BRÜSSZEL MEGÜZENTE: Törökország vegye vissza a migránsokat, avagy a szíriai tavasz tíz éve

Az Európai Unió azt kéri Törökországtól, hogy vegye vissza azokat a migránsokat Görögországtól, akiknek a menedékkérelmét a görögök elutasították. Az uniós belügyi biztos szerint Törökországnak tartania kell magát a 2016-ban kötött uniós-török egyezményhez, amelyet akkor még Angela Merkel bokszolt ki a török elnökből.

Első számú amazon

Recep Tayyip Erdoğan iszlamista politikusként folyamatosan “vérmes amazonokkal” kell megküzdenie, amikor a migránskérdésről van szó.

Öt évvel ezelőtt Angela Merkel vásárolta ki a bazárjából a török államfőt, amikor 3 milliárd eurót ígért neki azért, hogy ne engedje rá Európára a szíriai menekülteket és a más országokból érkező, de magukat gyakran szíriaiaknak kiadó migránsokat.

Ezenkívül két ígéret is elhangzott európai részről, az egyik Törökország megfeneklett uniós csatlakozási tárgyalásainak újraindítására, a másik pedig az Európába utazni szándékozó törökök vízumkötelezettségének eltörlésére.

A német kancellár hamarosan távozik a politikai színpadról, Erdoğan viszont marad, így hát ismét meg kell küzdeni vele, ám a közelgő uniós-török tárgyalásokon Európa jelentős hátrányból indul 2016-hoz képest.

Második számú amazon

Az ankarai tárgyalások előtt gyorsan a görög szigetekre szalasztották az uniós belügyi biztost, aki onnan szólította fel Törökországot, hogy tartsa be a 2016-ban kötött szerződést.

– Felszólítom Törökországot, hogy sürgősen kezdje el a migránsok visszafogadását Görögországból

– mondta Johansson asszony a Számosz és Leszbosz szigetén tett látogatása során.

Érdekes módon a belügyi biztos egy héttel az ankarai tárgyalásokat előtt jelentette ki, hogy az Európai Unió nem hagyhat magára egyetlen tagországot, és egyetlen szigetet sem.

Az Európai Bizottság ennek szellemében a hét elején 276 millió eurós összeget ígért új táborok létrehozására Leszboszon, Híoszon, Számoszon, Koszon és Léroszon, amelyek ellen a helyiek már hetek óta demonstrálnak.

Notis Mitarachi görög migrációs miniszter Johansson felhívását visszhangozva sürgette meg Ankarát 1450 olyan migráns visszafogadására, akiknek menedékjog iránti kérelmét görög részről elutasították.

A görög miniszter elmondta azt is, hogy a Számoszon épülő tábort júniusig, a Koszra és Leroszra tevezettet pedig szeptemberig befejezik.

Harmadik számú amazon

Ursula von der Leyen húsvét után nem egyedül megy Ankarába, magával viszi Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét is, hogy együtt küzdjenek meg Recep Tayyip Erdoğannal, aki bizonyára nem elégszik meg egy-két nyuszitojással.

A két uniós csúcsvezető egy évvel ezelőtt járt Ankarában, azóta azonban számos új dolog merült fel Törökország és az Európai Unió, illetve Görögország kapcsolatában, például a gázlelőhelyek után török kutatás az Athén és Ankara által vitatott vizeken.

A legújabb fejlemény pedig a török kormánynak az a bejelentése, hogy kilép az Európa Tanács égisze alatt született Isztambuli Egyezményből, amely a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szól, ezzel dühös kritikákat váltott ki az emberi jogi aktivisták részéről.

Ami viszont az alapkérdést, vagyis a migrációt illeti, az öt évvel ezelőtti helyzethez képest jóformán semmi sem változott, ami nem kimondottan előny, hanem inkább hátrány az uniós küldöttség szempontjából.

Törökország ímmel-ámmal, de betartotta ígéreteinek egyik részét, a másik részét viszont nem, amit már a migránsok visszafogadásával kapcsolatban fent vázoltuk.

Ankara ugyan nem szabadította rá Görögországra, és ezzel Európára a menekülteket és a migránsokat, bár tavaly Edirnénél “ebbe is belekóstolt”, amikor migránsok ezreit engedte rá a görög határra a török hírszolgáltatás “fake newsokból” összerakott útmutatásának segítségével.

Mi lehet a döntő érv?

Mi lehet a döntő érv, és az Európai Unió miért van hátrányos helyzetben? Ezek a további kérdések.

A két uniós vezetőnek nem lesz könnyű dolga, nem ígérheti meg ugyanis a törököknek, azt amit az Európai Unió egyszer már nem tartott be, vagyis nem ajánlhatja fel nekik újfent a csatlakozási tárgyalások folytatását és a vízumkorlátozások feloldását.

Jobban szólva, megígérheti ugyan, de úgysem tartja be, illetve úgysem tudja betartani, de ebbe az utcába most nem megyünk be.

Erdoğant csak azzal lehet meggyőzni, amiből neki a legkevesebb van. Törökország tavaly államcsőd előtt állt, ezért Erdoğan veje és pénzügyminisztere tavaly novemberben elég szokatlan módon, közösségi oldalán jelentette be lemondását a pénzügyminiszteri tisztségről, de a “vej státuszt” egyelőre megőrizte.

Az ország rossz pénzügyi helyzete miatt ezzel szinte párhuzamosan menesztették a török nemzeti banki elnököt is, az őt váltó Naci Agbal valamelyest rendbe tette a dolgokat, másfél héttel ezelőtt viszont őt rúgták ki, ami miatt megzuhant az igencsak rapszodikusan viselkedő török tőzsde, amely nem a piaci folyamatokat, hanem leginkább Erdoğan hangulatát követi.

A török elnököt tehát egyetlen dologgal lehet meggyőzni.

Pénzzel.

Ez azt jelenti, hogy Erdoğant ismételten ki kell vásárolni a bazárjából.

A jelek szerint az első lépések már meg is történtek ebbe az irányba, nyilván annak érdekében, hogy minél jobb hangulatot teremtsenek az uniós-török tárgyalások előtt.

Ezt támasztja alá a szlovén Janez Lenarčič válságkezelésért felelős uniós biztos bejelentése, amely szerint a nemzetközi adományozók 5,3 milliárd eurót ajánlottak fel a szíriai civil lakosság és a hazájukból elmenekült szíriaiak megsegítésére az online tarott donori konferencián. Ezenkívül 5,9 milliárd euró hitelt bocsátanak Szíria lakossága, illetve a szíriai menekülteket befogadó országok megsegítésére.

Amiből jócskán jut Törökországnak is, hiszen Erdoğan éppen néhány héttel ezelőtt vetette fel, hogy Európa segíthetné a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatelepítését.

Nos, akár hogy is számolunk, Európának, és ebben benne vagyunk mi mindannyian, eddig legalább mintegy 15 milliárd eurójába került, hogy a Nobel-békedíjas Barack Obama terjeszteni kezdte a demokráciát az arab világban, ami abban nyilvánult meg, hogy az amerikai titkosszolgálatok szerb segítőkkel együttműködve “helyi erőket” képeztek ki, hogy Szíriába is elvigyék az arab tavaszt.

A többi már csak következmény.
______________________
Források: internet