláspontja – az éppen Brüsszel, amely anyagi támogatást nyújt Görögországnak, Szerbiának és Bosznia- Hercegovinának az oda érkező migránsok ellátásához. Éppen az előbb említett Ylva Johansson volt az, aki június közepén felkereste Belgrádot, és biztosította vendéglátóit arról, hogy Brüsszel továbbra is támogatja a migránsok szerbiai tartózkodását, ami magyarán szólva azt jelenti, hogy a szerbek ezentúl is uniós pénzekből látják el a hozzájuk érkező migránsokat.
A szerződést Ylva Johansson, uniós belügyi és migrációs biztos, valamint Aleksandar Vučić szerb elnök jelenlétében írták alá, a szerb elnök pedig köszönetet mondott az Európai Uniónak, és az európai adófizetőknek azért, hogy az ehhez szükséges pénzt Szerbiának adományozzák.
A Lighthouse Reports jelentése szerint az Európai Unió ugyanakkor jelentősen finanszírozza Horvátország határmenti műveleteit, beleértve a „Korridor” kódnevű akciót is, amely során a migránsok bántalmazása történt. A nyílt forrású bizonyítékok arra utalnak, hogy az ebben a műveletben résztvevő készenléti rendőrök a határ menti szállodákban tartózkodnak, amikor „küldetésben vannak”. A szállodákat és napidíjakat az EU Belső Biztonsági Alapjából fizetik.
Vagyis az Európai Unió az egyik zsebéből pénzt ad Szerbiának, hogy fogadja a migránsokat, a másik zsebéből pedig fizet Horvátországnak, hogy tartóztassa fel őket a határon, és/de cserében elvárja, hogy a horvát és a szerb rendőrök ne alkalmazzanak velük szemben erőszakot. A határmenti vajdasági falvak lakói – akiknek a házait a migránsok felgyújtották, vagy lakhatatlanná tették – az Európai Unió magatartását kristálytiszta logikával „migránssimogatásnak” nevezik. A migránsok által lepusztított házak helyreállításához nem érkezik uniós forrás.
A horvát elnök ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy Horvátországnak vannak határai, amelyeket őrizni kell, mert a határ egyenlő az állammal.
– Valakinek őriznie kell a határt, a határ ugyanaz, mint az állam. Azok az emberek, akik engedély nélkül érkeznek a határra, és át akarják lépni, vétséget követnek el, bűncselekményt követnek el, ezek tények. Tehát, oldjuk meg ezt az esetet, ha létezik felelősség, akkor annak bizonyos következménnyel és büntetéssel kell járnia, de a probléma attól még létezik
– jelentette ki Zoran Milanović, aki szerint a migránsverés esetében bizonyára elszigetelt eseményről van szó, (vagy nem!) de a rendőrségnek – amely szerinte nehéz munkát végez – nem szabad így viselkednie. A horvát elnök egyelőre maga sem tudja, hogy mi a határvédelem legjobb módja.
– Ha Horvátország őrzi a határait, akkor lesznek incidensek… Holnap azt várják tőlünk, hogy védjük a schengeni határokat, de mivel, legyezőkkel?… A rendőrségnek meg kell állítani az embereket ezen a (törvénytelen) úton. Ez nem könnyű, az embereket nem verhetik. De ennek a munkának a végzése közben, sok mindennel szembesülnek
– jelentette ki a horvát elnök, aki betegesnek dolognak nevezte a határakadály felállítását. A horvát államfő és a horvát miniszterelnök sok mindenben, vagy inkább fogalmazunk úgy, hogy szinten mindenben egymástól erősen eltérő véleményen van, abban viszont teljes mértékben egyet értenek, hogy nem építenek kerítést a határra (Bosznia- Hercegovina felé sem). De akkor mivel védik meg a határokat, talán legyezőkkel, ha már tonfával nem lehet?
________________________
Kezdőkép: Davor Božinović horvát belügyminiszter a Jutarnji list grafikáján

English
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.
In Brussels, they loosened their grip
Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.
The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.
Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.
It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.
In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.
While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.
According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.
However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.
One may ask, why did Brussels yield?
The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.
Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.
Troubles within the coalition arise
The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion
Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.
Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”
Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.
His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.
Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.
When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.
The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.
Dodik needs to pay (or should pay)
Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.
The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.
The numbers speak for themselves.
This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.
A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).
To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.
We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.
According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.
Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság2 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English7 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia5 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt